Heves alak és nagyság tekinteté- tekinteté-ben igen tetemes változást szenvedett a

területrendező törvény létrejöttével. En-nek előtte, mint »Heves- és Külső-Szol-nok« 114.60 • mfdön 332.613 lakost, 270 (önálló és kapcsolt) községet és 11 já-rást számlált. E járások voltak : a tiszai alsó, tiszai közép, tiszazugi, tiszai felső, tarnai alsó, tarnai felső, tarnai közép, a gyöngyösi felső és alsó, meg a mátrai'alsó és felső járások. Az emiitett törvény azonban a megyéből egy tetemes részt kiszakítván, azt az újonnan alakitott Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyéhez kap-csolta, az itt maradt részeket pedig, n.

m. a tarnai alsó, felső, közép, a gyöngyösi felső s alsó, a mátrai alsó s felső járáso-kat, valamint a tiszai felső járás egy

ré-szét »Heves megye« név alatt új és szű-kebb határok közé fogta úgy, hogy Pusztasüly nevű fu. közelében a Tiszá-nak azon legnyugotibb kanyarodását, mely a volt Jászság keleti határához leg-közelebb esik, ezen határponttal egyenes irányban összekötvén, e vonalat s a volt Jászság északi szélét tette a megye déli határává, a Tisza balpartján pedig csu-pán T -Füred, T.-Igar, Nagy-Iván, T.-Örs, T.-Örvényes és Szöilős községeket hagyta meg Heves megyénél. Az ekként eszkö-zölt kikerekités még csak a tegnap müve levén, sem a terület nagysága, sem a né-pesség száma szabatosan fel nem tüntet-hető ; a mennyiben azonban az új megye mintegy V3-dal kisebb a réginél, s a régi-ben átlag 2895 lélek esett egy • mfdre : hozzávetőleges számítás szerint a mai Heves mintegy 80 • mfdnyi területtel s s 231.600 lakossal birkát. Heves felszíne legnagyobb részt termékeny rónaság, csupán északi szélein vonul át a Mátra (Egerhegy, Sárhegy). Yizei: a Tisza, Zagyva, Eger, Gyöngyös és Tarna folyók.

Dús földje bőven szolgáltat mindennemű gabnát, kerti veteményeket, kukoriczát, dohányt (verpeléti), gyümölcsöt és bort (egri, visontai) stb. Állattenyésztése igen jelentékeny. Hegyeiben ezüstöt, rezet, timsót stb. ásnak és több ásványos forrást ismernek, melyek közt leghíresebb a pa-rádi. A lakosok főfoglalkozása a földmű-velés és állattenyésztés, de a városokban ipart is űznek. Kereskedelme jelentékeny.

Forgalmát három fő ós két szárnyvasút élénkíti. Lakossága csaknem tisztán ma-gyarok úgy, hogy az idegen elem (német, tót) alig megy itt »/2%-ra. A megye szék-helye Eger. Emlitendőbb helységek itt:

Apc mvs. 1274 1. Nógrádmegye szélén jó borral. Gyöngyös mvs. a Mátra tövében 16,000 1. járásbírósággal, adóhivatallal, 3 templommal, élénk kereskedéssel, borter-mesztéssel s iparral. Itt van a ferencziek főzárdája. Van algymnasiuma. Egy szárnyvasut köti össze a pest-miskolci vasúttal. Hatvan mvs. a Zagyva és a vasút m. 4118 1., szép várpalotával, pré-postsági templommal, járásbírósággal, clinynyetermesztés- és lótenyésztéssel s fontos vasúti állomással, mely a pest-mis-kolci, hatvan-ruttkai és hatvan-szolnoki vonalak csomópontján áll. Van két nagy pusztája. Pásztó mvs. a Zagyva m. 4000 1., kastélylyal. Gyöngyös-Pata mvs. 2448 1. nagy határral s ásványos forrással.

C s á n y fu. 3040 1. s hii-es görög-diny-nyével. G y ö ii g y ö s-S á r fu. 2057 1., jó

borral. S o l y m o s fu. lakosai (1378) fa-eszközöket készítenek s azokkal keresked-nek, nagy kiterjedésű erdejében liamu-zsirt főznek. G y ö n g y ö s - T a r j á n fu.

1830 1., F a j z a t nevű nagy pusztával s igen nagy pincével. Eger kies fekvésű csinos vs. és egy érsek székhelye, hason-nevű folyó m., mely a várost két részre hasítja, s az egri szárnyvasút m. 19, 150 1. Épületei közül kitünőbbek : a lyceuni könyvtárral és csillagdával, a székesegy-ház, az érseki palota, öt szerzet zárdá-ja, a megyeház. Van itt szegények in-tézete, kórház, papnövelde, két meleg fürdő, szép közkert, egy minaret, továbbá kir. törvényszék, járásbíróság, adóhivatal stb. A lakosok földmiveléssel, iparral és kereskedéssel foglalkoznak. Vörös bora hires. A vár helyén most kálvária van.

Heves mvs. 4000 1. dinnyéiről, Verpelét mvs. (3309 1.) meg A 1- és F e 1-D e b r ő fu. dohányáról hires. K o m p o l t fu.

1767 1, ló- és juhtenyésztéssel. Ve z e-k é n y f u . 672 1. V i s o n t a fu. 1067 1.

hires borral. V i s z n e k fu. 1273 1. ; sok aprómarhát tenyészt. Tiszafüred mvs.

a Tisza m. falúddal, 6500 1., kik földmi-veléssel és halászattal foglalkoznak.

