Az Angyalok és Szentek' lisztclelére.
IV.
2, Egy s/i. vértanú 1 ünnepén.
. S o k c s u d á k k a l , é g i j ó k k a l ' s t b . ' s z e r i n t . t.Oh s z e n t b a j nok!*buzgó sziv vei köszöntünk ma tégedet.
Győzelmed' emlékére szenteljük ez ünnepet ; Te ki Jézus' szent liiteért éltedet föláldozád, Megnyeréd értté mennyekben a' vértanú-koronát.
2. Mind liiába volt a' zsarnok' hizelgő Ígérete, Téged e' világi jóknak csábja meg nem ejtliete ;
Mind hiába volt a' kinzás, gyötrelem's szörnyű halál, Te Jézus' keresztje, mellett győzhetetlen szirt valál.
3. Te Jézus nélkül halálnak tekintéd ez életet,
Vele szenvedned öröm volt bármi nagy gyötrelmeket ; A' kínzók kifáradának, 's szerelmed nem lankadott Jézus iránt, ki a' kinhoz mindig uj erőt adott.
4. A' porból származott testet megölik gyilkosaid, Azt liivén, hogy haláloddal életében fogy a' hit :
Pedig Jézus mennyországba vitte tisztult lelkedet, Es a' szent hit véred által gyors áldással terjedett.
5. Kegyes Jézus! adj malasztot, hogy hitünk erős legyen, '8 minket rang, lenv, kincs, halálkin, mult jövendő vagy
j e l e n El ne válaszszon Tetőled, a' ki egy Istenségben Az Atyával 's Szentlélekkel mind örökkön élsz. Amen.
Tarkányi.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Ausztria,
Ausztriában az egyház szilárd , erélyes és elhatáro-zott munkásságot kezd kifejteni.Már a'mult évi augustusban tartatott Salzburgban egyháztartományi püspöki tanács-k o z m á n y , mellyben az érsetanács-ktanács-kel együtt a' trienti, brixeni,
gurki. lavanti püspökök, és a' seckau- leobeni helyettes vettek részt. Dec. 12én az ausztriai főherczegség' e g y -háztartományának részéről az országgyűlésnek egy emlék-irat nyújtatott be, aláírva a'bécsi érsek- és a' linzi és szent-pölteni suffraganeus püspökök által, mellyben az alajijo-gok' tervezetében az egyházi ügyekre vonatkozó, és vá-lasztmányikig elfogadott egyes szakaszi javaslatokra tétet-nek alapos észrevételek. A' kérdéses szakaszok közt említ-tetik a' 15-dik, melly a' társulati jogot a'vallási téren azon záradékkal korlátozza, mennyiben a' vallási társulat' iránya a ' s t a t u s ' c z é l j a î v a l nem ellenkezik; a' 16-dik melly ki-mondja, hogy többé nincs álladalmi egyház ; a ' 1 8 - d i k , mellyben a' házasságról, csak mint polgári szerződésről té-tetik rendelkezés : a' 19-dik, melly a' nevelést illeti, és igy hangzik : Igazgató befolyás a' nyilvános tanintézetek-re. semminemű vallásos társulatnak sem engedtethetik m e g ; és a' 22-dik. melly minden egyes polgár' tulajdonát a' tör-vény' oltalma alá helyezi, 's az emlékirat követeli, hogy ez oltalom az erkölcsi testületek' vagyonára is kiterjesz-tessék. Ezen emlékiiatot legközelebb egész terjedelmében adandjuk. -— Az olmützi érsek mult év' dec. 6 - , 12- és 13ról három föliratot intézett, egyiket ő folségéhez, m á -sikat az országgyűléshez, harmadikat pedig a' ministerium-hoz, mellyekben