FELTÉTELEK KERESZTMETSZETE
Az esetleges (nem csak magyar) „egyetem” alapításának feltételei nem adottak Szabadkán, a következő okok miatt:
− az intézmények (önálló karok), amelyek részben vagy teljesen eleget tennének a jogi feltételeknek (legkevesebb három akkreditált képzési program, három szinten [BSc, MSc, Ph.D.]), nem támogatják az intéz-ményalapítást;
− azok az intézmények, amelyek a magyar érdekeltség miatt (nagyobb autonómiára törekedve) részesei lehetnének az egyetemnek, nem tesz-nek eleget a törvényes feltételektesz-nek (szakfőiskolák, még nem önálló kar, kihelyezett képzés), bizonytalan a hozzáállásuk is;
− hiányzik a harmadik tudományterület, amely szintén önálló karként kellene, hogy létrejöjjön (a fenti jogi feltételekkel összhangban);
− hiányzik egy, az akadémiai elitet képviselő, erős kritikai tömeg, aki kiállna az egyetemalapítás mellett.
Az esetleges (nem csak magyar) „önálló, regionális felsőoktatási intéz-mény” alapításának biztosítható (reális és nem elvitatható) feltételei Szabad-kán:
− A felsőoktatási törvény által biztosított lehetőségek ismeretében, va-lamint a helyi intézményi kapacitások mérlegelésével, középtávon egy
„Szakstúdiumi Akadémia” hozható létre Szabadkán. Szintén önálló felsőoktatási intézmény, amely oktatói, kutatói, tudományos és mű-vészeti tevékenységeket egyesít, három tudományterület lefedésével, legkevesebb öt akkreditált képzési programmal, két szinten (alap:
szakstúdiumok, valamint „középszinten”: specializációs szakstúdi-umok szintjén). Egy ilyen intézmény független az újvidéki egyetemi struktúráktól (magyar érdekeltségű intézményvezetéssel), lehetősé-get biztosítana egy regionális szinten szerveződő felsőoktatási intéz-mény megalapozásához, amely a későbbiek folyamán, akár egyetemi szintre is emelhető lenne, komoly intézményfejlesztési erőfeszítések mellett, hosszú távú fejlesztési stratégiában gondolkodva, ugyanakkor könnyen áthidalhatná a kezdeti alapítási nehézségeket. Ehhez az ér-dekeltséget mutató, meglévő intézmények által minden feltétel adott Szabadkán (kivéve a harmadik tudományterületet).
− A harmadik tudományterületet lefedő intézmény (kar/tagozat), az összesített humánerőforrás-adatok alapján a természettudomá-nyok és matematika lehetne (korábbi munkaerő-piaci és gazdasági térszerkezeti indokoltság is e mellett szól). Az intézményen belül szerveződhetne meg a kétszakos tanárképzés is, részben természet-tudományi (fizika, biológia, matematika stb.), és részben humán-tudományi súlyponttal (szociológia, filozófia, történelem, pedagó-gia, média, pszicholópedagó-gia, néprajz). Fontos, hogy multidiszciplináris képzési profilokkal tegyük változatossá a kínálatot (környezet-védelem, agrár-, jog- és műszaki tudományokat is ötvözve), mert részben ezzel tudjuk a legtöbb humánkapacitást kihasználni és mobilizálni.
− A művészeti képzési terület szintén egy lehetőségek képvisel a har-madik tudományterület lefedéséhez (a humánerőforrás jelen pilla-natban nem látható, azonban a törvényes feltételek sokkal „képlé-kenyebbek” a szükséges akadémiai titulusokat illetően). További támogató körülmények: városvezetés érdeklődése (Szabadkai Színház racionális kihasználásának lehetősége), többnemzetiségű (magyar, szerb, horvát/bunyevác), regionális kulturális örökséget ápoló művészi hagyományok és identitásőrzés (pl. tamburazene, jazz, bábjátszás, egyházi zene programokkal), Újvidéken már (ma-gyarul is) működő dráma tanszék (színész, rendező, vágó, producer képzési programokkal).
− Az alapításban a politika támogatására (kisebbségi-többségi, ma-gyar–szerb–horvát közösségek) mindenképp szükség van, és bizto-sítható is, mivel az intézményalapítás reális alapokra helyezkedik.
− A reális alapok megteremtésének humánfeltételei (1.): tekintet-tel a vajdasági, egyetlen állami „mamutegyetem” kapacitásai-ra (cca. 4 000 oktató és 55 000 egyetemi hallgató), multietnikus intézményszervezés esetén nem helytálló bármi jellegű kétely és aggodalom, arra vonatkozólag, hogy egy új, önálló felsőoktatási intézmény nem tudna megfelelő tanárgárdát (150–200) és párezer hallgatót koncentrálni Szabadkán. Ha csak a vajdasági magyar akadémiai közösség kondícióit vizsgáljuk, mintegy 250 fős, 30 és 65 év közötti oktatói és tudományos gárdával vethetünk számot (32% bölcsész- és társadalomtudományi profilú, de a második leg-nagyobb csoportot a természettudósok képviselik, 17%-kal).
