A (kisebbségi) politika álláspontja

A politika szereplőit (lokálistól nemzeti szintérig), Kozma (2004, 2005a) kutatási tapasztalatai alapján, meg kell győzni, hogy kapcsolati tőkéjükre szükség van egy új egyetem létrehozása során. Általánosságban Szabadkán nem tapasztalható elzárkózás a politikum részéről.

A városi hatalmi politikai tömörülés (természetszerűen) megosztott:

magyar, szerb, horvát többségi-nemzetiségi, jobb és baloldali (illetve a

8 A többségi nemzet képviselője.

9 Az interjú során tesz említést az interjúalany egy bizottságról, amely a Szabadegyetem szervezésében működik (egy tíztagú csoport), és a felsőoktatás fejlesztési lehetőségeit elemzi.

kettő között elhelyezkedő) pártokkal. Ennek analógiáján, a vajdasági ma-gyar politikai érdekérvényesítése is megosztott. Különböző pártok, aktorok vannak jelen, mégis a VMSZ¹⁰ képviseli a leghatározottabb, legeltökéltebb politikai tömörülést, amely a döntéshozatal folyamatában, az önkormány-zatokban, az MNT-ben, a tartományban és köztársasági szinten is jelen van (részese a kormányzásnak). Csak ilyen politikai kondíciókkal érhető el a megfelelő felsőoktatás-fejlesztés, támogatások és a megfelelő érdekérvé-nyesítés – az MNT elnökének véleményét összegezve. Az oktatásfejlesztési törekvésekben, a kisebbségi politikai kultúra hiányára hívja fel a figyelmet a HNT elnöke. A magyar, tradicionális kisebbségpolitikával szemben, a szerb állam nem ismeri el a horvát kisebbségi közösséget. Hiányzik az a magasan képzett értelmiségi réteg, aki felvállalná a horvát érdekérvényesí-tést és önmegvalósítást Szerbiában.

A HNT elnöke is osztja az MNT elnökének véleményét, miszerint azok a kisebbségi politikusok, amelyek más pártokban (például: Demokrata Párt – DP¹¹) tevékenykednek, „virtuálisan politizálnak”, semmilyen módon nem járulnak hozzá a közösség (horvát, magyar) építéséhez. Az MNT érdemi politikai dialógushoz kapcsolati tőkéjét leginkább tartományi szinten tud-ja mozgósítani, felsőbb vertikumokkal (minisztérium) már szegényesebb a lobbi-erő. Nem mondható hatékonynak a szerb–magyar országközi „egyez-kedés” sem (viszont a magyar támogatások sokat jelentenek).

A politika meghatározó – a HNT elnöke szerint. Amit a politikai érdek diktál, az kerül ki a HNT véleményező jóváhagyásai közül is. A köztársa-sági szinttel nagyon rossz a kommunikáció, kisebbségellenes oktatáspoliti-kát folytat, ezt érdemileg a tartomány ellensúlyozza, hasonlóan a magyar kisebbségi oktatáspolitizáláshoz. Államközi egyeztetés ebben a vonatko-zásban sem történik: Horvátország támogatja a kisebbséget tankönyvekkel, horvát nemzetiségi tanítókkal, akik általános és középiskolákban (illegáli-san) tanítanak, valamint 2011-től öt doktorandusz számára ingyenes,

hor-10 Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – (Pásztor István elnök), centrista, kisebbségi po-litikai tömörülés. A mintegy 70–80 ezer fős szavazói bázissal a legbefolyásosabb vajda-sági magyar párt.

11 Demokrata Párt (DP) – Demokratska Stranka (Boris Tadić еlnök), balközép, szerb-nemzeti politikai tömörülés, mintegy milliós szavazói táborral. A 2012. évi májusi vá-lasztásokig (két választási ciklusra visszamenőleg) minden kormányzati szinten részesei voltak a hatalomnak. A szerb párt számtalan magyart is tömörít, például a 90%-ban ma-gyarok által lakott Ada községben abszolút hatalmi többséget alkot a párt. A DP Szabad-kán a VMSZ-szel nehézkes koalíciós formában van jelen a városi hatalomban (kisebb megszakításokkal) az elmúlt két választási ciklusban.

vátországi posztgraduális képzésen való részvételre nyújt lehetőséget. A horvát nyelv és irodalom szakon szerzett diplomákat (hasonlóan a magyar vallástudományi diplomákhoz) Szerbiában nem lehet honosítani.