a' morva egyháztartomány' kivánatait adja elő. azokat a' vvürzburgi zsinat' határozataival együtt föliratához külön is mellékelve. A' kivánatok a' wiirzbur-gi zsinatéival ugyanazok, alkalmazva különösen az ausztri-ai viszonyokhoz. Hasonlót tett a' tengerparti egyházi tar-tomány, mellynek fölirata kivonatban a"' bécsi egyházi újság' idei 14-dik számáhan olvasható. Az olmützi érsek' föliratát a' briinni megyei papság a' kormányhoz intézett külön nyilatkozmányban is támogatta, 's a'dec. 18-káról kiadott kormányválasz biztosítja a' nyilatkozókat, hogy kivánataik illő figyelembe fognak vétetni, és gond fog for-díttatni rá, hogy egy állandó ,concordia sacerdotii et impe-rii,' melly minden igaz katholicusnak első és utolsó kivá-nata. alkotmányos uton létesüljön. — Ezeket tudva és látva nem tartóztathatjuk magunkat azon forró kívánsá-gunk' kifejezésétől, vajha a' magyarhoni kath. egyház ha-sonlókig és mielőbb is föllépvén, az ausztriai püspökök és katholicusok' igazságos kérelmeinek maga részéről is súlyt adjon, 's azok' szerencsés keresztülvitelét, mennyiben tő-le függ, elősegíteni iparkodjék ; miután ugy sem tő-lehet kétel-kedni azon, hogy az alapok, mellyek most le fognak tétetni, százados szerencsés vagy szerencsétlen jövőnek csiráit
hor-110
dozzák magukban, 's a'mint ezek' sorsa Ausztriában eldől:
ugy fog eldőlni Magyarországban is. Nem is szükse'ges, hogy ez iránt még tanácskozások tartassanak. A' kath.
egyház' kivánatai már eléggé meg vannak mind a' megyei, mind a' püspöki conferentiákban vitatva, 's a' fő kérdések-re nézve a' würzburgi zsinat' értelmében köz a' megálla-podás. Itt tehát nincs egyéb h á t r a , mint hogy az egyes főpásztorok, mennyiben a' jelen körülmények közt testületi föllépés nem volna eszközölhető, ő felségéhez alázatos folirásban járuljanak, előadva a' magyarhoni kath. egyház' kivánatait, 's az ezek' következtében újra rendezendő egy-házálladalmi viszonyok' megállapítására, nemzeti zsinat'kö-zelebbi tartásának szükségét alázatos hódolattal följelentve.
Némethon.
Noha kissé k é s ő n , de mégis visszatérünk egy olly eseményre, mellyre eddigelé a' katholicusok1 részéről kellő figyelem nem fordíttatott. Ugyanis a' pfalzi tartomány-tanács azon alkalommal, midőn a' maiusi ülésben a' sze-gény iskolanénék' számára fölállítandó, de létre nem jött, kolostorra fordított összegekről nyilatkozott, következő további nyilatkozatot is adott be : ,A' tartományi tanács kénytelen nyilvánítani; miszerint korán sem elégséges, hogy a' mult évi septemberi gyűlés' határozata szerint Pfalz-ban létező kolostori intézetek tovább ne szaporittassanak;
hanem elutasithatlanul szükséges, hogy a'pfalziak' nagy bo-trányára már eddigelé fiinállók is minden mulasztás nélkül megszüntettessenek; 's ezért indítványozza: h o g y ő fölsége a' király méltóztassék a' Pfalzban létező minden kolostori intézetet azonnal eltörölni.'
