O - -községek sem igen bocsátanak többet

rendelkezé-sére az iskola puszta négy falán és igy — ugy összerótt bútorzaton kivül ? Ábrákkal segitsene m a -gán, melyek még liü-szinezés mellett is nélkü-lözik a plastieitast s összezsúfolt papirossporoló szerkezetüknél fogva inkább fali dísznek tekint-hetők, mint szemléleti taneszköznek ? Menjen a szabadba ugyebár, tanácsoljuk neki, csakhogy télviz idején Flóra gyermekei onnan is letűnnek ; az ásvány és állatvilág képviselőit meg egyáta-lán nem is találja a tanitás czéljaira összehal-mozva. Pedig neki a tanitás menetéből nem sza-bad teljesen exommunicálni a természetnek olyan adományait sem, melyek nyárban vagy tavaszi hónapokon szemlélhetőlc, avagy a környéken hijá-nyoznak ugyan, hanem mindennapi alkalmazá-suknál fogva ismertetésüket mellőzni lehetetlenség.

Látnivaló ennélfogva, hogy a szemléltetve t a -nitás elve megköveteli az iskolai kézi gyűjtemé-nyek használatát is, mert tanításunk csak akkor lehet fokozatos és termékeny, ha a vegetatio fej-lődése, vagy szünetelésére való tekintet nélkül természetes csoportozatban birjuk mindazt, mi a népiskola körében érdekkel és tanúsággal bír-hat. Bármennyire meghajlunk is tehát veteran tudósunk Brassai bácsi tekintélye előtt ki nagy tudományának súlyos fegyverzetével a múlt au-gustusban minden iskolai museum ellen sikra szállott: ki kell mondanunk, hogy a tanító igye-kezzék iskolai gyűjteményeket szerezni, ha csak az eredménytelenség átkát iskolájában meghono-sitni nem akarja. Schweizuak méltán emlegetett tanítóiról meg van jegyezve az igaz, hogy taní-tásuk leigéző érdekessége miatt ritkán szorulnak iskolai szertárakra s miután nolens volens onnan szoktuk a népiskolai oktatás mintaképét venni:

nem csodálkozhatom, ha szaklapjaink a muzeumok szükségességét kétségbevonó felszólamlásokat hoz-nak. Csakhogy vegye számításba mindenki Schweizuak megragadó természeti szépségei mellett azt az előre haladott müipart s mező-gazdasági tevékenységet és fejlett közéletet, mely ott a serdülő gyermeknek mindjár t első intrá-dában magasabb képzeteket nyújt s már az isko-lai tanulmány előtt olyan ismeret anyagot szolgáltat, minőt nálunk élemedettebb gyermek is fáradságos iskolázás után szerez meg, s mely mindjárt biztos alapot nyújt a tanitó oktatásá-hoz. De egyebként még e kedvező constellatiok között sem mondhatjuk, miutha a schweizi ta-nitók elvileg elleneznék a népiskolai gyűjtemé-nyeket, sőt ellenkezőleg a legutóbbi világtárlaton egyesek szorgalmából s terménykereskedőktől akármelyik más ország iskolai gyűjteményeivel egyenértékű múzeumi tárgyakat láttunk, a mi már magában elégé bizonyítja, hogy ott is in-kább financziális nehézségek akadályozták idáig a tömegesebb iskolai muzeumok felszerelését, melyeknek jelentősége ez idő szerént annyira be van ismerve, hogy csupán a pénzkérdés állja útját általánosabb elterjedésüknek.