Poroszló mvs. 4612 1. Roppant határában i-,. ítp. sok népes puszta van. T i s z a n á n a£fu.

/ ' · > szép szarvasmarhát nevel. Pé-tervására mvs. a Z a g y v a f. m. 1603 1. s télylyal. P á r á d fu. és fürdőhely 1713 1.

regényes vidéken a Mátrában; van itt bánya, üveghuta s timsófőzes is. S i r o k Ííö líCúf11· 1272 1. s puszta várralJÁsványos vize /?6. 'fontos kereskedelmi czikk. M e z ő T á r

-k á n y szép vidé-ken fe-kvő falu 2735 1.

sok búzával. S z é k fu. 700 1. kőbányával s sóstartalmu forrással. I s t e n m e z e j e (v. Istenmező) fu. Pétervásárától északra 987 ]. s egy S z e d e r k é n y nevű pusz-tával. S z.-E r z s é b e t falu 928 katli. 1.

M i k ó f a 1 v a fu. a borsodi határon 928 1. F e 1 n é m e t h fu. 1360 1. S z u r d o k-P ü s p ö k i fu. közel a losonci vasúthoz

765 1. V e r e s m a r t fu. 449 1. E c s é d nagy fu. Hatvanhoz közel 2211 1. H o r t és V á m o s-G y ö r k (1501 1.) kisebb ál-lomások a pest-miskolci vasút mentén.

K á p o l n a történelmileg nevezetes fu. a vasút m. 1800 1. s igen termékeny határ-ral. Maklár mvs. Egertől délre 2312 1., kik sok bort és búzát termesztenek. S z ar-v a s k ő (ar-v. Szarar-vaskeő) gyönyörű ar- vidé-ken fekvő fu. 337 1. és festői várrommal.

D o r m á n d, fu. 922 ]. E r d ő t e l e k fu. 3071 1. s több pusztával. B e s e n y ő nagy falu 2467 1., postahivatallal s T

e-.89

p é 1 y nevü pusztával. A t á n y nagy fu.

2783 nagyobbára reform, lakossal, kik sok búzát termesztenek s szép marhát és Jovat tenyésztenek. K ö m 1 ő, fu. 2155 1., sok búzával. G y ö n g y ö s-H a l á s z fu.

1293 1. T i s z a-H a 1 á s z, fu. közel a Ti-szához, 415 1. s M a g y a r á t nevü pusz-tával. F ü z e s - A b o n y , nagy falu a miskolci vasút hí-, nagy állomással, 3475 1. termékeny határral. T i s z a-S z ő 11 ő s,

2200 1. ; búzatermesztés, baromtenyész-tés, halászat. T i s z-I g a r fu 1309 ref.

lakossal s termékeny határral. N a g y I v á n , fu. 1901 t'öldmivelö lakossal. T i -s z a - Ő r -s (v. Eör-s) fu. 1691 ref. lako-s-sal s igen termékeny határral. T i s z a-Ő r-v é n y (r-v. T.-Eörr-vény) fu. a Tisza m. 561 1.; gazdálkodás, halászat. T i s z a-D e r z s fu. a Tiszám. 1591 1. P é l y fu. 1950 1.

igen nagy és termékeny határral. T a r-n a-S z e r-n t-M i k 1 ó s fu. a Tárr-na vize m. 1195 fölílmivelő lakossal. Z a r á n k (v. Szaránk) fu. 878 1. T a r n a-M é r a 131 3 1., postahivatallal és F o g a c s nevü pusztával E r k fu. 1061 1. A d á c s, fu.

közel a vasúthoz 2256. 1. kik sok búzát s dinnyét termesztenek. L u d a s fu. közel a vasúthoz 682 1. és postahivatallal.

4. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye. M a i

nevét s területét ez a megye az 1876.

XXXIII. (területrendező) törv.-cikk alap-ján nyerte. Alakja egy szabálytalan há-romszöget képez, melynek alapvonala északon Hatvan ós Egyek községek közé esik, ez alapvonallal átellenes csúcsát pe-dig a Tisza és Körös összefolj'ása képezi.

E csúcsból aztán a balszár Pestmegye, a jobbszár pedig Békés és Hajdú megyék határán húzódik végig. Kiterjedését, és népességét illetőleg pontos számadatokkal még nem rendelkezünk. Alkotó részeit azonban a törvény pontosan megnevezi.

E szerint e megye magában foglalja a) a volt Jászságot (17 • mfd 65 ezer lakos-sal), b) a volt Nagy-Kunságból Kardszag, Kis-Újszállás, Kunhegyes, Kun-Szt.-Már-ton, Madaras és Túrkeve községeket (mint-egy 20 • mfd 60015 lakossal) és c) a volt Heves és Külső-Szolnok egyesült megyék-ből a tiszai a!só, közép, felső és tiszazugi járások községeit, valamint a gyöngyösi felső járásból Monostor községet Kerekud-var nevü pusztájával együtt, kivéve azon-ban a tiszai középjárásból Dévaványának Cséfán nevü pusztáját, mely Békés megyé-hez csatoltatott, és a tiszai felső járásból Eüred, Igar, Nagy-Iván, Tisza-Örs, Tisza-Örvény és Szőllős községeket,

.90

melyek Heves megyénél meghagyattak.