Legyen nekünk szabad ezen tartalomdus pontot egy kissé bővebben taglalni. Mindenekelőtt is egy szót a' dolog' állásáról. Pfalzban, mint tudva v a n , két kolostor van, egy férfi-, 's egy nőkolostor. A z álladalom ezeknek föntartá-sára egy fillért sem ad. A' nőkolostor egészen magánalapon nyugszik. Az épületet a' franczia forradalom' i d e -jében néhány nő, mint újra megvásárlott magántulajdont birta ; később a' bajor kormány alatt kolostorrá alakítta-tott. Az oggersheimi férfi-kolostor pedig Lajos király' ma-gánpénztárából birja alapítványi tőkéit. Ezen oldalról tehát mind a' két kolostor magán társadalmi j e l l e m ű , 's az álla-dalomtól sem alapitás, sem föntartási eszközök' tekinteté-ből nem függ. Az egyháztól 's álladalomtól helybenhagyat-v a , mindkettő az alkotmány és pápai egyezkedések által biztosítva v a n , a' n é l k ü l , hogy az álladalom valaha magát följogosítva érezhetné, eltörlésöket önhatalmilag 's egyoldalúan elrendelni, mindaddig, mig a'jogot tisztelő álladalom' nevére igényt tart. — Hasonlóan az uj biro-dalmi alkotmány is biztosítja ezen két vallási társulatot.—
A ' pfalzi katholicusok, úgymint : a' p ü s p ö k , a' lelkészi kar, 's a' nép' ismételve mellettök nyilatkoztak. A' speieri domonkosnők a' nevelési ügynek igen hasznos szolgálatot tettek négy osztályú j e l e s népiskolájok, magasabb inté-zetük , mellyre még protestáns papok is bízták leányaikat, 's nem különben növeldéjök által. Szinte illy elismeréssé!
fáradnak a' lelkipásztorságban 's gyóntatószékben az oggersheimi sz. ferencziek is. A' tartományi tanács ezen két kolostornak minden mulasztás nélküli eltörlését ő fel-ségénél indítványozta. IIa ezen indítványt megvisgálni akarván, azon kérdést formuláznék, hogy mit követett el ez által a' tanács ? Azt kellene felelnünk: a' tanács ez által 1-ször: törvénytelen, jogellenes követelést tett. Már fölebb
említettük , hogy ezen testületeket minden képzelhető j o g -czim , szerzés , személyes szabadság, a' bajor 's az összes német birodalom' alkotmánya biztosítják. Az indítvány tehát a' legújabban is biztosított jogi állapotnak nyilván-való megsértése. D e az indítvány 2 - s z o r : ellenkezik a' szabadelvüséggel, sőt egyenesen zsarnoki lelkületre mutat.
Mert ha a' jogezimek nem is volnának olly szilárdak, nem szabadelvütlenség-e, hasonjogu honpolgárokat akadályozni akarni olly életirány' követésében, melly az álladalom iránt sem veszedelmes, sem ellenséges ? Vagy az illy kö-vetelés nem a' legármányosabb megszoritása-e az egyéni 's társulati szabadságnak, mellyel most mindenki é l , de különösen Heckernek elvrokoni tettlegesen élnek ? Illyes-minek a' demokraticus elveken alakulni akaró monarchicus uj német álladalomban ép olly keveset szabad előfordulni, mint Éjszakamericában. Különben a' hajdani bureaukratia helyett uj 's még gonoszabb vörös zsarnokság uralkodnék.
