NEMPARAMETRIKUS MÓDSZEREKKEL
Debrecentől 50 km-nél
távolabb
54 64,48 5,96 6
Összesen 116 - 5,78 6
Nagyon nehezen viselem el, ha engem valaki irányít
Debrecen vagy 10km-es környezete
25 49,08 4,00 4
Debrecen 10-50
km-es körzete 37 53,32 4,23 4
Debrecentől 50 km-nél
távolabb
54 66,41 4,85 5
Összesen 116 - 4,46 4
Kruskal-Wallis rangteszt, p<0,05 Forrás: Saját szerkesztés, 2017.
67
Mind a két állításnál megfigyelhető, hogy a megyeszékhelytől történő távolodással arányosan nő a kitöltők egyetértése a feltett állítással. A sokaságra vonatkoztatva megállapítható, hogy a Debrecentől 50 km-nél távolabb élők statisztikailag kimutatható mértékben (p=0,012) céltudatosabbak, mint a debreceniek vagy a környezetében élők. Továbbá szignifikáns különbség van (p=0,013) ugyanezen kategóriák között az irányíthatóságot vizsgálva. A megyeszékhelytől legtávolabb élők nehezebben viselik el, ha utasítást kapnak. A Debrecen 10-50 km-es körzete és a Debrecentől 50 km-nél távolabb élők csoportjai közötti eltérés (p=0,056) nem tekinthető statisztikailag igazolt eltérésnek, azonban kimutatja a jelentős személyiségbeli eltérést a csoportok egyénei között. A távolabb élők inkább vezető, mint követő jellemek.
3.1.3. A végzettségre vonatkozó eredmények és megállapítások
A kategóriára vonatkozó szignifikáns eltérést az 5. táblázat szemlélteti.
5. táblázat: A személyes kompetenciák végzettségre vonatkozó szignifikáns eredményei Bátran hozok önálló döntéseket
Chi-négyzet 7,283
Szabadságfok 2
Szignifikancia 0,026
Kruskal-Wallis rangteszt, p<0,05 Forrás: Saját szerkesztés, 2017.
Az item átlagértékeit a 6. táblázat mutatja be.
6. táblázat: A „Bátran hozok önálló döntéseket” állítás átlaga az évfolyamok vonatkozásában
Megnevezések Elemszám
(darab) Rangátlag Átlagok (pontszám)
Medián (pontszám) Bátran
hozok önálló döntéseket
BSc. 1.
évfolyam 62 51,92 4,74 5
BSc. 3.
évfolyam 41 62,74 5,20 5
Mesterképzés 13 76,50 5,62 6
Összesen 116 - 5,00 5
Kruskal-Wallis rangteszt, p<0,05 Forrás: Saját szerkesztés, 2017.
A megkérdezett hallgatók adta válaszok alapján megállapítható, hogy a képzés előrehaladtával egyre bátrabban hoznak önálló döntéseket. Jelentős eltérés mutatható ki a BSc. 1. és 3. évfolyamok között (p=0,05) illetve az első évfolyam és a mesterképzés hallgatói közt (p=0,014). A bátrabb önálló döntéshozatal összefügghet a tanulmányi előrehaladással, életkorbeli változással. A tanulmányi előrehaladás során a hallgatók olyan feladatokkal, megoldandó problémákkal szembesülnek, amelyek sikeres megoldásához szükséges az egyéni döntéshozatal (beadandó dolgozatok, csoportmunkák).
3.1.4. A személyes kompetenciák közötti rangkorreláció elemzése
A 7. táblázatban közölt eredmények legalább erős közepes (0,5-nél nagyobb vagy -0,5-nél kisebb) rangkorrelációs együtthatóval rendelkeznek.
7. táblázat: A személyes kompetenciákra vonatkozó állítások közti kapcsolatok Az összehasonlított állítások Szignifikancia
szint
Rangkorrelációs
együttható Értékelés Ha
lehetőséget kapnék, szívesen lennék vezető.
Szívesen vállalok szervezői, irányítói feladatokat is.
p<0,01 0,590
A válaszadók szívesen lennének
vezetők és rendelkeznek
azokkal a kompetenciákkal, amelyek alapjában szükségesek hozzá.
Ha valamit elkezdek, akkor azt tökéletesen be akarom fejezni.
Mindent
megteszek, hogy javítsak az előző eredményeimen.
p<0,01 0,541
A kitöltőkre jellemző a pontos
és lelkiismeretes munkavégzés.
Spearman-féle rangkorreláció, p<0,05 Forrás: Saját szerkesztés, 2017.
A kérdések közötti korreláció szignifikáns szinten, legalább közepesen erős korrelációs együttható értékkel a vezetői kompetenciákat vizsgáló állításoknál, illetve a pontos munkavégzésre vonatkozó itemeknél volt kimutatható. A válaszadókra jellemző, hogy inkább vezetői személyiségek, szívesen vállalnak a pozícióval összhangban lévő szervezői és irányítói feladatokat. Törekszenek a tökéletes munkavégzésre és múltbéli eredményeik javítására.
