Intézményvezetői útravalók

Egy vajdasági, szabadkai székhelyű intézmény alapításához, útravalóként, a következő jótanácsok (és egyben tapasztalatok) hangzottak el:

(…) „Ne tervezzenek sokat. Bele kell vágni, nem elmélkedni. Ez egy gö-röngyös út. Helybeliek csinálják, akik elkötelezettek, elképzeléseik van-nak, és következetességgel viszik végig a dolgokat” – elnök (II. RFKMF, Beregszász). (…) „Vajdaság, egyáltalán azt hiszem, hogy a délvidéki magyarság (…) hordoz magában valami modernitást, szemben Erdéllyel meg Szlovákiával. Tehát vannak tapasztalatok, ott vannak a nagyon mo-dern horvát, szlovén, osztrák minták, a német tapasztalatok és el tudom képzelni, hogy sikerül egy olyan szolgáltató egyetemmodellt például ki-alakítani, amelyik nem egy eleve elhatározott programot fog végigvinni, hanem reagál az igényekre, együttműködik, aztán új dolgokkal próbál-kozik. Valószínűleg, egy ilyen mobilis, hogy mondjam... gyorsreagálású és szolgáltató jellegű kicsi egyetemre van szükség Szabadkán,

együttmű-27 OTKA – Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok.

28 EGTC – The European Grouping of Territorial Cooperation („európai területi együttműködési csoportosulás”).

ködve például minden térségi játékossal.” – Dékán (SJE TK, Révkomá-rom).

− Egyenrangú partnerekként kell, hogy kezeljék egymást a határon túli és „határon belüli” felsőoktatási intézmények (összegezni kell, elsősorban a beregszászi, a komáromi, majd a Sapientian kialakult tapasztalatokat), mert az országhatár, ami elválaszt, az egyben ösz-sze is köt: kulturális, terméösz-szeti, nemzeti értékeket és érdekeket.

Sokszor az érdekek egyeztetése, érdekellentétek leküzdésébe kell nagy energiákat fektetni (pl. kihelyezett képzések kezdeményezése a határon túli diákok merítési bázisként történő használata helyett).

− El kell fogadni, hogy sokféle egyetem létezik, így akár egy

„premodern, falusias jellegű”, kisebbségi intézmény is, ahol a re-gionális közösségi szerveződés egyenrangú szereplőkként kezeli a régióban élő magyarokat és nem magyarokat. Egy olyan fejlesztési elképzelés mentén szerveződő egyetemkoncepcióra van szükség, amelyben pontos megfogalmazásra kerül, hogy Újvidék és Szeged között milyen dolgok hiányoznak, milyen munkamegosztás lehet-séges, kik a partnerek, mik lehetnek kiegészítő képzések, és egy jó egyetemi logikával, önálló döntéshozatallal hogyan lehet fejleszte-ni a régió felsőoktatását, a valós igényekre alapozva.

− Nagyon hosszú és nagyon keserves út ez… ahol a „szakma” a

„politika” nélkül nem tudja megcsinálni az egyetemet, kölcsönös az egymásrautaltság, ugyanis a „szakma” kell, hogy kidolgozza az akkreditációs anyagokat, a „politika” kell, hogy elfogadtassa, majd a politikának ki kell vonulni a felsőoktatásból (védőbástyát kell biztosítani, és ha kell, beavatkozni).

− A városvezetést (is) meg kell győzni, hogy mit jelent egy új intéz-mény a városfejlődés (munkahelyek, szolgáltatók, beszállítók, álta-lános társadalmi élet, fiatalok stb.) szempontjából.

− Jó humánerőforrás (erős egyetemi tanárokkal) biztosítása kell, hogy legyen a prioritás, és nem feltétlenül kell az infrastruktúrára és „a sok” szakra koncentrálni.

− „Minőségre” építeni, ne a „kisebbségre”, mivel a kisebbség csak minőséggel juthat előbbre.