De az én felfogásom értelmében számbave-hető ellenvetett a pénzhiány sem képezhet s a természetrajznak alább vázolandó tanmódját

épen azért kivánom a tanitók figyelmébe aján-lani, mert alkalmat nyújt sok olyan tárgy gyűj-tésére, melyek máskülönben drága pénzen sem igen kaphatók s azon felül saját tanitványink-ból olyan buzgó és tevékeny segédeket képez, hogy rövid idő ninlva már megkímélhetjük még azt a kis fáradságot és utánjárást is, mit külön-ben növendékeink biztos ismerete, öntudatos munkássága százszorosan megjutalmaz. E szerint

tehát, mikor egyfelől hangoztatjuk a z i s k o l a i museumok nélkülözhetetlen voltát, másfelől azt is kimondjuk, hogy azok berendezésével világért sem kívánjuk az iskolatartó hatóságok terheit szaporitni, mert éppen a tervszerűen vezetett okszerű tanitás folyamában szerezhetjük meg azokhoz a legbecsesebb anyagot. S ha már két kérdésre megadtuk a feleletet, vegyük hozzá a harmadikat is, mert a mondottak után amu'gy is önkényt következik, hogy a tanítás anyagául sohasem szabad azért választani valamely ter-ményt, mert a tankönyvben, vagy olvasóban éppen az következik, hanem mindig és minde-nütt az iskola környékének termény világából ve-hetjük az egyedül képző és sikerrel felhasznál-ható anyagot.

E szerint tehát a tervszerű tanításnál még a b u z g ó s á g sem elégséges s a legészszerübb ta-nítási elvek Ariadne-fonalával is tömkelegbe jutunk, ha nem vagyunk képesek önállólag

de-terminálni és összeválogatni a környék instructiv productumaifc Es itt akaratlanul fel kell említe-nünk, liogy tanítóképzőinktől függvén legkivált a leendő tanitónemzedék teljes önállósítása, ebbeli fontos feladatuk betöltését pedig a most alkalma-zásban levő tankönyvek alig biztosítják, sőt a meny-nyire futólag hozzávethetünk a kiszabott ielő-meuyiség sem engedi meg , hogy excursionalis rendszerben nem annyira iskolai kézikönyvek, mint nionographicus művek segélyével eligazít-hassák növendékeiket a szerves és szervetlen világ utjain.

Mellőzve azonban a körömön amúgy is kivül eső részletet önként felveti a természetrajzi tanításnál magát az a kérdés, hogy a beszéel- és értelemgyakorlatok során a természetrajz melyik ágának az állat-, növény-, vagy ásványország-nak adjuk-e az elsőséget ?

Ha tisztán elméleti szempontból lehetne kiiu-elulni s zsinórmértékül azt vehetnők, melyik ter-mészetország egyedei legalkalmasabbak szerveze-tüknél fogva a teljes szemléletre : akkor minden-esetre a növény országot ajánlanám kiindulásul.

Csakhogy ilyen kérdés eldöntésénél a tudomány érvei egyedül nem döntők s nagy figyelmet kell szentelnünk a gyermek lelkivilágát kiformáló családi élet benyomásaira is, mikor aztán önként láthatólag az állatvilág lép előtérbe, mint a melynek némely egyedéhez a gyermek már böl-csőjétől kezdve hozzá van szokva, s a folytonos szemlélet által fokozott eleven vonzódással vi-seltetik. Első oktatásunk tárgyait tehát a hízi állatok képezhetik, mint megannyi érdekfeszítő elbeszélés központjai. Ezeket ha közvetlenül

31 lO^-nem is állithatjuk a gyermek ele'be, mindig

könnyebb alkalmas rajzokról ismertetni, mert a házi állatok fele' irányuló élénk ragaszkodásnál fogva igen könnyű a felötlőbb szerveket felis-mertetni, s igy helyes megfigyelésre, pontos észle-letekre szoktathatjuk. Így aztán ha körülménye-sen megismertettük legalább külső látható szer-veinek során valamelyik liázi-állatunkat, átme-gyünk egy másik példányra s miután azt is körülményesen megismertettük s különösen élet-körülményeik részleteit megbeszéltük az olvasó-könyv segélye'vel: megkezdjük mindjárt az össze-hasonlítást. Mindezt a növendékek folytonos útbaigazításával, rávezető kérdések által vezettet-jük le ugy intézvén már előre a tárgy választást, hogy két rögtön szembeötlő jellegzetes tulajdo-nokkal kitűnő példány kerüljön legelőször sorba.