3.2. Tanulási motiváció forrásainak nem parametrikus vizsgálatai
Az alábbiakban a tanulási motiváció forrásait értékelő állításokra adott értékek elemzése és a levont megállapítások kerülnek ismertetésre.
3.2.1. A nemekre vonatkozó eredmények és megállapítások
A tanulási motiváció és nemek kapcsolatában szignifikáns statisztikai eltérés p<0,05 szinten nem mutatható ki. A motivációs eltérések a jelenlegi sokaságban nem különíthetőek el kizárólag a nemeket vizsgálva. A nem parametrikus próba feltételének nem megfelelve, de a szignifikancia határán (p=0,063) mutatható ki különbség az „Azért járok egyetemre, hogy biztos egzisztenciát teremthessek magamnak” állításnál. A női kitöltők inkább látják a biztos egzisztenciateremtés feltételének az egyetemi oklevél megszerzését, mint a férfiak.
69
3.2.2. A lakhelyre vonatkozó eredmények és megállapítások
A tanulási motiváció és lakhely kapcsolatában szignifikáns statisztikai eltérés p<0,05 szinten nem mutatható ki. A sokaságra vonatkozóan megállapítható, hogy a lakhely nem jelenik meg statisztikailag jelentős befolyásoló tényezőként a tanulási motiváció vizsgálatakor.
3.2.3. A végzettségre vonatkozó eredmények és megállapítások
A csoportképző kategóriára vonatkozó szignifikáns eltéréseket a 8. táblázat szemlélteti.
8. táblázat: A tanulási motivációk végzettségre vonatkozó szignifikáns eredményei Szeretném a képességeimet
fejleszteni, tudásomat bővíteni
Biztos egzisztenciát teremthessek magamnak
Chi-négyzet 6,467 7,396
Szabadságfok 2 2
Szignifikancia 0,039 0,025
Kruskal-Wallis rangteszt, p<0,05 Forrás: Saját szerkesztés, 2017.
Az állítások átlagértékeit a 9. táblázat mutatja be.
9. táblázat: A „Bátran hozok önálló döntéseket” állítás átlaga az évfolyamok vonatkozásában
Megnevezések Elemszám
(darab) Rangátlag Átlagok (pontszám)
Medián (pontszám) Szeretném a
képességeimet fejleszteni, tudásomat bővíteni
BSc. 1.
évfolyam 60 53,83 5,70 6
BSc. 3.
évfolyam 42 57,60 5,87 6
Mesterképzés 13 78,58 6,62 7
Összesen 115 - 5,86 6
Biztos egzisztenciát teremthessek magamnak
BSc. 1.
évfolyam 59 56,25 5,46 6
BSc. 3.
évfolyam 42 52,48 5,30 5
Mesterképzés 13 79,38 6,23 6
Összesen 114 - 5,48 6
Kruskal-Wallis rangteszt, p<0,05 Forrás: Saját szerkesztés, 2017.
A kitöltők válaszainak átlagértéke alapján megállapítható, hogy mind a két állítás esetében évfolyamtól függetlenül fontos tanulási motivációt jelent az egyetemi képzés nyújtotta fejlődési lehetőség és a jövőbeli biztos egzisztenciateremtés lehetősége. A mesterszakos hallgatók számára kiemelten fontos a megszerzett tudásuk elmélyítése, lényeges körülményként játszott szerepet a tanulmányok folytatása melletti döntéskor.
A mesterképzésen résztvevő hallgatók adta válaszok rangátlaga mind a két alapszakos évfolyamétól szignifikáns szinten különbözik (Mann-Whitney teszt: BSc. 1. évf.
összehasonlítás p=0,013; BSc. 3. évf. összehasonlítás p=0,022).
A mesterszakos hallgatók meghatározóbb motivációs erőként tartják számon a biztos egzisztencia teremtést. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a mesterképzésre történő jelentkezés hajtóereje többek között az alapszakos diplomával szembeni bértöbblet elérése a munkaerőpiacon. A mesterszak rangátlagát összehasonlítva az alapszak évfolyamainak rangátlagával mind a két esetben szignifikáns eltérés tapasztalható (Mann-Whitney teszt: BSc.
1. évf. összehasonlítás p=0,015; BSc. 3. évf. összehasonlítás p<0,01).
3.2.4. A tanulási motivációk közötti rangkorreláció elemzése
A 10. táblázatban közölt eredmények közötti rangkorrelációs együttható legalább erős közepes (0,5-nél nagyobb vagy -0,5-nél kisebb) értékkel rendelkezik.
10. táblázat: A személyes kompetenciákra vonatkozó állítások közti kapcsolatok Az összehasonlított állítások Szignifikancia
szint
Rangkorreláció
s együttható Értékelés Szeretném
képességeimet fejleszteni, tudásomat bővíteni
Így
könnyebbe n
megvalósít-hatom céljaimat.
p<0,01 0,601
A megkérdezett hallgatók szerint a célmegvalósításuk egyik fontos eszköze a
tudásuk fejlesztése a tanulmányaik által.
