Hallgatók Szabadka felsőoktatásában

„A Szabadkai Egyetemnek egy többnemzetiségű közösség (kb. 500 000 fő) felsőoktatási igényét kell kielégítenie.” – Az egyetemalapító bizottság el-képzeléseit megszólaltató egyetemi tanár szerint. Az egyetemnek kalkulál-ni kell a potenciális hallgatók számával is, ugyakalkulál-nis hosszú távon csak így biztosított az intézmény fennmaradása.

45 A tartományi oktatási titkár a Magyarországgal folytatott diplomáciai kudarcként éli meg, hogy egyeztetéseket követően sincs még mindig a két ország között aláírva az az egyezmény, amely értelmében a két ország kölcsönösen elismeri az egyetemi tanári ki-nevezéseket, „így a magyarországi tanárokkal nem lehet elvégezni az akkreditációt.”

46 A felsőoktatási intézmények pályázat kiírása nélkül, saját belső jogi szabályzataikkal összhangban, alkalmazhatnak és szerződtethetnek külföldi vendégtanárokat, kiemelke-dő művészeket (Zakon, 2005, 66. szakasz). Ugyanez vonatkozik a nyugalmazott egyete-mi tanárokra is, akiket szintén szerződéssel lehet alkalmazni, és részarányuk nem ha-ladhatja meg az egyetemi gárda 3%-át (Zakon, 2005, 67. szakasz).

12. táblázat A szabadkai székhelyű (nem önálló) felsőoktatási intézmények hallgatóinak etnikai összetétele, 2013, fő, % Felsőoktatási intézmények Szabadkán Hallgatók - nemzeti összetétel összes magyar magyar-%

horvát horvát-%

bunyevác bunyevác-%

szerb szerb-%

Építőmérnöki Kar, Szabadka62813822,0132,1101,642968,3 Közgazdasági Kar, Szabadka5 6533295,8821,5230,44 76284,2 Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka25124898,80-0-0- Szabadkai Műszaki Szakfőiskola, Szabadka75849865,7415,4273,613918,3 Óvóképző Szakfőiskola, Szabadka5106913,5254,951,024247,5 Hallgatók Szabadkán7 8001 28216,41612,1650,85 57271,4 Más felsőoktatási intézmények VAT46 5122 2814,94941,1610,137 71781,1 Összesen:54 3123 5636,66551,21260,243 28979,7 Forrás: TT VAT 2013 alapján saját szerkesztés.

A Szabadkán tanuló egyetemisták száma 6 500–7 000 főre tehető (le-számítva az Újvidéki Egyetem egyes karai közötti beiskolázási és hallga-tói jogviszonyból fakadó eltéréseket: pl. Közgazdasági Kar), nemzetiségtől függetlenül, állami és magánintézményekben egyaránt (12. táblázat). Mivel a potenciális egyetem Észak-Vajdaság vonzáskörzetére is kiterjedne, így az mintegy 7 500–8 000 hallgatóval kalkulálhat, multietnikus intézményszer-vezés és többnyelvű oktatás esetében. A 16. ábra alapján Észak-Vajdaságot teljes egészében lefedik a szabadkai (jelen pillanatban önálló, pontosabban elkülönülő) intézményekben tanuló, elsőéves hallgatók. Intézményi integ-rációval a szabadkai székhelyű intézmények regionális beágyazottsága, Észak-Vajdaság regionális-felsőoktatási vonzása tovább nőhet (Szabadka, Zenta és Zombor képezi a legnagyobb kibocsátó területeket).

16. ábra

A szabadkai karokon tanuló elsőéves hallgatók száma, származási hely (település) szerint, a Vajdaságban (2010/2011), fő

Forrás: A szabadkai székhelyű intézmények belső adatbázisai alapján saját szerkesz-tés. Kartográfia: Dr. Tátrai Patrik, MTA CSFK FTI, 2012.

Megjegyzés: N=1 811. A 16. ábrán nemzetiségtől függetlenül jelennek meg az első évre iratkozó hallgatók. Az ábrán nem szerepel a szabadkai székhelyű Óvóképző Szakfőis-kola, valamint a szabadkai magánkarok hallgatói (Singidunum Egyetem, Novi Pazar-i Egyetem, Megatrend), mivel ezekhez az adatbázisokhoz nem lehetett hozzájutni. A Közgazdasági Kar adatbázisában szerepelnek a később Újvidéken tanuló hallgatók is, mivel a beiskolázás a szabadkai intézményben történik, viszont a hallgatók cca. 50%-a Újvidéken folytatja tanulmányait).