− Együttműködés, sok türelem és kitartás és a kapcsolatok. A kap-csolatokra mindig szükség van. Nem versenyezni kell, hanem megtanulni együttműködni (más, akár szlovák, akár szerb karok-kal).

FELSŐOKTATÁSA

1. KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK – AZ INNOAXIS PROJEKTRÉGIÓ Egy IPA¹ 2011-es kutatási projektből (és a szerb határrégió egy potenciális EGTC-hez² történő csatlakozási szándékából) kiindulva, célom volt vizs-gálni az így körvonalazódó régió felsőoktatását. Igyekszem a régió-lehatá-rolást és határ menti együttműködések főbb csapásvonalait az idevonatkozó szakirodalom áttekintésével indokolni. Törekszem a szerb–magyar határré-gió felsőoktatásának bemutatása során hangsúlyozottan vizsgálni a vajda-sági helyzetet (további, elsősorban vajdavajda-sági illetve szerbiai, magyarországi és európai vonatkozású utalásokkal pedig biztosítani a megfelelő viszonyí-tást). A szerb határrégió jellemzően kisebbségi (és multietnikus) felsőok-tatási közeget jelent, amelyet speciális felsőokfelsőok-tatási igényei miatt nagyobb hangsúllyal vizsgálok. Másrészt „a határon túlra kiterjesztett” felsőokta-tási koncepcióban (mindkét dimenzióból szemlélve: Magyarországról is és Szerbián belül is) be szeretném mutatni Szabadka, mint egyetemi város vízióját, fejlődési lehetőségeit, jövőbeli létjogosultságát. A CBC³ határon átívelő felsőoktatási együttműködések és tudományszervezés innovatív le-hetőségeit – meggyőződésem szerint – a felsőoktatás-fejlesztés szolgálatába kell állítani a határrégióban. Ezzel lehet egy pozitív jövőképet biztosító tel-jes koncepciót megteremteni, amelyben a regionális fejlődés és fejlesztések, társadalom-gazdasági fejlődés, minőségi felsőoktatás, foglalkoztathatóság,

1 IPA – Instrument for Pre-Accession Assistance (előcsatlakozási támogatási eszköz).

2 Az EGTC (The European Grouping of Territorial Cooperation) hivatalos magyar elneve-zése „európai területi együttműködési csoportosulás”, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendeletével hozott létre. Az EGTC jogi személy, a csoportosu-láshoz való csatlakozás önkéntes. Gazdasági (nem profitorientált), társadalmi és területi kohéziót elősegítő cél érdekében jön létre. Tagjai lehetnek az Európai Unió tagállamai, regionális és helyi hatóságok (országos és helyi kisebbségi önkormányzatok), közjogi intézmények (szervezetek), illetve azok társulásai, (legalább) két EU-tagállam területén.

Nem uniós, ún. „harmadik állam” nem lehet az EGTC tagja csak abban az esetben, ha az ide vonatkozó, együttműködésekről szóló jogszabály, nemzeti szinten elfogadásra kerül az adott (harmadik – nem-EU-s) országban is, és azt a többi tagállambeli partner is elfo-gadta, együttműködési nyilatkozattal alátámasztva. Szerbia esetében a nemzeti jogszabá-lyozásban fennálló (területi együttműködésekre vonatkozó) joghézag jelenti a problémát (a végrehajtási jogszabályok megalkotása az egyes tagállamok kompetenciájában marad).

A magyar–román–szerb együttműködésre vonatkozó szándék kinyilvánítása már 2009-ben megtörtént, a Banat–Triplex–Confinium EGTC mórahalmi bejegyzésével (egyelőre magyar–román partnerekkel), amely szerbiai tagokkal bővíthető (Fejes, 2010; Ricz, 2010;

Soós, 2012). Az INNOAXIS projekt célja volt a szerbiai partner csatlakozásának társada-lom-gazdasági hozadékait feltárni (a lehatárolt területek bevonásával).

