Hajnali ötóravan. Csodálatos derengő napfény játszik a fa lucska templomtornyánakgombjával. A pékségből mennyei illat árad,mely egyidő után keveredika friss, nedves széna jellegzetes, csak itttapasztalható szagával. A környező he
gyek narancssárga fényben úsznakésködpamacsok lepik el itt-ott ahófoltokat. Az ég már most kék, sehol egyfelhő. Lát
szik,hogy szikrázó napsütésvárható,bár aférfi tapasztalat ból tudja, hogy hegyvidékenpillanatról-pillanatra változhat az időjárás. Ma nem sziklamászásrakészül, mely egy függő leges síkon történik ésóriási koncentrációt, összpontosítást igényel,hanem csak túrázik egyet.Mostanában túlsok afel
adat ésa probléma a cégnél. Ki kell, hogyszellőztesse a fejét.
Úgyis elöntik a gondolatok, megoldásokatkeres a gondjaira, nem tudná ezeketkikapcsolni. Ezazelmeállapot pedig vég
zetes lehet egy teljesfigyelmet igénylő falmászásnál. Mégott
hon több estén keresztül nézegette a túratérképeket és válogatta az útvonalakat. Jól megközelíthető legyen, dene le gyen könnyű, így a tömeget is elkerüli. Ne legyenek róla le ágazások,csakmennie kelljen egyenesen és nemutolsósorban gyönyörű legyen a kilátás. Jelenleg ezaz, amire vágyik, így esett a választása erre a völgyre. Először fel kell kapaszkod ni a hegyoldalba, itt elég nagy a szintkülönbség, majd alig emelkedikmáraz ösvény és végig csodálatosanrálátni a pa tak mentén gyöngysorként elhelyezkedőfalucskákra. De eb-
bena pillanatban majdnem megcsúszik. Nagy ügyességével nyeri csak vissza egyensúlyát. Friss tehénlepény. Még gőzöl.
Persze, ez a tehenek szintje. Az iskolában földrajzból tanul
táka függőleges övezetességet. A valódielnevezésekre már nememlékszik, mert abarátokkal új neveket adtak a külön böző szinteknek ésezenképesek voltak órákhosszat nevet
ni.De rég volt! Micsoda töménygyógynövényillat! Belemászik az orrábaés onnan fel azelméjébe,hogy örökké emlékezzen rá. Ez az összetéveszthetetlen, semmihez se hasonlítható al pesi hegyillat. Most megáll, mertlekell vennie a pulóverét. A derekára köti. Ha amunkatársaiígy látnák, talánmegse is
mernék.Hogy nem öltönyben feszít, szintén szabadságérzést kölcsönözneki.Eszébe jut,hogy még nem is nézett alába elé.
Pedig párhónapja aztolvasta az interneten, hogy retteghet nek az Alpok turistái, mert elszaporodtak a viperák és a nap
sütötte túra utakonmelegszenek,így könnyű rájuklépni. Még a végénfélni fog. Ekkor innenis, onnan is halk, távoli harang zúgás tör a sziklaormonfölfelé.Már dél lenne? Az illatok és a látvány mellett ez ahangis a kedvencei közé tartozik. Olyan sejtelmes,régi hangulatú, de végtelen nyugalmatáraszt. Ész re se vette, hogy ennyi idejesétál. Hirtelen beléhasít afelis
merés, hogy egyetlen emberfiával sem találkozott eddig.
Megáll és körbekémlel. Sehol nemlát színespöttyöket a szem
köztihegyoldalakon sem araszolni.Elmosolyodik, mert a tú raútvonalat valóban sikerült óhajának megfelelőenkiválasztania.
