Kodolányi történelmi regényénél önkéntelenül felvetődik a kérdés: mi készteti íróinkat, hogy a jelen kiáltó problémáit elhanyagolva régen lepergett 11zázadokra vetik tekintetüket·/ Okvetlenül bátortalanságot, menekülést jelent ez a mind gyakoribb jelenség, vagy pedig gyökérkeresést, önigazolást? Bármelyik magyarázatot fogadjuk is el, meg kell állapítani, hogy ennek a jelenségnek sajátos művészi oki.~ is vannak s ezeket az okokat a realista és naturalista regény válságában kell keresní. A realizmus egy józanodó, analitikus kor ter-méke. Nagyszerűen érzékelteti az élet hatalmas folyamatait, ha az életet irá-nyító társadalmi és ideológiai formák épségébe vetett hit még nem rendült meg. De az ezerfelé hulló társadalom s magának az emberi léleknek folytonos forradalma már nem fér el a régi értelemben vett realista regény keretében_
Az anyag szétfolyik a realista író kezében s maga a realizmus -, mint látásmód és módszer - a novella menedékébe húzódik vissza, mert az élet egyes elszige•
telt területeit, még mindíg a realista novella tárja fel maradéktalanul. Nem ..-életlen, hogy a háború utáni novella-irodalom néhány legkiemelkedőbb alkotá-aát éppen Kodolányi írta. A realista regé_ny válságának egy másik következ-ménye a történelmi regény elszaporodása; mivel a realista író kora zűrzavará
ban nem lát kiemelkedő nagy egységeket, szívesen fordul a multba, mert a történelmi korszakok - nagy vonalaikban - mint egységes adottságok jelen-nek meg előtte s a realista hangsúly a részleteken van.
Ko<;Iolányi történeti regénye komoly forrástanulmányok alapjánkészült;
a művelődés- és nyelvtörténet ezer apró lámpásával világítja meg regénye ..-alóságelemeit, a történelmi nyersanyagot. Természetesen ö is beleesik abba a hibába, amit a realizmus nagy művészei Flaubert, Arany (Buda halálá-ban).
se tudnak elkerülni: erudiciója öncélú s regényét fölöslegesen terheli tárgyi le-írások ezreivel. A végsőkig következetes realista tudatosság eredménye, hogy a regény sok részlete történelmi segédolvasmánnyásekélyesül; a vágtató királyi lovas.
~ Nagy Gestá-val dicsekvő szerzetes, a keletröl hazatért Julián barát művelődés
történeti figurává válik. De ami ennél súlyosabb s magának a realizmusnak a&
ellentmondásait hozza felszínre: a regény legélőbb részeit folytonosan megza-varja a realista író örökös aggálya s a víziószerüen elötüremlő, élményMI fa:-_
i_adt tökéletes történelmisége,t. gyakran ... épen az adatok ezreit előtáró, állandóan bizonyitgató realizmus halványítja meg. (Ilyen pl. a kún lakodalom, vagy a
mongol-tábor -t~vasz-ünnepe). - -
-·-E sÍílyos és jogos kifogások ellenére is - A vas fiai egyike legtörténelmibb történeti regényeinknek. Legalább is anyagában. Az erdélyi írókkal ellentétben nem használja ki a történelem tetszetős analógia-lehetőségeit. A · tatárjárás korát uerkezeti összetettségében mutatja be s történelemellenes hibát csupán az egyes elemek túlerős, vagy igenis gyönge kihangsúlyozásában követ el, ami erősen
megzavarja az egységet s bizonytalanná teszi a jelenségek értékelését s ezzel
..-égső jelentésüket.
Kodolányit elsösorban a kornak emberekben és tömegekben megtestesült mozgató eröi érdeklik; ezér.t ábrázolásmódja típus-jellegű: a kollektív és
törté-*) Történeti regény két kötetben. Athenaeum kiadás.
0~~/o0 4q 5 e. ~-, 1 g -rf~,
/n-~r, 1-- r-1s.
t,
l
--568 Kritika
nelmi vonásokat hangsúlyozza ki. Három nép életében mutatja . be egy nagy történelmi esemény •hatásait. A magyarság már differenciálódott társadal~na, melyet ezer emlék, szokás és babona köt pogány multjához, a kereszténység felvétele óla első nagy válságát éli át: az ország rétegeit összefűző kötelékek felbomlóban vannak, a királyi hatalom az oligarchiával küzd, a privilégiumaiba zárkózott főpapság féltékenyen őrzi jogit s a jobbágyság még némán szenved.
Az ország mély letargiába süllyedve várja a tatárdúlást s közönyösen néz elébe a német veszedelemnek. Ennek a helyzetképnek a felvázolásában erős a hang-súlyozottság; a tatárjárás kora és az író kora közt rezonancia érezhető, tompí-tottn s művészin, szimbolizáló túl,zás nélkül. A kúnságban ugyancsak a bomlás jeleit látja Kodolányi; itt egy nomád nép ősi életformája jut válságba, régi törzsszervezete oldódik szét. Megrajzolásában akaratlanul ugyancsak mai élmény csillan meg, az az aggódás, mely a magyarság életformájának
szükség-szerű megváltozása előtt Kodolányi nemzedékének minden tagját eltölti s ami
művészetük halk alapdallama. A harmadik nép a mongolság: ·ez maga a friss nomád szervezettség, éltető és összekapcsoló hierarchia; egyedei még nem sza-kadtak el a húmusztól, kcgyetlenségüktől, vadságuk, kollektív felelősségérzetük
az ázsiai nomád közösség épségének következménye; ők a vas fiai. Kodolányi
művészetének itt egy új állomását allwtta meg s talán a magyar realizmus
lehe-tőségeinek nyitott távlatot.