A vajdasági magyar felsőoktatás irányában létezik egyfajta politikai támogatás, nyitottság, megértés és segítőkészség. Két intézmény esetében nyilvánul meg igazán ez a politikai erő (MTTK, SZMSZ), amit valójában a tartományi titkárság, az MNT és a VMSZ képviselnek – a tartományi gaz-dasági titkár, a VMSZ elnökének gondolatait összegezve. Kiemeli továbbá:

a politika elsősorban erkölcsi támogatását tudja biztosítani (vagy anyagi tá-mogatásokat), és méltányolja az akadémiai elit bármiféle kezdeményezését, de nem részese a felsőoktatásnak, és igyekszik kivonulni ezekből a folya-matokból.

A VMSZ elnöke a problémát egy új intézmény esetében a szükséges törvényes feltételek biztosításában látja: csak reális ambíciók árán valósít-ható meg ez a terv (az akadémiai elit érett ambíciói, hazatérő Ph.D.-sek, megfelelő hallgatói létszám, fenntarthatóság). A vajdasági magyar felsőok-tatás fejlesztésével kapcsolatban – az MNT elnöke és a VMSZ elnöke is – néhány prioritást emel ki, amit következetesen végig kell vinni:

− komplex felsőoktatási ösztöndíjrendszer (a hazai egyetemekre irat-kozók és a hazai egyetemeken tanuló hallgatók [demonstrátorok]

anyagi támogatása),

− „Európa kollégium”¹² (350 férőhellyel, magyar nemzetiségű egye-temisták számára),

− MTTK és SZMSZ fejlesztése (elsősorban az MTTK-n minél több magyarul tanulható szakirány bevezetése, kétszakos tanárképzés és doktori iskola indítása, együttműködések támogatása más egye-temekkel közös programok indítása céljából),

12 Az Európa Kollégium alapítását segítő Európa Alapítvány 2006-ban alakult meg. Előz-mények: Szerbiában, illetve az Újvidéki Egyetem karain tanuló kollégiumi ellátásban részesülő magyar hallgatók részaránya nagyon alacsony (3,33% – 2004/2005-ös tanév).

Így Újvidéken a magyar értelmiség ápolásának bástyáját is jelentheti majd ez a kollé-gium, ahol korszerű infrastruktúra és szakkollégiumi programok mellett (minőségi kö-rülmények között biztosított tanulmányok) növekedni fog a magyar egyetemi hallgatók száma, csökken az asszimiláció, és erősödik az értelmiségi szellemiség.

− további MNT programok: szerb nyelvi felzárkóztatás, elhelyezke-dést segítő programok, oklevél-honosítás anyagi támogatása, a ma-gyarországi diplomások felkutatása.

Ezekből az intézkedésekből is látszik, hogy az MNT nagy erőfeszíté-seket tesz a fiatalok – az értelmiségi elit itthon tartására. Azonban egyér-telmű, hogy egy szélesebb egyetemi képzési kínálat megteremtésén kell dolgozni, valamint a szerb nyelv oktatásának szisztematizálásán. Ehhez a kárpátaljai főiskola szolgálhat kitűnő példával (ukrán nyelvvizsga, ukrán nyelven oktatott tantárgyak), amelyhez már csak az ösztönzési rendszert, forrásokat kell megtalálni, és alkalmazható a cél érdekében. A kínálat szí-nesítésében a határon átívelő együttműködésekben rejlő lehetőségeket kell kihasználni, ez hozhat nagyobb előrehaladást, következetesen, az eddig implementált stratégiai fejlesztési célokra építve.¹³ Az MNT 2012 decembe-re óta támogatja a Szabadkai Egyetem megalapítását.