Idé!zlinlt elóször a Ha·mond.testT'-rek L<Jndonban megjelent Városi Mun.
kcú című 11:önyvéböl, ,AzMl próbálták a gyermekeket ébren tartani, hogy ltimnuuokat énekeltettek velük, Ahogy az etJ~ telt, a fájdalom, a fáradtság, a,: agy kimerültsége elviselhetetlenné vált A gyermekek miudenkltöl, aki arra járt, könyörögve kérd~zték, hány órájuk: via.n még bátra. A Sadler-bizottaag előtt en tanu elmondta, hogy 11.atéve, lci1!Ia megk~rdezte töle:
»Apám, hány órah ,Talán hét.e. -feleltem. >Ú még két óra van kilencig!
Addiir nem bírom ki!«
A HamOftd-testvérek a mult názltd elejének anrol textiltp,ari visz1>nyait jellemzik: ilyen és ebbe.. haeonló jegy•
zókönyvekkel, amelrek mind a oyer.
mekmunka borzalmairól számolnak be.
'.Angliában öt-tf~ves gyermekek dol-eoztak annak idején reglrl'l ' órától este 9.fg a textilnálrakl,au étlen..szom-:San, álmatlanul, 8 uakran a zúgó gé-pek közé zuhanva az embertelen meg.
eri'.lltetéetM.
Ma 1936-ot {runk. S most m~jelent ko··nyv a fiatal Szabó Zoltan
tol-8l'Y · · , "
lá.bóL me,;hatóau széo tardi. h!mzes!1 kötésben >Á tardi, ~el vzet« c1mmei, hogy ,a fentiMzet_t alla ootokhoz ha-sonló helyzetet írJon le _env manvar faluban. El'Y cikk kereteben nem ~0 :
k tathatfak: fel mindazt a lesuJto
ra
oz . 1. ,adatot. amely Tard köz~éir.
!a
osagosképét állít.is elénk. De uehtot adha-tunk abból az életből. amebet e,QJJ_
falu leakisebb nvermekei maovar
élnek.
,-..d
2092 öslako~ának összesen 2999 hold földje van. A határ többi része, 2150 hold, a Coburn-ura.dalomhoz tar-tozik. Elképzelhet:iük ebből. ho~:v hdnu lwld föld jut a la.kos!?~ra f~Jen-'ként 8 holZ'Y mil:ren szoc1ahsv1szo-JlYOk között él a nép, . A Rzegény para!'lztok gyermekei tndr öt-hat évei koru,kban kemény
me:e6-'fl6Z<la8ági munkára kénytelenek men-,ti az uradalomba, annak ellenére, hogy 1842-ben törvényt hoztak a 12 éven aluli gyermekek dolgoztatása ellen.
Tizenhároméves korában már
Mezó-'ltegyeaen, Moso'!'ban vagy, !,olnában lkapwlja a nagybirtokok répaJat, kuko-ricáját, bur~onyáját a
tard!
gye~ek;Tizennyol()éves korában mar felnott_e erleli a kemény mezei munka, de anu-lyen mértékben nő a munkaképessé-ge, olyan mértékben c&ökken a . bér.
Petó Mária hétéves k~sleány írJa a 'kö vetkezöket:
,Hét é,s fél napot dógoztam reggel 4 órdtól este 6 óráig. Az étel&m: regg&l egy ÜVCi
'Y
-tej, dléloon c.iik (tmta) levM, Mte tej, Mi1t-den nap "égy órakor keltem fel, rreg11ven fillért kaptam, Alig vArtam, hogy meg-legyen a friilltök.(
A Coburg-birtok azt jelenti, hogy a földszerzés nagyon nehéz és alig van eladó föld. Ami forgalom volt a földek cseréjében, az abból állt, hogy az egyik va'g11onváltság-földes tardi gazda dtadta a földjét a tnásik
tardi-nak, mert ö maga nem tudta mén az évi n.11olcpen.gős részletet sem törlesz-teni. Ilyen viszonyok között nem cso-dálhatjuk, hogy Tard lakOil&igáre..
ha· az értelmiséget is beleszámítjuk, fejenként és havonta 10 deka cukor jut, a~ éYi fejadag tehát 1.2 kilo-gram. A ,ryereke:knek a kocdt:acukor szinte elérhetetlen álom. Ugyanilyen álom a hús és a szalonna is. Az egész falu például annyi húst fo!l1JallZt,
mint amennyi sót. A gyermekek ar-cán alig látszik, hogy kiéhezettek, de tíf uszbar. és egyéb ragályos betegsé-gekben megdöbbentöen J>Usztulnak.
Az anyák egyeneeen a teme'tőnek
szülik gyermekei'.ket. Télen mezitláb járnak iskolába é6 a tanító elmondja, hogy · .felfogóké~~ · rendiki.vül.
gyenge, képtelenek-.,fhrn~loi, az 01J&.
det futással és játékkal helyettesítik és betegesen ijedősek. De mindennél többet mondanak azok a levelek, amelyeket maU-uk a [1llermekek írtak
8 a.melyek közül ef;?Yet fent.ebb idéz-tünk. Láfl6unk néhány más idéu-tet ifi.
>Hétfőn ke1tJ1eret meg f6tt cukorrépát, délre ken11eret, e1lére télZtaleve,t e.ttem.
