83.
Mas dolgom nem lévén, Henyélést kerülvén,
Fogtam ez Rithmusimhoz, Nem-is tanulásbol, 5 S' Elme mutatásbul
Kezdettem e' munkámhoz, Hanem a” tennészet, Mennyire segített, Ugy nyultam irásimhoz.
2
70 Világon állando, Nincsen maradando Semmi-is javaiban:
Gyöngy olvad eczettül, S' Gyémánt hasad vértül, 75 Fényes Nap jút homályban,
15 II homaltul
Ah mint számlálhassak, Jaj s' miként mondhassak Sok dolgot kis summában?
3
Ez világ ideig, 70 Kedve nem tart fottig,
Gyakran viszsza változik.
Tegnap vigan tartott, Most már búra hajtott, Estvélig mi történik.
75 Mert ö komor kedve, Mord mint fene Medve, Csak reád agyarkodik.
4
Az Isten sziveket Meg-visgál Veséket, 70 Lát minden gondolatot.
Tudgya ki haragszik, Ki böjtöl, s” ki eszik, Titkot néz, s' indulatot.
Es itél igazán, 75 Ha mit talál héjján,
Mert ért minden szozatot.
S
Az elme nem nyugszik, Ujságra vágyodik,
Futtya világ határit, '70 Egeket meg-hattya,
S' föld gyomrát meg-járja, Uszsza Tenger Vizeit,
Nincsen olly forgó szél, Amely érhetné el
55 Ennek sebes nyomdokit.
16 II szamlalhassam 44-45 a Ha vélle szárnyra kél, Ki el-érje nyomdokit II A mely érhetne el Ennek sebes nyomdokit
6
Ember azért fárad, Nagy munkája árad, Emlekezetet hadgyon.
De idö azt veszti, 50 S' irigység temeti,
Még híre se maradgyon.
Kié volt, és lészen, Kézrül kézre megyen, S' magát vereti agyon.
7
55 Dolgodnak kezdeti, S' csendes eredeti Légyen minden idöben:
Mihez kezdesz pedig, Abban te légy fottig 50 Alhatatos elmédben.
Mert ki lassan kullog, Az nem sokat bolyog, Epret szedhet mentében.
8
Ne engedd nyelvednek, 55 Hogy járjon elmédnek
Elötte szabad kénnyén, Gyakorta csácsogás, S' gondolatlan szóllás, Rostáltatik értelmén.
70 Bár mondgy is igazat, Bé-törik agyadat,
Nem szoltál másnak kedvén.
53 II kéztöl 55 B Dolgoknak 64 I engedgy II-IV enged 71 II az agyadat
9
Soha nagy titkodat, S' titkos szándékodat 75 Ne jelencsd meg senkinek.
Mihelt ki-jelented, Azonnal le kötöd Szabadságát éltednek.
Lészesz annak rabja, 00 Ki titkodat tudgya,
Kel szolgálnod kedvének.
10
Hogy ha csendességben Kévánsz s' békességben Hajlékodban maradni, 05 Minden szó szelének,
Es fondorlo hirnek Nem jó végére menni,
Mert kicsiny szikrábul Gerjed nagy láng abbol, 00 Kit nem tudsz el-oltani.
11
Magad gondolatlan, Avagy kinálatlan,
Ne vádgy az elsö székre:
El-jün más kit nem vélsz, 05 Mellette el-nem férsz,
Szorulsz utolso helyre:
Es né talám olykor, Mint történik sokszor, Ültetnek csak küszöbre.
12
'00 Job más rollad szollyon, S' téged magasztallyon, Hogy nem a' magad nyelve;
vs ıı ne jelencsd Szenkinek 78 II sabadscagnak
Minden botnak végén, Es nem a' közepin
'05 Szokot lenni a' feje.
Napot nem fel-költin, Hanem enyészetin
Dicsérik énekelve.
13
Gazdagságért senkit, 770 Ha nem méltó, másként
Ne dicsérj te méltatlan.
Mert kalmárt pénzéért, S' Vargát értekéért
Magasztalni szokatlan.
775 Hanem az Nemes vért, Mely tisztességhez ért, Dicsirhetni nogatlan.
14
Embert erkölcséröl, Nem Nemzetségéröl 770 Ismerjed jonak lenni.
Az bort sem szinéért, De kedves iziért
Szokták pénzen meg-venni.
Lovat sem szöriért, 775 De gyors serénységért
Szoktak nagyra becsülni.
15
A' jo hir meg-marad, Meszsze földre árrad, Meg nem gátollya sövény:
770 Nem szenved szorulást, Kiván szabadulást,
Mert hatható és kemény.