Azonban ha nem vezethetjük is a tanítás alá kerülő állatpéldányokat mind a tanulók elébe, elég térünk van itt is instructiv gyűjtemények ele'állitására. Vegyük pl. a juhot, melynek pata-ját,, gyapját s a gyapjú feldolgozott készítményeit felette könnyen összeállíthatjuk, igy szemléltetve felötlőbb életszerveit s illustrálva életviszonyait, gyakorlati jelentőségét. Az ilyen kis technológiai gyűjtemények mindennél szószolóbban felhívják a gyermek érdeklődését, fejtik beszélő készségét s rendkívül alkalmasak a r r a , hogy általuk a gyermek az iskolát megkedvelve valódi lelki élvezetet találjon a tanítási órákon. De alkal-masok az ilyen tárgyak a tanítás sikeresitésére is mert, valamíg ilyen tárgyi oktatást nem ho-nosítunk meg, nem is igen következik be, hogy a gyermek az iskola négy fala közül teljes tu-dással menve haza szabad idejét testi erősítésére fordíthassa.

Nézetem szerint az első évben közönségesebb házi állatainkon tul káros volna terjeszkedni, annyival inkább mert a tanév nyári felében már meg lehet kezdeni a növények ismertetését is.

Itt ismét eldöntendő kérdés, hogy kis növényt vegyünk-e elébb be, vagy valamelyik termő nagy fával is megkezdhetjük a tanítást. Ha a szemlélet teljességét tartjuk mérvadónak akkor mindenesetre előbb mutatandó fel egy olyan kis növény, melynek minden szerve a szó valódi ér-telmében kézzelfogható. Ilyenből több példányt szerzünk, hogy legalább apróbb csoportoknak jusson egy-egy s mikor mindenki el van helyezve, megkezdetjük a szemlélést azon szervvel, melynél-fogva a földhöz kapaszkodik a növény. Innen átmegyünk a szárra, levelre s ugy a tenyészszer-vekre (virágra). Egyiknél sem ereszkedünk rész-letekbe, csupán anynyira törekszünk, hogy azo-kat egymástól meg tudják különböztetni. Mind-ezt többször is elmondatjuk, mig a növényorga-numnak megnevezésére képesítve lesznek. Ké-sőbbi példányokon kiterjeszkedhetünk a levél formákra, is szem előtt tartva, hogy a mértani elnevezéseket tanulják alkalmazni. Fő dolog itt az éles látás, megkülönböztetési képesség fej-lesztése, s hogy ezt elérhessük, önként érthető-leg a vidéki Flora érthető-legtapintatosabb példányait kell bemutatnunk, mellőzve mindazt, a mit

szin-1 ről színre meg nem tekinthetnek tanítványaink.

Az élettani folyamatra e tanfokon kiterjeszked-ni nem lehet; eleget tettünk a kívánalomnak ha az ásvány országból a mindennapi életben leg-gyakrabban eléforduló kősónak néhány physicai tulajdonságát ismertetjük (mint iz-, fény, szín, átlátszóság) egy két a helyi körülményeknél fogva szintén közönségesebb ásvány (kőszén, vas) vagy sziklafaj (mész pld.) hozzáadásával. Hogy pedig a természet élete sem maradjon teljesen isme-retlen előttük, alkalmas időben csoportosan ki-vezetjük valamely kertbe, mezőre vagy erdőbe, hol az iskolából ismertetett egyedek kiválasztá-sában s más hasonló vagy különböző alakok felismerésében, az előjövési viszonyok és élet-körülmények megfigyelésében gyakoroljuk őket.