E rész mintegy 45 • mfdet tehet körül-belöl 100 ezer lakossal. E számok összege tehát 82 • mfdet tenne,mintegy 225 ezer lakossal. Eelszinét tekintve,földje egészen rónaság dús termékenységü talajjal, mely-nek mívellietetlen részei csak a Tisza ki-áradásai által ingoványossá tett helyeken találhatók. A délibb rész talaja sok helyt homokos, de eléggé termékeny. Vizei:

a Tisza, mely a megyét két egyenlőtlen félre (a kisebb nyugoti és nagyobb kele-tire) osztja, továbbá ennek mellékfolyói, ú. m. a Zagyva, Eger, Tarna, Hortobágy, Berettyó, Sárvíz és Körös. A Berettyó és Sárviz közötti vizenyős térség Sárrét ne-vet visel. Tavai is jó számmal vannak, de nagyobb jelentőséggel egy sem bír. Főter-mékei: tömérdek búza, rozs, kukorica, dohány, dinnye,

g y ü m ö l c s ,

kerti szőlő stb.

Fában az egész megye szűköt lát. Állat-tenyésztése igen virágzó. Szarvasmarha, ló, juh és sertés egyaránt sok van itt. A házi szárnyasokat is roppant mennyiség-ben tenyésztik. Halászata igen jövedelmes.

Az ásványországból legfölebb homokköve van néhol. Ipara csekély ; de annál na-gyobb termény- és állatkereskedése. For-galmát bárom vasút s egy vízi út (a Tisza) élénkíti. Országútjai nem dicsérhetők.Em-litést érdemel itt két hajdani erődítési mű : a C s ö r s z-ár k a és a K i s-á r o k, me-lyek a megye északi részéből Hevesbe is nagy távolra átnyúlnak. A népesség itt pár ezer tót és német leszámításával tisz-tán törzsökös magyar, úgy, hogy e megye a legmagyarabb megyék között is a leg-elsők közé tartozik. A megye fő- és szék-helye ma Szolnok. Einlitendőbb szék-helyek itt: Szolnok város a Tisza és Zagyva ösz-szefolyásánál s a tiszavidéki vasutak cso-mópontján 15,847 1., Budapesttől délke-letre s 11V2 mfdre. A lakosok főleg föld-mivelésből, iparból, halászatból s kedésből élnek. Különösen fontos keres-kedelmi cikk itt a f a , búza és szarvasmar-ha. Itt székel a megye. Van itt kir. tör-vényszék, járásbíróság, adó-, só- és do-hányhivatal, róm. kath. algymnasium, melyben a helybeli szerzetesek tanítanak;

továbbá szép vasúti állomás, megyeház, csinos r. katli. templom, a Tiszán két hid (egyik vasúti) és rév stb. Termékeny s nagy kiterjedésű határát népes puszták élénkítik, mint: A l c s i , D e r z s i g á t , A l s ó - s F e l s ő-V a r s á n y , S z a n d a és P a l o t a-S z e n t-I v á n. Gőzhajózása és tutajszállitása élénk. A város közelé-ben levő mocsárokban sok teknősbéka

te-nyészik. B e s e n s z ö g fu. 3440 I. s mint-egy 3 O mfdnyi termékeny határral, melyen sok búza terem és sok barom tenyészik. Nagyobb pusztái : S z á s z b e -r e k , F ő k o -r ú , S z t - I v á n - S z ö g és H o m o r s z ö g . Jász-Ladány mvs. közel a Zagyva folyóhoz, termékeny nagy határral, 6321 1. s postahivatallal. S z e l e -v é n y nagy határú fu. a tiszazúgban 1460 1. s G y a l u és I s t v á n h á z a nevű pusztákkal. Jánoshida nagy fu. a Zagyva f. m. 2893 1. s termékeny határral, melyben M i z s e nevű nagy pusztája is van. E falu a területrendező törvény előtt Pest megyéhez tartozott. A 1 a 11 y á n fu.

2209 1. s termékeny határral. Mihálytelek . rendezett tanácsú vs. a Zagyva f. m. 2100 1. s gabnatermesztéssel. Jászberény rende-zett tanácsú vs.a Zagyva f. és a hatvan-szol-noki vasútm. 202331., kik roppant határu-kon földmivelést, barom- és juhtenyésztést űznek. Van itt kir. törvényszék, járásbí-róság, adó-, posta- és táviróhivatal, róm. i 1 , katb. gyninasium, bárom templomos esi-l/'lrf^

nos városház, melynek fontos leveltárá-//yr / g ban a Lehel kürtje is őriztetik. József ' nádornak márványszobra van itt. For-galma s vásárai élénkek. Fénszaru rende-zett tanácsú vs. a Zagyva partján 4582 1.

nagy határral s postahivatallal. F e l s ő -S z e n t-G y ö r g y fu. a Zagyva m. 1649 1. s járásbírósággal. Határában van egy sós tó, melyben sok bal tenyészik. D ó s a fu. a Tarna f. m. 2975 1. Árokszállás ren-dezett tanácsú vs. a Csörsz-árka m. s a Tarna folyóhoz közel 9625 1., kik nagy mezőgazdaságot és baromtenyésztést űz-nek. Van postahivatala s több nagy pusz-tája. Jász-Apáthi rendezett tanácsú vs.

9231 1. s nagy gabnatermesztéssel. Van itt járásbíróság, adó- és postahivatal.

Alsó-Szent-Gyürgy mvs. 5013 1., járásbíró-sággal s postahivatallal. Roppant határa sok búzát terem. Jákéhalma mvs. a Tarna vize m. 3037 1 postahivatallal, sok búzá-val, barom- és juhtenyésztéssel. Jász-Kis-Ér mvs. a hasonnevű s a Tiszába ömlő víz m.