109-110 a Senkit gazdagságért, Aranyért ezüstért II Gazdaksagért senkit Ha nem milto maskint 115 I az a' Nemes II-IV az nemes 125 O. De serénységéért II Gyors szerenysegért
143
136 O: vét II hait
Nap keletrül repül, S' nap nyugotra térül, Mint a' Tengeri örvény.
16
Ki követ hajt égre, S' le-esik fejére,
Nem jajgathattya sebét:
Mert ki szánt szándékkal, S' bolond akarattal
Járja a' maga kénnyét, Kár vallása nem kár, Ne-is sirassa bár,
Hogy meg-ütötte körmét.
17
Mások jovallását, Es tanács adását Meg ne vessed azontul.
Mert a' magad esze Esik gyakran meszsze Az el-rendelt dologtul.
Bolond-is olly követ Néha kútban vethet, Ki nem vonatik soktul.
18
Sok jo ló a' hámban Meg-szárad, s' vonásban, Mert nem tudgyák jo voltát:
Sok érdemes legény, Hogy érteke szegény, Fogja az eke szarvát.
Noha az tarsolybul, Nem csak ezüst tálbol Szednek vajas pogácsát.
165
10 Régi Magyar Költők Tára 12.
19
Maga hazájában, S' nevelt kunnyojában Egy proféta sem kedves:
Mert nagy embereknek, S' Nemes Nemzeteknek Eletek gyülölséges:
Holtok után pedig Ohajtyák mind éltig, Akkor lesz kellemetes.
20
Tudomány ollyan kincs, Kinél semmi jób nincs, Tekintetes mint egy Mars,
Ifliak jozansága, S' vének vigassága Szükségedben igaz társ.
Gazdagnak ékesség:
Szegénynek segítség:
Mint jo aczélozott nyárs.
21
Jo erkölcs, s' jó élet, Nagyob hittel lehet Szapora esküvésnélz
Mert gyakran esküdni, Es abban hibázni
Mivel job a' szélvésznél.
De jo cselekedet Hitelez tégedet,
Job az el-hányo hitnél.
22
Könnyü mást inteni, S' vétekrül feddeni, Keresni hozzá gáncsot:
De magát ismérni, S' nehéz vétkét tudni, Nyakában ki vét lánczot,
Mert ki ki magárul, A' mit végez másrul, Tart titokban tanácsot.
23
Az jó ért Tanácsnak, 700 S' el-tökélt szándéknak
Két ellensége vagyon.
Hertelenség, s' harag, A' melly jot nem farag, Inkáb gonoszra vonszon.
705 De a' szelid erkölcs Tanácsokban-is bölcs, Kiböl terjed nagy haszon.
24
Nehéz az idönek Szokot menésének 770 Törvént és modot szabni.
Idö birád néked, Mikor a' szükséged Kezd tanácsot kérdeni.
Mert ha vak a' koczkád, 775 Ottan idö birád,
Mihez kellessék nyulni.
25
Hertelenség meg-árt, Sietség hozhat kárt Akar mi dologban-is;
770 Idötöl kell várni, S' tanácstul halgatni A' Szükségnek korán-is.
De mértékletesség Jeles jo segítség, 775 Akar mi idöben-is.
210 I s' II-IV és 219 II dolgogbanis III dolgodban is
26
A' nagy várakozás Nem csak fogyatkozás, Gyötrelme is a' szivnek.
Indulo késéssel, 770 Ma, s' holnap menéssel
Bút árraszt az elmének, Mert hoszszu jutalom, Es a' puszta malom
Nem hajt hasznot erszénynek
27
775 A' kétségben eset, Elméjében veszet, Jót nem tud remélleniz
Mert ott nincsen hitel, Hol reménség vész el, 740 Magának sem kezd hinni,
Mint az vizben haló, S' Lelkét ki ajánló, Kénszerit habhoz kapni.
28
Nem birhatz sziveddel, 745 Ha töled vész az el,
A' mit szerencse igér;
Nagy bátor elméket, S' vakmerö sziveket A' busulás földhöz vér, 750 Mert véletlen eset
Inkáb keserithet, Ha váratlan téged ér.
29
A' bátor szivekkel, Nem a' félénkekkel 755 Szerencse társalkodik.
228 tı Nagygyötrelme 11 Gyetrelmeis
10' 147
260
265
270
275
280
285
ÍFÍÍI
261 |3 Sorsod-is öregbedik 274 O. Szemtelen II Es harag 275 cı Harag s' II Egen 279 I K1-menetel II ki menetit III-IV Ki-menetét
Azért vagy hogy semmi, Vagy légyen valami,
Az min szived aggodik.
Mert resolutio Probálva lészen jo, Lesz sorsod-is második.