3 - s z o r : A' tanács ezen követelésében szenvedélyeinek engedte át magát. A' férfi előbb meg szokta fontolni a' jo-got 's a' törvényt, minekelőtte indulatainak helyt ád, vagy épen nyilatkozik; ha ezt nem t e s z i , ugy megérdemli a' szenvedélyesség' szemrehányását. A' tanács pedig nem cselekedett igy ; sőt annyira megfelejtkezett magáról, hogy jogviszonyokat illető indítványát nem jogos okokkal, de
ezeknek még csak színével sem támogatta ; hanem olly ki-fejezésekkel állott elő, mellyek csak szerzőjének indulatos-ságát árulják el. Például a' pfalziak' botránkozását hozza föl mint okot a' közjog ellen ; a' mi annyit tesz mint ke-resztény intézetek ellen a' hitetlenség' szenvedélyeit hivni föl akadályul. A' tanács 4-szer: indítványával nyomorultan elmaradt az újkor' j o g - 's szabadságfogalmai megett. A' szabadelvűnek látszani akaró gyülekezet' fölhívására, a' rendőrségnek be kellene tolakodni a' társulatok, ezen tá-gasabb , terjedtebb családok' szentélyébe. A' minden és sok kormánykodást hívják föl szövetségtársaul szabadsági törekvéseiknek. N e m gondolják m e g , hogy egy társulat' eltörlésének elhatározásával minden más társulat' létele is kérdés alá vonatliatik, 's hogy erre jogosan 's tettleg a' fölhatalmazás m e g is történt. D e ez még nem elég; a' tanács ez által 5-ször : magára a' gyengeség' bélyegét is sütötte. A' tanács a' pfalzi hitetlenségnek, ugy nevezett szabadclvüségnek, általa pártolt ügyét olly gyenge lábon állónak tartja, hogy a' kolostorok, az ostobaságnak ezen kikürtölt tanyái, reája még veszedelmesek i s ? I g y valóban ügye igen rosszul állhat. Mit is lehet a' kolostorban el-zárt 's félénk apáczáktól tartani ? Vagy a' tornyon ragyogó kereszt okoz zavart ? De továbbá, ugy látszik előttünk, a' tanács ezen indítvány által magát nevetségessé is tette.
Vagy hogy is lehet a' tárgyat máskép fölfogni, mi-dőn a' kifejezést annyira felcsigázza, hogy „elutasit-liatlan szükség"-ről merészel szólani egy j o g - , sza-badság- 's rendellenes indítványban, melly ellen a' pfalzi katholicusok' kitűnő többsége, melly szinte nyom v a -lamit, óvást t e s z ? Vagy talán a' szavak' hatálya az okok' hiányát pótolja ? V a g y talán illynemü gyöngéd insinuatio által az ismeretes frankfurti törtirásmódra té-tetik figyelmeztetés ? Vagy talán ez által hallgatag a' ba-romi erőszaknak élő tárnokaira történik hivatkozás, mely-lyekkel a' demokraták képesek előállani, ha különben istentelen indítványaiknak nincs ohajtott sikere. Végre ezen indítvány, véleményünk szerint, a' király' fölségének indirect megsértése. Vagy nem igy kell-e e' tárgyat föl-fogni, midőn a' király fölhivatik tanácsa által a' birodalmi 's országos alkotmány' megszegése- 's a' közjog' megsér-tésére ? Illynemü indítványokat csak az tehet, ki a' királyt
I l l
illy tolvajrendszer 's karhatalom' használására képesnek tartja. Az egész dologban az a' legesudálatosb, hogy illy sok 's egyébként tisztelt férfiak gondatlanul 's minden jog-érzetet mellőzve, illy okiratot össze- 's aláírhattak. Előfordul ugyan az életben, hogy a' szenvedély ezt, vagy amazt el-vakítja; de egy egész testületnek, két tag' kivételével, (csak ennyi volt az indítványnak ellene,) még sem volna szabad illy balfogást tenni, ha csak Pfalznak egész lakosságát ra-dicálnak, 's igy a' tartományi tanácsot lelkülete' igaz tol-mácsának tartani nem akarjuk. Illy föltét ellen pedig a' leghatározottabban tiltakozunk. Nevezetesen ismeretes do-log, hogy Pfalzbanki döntötte el a' választásokat. Sajnáljuk, hogy ezen barátságtalan értekezéssel a' tartományi tanács ellen föl kelle lépnünk ; minthogy máskor Pfalz' érdekei fölött elismerést érdemlő modorban őrködött. (A. P. Z.) K ö z -löttük ismertetéseül azon iránynak, mellyet a' protestánsok még Bajorországban sem tudnak magokban elfojtani azon helyeken, hol többségben vannak.