5039 1., két templommal, nagy határral, búza és dohánytermesztéssel s postahiva-tallal. P u s z t a-S ü 1 y , fu. a Tisza m., a Heves felőli határszélen 2157 1., nagy ha-tárral s halászattal. K ő t e l e k fu. a Tisza m. 19 5 31.,gabnatermesztéssel s halászattal.

N a g y - K ö r ü f u . aTiszajobb partján 2253 1., kik közt sok balász van. E faluk nagy baromteny észtést űznek. T i s z a - R o f f , fu. a Tisza balpartján 2900 1., kastélylyal s baromtenyésztéssel. Nagy-Kun-Madaras rendezett tanácsú város 707 6 1., szép ref.

91, templommal, búzatermesztés- és

baromtenyésztéssel. Nagy határában F á b i á n -k a és K á p o l n á s népes pusztá-k van-nak. Kun-Hegyes mvs. 7272 1., ref. temp-lommal s híres állami ménessel 2'/a • mfdnyi termékeny határában sok búzát, dohányt s kukoricát termesztenek és sok lovat meg szarvasmarhát tenyésztenek.

Az állami ménes egy mintagazdasággal áll kapcsolatban. Yan postahivatala. Ha-tárában több jelentékeny tó van. Kardszag (v. Karczag) rendezett tanácsú vs. atisza-vidóki vasút m. 14488 1., négy templom-mal s 6 Q mfdet haladó termékeny határ-ral. Van itt kir. törvényszék, járásbíróság, adó- és postahivatal. Dinnyéje hires. Nagy határában sok népes puszta van, ú. m.

K u n-A s s z o n y s z á l l á s , K u n-B o 1-c s a, K ö d s z á l l á s , M a g y a r k a és

0 r g o n d - S z e n t - M i k 1 ó s. Kis-Üjszállás

rendezett tanácsú vs. a tiszavidéki vasút m. 10,376 1., csinos ref. és liath. templom-mal, ref. algymnasiumtemplom-mal, járásbíróság-gal s 3 • mfdnél nagyobb határral, mely-ben M á r i a l a k a , K i s-T u r g o n y , T ó t-T u r g o n y és C s o r b a nevű né-pes puszták vannak. Termeszt búzát, ku-koricát, kölest, repcét, szőlőt s igen hires görögdinnyét stb. Túr-Keve rendezett ta-nácsú vs. előbbitől délre a Berettyó f. m.

10969 1., bárom templommal, szép népis-kolával, szarvasmarha és juhtenyésztéssel.

Dús és nagy kiterjedésű halárát sok pusz-ta népesiti. K e n d e r e s fu. Iíis-Újszál-láslioz közel, 4428 1., három templommal, búzatermesztéssel és postahivatallal. Nagy határában K a k á t és B á n h a l m a nevű népes puszták vannak. F e g y v e r -n e k fu. a tiszavidéki vasút m. 3773 1.

nagy és termékeny határral s postahiva-tallal. T i s z a-P ü s p ö k i fu. a Tisza m.

1491 1., mezőgazdasággal, halászattal s hajózással. Török-Szent-Miklós mvs. a ti-szavidéki vasút m. 13024 1., három temp-lommal, sok búzával s postahivatallal.

Nagy határában L e n g y e l , S z a k á l -l a s ^ z.-T a m á s , F e n y ő és B a -l -l a nevű népes puszták vaunak. S z a j o 1 fu.

a Tisza és a tiszavidéki vasút m. 989 1.

postahivatallal. Itt ágazik ki a tiszai vasútból a szolnok-aradi szárnyvonal.

P u s z t a-P ó nagy határú pusztai köz-ség az aradi vasút m. Mező-Túr rendezett tanácsú vs. az aradi vasút s a Berettyó m.

20447 ]., szép ref. és kath. templomokkal, ref. kisgymnasiummal, nagy búza-, kuko-rica·, repce- stb. termesztéssel, barom-, ló-, juh- és sertéstenyésztéssel s népes vá-sárokkal. Van itt k. járásbíróság, adó- és

postahivatal. Roppant határában sok apró és két népes puszta (Puszta-Pó [1. f.] ésTúr-pásztó) van. Déva-Ványa (v. Dévabánya) mvs.Túrtól keletre 10,165 1., három temp-lommal, postahivatallal, nagy baromte-nyésztéssel. Nagy határában G a b o n á s , E c s e g , K é r s z i g e t és H e g y e s b o r nevű népes puszták vannak. S z e -l e v é n y fu. a Körös m. 1460 1., gabna-termesztóssel, halászattal s G y a 1 u és I s t v á n h á z a nevű pusztákkal. C s é p a fu. a Tisza m. 2652 1., termékeny nagy határral, halászattal és postahivatallal.

T i s z a-S a s fu. a Tisza m. 1521 reform, lakossal s termékeny határral. T i s z a -Ü g h fn. a Tisza m. 714 ref. 1., nagy ha-tárral s halászattal. T i s z a-K i i r t h fn.

a Tisza m. 2020 ref. 1., révvel s termé-keny nagy határral, melyben G ö b ö 1-j á r á s és K ü r t h uevü nagy puszták

vannak. I n o k a fu. a Tisza partján 1006 reform. 1., halászattal, búzatermesztéssel.