30
Nem rosz embert illet, Hozzá nem-is férhet, Hogy báncsa persvásio,
Mert a' bizodalom, Jövendö jutalom
Réménséggel lehet jó.
Kinek körme vagyon, Fára hághat nagyon, Mint ama' csalárd kigyo.
31
Bolond és esztelen, Lehetetlenségben Ki elméjét fárasztya,
Es harag az ollyan, Igen haszontalan, Melly erejét nem láttya,
Mert hidgyed nem szoval Tehetség, probával
Ki-menetét mutattya.
32
Drága kincs az jo hir, Valaki azzal bir
Es meg-tudgya tartani.
Mert bársont mocsok sir, Embert-is gonosz hir
Igen szokta veszteni:
Azért ne pénzedet,
Inkáb jo hiredet Kivánnyad meg-örzeni.
33
Jo, s' gonosz szerencse, 700 Hogy embert meg-ejcse,
Fel-emel, s' taszit porban, Császárt-is kúldussá Tész urat kapássá, Öltözteti bocskorban, 705 Királyi korona,
S' ország birodalma
Száll olykor nád hajlékban.
34
Ha búban nincs fejed, Elethez sincs kedved, 700 Tégy szert a' méltóságra.
Meg-tanít fáradni, Es ritkán henyélni
S' gyakran juttat probára, Kelletlen étellel, 705 Es izetlen kedvel
Lopva ereszt álomra.
35
Ne föbség, s' felséget, Hanem békességet
Kivány inkáb Istentiil, 770 Méltoságos széket,
Es nagy gondos tisztet Ne kivány az királytul,
Igy jutsz jó vénségre, Es csendes életre,
775 Ha üres lészesz gondtul.
299 II néncz 307 II Ne fólseg 309 a az Urtúl II Istentul
36
Titkot királyoknak, Akar nagy Uraknak Nem jó mindgyárt bé-funi,
Hanem ha hivséged, 770 Vagy kötelességed
Fogja aztat tartani:
Mert másként boszszúbol S' csak kicsiny haragbol Fogja szemedre vetni.
37
775 Mikor hazugságban, S' hizelkedö szóban Az király gyönyörködik,
Akkor a' szolgai, S' minden udvarlói 770 Isteneket meg-vetik:
Mert csak az igasság, Es az irgalmasság
Fejedelmeket örzik.
38
Király méltosága 775 Az nép sokasága,
Kivel terjed nagy híre;
Kösség kevés volta Viszont gyalázattya, Kissebbitheti végre, 740 Mert igy birodalma,
Elete s' hatalma
Veszhet és álhat helyre.
39
Ország pusztulása, S' városok romlása 745 Gyakran történik abbul,
336 II az nagy 342 I s' II-IV és 348 Il nincs reszesze 350 II nehés gancs
Hogy jónak gonosztul, Jámbornak latortul
Nincs rekesze egymástul, Latornak arany láncz, 750 Jámbornak nehéz táncz
Itiltetik biráktul.
40
Egyenetlen tulkok Nem jol vonszák jármok, Akadoznak az úton, 755 Meg-hasonlott Ország,
Az hol nincs igasság, S' nem edgyeznek tanácson;
Annak kell pusztulni, Idegent szolgálni,
750 Avagy veszni az harczon.
41
Nem egyenetlenség, Hanem az edgyesség Kis dolgot nagyra emel,
De az viszsza vonás 755 Lesz házadban romlás,
S' végre emészt fegyverrel:
Mert csak erö, és esz, Ha edgyütt jár, és lesz, Tartományokat nevel.
42
770 Jaj annak a' Várnak, Hol s melyik végháznak Gyermek vezér fölötte,
Mert lágy pásztor elött Az farkas el nem fut, 775 S' gyapjat hullajt elötte,
371 u Hol és melly II s hol s mellik 372 tı Ertetlen a' vezére II Gyermek vezér fölöttö 373 cı miatt II elött 374 u Farkas lejtöt rughat II Az farkas el nem fut 375 U. hányhat II hullayt
151
Vallyon nyul agarat, Es szunyog madarat Nézé bátran mellette?
43
Eröszakbul álló, 700 Es fegyverrel valo
Birodalom nem tarto, De jo téteménnyel, Es szeléd erkölcsel
Az melly lészen meg-hajtó, 705 Az az, dicséretes,
Allando, s' gyökeres, Emlekezetre mélto.
44
Gazdag országokat, S' nagy birodalmokat 700 Könnyeb meg holditani,
Hogy sem békeséggel, Edgyes csendességgel Azokat végig birni:
Mert könyü az nyelvnek, 705 De nehéz elmének
Rendet és modot szabni.