A következő évben már apróbb szervi eltérése-ket is megfigyeltetünk s mind három ország-ból odáig bővítjük anyagunkat, hogy a növé-nyekből a phanerogamok több családjai képvi-selőt találjanak, az állatországból a ragadozók rágcsálók és patások mellett néhány madárról is tájékoztatva legyenek s a hasznos fémeket, föld-nemeket megismerve a terminológia használatá-ban biztosságra legyenek szert. Tanításunkat mindig az olvasókönyv illető darabjaival kössük össze, s az összehasonlításokat már ne csak szó-val eszközöltessük, hanem olykor-olykor táblán vagy füzetben próbáljuk le is íratni a tanórán megfigyelteket. Az eltanult növények szárítását begyakoroljuk s legalább 10 növényt igy el is készíttetünk velők. Az ásványokból még telje-sebb teclmologiai gyűjteményt állítunk elé s az állatok tulajdonságainak megismerése mel-lett azok alkalmazására vagy az ellenük sike-resnek mutatkozó óvintézkedésekre is kiterjesz-kedünk.

A negyedik osztálylyal már kiléphetünk vi-dékünk szük köréből, azonban a növényország még mindig oly gazdag kiucsbányát képez, hogy csakis a rokonfajok kedvéért s némely konyha-, gyógyszertár-, vagy kereskedelmi-növény végett terjeszkedünk tovébb. A növény organograpliiá-ról a morpliologiára is átterjedünk, s hogy az alaki tulajdonságok annál teljesebben szembetűn-jenek : táblára előraj/.oljuk nekik a széttagolt szerveket. Ha idíig a szabálytalan pártát s a szárnak h a g y m a g u m ó és g y ö k t ö r z s név alatt ismeretes föld alatti formáit nem tárgyalhattuk most annál inkább ki kell ezekre terjeszkedni.

S éppen azért az ilyen szervek képviselői veen-dők mindenek felett elé. A levél lapjának tago-zatát a párta szabálytalan képződéseit (pillan-gós, ajakas, alakos, kosborfélék mézpilise) most szándékosan be kell mutatni, mit anynyival in-kább tehetünk, mert ezek képviselőit virányunk-ban bőven megtaláljuk. A növény életváltoza-tait a mag, csira, sziklevelek értelmezését a gyümölcsök köszönségesebb formáit mind ké-szítményeken, avagy a szabad természetben mu-tatjuk be s a porodák alaki viszonyának felis-merésében odáig vezéreljük növendékeinket, hogy legalább a szám és nagyságbéli eltéréseket ké-pesek legyenek leolvasni.

—DI 32 K3»~

Az állatországból télen néhány hüllő, kétéltű és hal veendő elé; mig nyáron a rendszer te-kintetéből jellegzetes növényfajoknál a gazdá-szat, ipar és gyógyászathoz való viszony is fel-fejtendő, sőt néhány növény fajt kizárólag al-kalmazása miatt kell felölelni. A rendszerre nézve is legczélravezetőbb az az eljárás, mit már első tanításunknál gyakorolni kell, hogy egyes ty-picus egyedeket lehető részletességgel tárgyal-j u n k , miáltal a leirás módszerébe behatolván növendékeink: a többi rokon egyedet vonatkoz-tatás és összehasonlítás utján is könyen átte-kinthetjük. A növényekkel együttesen mintegy kínálkoznak a velők szoros viszonyban élő ro-varok. Az olvasókönyv adatai itt is ép ugy összevetendők a tárgyalt lényen észlelhető saját-ságokkal, mint a növényeknél. Minthogy pedig a rovarok alapszabálya, az izeltség legott szem-beötlik : nem lesz nehéz visszatekinteni a gerin-czesek testének elrendezésére összehasonlítván a kettőt egymással. E végből kezünknél kell tar-tani valamely kisebb állat csontvázát, mert ké-pekről már nem folyhat akkora elevenséggel s oly érdekfeszitőleg tanításunk. De ha mégis ké-pekhez kell folyamodni: legalább válaszszunk olyanokat, melyeknek mérete és színezése a szemléletet nem hiusítja meg.