Nagy határában C s á m p a nevű népes puszta van. N a g y-R é v fu. a Tisza part-ján 1291 1., termékeny határral, révvel, halászattal és S á p nevű pusztával. Czi-bakháza, mvs. a Tisza m., melyen itt fa-híd vezet át. Van 2926 lakosa, kik sok búzát termesztenek, baromtenyósztést és halászatot űznek. Postahivatal, rév. Ter-mékeny nagy határában J e n ő , G y ü-g e r , S á r s z ö ü-g és Z s i ü-g e r nevű né-pes puszták vannak. Tisza-Földvár ' fu. a Tisza m. 5640 1., kik nagy földmivelést, baromtenyésztést és halászatot űznek.

Van ref., lutli. és zsidótemploma s posta-hivatala. Nagy és termékeny határában M a r t f ű és H o m o k nevű népes pusz-ták vannak. V á r k o n y fu. a Tisza m.

2311 ref. 1. s postahivatallal. V e z s e n y fu. a Tisza m. 1460 ref. 1., nagy és termé-keny határral, melyben B ö k ö n y e ne-vű népes puszta van. Mindkét falu nagy halászatot űz. T i s z a-A b á d fu. a Ti-sza m. Szolnokon felül 2273 ref. 1., termé-keny nagy határral, halászattal s egy szeszgyárral. Gőzhajóállomás.

5. Borsod megye 61>/2 • m f l d n y i t e

-rületű. Északnyugoti-nagyobb része he-gyes, délkeleti kisebb része termékeny róna. EőhegysSge a Diósgyőr fölött kedő Bikk, melynek legmagasabb emel-kedése a Bálványkő. Legszebb s legtága-sabb völgye a Sajó völgye. Folyói: a Tisza, melynek alacsony partmellékén gyakoriak az áradások és sok az ingová-nyos föld, továbbá a Sajó, Bódva, Szinva, a soha be nem fagyó Hejő, az Eger és a

92,

Hernád. Földje, kivált a lapályos része-ken, igen termékeny. Főbb termékei:

búza (kitűnő), gabna, árpa, zab kukorica, hüvelyes vetemények, krumpli, gyümölcs, bor, kender, dohány stb. Borának évi mennyiségét mintegy 300 ezer akóra be-csülik. Állattenyésztése kitiinő. Különö-sen sok a szarvasmarha, ló, sertés és juh.

Hegyeiben sok rezet, vasat, kőszenet, márványt, jó palakövet, porcellánföldet stb. ásnak. Ásványos vizei Tapolcán, Diós-győrben, Szaloután, Szeudrőn, Apátfal-ván s Csernelyen vannak. Fában a hegyes vidékek gazdagok; de a Tisza vidékén szalmával, trágyatőzeggel és náddal tüzel a nép. Az ipar elég élénk. Legvirágzóbb vas-, acél-, üveg- és papírgyártása, meg liszt-ipara. Kereskedelme, melynek kö-zéppontja Miskolc, nagyon élénk. Yasútja eddig négy van. Országútjai általában igen jók. Yan e megyében 195,037 1. még pedig mintegy

180.000 ( v a g y i s

93-D7°/0) magyarajka, 3815 tót, 1090 német, 5668 ruthén s 181 görög. Gyűléseit Miskolcon tartja. Van e megyében 1 szab. koronái vs., 9 mvs., 153 fu. és 104 kapcsolt köz-ség és puszta. Főbb helyek : Mező-Csáth mvs. 5000 1. járásbírósággal, adó- és pos-tahivatallal. Nagy és termékeny határá-ban két népes puszta van. Búzával keres-kedik. Diósgyőr mvs. a Szinva patak m., ' 'a 3900 1. sok gyümölcs és szőlőtermesztés;

. . J 3 Í . r

n U v e

° ^

s

^ « s t f ' ^ ?

3

/"TÁaÁA o r l'H s a s f|U't'uJ<%',aSiiamoraibaiikészül a n i lc=-Í°b'> hazai acél. A lakosok közt

talál-U.tly.mo. ül' t a t'i k s o k mesteremher ; az itt készült ku lacsob híresek. Közelében van a Taj nevű hegyi tó. Miskolcról egy szárny vasút vezet ide. Régi vára igen festői rom. Miskolczszab.

koronái vs. és a megye székhelye, közel a Sajóhoz, a Szinva két partján, Kassával, Budapesttel, Gömörrel és Debreczennel vasút által összekötve, 21,200 1. E csinosan épült, kövezett és világított város elsőbb vidéki városaink közé tartozik. Van itt ref. fő és kath. algynmásium, kisdedóvoda, színház, megyeház, virágzó ipar és ke-reskedés (főleg gabonával), de a szőlőmi-velés, marha- és méhtenyésztés is figye-lemre méltó itt; búzája, kenyere híres ; vau több nyomdája, hírlapja, könyvke-reskedése só- és adóhivatítla, sok temp-loma, zárdája, kii·, törvényszéke, járásbí-rósága, porijellángyára, nagy gőzmalma, több vizi malma s burnótgyára stb. A város egy tágas völgyet foglal el ; de két széle már hegyre (Avas és Várhegy) nyú-lik föl. E két hegyről, melyeket szőlők és pincék foglalnak el, gyönyörű kilátás

/

nyilik minden felé. Bora sok és jeles. Vá-sárait messze földről látogatják. Vargái és csizmadiái hiresek. Ónod mvs. a Sajó in. Ennek határához tartozik a Mohi puszta. S z i r m a-B e s s e n y ö fu. kas-télylyal s 1100 1. C s a b a fu. a vasút m.