pásztori és körlevelet, és a' papság- és hívekhez intézendő mindennemű iratot a' status' előleges helybehagyása alá bocsássa, és a' zsinati határozatokat az állomány' törvé-nyei- és jogaival öszhangzásba hozza. Mi nem fogjuk tűrni, hogy valaki a' freiburgi népet intézményeiben bűntelen insultálhassa, alattomos és szűnni nem akaró ás-kolódás által háborgathassa, a' bizodalmatlanságot, nyug-talanságot és rendetlenséget örökösen ápolhassa. Feleletét folyó hó' 23-dikára (az ultimatum 14-dik octoberről kelt,) elvárjuk, eleve kijelentvén, hogy a' hallgatás engedni vo-nakodásnak fog tekintetni.' Ezen idézetek, mond az ,Ami de la Religion,' elegendők. A' becsületes emberek' indignatioja ezen iratnak is igazságot szolgáltatand. Bármi érje a' hős és szent püspököt, ki ellen ezen megtámadások intézvék, a' katholicusok' közelismerése, az egyház' hálája bő jutal-mat nyujtandnak neki azon rágalmakért, mellyekkel illet-tetett.
Schweiz.
Azon ultimatum, mellyet a' freiburgi kormány Ma-rilley püspök urnák kézbesített, 's mellyet eddigelé, mivel kútfőinkben nem találtuk, nem közölheténk, igy hangzik : ,Reverendissime ! A' freiburgi kormány forrón óhajtja a' békét és csendet, ön azt kerüli. Ön megesküdött, hogy a' szellemek' lecsendesitését nem engedendi , és a' helyett, hogy a' béke' visszaállításán munkálkodjék, azon van,hogy romokat romokra halmozzon, a' családokban, plebániakban, községekben meghasonlást okozzon, a' lelkismeretekben a' zavar és nyugtalanság' magvait hintse e l , a' testvériség és boldogság helyett gyűlölséget és pusztítást előidézzen, és országunkat szerencsétlenségbe döntse. Ön február' 1 1 -diki (mult év) körlevelében a' canton' papságának a'januar 22-diki törvény ellen engedelmetlenséget kötött szivére, egyedül azon czélból, hogy a' zavarokat öregbítse, a' ele-rusra zsarnok akaratát ráerőszakolja, és a' szellemi fejet-lenséget örökösitse. Ön tiltakozik a' canton' egyik törvé-nye ellen, mellynek czélja a' felvilágosult ész és oktatás' jótéteményeit Freiburgban elterjeszteni, vádolva azt is-tentelenségről, mivel állítólag ön és az egyház' jogaival ellenkezik ; mialatt a' kérdéses törvényben foglalt rende-letek az európai katholicus statusok' többjeiben uralkodó rendszerrel egészen egyezők, sőt Schweiz' több kath. canto-naiban is elfogadvák. Ön egy veszélyeztetett religiot em-leget és hirdet, mialatt igazán szólva, a' cantonban annak létezése óta a' religionak más ellenségei nincsenek, mint két nagyravágyó püspökei, ön' gyászos emlékezetű elődje Strambino, és ön. Ön' kezei közt aljasult az a' politica, gyűlöletes szenvedélyek, fanatismus és üldözés' nyomorult eszközévé. De legyen elég. Mint atyáink' vallásának szü-letett protectorai, kik annak sértetlen föntartására, és a' kath. cultus' szabadságának e' cantonbani biztosítására vagyunk hivatva, kötelességünknek ismerjük, ezen a' köz-csend ellen intézett merényeknek valahára véget vetni. Az alkotmány-, a' canton" ezen legfensőbb törvényének értel-mében fölhívjuk önt, hogy minden kivétel nélkül a' canton' ezen alkotmánya- és törvényeinek magát alávesse, hasonló alávetést a' cantoni clerus' minden tagjainak lelkére kös-sön, őket oda utasítván, hogy azokhoz minden magán és nyilvános tetteikben alkalmazkodjanak, és igy a' népnek példával is menjenek elő : hogy ezentúl minden rendeletet,
A in e r i c a.