A testi jelvények megismertetése közben fi-gyelmet szentelünk meg a rovarok fejlődési metamorphosisaira s rajzban és készítményben egyaránt igyekezünk azt előttük szemlélhető vé tenni.

Az ásványországból folytatjuk az előbbi év tananyagát hozzáadva legfenebb a nemes féme-ket a sókkal.

A növényországból ez évben már néhány páf-rány, zsurló, moha is felveendő s a mérges gom-bák megkülönböztetésében gyakorlatilag tájékoz-tassuk őket. Ha igy meg van adva tehát a váz s a műnyelv biztos használata szervek és alak-tani különféleségek könynyű felismerésére képe-sült a gyermek: akkor bizvást átléphetünk az Y-ik osztályba megkezdendők a systhematíca ta-nítást, mert teendőnk alig állami egyébből az eltanult egyedek czélzatosan kiemelt jellegzetes tulajdonainak ujabb meg ujabb összehasonlításá-ból, mi közben a jrokonegyedek mintegy ma-guktól külön válnak s a f a j , n e m , mi alatt a külföldi virány képviselőit a r o k o n c s a l á d o k k a p c s o l a t á b a n b e m u t a t j u k , a r e n d , o s z t á l y k e r e k e d i k ki s z e m ü n k e l ő t t . A rendezésnél Linné veendő alapul, de azért a ter-mészetes rendszer fontosabb rendjeit szintén könynyüséggel csoportosíthatják. Az igy rende-zett anyag nem lesz holt valami, mely csak az emlékező t e h e t s é g e t terheli, s egy pár év a l a t t l a s s a n k é n t k i k o p i k o n n a n , h a n e m ö r ö k k é é l ő , a s z i v e t g y ö n g é d é r z e l m e k k e l , a l e l k e ' t m a g a s z t o s g o n d o l a t o k k a l b e t ö l t ő s n e m e s e l h a t á r o z á s r a r a g a d ó k i n c s e t a d u n k ú t r a -v a l ó u l t a n í t -v á n y u n k n a k .

E tanfokon a növénytani oktatásnál nagy si-kerrel volnának alkalmazhatók az u. n.

dia-grammok vagy keresztmetszetek, melyek illustrál-ják az egész virág alkotását, a tanulót biztosságra, de egyszersmind gondosabb megfigyelésre is ser-kentik, főleg ha velők füzetbe iktattatjuk az el-tanultakat s odavezetjük, hogy mident okadatolva, graphicailag is képes legyeu eléállitni. Herbári-umok használata e tanfokon szinte nélkülöz-hetetlen noha az uj egyedek folyvást élő pél-dányokban mutatandók be.

A tankönyvnek azonban csak emlékeztető s a rendezésnél tájékoztató szerepe j u t , azt betű szerint követni vagy éppen arra bízni magu li-kat paedagogia ellenes bűn volna.

Tanalakra nézve állandóan ragaszkodni kell a socratesi heuristicai mólhoz, csakhogy mig az alsóbb osztályokban bemutatás alkalmára taná-csos mindig egy megállapított sorrendet (mint állatnál testének feltűnőbb szín- alakbeli sajátsága fej-, törzs-, végtagok azután életmód lak, hely haszon; növényeknél gyökér, szár, levél, virág, gyümölcs viritás ideje helye végre haszna vagy káros voltát) s csak az a utolsó év alatt lehet kikerekitettebb a szervek felkereső sorától eltérő leíráshoz kezdeni. Legyen jelszavunk m e n n é l k e v e s e b b e t , de mennél jellegzetesebbet, s mennél körülményesebben tanitni, hogy meganv-nyi biztos támpontot nyújtsunk a gyermek ész-lelődésénnek s nagyjában bepillanthasson a termé-szet csodás világába architectionalis tervezetébe is.