A közösségek rajzában egyébként mindenütt remekel. A tömegek látszó-lagos némaságából széles hátterű, friss epikai képeket hoz ki. Gogolyra
emlé-keztetően az élet mindennapi mozzanataiban, munkában, dalban tudja megmu-tatni a közösség mély életét. Sokszor egy-két vonással ér el hatást; a régi Or-mányság vasárnapjában váratlan erővel érzékelteti a középkor hierarchiáját, szociális s ideologiai világképét. A lassúbb mozgású, vagy statikus jelenségeket nagyobb erővel éli át, a történelmi élményt tájlefrásai érzékeltetik. A dinamikus történéseket azonban apró, elhatárolt képek láncolatában adja vissza s szugge-ráló ereje itt jóval kisebb.
Az író festegető módszere minden mozgást állóvá rögzít. Történnek csaták, lovaglások, de még a magyar történeti tablók látszat-mozgalmasságáig sem jut-nak el. S ez a jelenség világítja meg egyben a regény szerkezeti hibáját is.
A tatárjárás korának szerkezeti valóságai külön-külön igazak és élők; külsőleg
tehát dialektikus valóságot ad az író.
pe
az egyes elemek elhatároltak és mere-vek maradnak, nem fonódnak össze. Kapcsolataik lazák és valószínűtlenel;,gyakran csak egy külsőséges, magyarázó módszer eredményei. A sok kitünő
részlet valóban felszínre hozza a magyarság számos időtlen problémáját; bemu-tatja - Gogoly módszerével s gogolyi alakokkal - a korabeli osztálytagozódott-ságot s a magyar oligarchákat, látjuk az Egyház szerepét, a sok szál azonban összekuszálódik, az író egyiket-másikat fáradtan ejti el s a nagy katasztrófát csak az olvasó történelmi tudata érzi valószínűnek. A szálak elejtése, a kompo-zíció fáradtsága s, bizonyos elsietés Kodolányi minden regényének a jellemzője,
az egy Feketevíz-t kivéve, melynek az író lírája ad mélyebb egységet.
Ez a líra A vas fiai-ban is hallható. A történés Kodolányi annyi regényének s novellájának színhelyéről, a Feketevíz tájairól indul el s itt is végződik. Az Ormánság középkori rajzában mintha a Buda halála, vagy Móricz Erdély-ének rekonstrukciós módszere éledne fel. Annyi intim, szerető vonással rajzolja a
}y f-.
Kritika
569
Feketevízmenti magyarságot, hogy lehetetlen meg nem hallani azt a hangot, mely legtragikusabb képeiből is mindig felhangzott.
Emberábrázolása új regényében természetesen megfelel a műfaj követel-ményének. A tömegek rohanó, zavaros folyójából arcok bukkannak ki, me-lyeknek nem önmagukban van jelentőségük, hanem a nagyobb egység egy-egy vonását képviselik. Ez a művészi takarékosság kitűnően érvényesül a három, falujából elszakadt legény alakjában. J::mberalakjai különben töredékesek; Ko-dolányi emberábrázolása a novellistáé, aki az egyén szerepét elhatárolt élet-szakaszokban, amikor az egyén a léleknek csak kisszámú reflexeivel reagál,
kitűnően látja, de képtelen az egész embert belevinni a történésbe minden gyökerével, ellentmÖndásainak egységében. A kirilyi udvar rajza éppen ezért
nem-
sikerült; az ország vezető emberein_ek önző gyiílölködését, ellentéteit na-gyon is szimplán érzékelteti; Béla király alakja is élettelen, szóbeli megnyilat-kozásai nem az élő ember életreflexei. Ugyanennyire· valószínűtlenek az udvar többi vezetői is; legjobb esetben típus-alakok, de igen sokszor történelmi regényeink régi ismert sablónjai. S ez a körülmény a ismét kompozíciót rontja meg; elhihető ereje éppen ott törik meg, ahol a regény elemei egy közös pont köré kristályosodnának ki.Mindezek a kifogások azonban nem érintik_ a regény tényleges értékeit, amelyekre szintén rámutattunk. A regény lírai gyökereit megtaláljuk Kodolányi egész eddigi művészetében s ez a műve szerves folytatása s több tekintetben betetőzője annak a művészi fejlődésnek, melynek első jelei már a Fut6tűz-ben jelentkeztek. Hibái inkább hanyagságból eredő visszaesések, de egyben a műfaj
problematikus mivoltára is rámutatnak; egy rég letünt kor tud-e annyi élményt nyújtani, hogy az író minden művészi erejét mozgósítsa? Lehetséges-e egyál-talában a történelmi regény - ma, amikor minden korok legtörténelmibbjét éljük? S Kodolányi, aki nemzedékének tagjai közül talán a legtöbb mai problé-mát hozta felszínre ki tud-e végleg szakadni korából, melynek művészi téren is nemrégen még egyik aktív harcosa volt? Kelemen János