− A reális alapok megteremtésének humánfeltételei (2.): a
Szabad-kán tanuló egyetemisták száma 6 500–7 000 főre tehető, nemze-tiségtől függetlenül, állami és magánintézményekben egyaránt.
Mivel a potenciális intézmény Észak-Vajdaság vonzáskörzetére is kiterjedne, így az mintegy 7 500–8 000 hallgatóval kalkulálhat multietnikus intézményszervezés és többnyelvű oktatás esetében (a már most meglévő intézményekben tanuló hallgatók létszáma alapján). A magyar hallgatók száma Szabadkán 2 000 főre tehető (Magyarországon és a Vajdaságban tanulók száma összesen cca.
5 000 fő).
− A reális alapok megteremtésének financiális feltételei (3.): Tekin-tettel arra, hogy a hangsúly a tartományi/szerbiai forrásszabályo-zási kondíciók feltárására és maximális kiaknázására tevődik (ál-lami intézmény alapítása), amelyben a magyar támogatáspolitika kiegészítő forrásai az oktatás minőségi feltételeinek javítását se-gítik majd, így már az érdekelt (magyar vezetőségű) intézmények pénzelése megoldottnak számít (MTTK, SZMSZ, ÓSZF, magyar támogatással a BCE KK), problémát ez sem jelenthet.
− Menedzserképző magánkar(ok) is érdeklődést mutatnak, szeret-nének részt venni együttműködési programokban (különösen a FABUS Menedzserképző Magánkar).
− Nélkülözhetetlen, egy nyelvi- és tehetséggondozó központ,54
vala-54 Nélkülözhetetlen egy fejlett, nyugati minták (DAAD, Goethe, Toefl) alapján kidolgozott nyelvi labor létrehozása (ezt megelőzően egy komoly hatástanulmány kidolgozása). A hangsúly a szerb nyelv oktatásán van. A felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt már el kell indítani a felzárkóztató oktatást a magyar tanulók esetében. A középisko-la és gimnázium I–VI. osztályában, a tanulóknak 6–8 hét intenzív nyelvoktatást kell megszervezni, jól felszerelt nyelvi laborban – korszerű módszerekkel, szerb anyanyel-vű tanárokkal. A nyelvi képzés EU-konform és hatékony kell, hogy legyen (A Közös Európai Referenciakeret – Common European Framework of Reference for Languages:
Learning, Teaching, Assessment – elvárásaival és oktatási módszereivel összhangban).
Cél, hogy C1-es szintet elérve, a tanulók automatikusan részesüljenek az MNT ösztöndí-jában az egyetemre iratkozva (és itt lehetőség szerint az Újvidéki Egyetem szerb karain is folytathatják tanulmányaikat). Az egyetemi képzés alatt a nyelvi labor a szaknyelv oktatására fókuszál, több csoportot, tagozatot működtetve, melyeket az MNT támo-gat. Kereskedelmi szolgáltatásokat is nyújt a nyelvi központ (a gazdaság számára angol nyelvoktatás, fordítási szolgáltatások stb.). Egy ilyen nyelvi központ megalapítása elen-gedhetetlen egy többségében magyar érdekeltségű, szabadkai önálló felsőoktatási intéz-mény létrehozásakor, ugyanis ez részben európai-, részben pedig helyi- munkaerő-piaci elvárás, amelynek egyesülni kell a diplomaszerzés folyamatával az egyetemi évek alatt (illetve azt megelőzően).
mint egy államilag akkreditált kutatóközpont létrehozása,55 az új intézmény keretein belül. Ezzel, a határ(ok) és társadalom felé nyi-tott, modern tudományszervezési és regionális szolgáltatói maga-tartásformát tud az új intézmény biztosítani, a helyi társadalomban több síkon demonstrálva „hasznosságát/szükségességét”.
− Jelen körülmények között az intézményalapításra a Vajdasági Kép-viselőház is jogosult, de a kidolgozott koncepcióval a Szerb Okta-tási Minisztériumhoz, jóváhagyásért a Nemzeti FelsőoktaOkta-tási Ta-nácshoz (közvetve az AMB-hez) kell fordulni.
55 További hatástanulmányt kell készíteni egy ilyen intézmény létrehozási feltételeiről (tör-vényes keret, akkreditáció). Tekintettel arra, hogy Szabadka a tartomány második legna-gyobb városa, ahol tradicionálisan folyik műszaki (mérnöki) képzés, jogosan vetődik fel a kérdés: Miért nincs egyetlen egy államilag akkreditált kutatóintézet sem a városban?
Ezekre a hiányosságokra a szabadkai önálló felsőoktatási intézmény-koncepción belül kell megoldást találni. Önálló intézetként is lehet akkreditáltatni, amennyiben a Szak-stúdiumi Akadémián belül nem kaphatna megfelelő pozíciót egy alkalmazott kutatási profilú intézmény.