Az egyetemen sok új barátot szerezhetek.
Sok pozitív élményt szerezhetek az
egyetemen.
p<0,01 0,699
A tanulási motiváció, egyetemre járás egyik legmeghatározóbb motiváló tényezője a közösség előremozdító
ereje.
Spearman-féle rangkorreláció, p<0,05 Forrás: Saját szerkesztés, 2017.
Állítások közötti szignifikáns és legalább erős közepes korreláció két esetben volt megállapítható. A sokaság adta válaszokból megállapítható, hogy az egyetemi tanulmányokat hasznosnak tartják képességfejlesztés, tudásbővítés szempontjából, amely hozzájárul céljaik megvalósításához. Erős, pozitív korrelációs kapcsolattal jellemezhetőek az egyetemi közösségi élményekre vonatkozó állítások. Az egyetemre járás fontos motivációs tényezője közt szerepel az új kapcsolatok létesítése és közösségi élmények szerzése a tanulmányi évek során.
4. Összefoglalás
Az Y-generáció munkaerőpiacra történő belépése az aktív önfejlesztés időszakába esik. Olyan karrierre vágynak, amely biztosítja számukra a fejlődési lehetőséget. Jelen kutatás célja a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapszakos illetve gazdasági agrármérnöki mesterszakos hallgatók személyes kompetenciáinak és motivációjuknak kérdőíves vizsgálata. Az adatelemzéshez a vizsgált
71
értékek nem normális eloszlása miatt nemparametrikus statisztikai módszerek kerültek felhasználásra.
A nemek szerinti vizsgálat során statisztikailag kimutatható eltérés (p<0,05) jelenik meg az üzemi környezethez történő viszonyulás és a múltbéli eredmények, mint motiváló hatás során.
A válaszadók lakhely szerinti vizsgálata kimutatta, hogy a Debrecentől távolabb élő hallgatók céltudatosabbak és kevésbé viselik el, hogyha irányítják őket, mint a megyeszékhelyen élő társaik. Az évfolyamok közti kapcsolatvizsgálat alapján megállapítható, hogy a képzésben történő előrehaladással arányosan nő a képesség- és tudásfejlesztés prioritása és a biztos egzisztencia megteremtésének a fontossága. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kutatásban résztvevő hallgatók többsége rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amelyek alkalmassá teszi őket arra, hogy az agrárgazdaságban vezetői pozíciót tölthessenek be a jövőben.
Irodalomjegyzék
[1] Roóz, J.: Vezetésmódszertan. Debrecen, Perfekt Gazdasági Tanácsadó Oktató és Kiadó Részvénytársaság. 2001.
[2] Berde, Cs., Börzseiné, Z. M., Dajnoki, K., Dienesné K. E., Gősi, M., Hajós, L., Juhász, Cs., Kocsondi, J., Láczay, M., Morvai, L., Piros, M.: Emberi erőforrás gazdálkodás.
Debrecen, DE ATC AVK. 2006.
[3] Dienesné, K. E., Berde, Cs.: Vezetéspszichológiai ismeretek. Debrecen, Campus, 2003.
[4] Poór, J., Karoliny, M.-né, Berde, Cs., Takács, S.: Átalakuló emberi erőforrás menedzsment. Budapest, Wolters Kluwer. 2012.
[5] Henczi, L., Zöllei, K.: Kompetenciamenedzsment. Debrecen, Perfekt Gazdasági Tanácsadó Oktató és Kiadó Részvénytársaság. 2007
[6] Petrides, K.: Emotional Intelligence. Reference Module in Neuroscience and Biobehavioral Psychology. 2017. pp. 1-6.
[7] Gergely, É., Nagy, R.: Gazdasági szakos hallgatók tanulási motivációjának és személyes kompetenciáinak vizsgálata. Közép-Európai Közlemények VIII. évfolyam (4. szám, No.31.). 2015. pp. 197-205.
[8] Szretykó, Gy.: Az Y generáció, a munkáltató vonzóvá tétele a munkaerőpiacon és a HR stratégia. Humánpolitikai Szemle Vol. 23, No.7-8. 2012. pp. 3-12.
[9] Balázs, K., Bugán, A., Csukonyi, Cs., Fedor, Gy., Hidegkuti, I., Kun, Á., Münnich, Á., Pénzes, T.: A jövő vezetőinek jelene. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 2002.
[10] Hámori, G.: A magyarázóváltozók kezelésének egyes kérdései regressziós modellezés során. Statisztikai Szemle 94. évfolyam, 1. szám. Letöltve:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/statszemle/2016_01_005.pdf
[11] KSH Tájékoztatási Adatbázis. Foglalkoztatottak száma nemek szerint. 2016.
Lektorálta: Dr. Csipkés Margit, adjunktus, Debreceni Egyetem