3000 1. s jó borral. Tarjány mvs. 1182 1.

A l s ó - és F e l s ő-Z s o 1 c a, falvak a vasút m.,előbbi 1013 1. és szép kastélylyal, utóbbi 946 1. s szintén szép kastélylyal. . T a p o l c a hegyi puszta ásványos vizé-]_Mu.

rüljés porcellánagyagáról ismeretes. Me- Ifty.

zőfieresztes mvs. 3893 1. nagy és termé-keny határral. Mezőkövesd mvs. a vasút m. 8000 1. kik jobbára földmivelők;

díszes városháza, vendégfogadója és kaszárnyája van. C s e r é p f a l u fu.

2210 1. kőbánya, mészégetés, 2 bar-lang. C s e r é p v á r a l j a fu. 700 1.

kastélylyal s várromokkal. T i b o 1 d-D a-r ó c (v. Daa-róc-Tibold) fu. 1743 1., több kastélylyal. E r n ő d fu. 2200 1. kastély-lyal, G e s z t fu. 859 1., jó borral s régi várrommal. S z i r m a fu. 1114 ref. la-kossal, kik jó kertmüvelők és tömérdek zöldséget termesztenek s aduak el főleg a miskolci piaczon. H a r s á n y fu. ter-mékeny határral s 1728 1. K i s - T o k a j fu. 661 1. s L y u k h e g y nevü pusztá- j val. V a t t a j j u . 867 földmives lakossal.íú,.¿u A l s ó - é s F e l s ő - Á b r á n y faluk,ifp.«^

előbbi 329 1. s postahivatallal, utóbbi 638 1. s termékeny határral. I g r i c i

fu. 1274 ref. lakossal. N y é k (Borsod- · Nyék) fu. 533 1. a m. állami vasút m.

T u 11 u s nevü pusztával. H e j ő-P a p i fu. 1057 1. s jó búzával. G e l e j fn. 1480 ref. 1., nagy és termékeny határral. S a j ó L á d fu. a Sajó m. 1081 1. 1. L á d h á z a fu. a m. állami vasút m. 436 1. T i s z a -K ü r t fu. Csathoz közel a Tisza m. 423 1., kik gabnaterillesztéssel és halászattal foglalkoznak. T i s z a-K e s z i fu. 2114 ref. 1. a Tisza m. termékeny határral s élénk halászattal. Á r o k t ő fu. közel a Tiszához 1796 földművelő lakossal. T i-s z a-B á h o 1 n a fu. a Tii-sza m. 595 1. i-s B á b o l n a és S z i l nevü termékeny pusztákkal. D o r o g m a fu. a Tisza m.

1100 van. T i s z a - V a l k fu. 583 lakos E g e r-F a r m o s nagy határú fu. 936 1.

S z i h a 1 o m fu. a m. állami vasút m.

2464 1. s postahivatallal. S z . - I s t v á n fu. 2641 1., kik nagy és termékeny hatá-rukon sok gabnanemüt termesztenek.

A n d o r n a k fu. 581 1. N o v a j fu.

1026 r. kath. 1. T a r d szép fekvésű fu.

1884 1. s nagy határában sok majorral.

T a r d o n a fu. 544 1. B á n h o r v á t fu.

§3

2615 1. Szarvasmarha- és juhtenyésztés-sel. Ide tartozik K i s - B á r c a puszta, Y a d n a fu. és vasúti állomás 539 1.

L a k 820 ref. 1. S a j ó-K e r e s z t ú r fu. a Sajó m. termékeny határral s 731 1.

S z i r á k fu. 640 1. és szép kastélylyal.

K i s g y (i r fu. sok gyümölcsöt ter-meszt ; palakő van a határában. K á c s fu. 586 1., kőbánya, mészégetés, ásvány-víz. N o s z v a j fu. 1800 1., jó vörös borral, kastélylyal. M e z ő n y á r á d fu. a vasút m. 598 1. kastélylyal.

K i s t á I l y a fu. 1112 1., kik sok do-hányt, gyümölcsöt és dinnyét termesz-tenek. F e l s ö t á r k á n y f u . 1571 1. kő-és márványbánya, mkő-észégetkő-és, fürkő-észnia- fürésznia-lom. L e á n y f a l v a nevii pusztán van egy bővizű maloin, mely sok malmot hajt.

Apátfalva mvs, 1400 1., papirmalommal, kőedény gyárral ; ásványos fürdője 3 for-rásból kapja vizét. B á b o n y fu. 751 1.

s bortermesztéssel. A 1 a c s k a hegyi fu.

569 1 s kitűnő horral. Szentpéter mvs. a Sajó és a vasút m. 3900 1. járásbíró-sággal s jó fehér borral. A r 1 ó fu.

1297 1. kőszénbányával s sertéshiz-lalással. C e n t e r kis fu. köszénbá-uyával. D é d e s fu. 900 1. vashámorral s papirmalommal. K a z i n c z fu. 1074 1. régi váromladékkal. N á d a s d (731 1.) O z d (830 1.) és P a r a s z n y a (600 1.) falvak határaiban kőszén találtatik s Ózdon vashámor is van. S z i l v á s fu.

1050 1., szép ref. templommal, vashámo-rokkal és vasgyárral. T á r k o n y fu.

kőszéntelepekkel, V i s n y ó fu. 1000 1., üveghutával s igen jó födélpalával. Ede-lény mvs. a Bódva völgyében 1724 1.

járásbírósággal, kastélylyal s nagy cu-korgyárral. Szendrő mvs. a Bódva m.