Kedde11 reogel vörö1Jltagymdt, délre kettye-ret, estére kömé,ryma110& leveit. Szerdá1t reggel egy d.ar11b keN.yeret meg répát, dél-re kenyeret, eatére bor16kve,t, me11 krumpli1téutát, CritiJrtök reggel ke,i11e-ret, délre i• kenyere(, e,tére U,ztaleve,t • . Pintek reggel kettyeret é, répát, délre ke•
11yerel, meg két kockacukr&t, eatére bab-leve,t. .&zombaton reggel kenyeret, délre ttem hozfa,,tt az wkolába ,emmit, e&tére ke1111eret, meg hagymát, Va1árnap reggel e1111 ki, szalonnát, eu'JI ki, ke,aueret, délre egy ki, kaláclot, e,tére téutal61Jed.c ·
Ha megkérdezzük tőlük, hogy mik s-reretnének lenni, ilyen válaszokat kapunk:
,t11 c,irkefogó ,ttereh,ék le11J1i. Ha én Cl8irkef<>1ró lennék, a cairkéi:et mind mer-fornám éfi lemésflárolnám.c Egy m"8ik
le-vélből: »tn hentes ueretnék lenni, mert sok kolbászt ehetnék ée kövér. loennü, ÚJ'Y
m8jthíznék, h<>i'Y méir a. kfrAilyal sem cse•
rélnék. Tilinkót nerez.ook és leülnék a mé-súrszékbe, tilinkóznék, Ila megélte;inék, e1t11élc.c Egy harmadik: ,&fi ,zeretnék le1t,u'.
ltente, é, méuáro,. Adrt szeretnék lenni, mert ■ok húst, kolbászt és S'Lalooo.át ehet-nék • • • Mer nagyon fizeretnék kövér ir leKni, hogy nem Mrnék menni.e HHonlo elérhetetlen álmokról beuélnti: a U!bbiek levelei is.
Csodálkozzunk-e, ha Tardon az egy
.I,._
f
1
évben elhaltak 81 azá.7.laléka h~l meg egyesztend61 .kora előtt. :tehát · d ha;. · lálozásokna.k maJdnem enharma.da·
csecsem6re esikP gvente átlac-15 egy i
éYen aluli tardi kisgyerek há.l meg.!
tehát mfiukn negigtdik
tlJriUWtt;
A;ttidóvéezhal~ndóeág az ÖHZ81J h.alálo- · zások liúsz · ,zázaléka, teltíÚ m{~den ötödik tard~ embe,r tüdóvéflzben J>U&z-tul el. A gyermekek ·nalá1ána.lt leg-gyakrabban ,velesZ'filetett gyengeség«
az oka. Hiába a Stefánia·n6vérek
erőfeszítése, a c~öhalálozás alig csökken. Rossz td.plálkozá1, rossz le--r,-egójil földe, Hobdk, romlott . kutak, lehetetlen munkafeltételek és a lét-minimumon mélyen alul maradó munkabérek tizedelik a nagylak06-ságú falu népét. A helyzetük remény-telen. Legfőbb vágyuk, hogy vá:rosha kerülhet1senek 87.olg-Anak, altisztnek, ucoaseprönek, hogy igy bi"Ltosabb é6 nyugodtabb életfeltételek közé jMsa·
nak. A nagybirtokon pedig eenkinek sem jut ee,;ébe, hogy ezek a
szeren-~étlen fiatal mun·kások a legszebb tanulóéveikben t1annak és még a munkában is tanulniok kellene. Ez mellékes cél és soha sehol sem me-rii1 fel, sőt
teUeeen
ideg-en a nagy•birtok lényegétól. Az a.lapvetó sr.em-piont. amelynek érvényt S't.ere-tnek:
az i!Jtí ,iapszámost minél ;obban ki-használni erejének abban az dllapotá-ban, amelybe1t éppen -van, a lehető
legalacsonyabb bérért. Awk. akik oly 1.1zívesen hivatkoznak a na.gybiTtok szocidlis kötelességeire és állandóan hangoztatják, hogy menn.vfoel
maga-sabb életszínvonalon tarljá.k el & me-zÖgazdasági munká!,ságf.1t vagy Wr-pebirtokost, a pus7Jf·uló Tard és az országban százával talá,lható Tardok képét nézz.ék IDe&'· Mondhatnók, hogy
& paras11t élete ,má,r ilyen«. 6k ezt me,gszoktá.k. nincsenek ie -.magasabb i$ényeikc:, -
de .
vajjon miv,el lehet Jllenteni az ártatlattt1ilermekek
pu!lztulállát1
Szabó Zoltán a már ntáinunk
követ-kezdő nemzedék tagja, a Manyaror•
8.tdu-han kezdte feltáró munkáját.
Cikkei két éven át nálunk :ielentek meg. Hideg tárgyilagossággal, u ada•
tok megdönthetetlen érveivel tárja fel a sok pusztuló magyar falu közül Tardot, egyikét a leg~rtékesebbelmek.
Ez a nemzedék, úgylátszik,
nem
hajla•mos sem a szentimentalizmusra, sem a rottlantikára, orvod m~zerekkel i,izsoálja az életet és a következtetést azokra bízza, akik~k van báto,r1dgu.k beletekinteni a feltárt tiebekbe. Mi-lyem. kongóan hangzanak ezek mell&tt a tények mellett a nagybirtokosok s~madatai a mammutföldeken élő
me-7,0gazdasá.gi népessé~ iríoylend6 ,or-sdtól s milyen medöb'bentő a mondat amely a felsöhá11ban elhangzott: ,Ah:
hoz, hogy minden földnélkülit ciak minin,tfU. földhöz Juttassunk, 81) mil-lió holdra lenne uíikség«.· . . Ennyi pedig nincs, Tehát ne ad~
Junk semmit ••
Kodolányi Jánoa
\i 1 ,.. ...