3 CBC – Cross-border Cooperation – határon átívelő együttműködés.

az emigráció csökkentése, a kisebbségi elitmegtartás egyformán szerepet kaphatnak (a Szabadkai Egyetem és a CBC intézményi együttműködések lehetőségét/tartalmát a következő két fejezetben elemzem).

A határon átívelő regionális felsőoktatási koncepció és annak fejlesztési igényeinek megfogalmazása során szem előtt kell tartani:

− a kárpát-medencei felsőoktatás határon átívelő, felhalmozott tudás- és tapasztalatelemeit,

− a regionális térszervezés és tudományszervezés modern szempont-jait,

− a (magyar) kisebbségi közösség felsőoktatási igényeit.

A határrégió felsőoktatásában közvetlenül (és közvetve) érintett telepü-lések: Szeged, Baja (és Kecskemét) a magyarországi oldalról, valamint a szerb oldalról Zombor, Szabadka, Topolya, Zenta, Nagykikinda (valamint Újvidék). A határrégió bemutatása során módszertanilag elsősorban sze-kunder adatokra, statisztikai adatok és fejlesztési dokumentumok elemzé-sére támaszkodom. A szakirodalmi feldolgozás során a régióismeretek (ha-tár- és régiófogalom, együttműködések, felsőoktatás, társadalom-gazdasági struktúra és átalakulás, munkaerőpiac), továbbá a kisebbségi felsőoktatás sajátosságai, és a (szerb) nemzetgazdaság stratégiai tervezési dokumentu-mai kerülnek elemzésre. A határrégió felsőoktatásának, képzési-képzettsé-gi és munkaerő-piaci kapacitásainak területi elemzéseihez a következő sta-tisztikai adatok elemzésére kerül sor:

− a népesség felsőfokú (VI, VII-I/II, VIII) végzettsége kistérségen-ként/községenként,⁴

− felsőoktatási statisztikák intézményenként (beiratkozott hallgatók, származási helyük, területi megoszlásuk, diplomát szerzett hallga-tók, tudományterületi megoszlásuk a régióban, oktatói kapacitások intézményenként),

− a gazdasági térszerkezet alakulását bemutató foglalkoztatottsági statisztikák (gazdasági ágazatonként),

− munkaerő-piaci statisztikák (a munkanélküli és munkát kereső, felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség profilonként),

− Magyarországon tanuló (ingázó) szerb állampolgárságú hallgatók területi/tudományterületi megoszlása (iskolaválasztási preferenci-ái) a régióban.

4 Községek (opštine) – néhány, esetenként akár 10–20 települést egyesítő, a lokális önkormányzat irányítása alatt álló, közigazgatási-területi egység Szerbiában.

Az INNOAXIS⁵ szerb–magyar határrégió három NUTS 3-as régi-ót (körzetet) egyesít a szerbiai oldalon: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska és Észak-Bánát közigazgatási egységeit, valamint nyolc magyarországi kis-térséget: bajai, bácsalmási, jánoshalmi, kiskunhalasi, kiskunmajsai, móra-halmi, kisteleki és szegedi kistérségek. A projektrégió lehatárolása során meghatározó szempontok voltak: optimális (és átfogó) nagyság, jövőbeli bővítési lehetőségek (EGTC-k szempontjából), természeti környezet, a vá-rosközpontok (Szabadka–Szeged, Zombor–Baja; a romániai terjeszkedést is szem előtt tartva: Arad) társadalmi és gazdasági folyamatok térbeliségét befolyásoló szerepe, az ellenpólusok (központok) szomszédos elszívó hatá-sainak ellensúlyozása stb. A projektterület közepes erősségű (pl. Temesvár, Újvidék, Pécs) térszervező erők által van közre zárva, illetve nagy erejű központok (Budapest, Belgrád) vonzáshatárzónáján fekszik.