Tömeg nincs, viszont van körülbelül egylábnyom keskeny sziklaperem, ami agyalogösvény, hódító illat éslélegzetelál
lító kilátás. Közelmár a völgykatlan vége, a völgyfő. Itteldönt heti, hogy lemászikaz utolsó falubaés megebédel, vagy tovább megy,a szemközti oldalon vissza és majdcsak a szállásadó falujában vacsorázik. Később eldönti. Éppen indulna, de ek koroldalról egyéles fénycsík világít a szemébe. Egy
másod-perctörtrészevolt, nem látta honnan. Visszalép egy lépéstés számítva az éles fényre,hunyorít, de nem következik beújra afényjáték. Egészen biztosan aszemköztisziklafalróltükrö
ződött valami. Sóhajt egyet és azonnal eldönti,hogy nem má
szik lea faluba,hanemkörbe megy. Felcsigázta kíváncsiságát ez a jelenség.Csak arra a valamire tud gondolni. Nem látszik, mert kicsi, de a megfelelő szögben rávetülőnapfényt vissza
tükrözi. Milehet?Kizárólag autóalkatrészek jutnakeszébe.
Természetesen ez kizárva. Vagy tükörszilánk. Megpróbálja elképzelni azt a nőt, aki ezenaz ösvényenelőveszi a pipere tükrét és megigazítjaa sminkjét, vagy a frizuráját. Nem iga zán sikerül, emiatt ezt a lehetőséget is elveti. Amennyire csak tudja, szaporázzalépteit. Nagyjából két óra múlva szemben találja magátazzal a hellyel, ahol egypillanatra elvakítottaa fény. Itt asziklafal annyira meredek,hogymár szinte homo
rú. Olyan érzése van, hogyavékony sziklaperem, amin áll, szintea levegőben lebeg. Kicsitlejjebb viszont következik egy lankásabb rész, ahol a szikla-gyep a cserjésselmajdnemössze
függő növényzetet alkot. Lefekszik azösvényre,megkapasz
kodik aszikla szélében, kitolja magátegykissé, majd amennyire csak tud, lenéz a mélybe ésösszpontosít a látására. Manem akart sziklát mászni, pedig visszafelékénytelenlesz, mert ő most ide biztosanlevarázsoljamagát. Gondnélkül lejut és most a növényzettel borított sziklarésztetejénáll. Igen, ott, kissélejjebb van valami. Felülről a cserjésjobban átlátható és vastag kenderkóc szálakra lesz figyelmes. Biztosan muf- lonsörte. Talán az elhullott állat világos szarván játszott a fény. De ahogy közelebb ér, látja, hogy annálhosz-szabbak a szálak,amelyekkinyúlnak akis bokrok tövénél a száraikö
zött. Lép még egyet, majd megtorpan. Innenbelelát a törpe
bokrok közé. Középen nincs is növény, csak körbe, mintha védeni akarnának valamit. A napszívtacsontokat,melyek va-
lamikor egy élő embert tartottak és a szőrruházat darabjait.
Az oldalánfekszik és a szikla felé fordultfelén még a mumi-fikálódott bőre is kivehető.A férfiérzi,hogy kimegy belőle a vér, elkezdi kapkodni a levegőt,így akarattal kell magáraúj
ra nyugalmat erőltetni. Ez hihetetlen! Hogy kerül egy ilyen csontvázide? Mióta fekszikitt? És mindez lehetséges a dró- nok,siklóernyők, sportrepülők és magángépek korszakában?