Mig azonban idáig a kirándulás szórványosan fordult elé, most már gyakrabban tegyünk sétát ezen korbeli tanulóinkkal legfeljebb a három felső korosztályt vi ve magunkkal. Ne elégedjünk meg az egyszerő megnevezéssel ott a helyszínén, hanem követeljük a rövid jellemzést is mindig, mert a gyermek hamar felületességre szokik s akkor üres neveknél egyébbel nem tömte tele fejét. Ügyelnünk kell, hogy gyűjtési szenvedélyök kapzsisággá, önző csereberéléssé, vagy éppen ke-gyetlenséggé, ne fajuljon. Ha kénytelennek va-gyunk velők egész állatokat, növényeket felbon-czoltatui, ne engedjük, hogy merő kedvtelésből pusztitsák a természet gyermekeit. Ne nézzük el a rombolási vágy nyilvánulásait; de azért köve-teljük meg minden tanulótól, hogy tanulmányai-ból mutasson is fel valamit s annak elkészítése alatt szokjék rendhez, saját tulajdonának gon-dozásához. Az ilyen gyüjtémények kiállítása azonban többnyire a szegénysorsu szülők ter-helésével j á r , hogy tehát ennek elejét vegyük:

mi magunk tekintsük kötelességünknek a kivitel könynyitéséhez is hozzájárulni. Tartsunk készlet-ben elhasznált hírlapokat, dobozokat és szegé-nyebb tanulóinkat jutalom gyanánt lássuk el azokkal. Ezt a csekély áldozatot sok édes öröm s a biztos siker tudata százszorosan jutalmazni fogják. Es nehogy tájékozatlanságuk miatt ered-ménytelen idővesztegetésre legyenek kényszerülve, vagy éppen kedvüket veszítsék: a rendezést és kikészítést is tanácsos közösen eszközölni, ha ugyan erre a tanitói ezenuesterség között vala-hogy idő is jut. Egyelőre még sem boldogulunk máskép. Jövőre aztán tájékoztató mintákul a

-•ex 33 IQ®—

jobb készítményeket iskolai szertárunkba helyez-zük be, miáltal egyfelől tanulóink lesznek kitün-tetve, s másfelől szertárunk is szemlátomást gazdagulni fog. Még hamarabb és jobban gya-rapodnak természetesen, ha tanítóink cserevi-szonyba jöhetnének egymással, s így az egyik feleslegéből pótolva volna a másik szükséglete.

Ezt az egyletek volnának hivatva eszközölni, ha a járási körök székhelyein összgyűjtetnék a fe-lesleges tárgyakat s közgyűlés idején egy bi-zottság eollectiókká dolgozná fel az anyagot, év-ről évre kiosztva azokat a látogatottabb vidéki népiskolák közt. A szekrények s más kellékek költségeit csekély járulékokból is ki lehetne te-remteni s észre sem vennők, mikor minden is-kola birná azt a taneszközt, mit sehol a földön bármi áron neki elé nem állitnak s a mi éppen a szükségeinek legmegfelelőbb tárgyakat tartal-mazván, az iskolai életet eredményesé, tanítóra, tanítványra egyaránt mód nélkül kellemessé va-rázsolná.*)

De hagyjuk ezt, s említsük inkább, hogy ilyen kirándulásoktól, minthogy azok nem csupán ter-mészetrajzi megfigyelések végett történnek, ha-nem földrajzi s mértani gyakorlatra is használhat-nak, felette tanács osrövid naplójegyzetet vezetni, hogy az állatvilág megjelenését, a növények viritási idejét s a vidék közét- vagy ásványai-lelhelyeik ezek alapján tanulja idején megfi-gyelni a gyermek s később is folytonosan éber figyelemmel szemlélje a természet adományait.

A mely gyermeket igy vezetünk nem fog ér-zéketlenül járni a virányokon s arany kalászszal ékes rónáinkon, hanem minden fűszál, minden féreg hirdeti annak a természet működését s kérdésekre készteti őt, mely kérdéseket képes is lesz megoldani.