Uj- York. A' vendégszerető America naponkint fo-gad be európai száműzötteket. Mi egymásután látunk jön-ni Schweizból elhajtott jezuitákat, Németországból elker-getett jezuitákat, Olaszhonból kiűzött jezuitákat ; Gtiibert atyát a' genuai collegium' igazgatóját, Chicateri atyát veronai iskolakormányzót, Fruzzini atyát Némethonból, R o t t -gcister atyát a' freiburgi collegium' mennyiségtan-tanárát, Vico atyát a' legnevezetesb csillagászok' egyikét, és te-mérdek másokat. Hálát adunk Istennek, hogy nekünk illy nagyszámú's jeles munkatársakat küldött. A z ő miiködésök foganatos leend America' földén, mellynek szentelik most magukat, miután ez a" szabadságot őszintén szereti, 's az ember' lelkismeretét tiszteli. Azonban még sem tehetjük, hogy Europa' nemzeteit ne vádoljuk, kik illy számüzési rendelvényekkel önmagokat lealacsonitják, 's magokra vonják az Isten' haragját, miután szolgáit üldözik. Ön nem h i s z i , m i 11 y m e g v e t é s t és kedvetlenséget idéznek elő nálunk ezen zsarnok rendelvények. Hogy kép-zelete legyen önnek róla, közlöm önnel, a' mi nem rég Ge-orge-Tovvnban, a' jezuiták' collegiumában díjkiosztás' al-kalmával történt. Nagyszámú követek valának jelen a' gyülekezetben, mellynek elnöke a' baltimorei érsek volt.
Este fényes lakoma adaték, melly alatt a' nemzet' képvi-selőinek egyik legkitűnőbb tagja, egy protestáns, a' jezui-táklioz fordulván következőkép köszönté föl őket : ,Alkal-mam vala az elmúlt évben önöket az egyesült statusok1
kamarájában dicsérettel említhetni, és hiszem, hogy mon-dott szavaim önök' tudomására jutottak. Ma még szebb és kedvezőbb alkalmat találok erre, miután több olly áldozár-tól környeztetem, ki polgártársai által erőszakosan elüze-ték. Legbensőbb részvéttel vagyok balsorsuk iránt, de ör-vendek hazám' érdekében. Americaiak ! ezek azon férfiak, kik azon tudományokat hozzák nekünk, mellyeknek még hiányával vagyunk. Fogadjátok őket olly szívesen, mint érdemök után illik.Ök tanítóitok leendenek,'sigy arra minden esetre érdemesek. Jöjjenek azért hozzánk ezen tudós kiköltözők, 's bár soká közöttünk maradjanak, bár még mindig többen jöjjenek városainkba. A ' t á g America
meg-előzőleg tárja ki elébök karjait. Jöjjenek azért minden ag-godalom néikül, mi boldogoknak érezzük magunkat atyáink' szabadságát velők megoszthatni.' Minden mondatnál he-lyeslő közbenszólások szakiták félbe a' szónokot, mellyek végül valóságos tetszésrivalgásban törtek ki.
112
Ezen közlésünkhöz még egy másikot is csatolunk, melly az egyesült statusok' egyik legkitűnőbb jogtudósától, Brownson úrtól származik. ,Ncm lehet nem kimondanunk' igy szól ő, ,legnagyobb rosszalásunkat a' jezuiták' az egy-házi birodalom-, és Olaszhon' egyéb tartományaibóli kiű-zetése fölött, az ugy nevezett szabadság és népjóllét' ba-rátjai által. A' vélemény, hogy a' pápá maga nyomta el a' jezuitarendet Romában, hamis ; a' szent atya a' jezuiták -kal csak a' fenyegető veszélyt tudatta, melly rájok Romában várt, 's tanácsolta nekik, húznák vissza magokat v a -lami biztosabb helyre, miután nem érzi magát elég hatal-masnak, őket a' fölizgatott nép' dühe ellen tovább is védeni.