Hát,igen. Nem olyan régen még hófedteazösvényt is. Jó tíz perce nézhette a maradványt ésez idő letelte után sehiszi el jobban, hogyő mostnem alszik, ébren van,itt áll a sziklafa lonegy alpesi országban és néz egy elhunyt ember maradvá nyaira. Érdekes módonnem undorodik tőle, inkább enyhe részvétet érez és azt, hogyérdekli, ki voltaz illető. Végtele
nüllassan,óvakodva körbejárja a bokor-kört ésekkora má sik oldalon a kézcsontokvégénél, tőlük párcentireészrevesz egytárgyat.Először csaknézi, de nem jön rá, mi az. Később egyre biztosabb benne, hogy ez bizonya fényjátékot űző ap ródolog. Még jódarabig hezitál, hogy megérintse-e. Belső én jénekegyik fele tiltakozik, másikfele azt mondja,hogy vedd kezedbe, ismerd meg, mi az. A férfi úgy gondolja,hogyvélet leneknincsenek.Egészen bizonyos, hogya sors őt választot ta afelfedezésre és ígyjoga vanalaposabbanszemügyrevennie a tárgyat. Óvatosana bokrok fölé hajol, majd vár, aztán meg
tervezett kézmozdulattal lenyúlérte. Eztleszámítvamég so ha nemreszketett a keze.Érzi, hogy azizzadság nem csaka homlokát öntiel, de a kezét, lábát is.Szinte a rosszullétig iz gatott.A tárgy viszonylag stabilnak tűnik. Belerakja a nyitott bal tenyerébe, felemelkedik és alaposan megszemléli. Kör
ben bőrkülső résszel ellátott csontból készült darab. A tete
je, amin a déli nap sétálva játékot űzött, olyannak tűnt, mint-ha üveglenne. Egy betört, megrepedezett, elmattultüveg. De nem,mégsem. Várjunk csak! Ez egy vékony hegyikristály lap.
Szinte csiszolat. Elképesztő! A férfi keze olyan mértékben reszket, hogyalap alattmegmozdul valami. Vesz egy nagy le vegőt és hangosankimondja,amitgondol: „ Egy iránytű!" A földrajzi felfedezések előttikorból? Ez lehetetlen! Igen, ak kor nagyon valószínű, hogy a szerencsétlenüljárt embercsak a történelmi középkor táján tévedhetett itt el, nemkorábban.
Csodálatos darab. Visszapillant avalamikoritulajdonosára, majd újra aremekműre. Lüktetőhalántékamár szinte össze préseliafejében villámgyorsan cikázógondolatokat. Vajon ő maga készítette? Vagy valaki más a számára? És mi történt?
Eltévedtés így lezuhant? Meglepte az éjszakaútközben és azért járt szerencsétlenül, mertnemlátottsemmit? Nem ta lált élelmet és az éhségtől beleszédült a szakadékba? De ha iránytűvolt nála,valamithatározottan, konkrét céllalkere
sett. Hirtelen aztveszi észre, vágyikarra,hogyjobban meg ismerje ezt az embert és történetét, sorsát. Majd hirtelen elhatározássalbezárjaujjait az iránytű körül és ellép a bok
roktól. Mivel ez a mestermunka nem képeziszervesrészét a leletnek, - gondolja, engeda sorscsábításának és innentől ez az ő talizmánjalesz. Eltervezi, hogyan kapaszkodik vissza a túraösvényre. Pár óramúlvamár a szálláson pihen. Afalucs
kafőterén még látott megbújva egy telefonfülkét, onnanfel
hívja arendőrséget, demég a természettudományi múzeumot isértesítheti. Majdaddig még meggondolja, kitkell felhívnia.
Tapasztaltszakértelemmelvisszahúzzamagát a keskeny szik
laperemre és elindul tovább. Fejében,lelkében egymásra li citálva kava-rognak, forrnak, az érzelmek, a gondolatok. Több ször megáll, majdnem visszafordul a keskeny peremen.
Tudja, hogyemberileg, erkölcsilegbűnt, jogilag bűncselek
ménytis követ elegyszerre, de nem akarerről tudomást ven
ni. Ragaszkodikaz elméletéhez, miszerint nem véletlen az, hogy az ő szemébe vetődött a pilla-natnyi fénycsík éső pont
akkor éppen ott járt. Ennek oka kell, hogy legyen. Megegye
zik önmagával, hogy próbalesz a délután ésaz éjszaka. Ha nagyon bántja a dolog,másnaphajnalban visszavisziéselhe
lyezi az iránytűt oda, aholésahogy feküdt. így a telefonálás
sal isvárholnapig. Teljesen mindegy, hogy500év megmég egynap, vagy nem.