A kutatási projekt fő célkitűzése valósult meg azzal, hogy a határon túli partnerrel közösen kialakított régió koherens, – a területi fejlődést elősegítő – operatív programjai készültek el, valamint a szerbiai határrégió magyaror-szági bejegyzésű, hármashatári (Magyarország–Románia–Szerbia) EGTC-hez történő csatlakozás (indokolt, kutatásokkal és a helyi-regionális politikai elit véleményének összegzésével, szakpolitikai beszélgetésekkel alátámasz-tott) alapjai teremtődtek meg. A munka eredményeként létrejött egy tudo-mányos igényű adatbázis a térség gazdasági-szociális fejlettségéről, továbbá metszetet kaptunk ágazatonként a határrégió fejlesztési irányairól.

A határtérség hosszú távú, elemi érdeke tartós és széleskörű, elmélyült együttműködések fejlesztése, a határtérség belső kapcsolatintenzitásának hatékony növelése és a területi fejlettségben megmutatkozó különbségek csökkentése/megfelelő kezelése. Mindez a megfogalmazott operatív prog-ramok által valósulhat meg, amely a projektrégió által érintett terület szer-ves együttműködését, önálló, funkcionális erőtérré formálódását irányozza elő (egy területfejlesztési típusú EGTC működtetésével).

5 IPA HU–SRB/0901/2.1.3. kutatási projekt: The Borderline as an Axis of Innovation.

INNOAXIS (2010–2011). Az MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, Alföldi Tudo-mányos Intézet, Kecskemét és a szabadkai székhelyű Regionális Tudományi Társaság, valamint Mórahalom Város Önkormányzata által lefolytatott kutatás. Internetes elérhe-tőség: http://www.innoaxis.hu/hu. Az oktatási és ifjúsági munkacsoport munkáját (adat-gyűjtés, terepmunka, intézményi esettanulmányok, intézményvezetőkkel készített inter-júk) Dr. Kovács András Donát (Magyarország) és Takács Zoltán (Szerbia) végezték el, Prof. Dr. Gábrity Molnár Irén szakmai koordinálásával.

Az IPA forrásokból megvalósult kutatás az érintett határ menti terüle-tek regionális fejlesztési felzárkóztatásának stratégiai tervezését, valamint – nyolc területen – operatív programok kidolgozását célozta meg: mezőgaz-daság (1.), ipar, infrastruktúra és IT (2.), közlekedés (3.), turizmus (4.), okta-tás és ifjúságpolitika (5.), környezetvédelem (6.), társadalmi integráció (7.), kultúra és média (8.).

Példaként az első és második operatív programozási területről emel-nék ki néhány fejlesztési irányvonalat. A mezőgazdaságon belüli fejleszté-si prioritások: pl. új típusú szövetkezetek létrehozása, a termékfeldolgozás és -értékesítés fejlesztése, együttműködések kezdeményezése, oktatás, to-vábbképzés, élelmiszertermelési információs rendszer, valamint tesztüzem rendszerek kiépítése stb. A megtermelt (mezőgazdasági) alapanyagok sza-kosított feldolgozása jelentheti az ipar fenntartható fejlődését (pl. biomasz-sza energetikai és ipari célú hasznosítása, prémium minőségű élelmiszerek termelése, a bioenergetikai fejlesztéseket megalapozó gépgyártás stb.). Az egyes fejlesztési prioritások meghatározásától függetlenül – a tudásalapú gazdaságfejlesztés megteremtésében – a Szegedi Tudományegyetem köz-ponti szerepet játszhat. Ezért a K+F tevékenységek minden vizsgált terü-leten fejlesztési prioritást élveznek: bio-kompatibilis anyagok tudományos fejlesztése, reagensek, diagnosztika és egészségügyi informatika, hulladék-gazdálkodás, környezettechnológiai fejlesztések, szoftverfejlesztések stb.

A következő fejezetekben (az elméleti összegzéseket követően) a szerb–magyar határrégió felsőoktatását vizsgálom – a fentiekben vázolt INNOAXIS projektrégió – „oktatás és ifjúságpolitika” fejlesztési program főbb kutatási eredményeit is bemutatva.

2. RÉGIÓK–HATÁRMENTISÉG–EGYÜTTMŰKÖDÉSEK