45
Kétségben estekkel, S' meg-búsult elmékkel Tudgyad nem jó jádzani, 400 __ Söt vélek harczokat,
Ustök vonásokat Hasznosb néha kerülni,
Mert nagy erötül-is, Eles fegyvertöl-is
405 Ollyak nem tudnak félni.
390 I hodoltatni II-IV holditani 396 I s' Il-IV és
46
Gyakran az méltoság, S' hatalmas uraság
Az térenn-is tántorog, Elete csügg szálon, 470 Vész kis akadályon,
Szerencsén ügye forog, Gyakran felsö pólczrul Csak pad alá szorul, S' el-mult javán háborog.
47
475 Kerüld a' szerencsét, Mint inség bilincsét, Ne hidgy néki semmiben;
Mert ö arany lánczbol, Ekes fris ruhábul
470 Gyakran hágy edgy imegben Az nagy méltóságbul, Es felsö tisztekbül
Ültet setét tömlöczben.
48
Ember bár mindenét, 475 Sok gyöngyét, s' ezüstét
Egy orában veszesse, Még fel-találhattya, Es helyre hozhattya, Csak jámborul keresse, 470 De el-veszett hirét,
Mint kedves életét, Nincs hol elö vehesse.
49
Az vitéz emberre Nem szálhat fejére 475 A' szerencse véletlen,
422 I, III-IV grádicsbúl II tistekbul
Tegyen probát vizen, Kösziklán, s' tengeren, S' lova legyen féketlen, De kit Isten öriz, 440 Sok kard, dárda közt is
El nem veszhet hertelen.
50
Mihez kardal férhetsz, Mit fegyverrel nyerhettsz, Nem kell ahoz sok diván;
445 Mert a' nagy uraság, Birodalom, s' jószág, Vitézt s' hatalmat kéván:
Hogy ha ez nem lészen, Nem birhad mérészen, 450 Birodalmad lesz hiján.
51
Az vitéz embernek Kell szerencséjének Engedni-is gyakorta,
Jobb erötlenségét, 455 S' tehetetlenségét
Meg-vallani akartva,
Hogy sem kárt szenvedni, Galyibában esni,
Azt sajgatni ohajtva.
52
450 Kisded ellenséged Semminek ne véllyed, S' ne gerjeszszed haragra,
Vékony az haj szál-is, S' árnyéka van még-is, 455 Arnyéka fekszik másra,
436 a tüzön II vizen 440 cı nyil s' viz II köstis 441 cı veszthet II veszhet 459 II jaigatni III jagatni
Es olykor nagy Vadak Kicsiny madaraknak Hánnyattatnak praedára.
53
Gyözedelmes törvént 470 Szabad kedve szerént
Szabni gyözettetteknek:
Mert bóldogság kevély, S' nyomoruság csekély, Egy asztalhoz nem férnek, 475 Senki meg halónak,
Meg-haló-is másnak Semmit nem kedvezhetnek.
54
A' bort távoztassa, Hogy kárát ne lássa 400 Az had viselö ember,
Tehessen valasztást, S' gondollya a' futást, S' tudgya mit tehet fegyver,
Mert restség mindenben, 405 Hadban kiváltképpen
Nagy ártalomban kever.
55
Elsö boszszú próbál, Második meg-utál, Visgállya tehetséged:
400 Harmadik érkezik, Veled ellenkezik, Lesz nyilván ellenséged,
Mert szallonna addig Marad éppen, meddig 405 A' kést hozzá nem fened.
467 II es kiczen madarak 468 a Hányattattak II Hanyattattnak 487 II hoszu [!]
56
A' kételenségnek, Es öztönözésnek Nagyob ereje vagyon,
Hogy sem okosságnak, 500 S' akar melly tanácsnak
Bár ugyan jót akarjon, Kiválképpen hadban, Hól üdöt gyakrabban Nem válogatsz szabadon.
57
505 Nem az éles fegyver;
Ellenség vért kever Sik mezöben az harczon,
Nem emberi erö, S' maga hitt vakmerö 570 Emel Zászlot a' sánczon,
De csak az egy Isten, A' ki mind ott, s' itten Segit vizen, s' szárazon.
58
Esz, fegyver, és értek, 575 Ez a' három festék
Mindent ki ábrázolhat, Békesség s' háború Nála egyarányu,
Mindenhez hozzá juthat:
570 Ellenséget meggyőz, Elűz, s' rab szijra füz;
Mindenen triumphálhat.
59
Ifliantán eröddel, S' vénségedben eszszel 575 Elhettsz mint éles törrel,
504 11 vzízšgzı szo 0. zı-üz 11 meg gyüz 521 zı Meg-gyõz 11 el üz
530
535
540
545
550
555