Hiábarendkívül fáradt, nem bír elaludni. Csakaz iránytű re, annaktulajdonosára és a saját tettére tudgondolni.Egy
re nehezebb viselni a súlyt. Mintha belepréselnéaz ágyba, a matracrétegei,rugói közé. Éjfél körül jut eszébe, hogy nem is vacsorázott.Hajnalban,mielőtt belezuhanna az álomba, el dönti, hogyreggeli után visszaviszi a szerkezetet jogos tulaj
donosának. Ha nem lenne olyan vészesen nehéz és veszélyes aterepsötétben, inkábbmost azonnal indulna. Onnan hely ből pedig felhívja az illetékes szerveket. Meg isfogjaőketvár
ni a helyszínen. A megkönnyebbülés nyugalma gyorsan szétárada testében. A rugók vézna pattogássaljelzik,hogy leszáll róluka fizikaiteher.
Ő az első a reggeliző asztalnál. A háziasszony népviselet ben,dirndliben pakolja rogyásig azasztalt finomabbnál fino mabb falatokkal. Közben pedig beszélés beszél, szóval tartja a vendéget. Megosztja vele a legfrissebb hírtis, ugyanis elő
zőnap, sötétedés előtta hegyi mentők egycsontvázat talál tak a völgyben. Réginek néz ki, igaz, mostanában nem is szenvedett itt senki balesetet. Pedig elég kacifántosazaz út ott a csúcsrégióhozközel.Aző férje is önkéntes, ő is fönt van a hegyen, segíta rögzítésben, elszállításban, no meg azőrzés
ben. A férfinek nehezére esik lenyelni a falatot. Asorsdön
tött így. Végérvényesen lezártaazügyét.
A következőhéten, acégnél három kőkeményen ledolgo zott, megharcoltnap után elcsigázva ébred körúti lakásában.
Rutinszerűen benyomja a laptop gombját, mire az bántóan
tolakodik be azzala valószínűtlenül kék színével anapkez
detébe.A híroldalt még fekve szokta átfutni, de mostnem nyúl az egérhez.Teljes képernyővel adja tudtára agép,hogy
„Világszenzáció! Hegyi mentők több szempontból is a világ egyedülálló leletérebukkantak az Alpokban. Emberimarad
ványokra. Azilletőnővolt,sőtanya, mert szíve alatthordta magzatát. A lelet korát atudósokötezer évre becsülik.Ezzel elképzelhető, hogy azÖtzinéven híressé váltősemberrel is
merték egymást,vagy esetlegkapcsolatban is állhatták. Fel
fedezésük helye ugyanis légvonalban csupántíz km-retalálható egymástól.Mostanra a völgyhözlegközelebbi városkórházá
ba szállították vizsgálatokra.A lelet pontos koráról, akkori egészségiállapotáról, halálának körülményeiről a szakembe rek egy hónap múlvatudnakbiztosabbat mondani.A nő ne vét illetőeninternetes szavazás indult világszerte."
A férfi döbbent ábrázattal ül fel azágyban. Világos, hogy mi történt. A társa eltűnt, ő pedig elindult megkeresni.Méghoz
zá egy olyan profi szerkezettel, amit Ötzi készítettneki. Meg
borzong. Kiugrik azágybólés a műkandallóhoz siet. A párkányán ott áll a világot megrengető apró szerkezet, az iránytű. Mi lyen picinyés mégis mekkora erejevan!Átfogja rendezni az emberiségtörténelmi ismereteit. Vékony porréteg fedi. A kör
út. - ingatja fejét. Óvatosan lefújja róla. - Hihetetlen! Ez az egész hihetetlen! - motyogja maga elé. Visszaugrika gépé hez, bepötyögi aváros nevét, majd a repülőtársaság honlap
ján megnézi a menetrendet. A járatok menüre ugrik, szeme átsiklikaz ötszörös áron és megnyomja a foglalás gombot.
Három óra múlva indula repülője, nagyjából négy és fél óra múlva a speciálisvizsgálatokat végző kórházbanvan. Szemé
velmég egyszer,utoljára végigsimítjaacsodálatos,titkokkal teli tárgyat, majd megforduléskiakasztja sötétkék öltönyét aszekrényből.