Szabadkán a magyar hallgatók száma mintegy 2 000 főre tehető (a ma-gánkarokon tanulókkal is kalkulálva). Az interjúalanyok jelentős problé-maként említik a negatív demográfiai trendeket: a magyar hallgatók száma (alsóbb oktatási szinteken is) stagnál, vagy csökken. Ebben nem csak az ját-szik szerepet, hogy kevesebb magyar gyermek születik. Sajnos a vajdasági magyarok továbbtanulási hajlandósága és esélye is kisebb, mint a többségi nemzeté. Kiutat sokan a magyarországi tanulmányi célú migrációban lát-nak.⁴⁷

47 Elszomorító, hogy hosszú időn át csökkent a magyar egyetemi hallgatók száma: az 1966/67-es tanévben a magyar nemzetiségű főiskolai és egyetemi hallgatók száma több, mint 4 300 volt – a jelenleginek majdnem kétszerese. 2000-ben az újvidéki állami fel-sőoktatási intézményekben csaknem 1 500 hallgató tanult, Szabadkán pedig kb. 1 100.

Három év múlva a helyzet megváltozott: 2003-ban Szabadkán már csaknem 1 600 volt a számuk, Újvidéken pedig 1 230. Ennek oka lehet, hogy a magyar fiatalok szíveseb-ben választották a magyar, vagy részszíveseb-ben magyar tannyelvű intézményeket, de közre-játszhatott az olcsóbb albérlet és a könnyebb utazási lehetőség is – az egyetemi tanár tapasztalatait, illetve korábbi empirikus kutatási eredményeim összegezve. Az SZMSZ tanára is megjegyzi, hogy a szabadkai hallgatói részarány „átcsapott” az utóbbi időben.

A 2012/13-as tanévre, a Magyarországon tanuló vajdasági magyar hallgatók száma meg-közelíti az 1 400 főt, és lényegében sem Szabadkán, sem Újvidéken nem gyarapodott (sőt inkább csökkent) a hallgatói létszám.

17. ábra

Elsőéves vajdasági hallgatók szabadkai karonkénti megoszlása és részaránya, származási hely szerint (2010/2011), %

Forrás: A szabadkai székhelyű intézmények belső adatbázisai alapján saját szerkesz-tés. Kartográfia: Dr. Tátrai Patrik, MTA CSFK FTI, 2012.

A potenciális szabadkai multietnikus egyetem vonzó lehet, elsősorban a magyar etnikai tömb területén élő vajdasági magyar hallgatók számára (anyanyelvű oktatás biztosítása, közelség, színesebb kínálat és munkaerő-piaci érvényesülési szempontok miatt). A 17. ábrán látható, hogy a magyar etnikai tömbből érkező hallgatók 70–80%-a, a tisztán magyar képzéseket (SZMSZ, FABUS, MTTK) preferálja leginkább. A potenciális multietnikus egyetem természetesen nem zárja ki a többségi nemzet képviselőit sem, akik szintén gazdasági és egyéb racionalitási érveket felsorakoztatva, a kö-zeli szabadkai karok közül válogatnak pályaválasztásuk adott pontján.

„A Szabadkai Egyetemnek ’másabbnak, kicsit különbözőbbnek’ kell len-nie, mint egy újvidéki integrált egyetem, amely (elsősorban) a többségi nemzet számára biztosít szakembereket.” A vajdasági magyarság spe-ciális humánerőforrás-igényekkel rendelkezik, létszáma kicsi, amelyet csakis egy „rugalmas” egyetem tudna biztosítani. „A rugalmas egyetem egy nem mindennapi fogalom… Mit is értenénk alatta?! Az elképzelések szerint, mondjuk BSc szinten meg kellene valósítani egy törzsgárdával az alapoktatást, néhány területen, és azután más karokkal együtt, közös oklevélkiadással megszervezni a változatosságot.” Az oktatás helyszíne változna (a még meglévő határ egyik, illetve másik oldalán), vagy „uta-zó” tanárokkal lehetne megoldani a kezdeti hiányosságokat. „Így meg tudnánk oldani, hogy egyik évben villamosmérnököket, másik évben er-dészmérnököket, a harmadikban fizikatanárokat képeznénk… Ezt értem rugalmasság alatt.”– Idézve a tartományi oktatási titkár (Újvidék) érve-lését. Az eddigi „hosszú lejáratú” intézményi megoldások, mint pl. a mű-szaki főiskola (SZMSZ), amely évek óta villamosmérnököket képez, nem megfelelő a vajdasági magyarság fenntartható gazdasági fejlődése szem-pontjából. „Olyan szakembereket kell kiképezni, akik nem egy egyszerű,

’matematikai képlet’ alapján megalkotott intézményből kerülnek ki, és erős bennük az ’itt-élési igény’.” – A tartományi oktatási titkár (Újvidék) érvelése.

3.4. Forrásszabályozási alternatívák, támogatáspolitika