1640 1., kastélylyal s dohánytermesztéssel. B o r s o d fu. 585 1. S a j ó -h á z a fu. a Sajó m. 1372 1. vászon-szövéssel. R u d ó b á n y a fu. hegyeiben réz találtatik. S z a l o n n a fu., 894 1., kik sok faeszközt készítenek s azzal keres-kednek. S a j ó v á m o s fu. 1660 1. szép kastélylyal s juhtenyésztéssel. B o d v a csinos fu. 1248 1. B a l a j t fu. 567 1.

B ö c s fu. 1315 1. s termékeny határral.

6. T o r n a megye n e m e g é s z e n 11 •

mfld. területű ; van 23.176 1., kik csekély kivétellel magyarok (95.20%)· Az egész megyét hegyek borítják ; de ezek közt tágas völgyekkel bir, milyenek : a tágas és termékeny Bódvavölgy s az ebbe nyiló Torna- és Jolsvavölgy. Hegyei nem ma-gasak, de meredekek s erdőkkel boritvák, i

s természeti szépségekben gazdagok. Ne-vezetes itt a szádelői hegyhasadék, a szilicei barlang és a regés »Lófő«-forrás.

Polyói: aBódva, Torna, Jolsva. Földje eléggé termékeny .Főbb terménj-ei: a búza, rozs, árpa, kukorica, burgonya, gyümölcs (sok szilva), szőlő és makk. Néhány hely-ségben dohányt is termesztenek. Kendere és káposztája a megyén kivül is ismeretes Fája (fenyője is) sok van. Erdeiben nagy mennyiségű sertést szoktak makkolni ; ezen kivül a marha-, juh- és méhtenyész-tés is jelentékeny. Hegyei vasat, már-ványt és épületkövet szolgáltatnak.

Bányászatának s vasiparának főhelye Dernő. Ipara és kereskedelme csekély je-lentőségű. Országútjai igen jók. Gyűléseit Tornán tartja. Van e megyében 1 mvs., 41 fu;s 13 puszta. Főbb helyek: Torna mvs. kies vidéken, 2300 iparos 1., me-gyeház- és kastélylyal. Tan k. törvény-széke, járásbírósága, posta- és táviróhiva-tala. Az itteni halastóból kifolyó patak so-ha be nem fagy s malmot so-hajt. Hegyen fek-vő régi vára romban hever. A j fu. 502 1.

F a l u c s k a fu. 578 1. s B o d ó k a nevű pusztával. A l m á s fu. 683 főnyi lakos-sága sok gyümölcsöt, főleg almát és szil-vát meg káposztát termeszt. B a r k a magasan fekvő fu. 425 1. vasbányák- és hámorokkal, a lakosok sok faeszközt ké-szítenek és gyümölcscsel kereskednek.

D e r e n k fu. 451 1. fűrészmalom, szén-égetés. Közelében láthatni S z a d v á r romjait. H á r s k ú t fu. 606 1. s várral.

H i d v é g a r d ó fu. 806 1. H o r v á t i fu 306 1. Dernő fu. 827 1. jeles vasgyárral, kastélylyal és sok gyümölcscsel. G ö r g ő fu. 1119 1., kőbányával s juhtenyésztéssel.

J a b l o n c a fu. 562 1., gipszbányával s sok gyümölcscsel. K o v á c s v á g á s v.

K o v á c s i fu. 329 1., vasbánya, palakő-bánya, szénégetés. S z á d e l ö fu. 276 1., regényes völgyben. A mellette nyiló szűk hegyhasadékról és ősállati csontokat rejtő több barlangjáról nevezetes. Határában fűrészmalmok is vannak. Z s a r n ó fu, 562 1., márványtöréssel. R á k ú fu. 335 1. s vasbányával. S z i 11 (v. S z é n ) fu.

690 1., postahivatallal, jó borral s ken-dertermesztéssel. S z i l a s fu. 1500 1.

juhtenyésztéssel. S z i l i c e 851 lakossal biró falut »Sólyomkő várromjai« és »Led-niee« nevü barlang teszik nevezetessé. E barlangban nyáron megfagy a viz, télen kienged. Y a v b ó c kis falu boráról is-meretes. U d v a r n a k fu. 512 1. V e n · d é g i fu. 444 1. s nagy erdővel. Mé-h é s z fu. 192 ref. 1. T e r e s z t e n e fu.

.94

273 1. s egy pusztával. S z ö g l i g e t fu.

910 1. s termékeny határral. S z ő l ö s a r -d ó fu. 443 1. P e r k u p a fu. 869 1.

P e t r i fu. 450 ref. 1. N á d a s k a fu.

168 tót 1. B a r a k o n y fu. 298 1. B e cs-k e li á z a fu. 261 1. E g e r s z ö g fu.

410 ref. 1. J ó s a f ő fu. 715 1. K á p o l -n a fu. 177 1. K o m j á t i fu. 601 lakos.

L e n k e f u . a Bódva f. m. 339 1. S z t.-A n d r á s fu. 520 1. és Kovácsi nevü pusz-tával.