A' pápa' részéről átalában semmi sem történt, a' miből a' legtávolabbról csak némi nem kedvező véleményt, vagy bizalom hiányt is lehetne következtetni. Ellenben IX. Pius' cselekedete és szavai tanúsítják, mennyire tisztelte ő a"
szerzetet, és szerette, annak tagjait. Az ő elüzetésök ép' olly kévéssé származott a' pápától, a' milly kévéssé felelt az meg az egyház- és hitbarátok' kívánságainak; ez a' szabadelvűek és radicalok' müve v o l t , olly nemű embe-reké, kik mindenkit gyűlölnek, ki a' religiot a' politicának, a1 rendet a' fejetlenségnek, a' szabadságot a' zsarnokság-nak elébe teszi. Ezen olasz szabadelvűek nyilván kimutat-ják a' jezuiták' üldözése által, minő emberek ők, millyen legyen a' szabadság, mellyet ők kívánnak, 's mit várhat az emberiség az ő fondorkodásaiktól. Az ő magokyiseletc nem igazolható, nem menthető, 's minden becsületes ember-, 's a' hit és valódi szabadság' minden barátjának bosszan-kodását idézik elő. A' mi minket illet : mi szabadok va-gyunk, szabad földön születtünk 's neveltettünk ; ismerjük és szeretjük mi a' valódi szabadságot, 's határozottan vo-nakodunk ezen dühönczökct testvérekül elismerni. Es ezek volnának a' szabadság' baráti, ezek Olaszhon' visz-szaállitói ? Hiu kérkedők, szánandó gyávák ők ! Hihetik-e, hogy van valódi szabad ember a' földön, a' ki őket meg ne vetné, a' ki őket, egész lelkéből ne gyűlölné ? (Tudnillik t e t t e i k - é s szellcmirányukat.) Mert kik ők? Ki adott nekik jogot és szabadságot békeséges embereket üldözni, olly embereket, kik magokat religioi czéloknak szentelék ? Milly jogával birnak ők a' szabadságnak, mellyel a'jezuiták is ne bírnának ? Valljon nem fogják föl , hogy ott nincs szabadság, a' hol mindenki, a' legkisebb is, részt nem ve-het benne ? hogy a' szabadság épen ugy van szomszédunk-ért, mint érettünk ? Valljon szükséges még meg is mondani nekik, hogy ezen szabadság egy jezuita' személyében épen ugy sértethetik meg, mint egy olasz gyujtogatóéban ?'
,Azonban ezen szabadelvűek meg nem elégedtek a' jezuiták' elűzésével ; ők annyira haladtak, hogy a' sz. atya'
szabadságát is megtámadták, mivel ő hitét, lelkismeretét, kötelességét megsérteni nem akarta azért, hogy egy szem-telen nép' szeszélyeinek hódoljon. És mi láttunk körünkben embereket, sőt mi több embereket, kik katliolicusoknak nevezik magukat, bőszült örömzaj' mámorától elfogulva, ezen szabadelvűek előtt kalapot emelni, 's őket éltetve a' szabadság' barátaiként üdvezelni ! Oh oktalanokat ! Tehát a' szabadság igazságtalanságon, a' törvény és religio' meg-vetésén alapulna? Tehát át nem látjátok, hogy azon emberek, kik sem engedelmeskedni nem akarnak, sem má-sok'jogait tiszteletben tartani nem tudják, 's a' szabadsá-got csak azért óhajtják,hogy ez önzési czéljaikra szolgáljon, nem egyebek a' szabadság' gyilkosainál? Ezen szabad-elvűek, ezen hitetlenek, a' pokolnak ezen műszerei, kik
mindenkép azon vannak, hogy Európát romlásba döntsék, és azon népeket, mellyek a" kereszténységnek köszönik kiképezettségöket, a' vadság' sötétségébe visszataszítsák, nem érdemelnek mást, mint hogy minden ember, a' ki
mindenkép azon vannak, hogy Európát romlásba döntsék, és azon népeket, mellyek a" kereszténységnek köszönik kiképezettségöket, a' vadság' sötétségébe visszataszítsák, nem érdemelnek mást, mint hogy minden ember, a' ki