Az ilyem embernek nemcsak külérzékei lesz-nek élesebbek, hanem értelme is erősebb, érze-lemvilága, emlékező tehetsége fejlettebb s mert megszokta a természet tárgyait az életre vonat-koztatni : sokkal productivabb állampolgárrá is válliatik.

IJgyde a nagy városokban, alföldi helységek-ben az általam kitűzött eljárási mód teljesen vagy éppen nem valósítható meg, — fogják t. tag-társaim mondani. Való igaz, hogy ott ilyeu szoros kapcsolatba nem lehet hozni a természe-tet az iskolai tanítással s főleg nagy városokban már a topographiai nehézségek is akadályozzák az általam sürgetett kirándulásokat.

Mindez azonban nem argumentum arra, hogy a mit náluk gyakorolni lehet, mi is mellőzzük, s azt hiszem nem is várja tőlem senki, hogy az ilyenek helyzeti nyomorúságai nak elhárítása felett elmélkedjem s mert ha a mi viszonyainknak megfelelő tanítási fokozatot sikerült volna aján-latba hoznom : feladatom eléggé sikerültnek volna tekinthető. Ez azonban teljesen senkinek sem si-kerülhet; általános érvényű módszert véges

em-*) Igen életre való eszme! Bizonyára méltó arra, hogy a tanitóegyletek komolyan figyelmükbe vegyék.

Szerk.

beri elme soha sem gondolhat ki, de igen olyat, melynek irányelveit hasznukra fordíthatják azok is, kik más climatologiai és talaj viszonyok közt laknak. Ez okból kívánatos e téren a felmerült eszmecserék nyilvánosságra bocsátása, hogy leg-alább az aualog körülményekre nézve l e h e s s e n némi cgyöutetüséget létrehozni.

T É G L Á S G Á B O R .

A természettan elemei a játéktéren.

I I .

Csertézi felszólitá Aladárt mondaná meg, hogy miután minden test u g y a n e g y gyorsasággal esik, mekkora ez a gyorsaság ?

Minden másodperczben tizenöt láb (15,1) fe-leié Ali, és ezt igen jól tudom, mert egyik ta-nuló társamtól, épp ezzel nyertem meg egy fo-gadást, illetőleg tizenkét kőgolyót.

— De ha a fogadás nem c s u p á 11 az első másodperczn¹ szólt — veté ellen atyja — abban az esetben nem egészen igazságosan nyerted a golyókat. Minthogy a nehézség folyton folyvást működik, a gyorsaság is szakadatlanul nő, azaz g y o r s í t o t t m o z g á s b a jut. Ugyanis nagyon gondos kísérletekből azt tapasztalták, hogy egy nagyon magasról lehulló test esése első másod perczében, — mint helyesen mondád — tizenöt láb tért hasit át; a másodikban azonban h á-r 0 111 s z o á-r tizenöt lábat stb. halad, t. í. a tize-nöt lábat sorban szorozva a páratlan számokkal (1, 3, 5, 7, 9, 11 stb.) Ennélfogva ha tudjuk, hogy egy test mennyi ideig esett le, könnyű

— De ha a fogadás nem c s u p á 11 az első másodperczn¹ szólt — veté ellen atyja — abban az esetben nem egészen igazságosan nyerted a golyókat. Minthogy a nehézség folyton folyvást működik, a gyorsaság is szakadatlanul nő, azaz g y o r s í t o t t m o z g á s b a jut. Ugyanis nagyon gondos kísérletekből azt tapasztalták, hogy egy nagyon magasról lehulló test esése első másod perczében, — mint helyesen mondád — tizenöt láb tért hasit át; a másodikban azonban h á-r 0 111 s z o á-r tizenöt lábat stb. halad, t. í. a tize-nöt lábat sorban szorozva a páratlan számokkal (1, 3, 5, 7, 9, 11 stb.) Ennélfogva ha tudjuk, hogy egy test mennyi ideig esett le, könnyű