7. Abauj megye 50 • m f l d n y i t e r ü l e

-tét kisebb-nagyobb párhuzamos hegyek s dombok borítják, nagyobb rónája nincs, de a Hernád völgye eléggé tág, szép és termékeny. A népességet 166,666 lélekre teszik. Ezek nyelvökre nézve nagyobrészt (64.99°/o) magyarok ; de vannak tótok, né-metek és ruthének is. A többség r. kath.

vallású. Ezeken kívül legtöbb a reformá-tus. Folyók : a Hernád, Tárca, Osva, Ida, Bódva. Földjét tekintve e, megye a gaz-dagabb megyék közé sorozható. Legelső helyen áll a Hernád völgye s az ezzel összefüggő Bódva és Ida völgye. A »Szá-. razvölgy« és »Cserehát« márj óval hátrább

• sÁt.u<\áll, de szegénynek nem mondható , fát pedig legtöbbet e két terület szolgáltat, mig a Hernád völgyét szegélyező hegyek inkább szőlőben és gyümölcsben gazda-gok. Főbb termékei: búza. rozs, kuko-rica, árpa, zab, burgonya, sok gyümölcs (gönci cseresznye) és bor (legjobb a szik-szai és aszalai) ; továbbá borsó, lencse (legjobb a pányoki és kékedi), káposzta (főleg az Osva völgyében), kender, len, köles és hajdina. Néliol a repce is dúsan fizet. Állattenyésztése jelentékeny. Van itt sok szarvasmarha, 16, juh és sertés, valamint mindenféle házi szárnyas. Va-dakban is bővölködik. Az ásványország szolgáltat itt aranyat (Arany-Idka) ezüs-töt, rezet, vasat, piskolcot, jaspist, kalce-dont, karneolt, agátot, palát, porcellán-földet és többféle haszonra való követ.

Vannak nevezetes ásványos vizei is, mint a ranki, kékedi és rudnoki stb. A földmi-velésen, mint főfoglalkozáson kívül emlí-tésre méltó az ipar és kereskedelem is, melynek főtárgyai a gabnanemüek, bor és bányatermékek. A megye gyáripará-nak főfészke Kassa. De van jeles porcel-1 ángyár Telkibányán és Hollóházán, pa-pirosmalom Szinnyén, üvegbuták Szalán-con, Begécen és Sompatakon. Vashámora és rézolvasztója is van vagy 12. A megye-gyűlése k Kassán tartatnak. Van e megyé-ben 1 kir. vs., 12 mvs., 170 fu. és 76

kap-csolt község meg puszta. Á megyén végig á tiszavidéki, északi részén keresztül pedig a kassa-oderbergi, meg a kassa-eperjesi vasút fut. Kőútjai általában jók. Főbb helyek e megyében: Kassa, szab. kir.

város, megyei és püspöki székhely a Hernád folyó mellett s a tiszavídéki és kassa-oderbergi vasutak találkozó pont-ján igen szép fekvéssel. Van 21,742 la-kosa. Kassa igen csinosan s részben sza-bályosan van építve. Áll egy bel-és bá-rom külvárosból tágas utcákkal és téres piacokkal, melyek gázzal világittat-nak. Nevezetesebb épületei : a főpiacz kö-zepén álló remek Erzsébet-templom (hi-bátlan gótizlésben), a ref. és ev. templo-mok, a püspöki palota, a megye háza, a színház s több köz- és magánépület. Van itt muzeum, kir. jogakadémia, r. katb. , , papnövelde és gymnázium, reáliskola, tanítóképezde, több nőnevelő intézet, ¡ / ¿ C w polgári iskola, katonai iskola s több más nszj«*.

művelődési intézet. Van itt továbbá egy férfi- és egy nőzárda, könyvnyomda és több könyvkereskedés,könyvtár stb. Aztán itt székel egy kir. törvényszék, jbiróság egy pénzügyi és postaigazgatóság, egy fémjelző hivatal, egy dohánygyári igazga-tóság. Említendő még a városi kórház, a dologház s több gyár, minők a kőedény, papir-, burnót-, cukor-, bőr-, posztó- stb.

gyárak. Vannak vízi és gőzmalmai, van kaszárnyája és megyei fogháza sat. Kas-sának mind ipara, mind kereskedelme je-lentékeny, melyeket a közlekedési eszkö-zökön kiviil több pénzintézet s kereske-delmi és ipartársaság segit elő. Környéke általában kies. A kassaiaknak kedvelt mulató lielye a határban levő Bankó nevű fürdő, melynek közelében szeggyár s lőportorony van. Közel a városhoz esik B á n k nevüfu. 358 1. s ásványos fürdővel.

B e s z t e r fu. lakosai (391) sok gyümöl-csöt, különösen hires cseresznyét termesz-.

tenek. F ü z é r fu. 763 1. nagy határral, s igen szép várrommal A l s ó k é k e d fu. 318 1. szép kastélylyal s ásvá-nyos fürdővel. A l s ó - M i s l y e fu.

1051 1., kik halászatot űznek az Osva, Tárca és Hernád vizeiben. F e 1 s ö-M i s-1 y e falunak 679 s-1. van. H e r l á n y kis fu. B o z g o n y fu. 870 1. a Tarca völgyében, káposztatermesztéssel. N a g y -s z a 1 á n c fu. 743 1. -s váromladékok-kal. S z i n y e fu. kastély- és papirma-lommal. Ú j v á r fu. közel a Hernádhoz 951 1. s váromladékokkal. H o 11 ó b á-z a (v. Hollóháá-z) fu. 540 1. s porcellán-gyárral. K o m l ó s fu. 435 1. s fürdővel.

In document A magyar birodalom (Pldal 86-95)