• Nem Talált Eredményt

Azonban eltávoztak az áldozárok, kiket az egész clerusból utoljára kellett volna

In document Religio, 1849. 1. félév (Pldal 128-131)

elbocsátanotok. Az áldozárok, kik egyedül leendettek k é p e -sek a' népet uj institutioitok' magasságára emelni, az egyedüli férfiak, kik a' nápolyi és az olasz i f -júságot uj jogaik- és kötelességeikre taníthatták volna. Eltávoztak a' visszahivatás' lehetőségének reményét is elvivén magokkal. Véleményem s z e -rint a' béke' kedveért jobban tettek volna talán, ha megelőzvén a' zivatart, az őket kizáró k e r e s z tény országoktól a' pogány tartományokhoz f o r -dultak volna, hol még annyi lélek várja kezeikből a' megváltás' malasztjait, és hol számukra a'dicsö-ségnek még annyi babérja v i r u l ? Ok elmenének, de menjenek bár h o v a , Isten' áldása követendi lépteiket ; a' s z e g é n y e k . kik zárdáik' ajtainál mindennapi kenyeröket nyerték, a' foglyok, kiket látogattak, a' gyermekek, kiket a ' k o r és az örök-kévalóság' tanaiban oktattak, az egész n é p , melly szájukból hallá az élet' igéit, és kezeikből nyeré az életnek kenyerét, végre e' nagy városnak minden j ó és eszéiyes lakói áldást rebegnek az e l t á -vozott atyák' útjaira! Fogadja ön, 'sib. Perceval W a r d Will iám. (Németből.) ' II. L.

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Magyarlion.

(Fölszólitás.) A ' kath. egyház' feje, Krisztus' hierar-ehiajának legmagasabb , azaz : azon hivatalnoka , kinek központosító és közvetítő hatósága által a' hitnek egysége, az egyház' egyetemisége eszközöltetik, már harmadik hó-napja, hogy a' számkivetés' szomorú napjait éli. Kiki tud-ja, hogy az egyházkormányzati ügyek' folyamának e' mi-att fönakadni nem szabad. Pius daczára az iszonyú con-vulsionak , mellyet az istentelenség fejedelmi városában fölszámithatlan szellemi és anyagi sérvekkel kapcsolatban okozott, lelkileg minden innen eredett kimondhatlan fáj-dalmak- , keserűség- és aggodalmakon magasztos keresz-tényi erélylyel fölülemelkedve, pillanatnyira sem feledke-zett meg azon nagyszerű és a' világon legterjedelmesebb föladatról, mellyet mint a'világegyház' isteni hatalmú kor-mányzója teljesíteni és megoldani hivatva van ; más sza-vakkal : Piusnak földi honábólí számkivetése miatt az egyetemes egyházkormány pillanatnyira sem akadott meg. R o -mábóli futása közben félúton állíttatja meg kocsiját, meg-visgálandó , ha valljon az ,annulus piscatoris' hon nem hagyatott-e. Ámde kiki tudja azt i s , hogy ö szentsége' személyes s z ü k s é g e i t nem is említve, a'

világegy-ház' kormányzása, már csak a' nélkülözhetlen cancellariai személyzet' tekintetéből is temérdek költséget igényel. A' világ' minden részeiben imádságok tartatnak ő szentsége-ért ; de a' világ' minden részeiben egyszersmind adakozásokra is szólittatnak föl a' hivek olly czélból, hogy az e g y

-127

begyűjtött fillérek ő szentségének megküldetvén, a' világ-egyház' kormányzásának anyagi eszközei legalább némileg pótolva legyenek. Nincs a' világon tisztább, magából a' társulati élet' fogalmából folyóbb igazság annál, mint hogy az, ki valamelly társulat' jótéteményeiben részesül : osz-tozzék annak t e r h e i b c n i s ; 's kinek kedveért a'kormány létezik : az annak áldozatkészsége által tartassék is fön.

Eddigelé a' praeconisationalis taxákat kivéve, e' kormány-zás' költségei átalában a' romai egyházi birtok- és alapít-ványi jövedelmekből fedeztettek, a' többi katholieus világ' legkisebb terheltetóse nélkül ; most ezen források legalább egy időre tökéletesen elzárattak. IX. Pius nem panaszko-dik, nem kér. Senki egy hangról sem emlékezik. melly e' tekintetben osont volna ki atyai ajkain. O kész küzdeni, szenvedni, nélkülözni, tűrni a'legnagyobb nyomort, s z ó v a l : kiüríteni, mint mondá, fenékig a' keserűség' poharát : de alkalmatlan e'miatt senkinek az ég alatt és soha lenni nem fog. Azonban nekünk fiainak illik magunktól, fölszóli-tatlanul is, méltányolni az áldott atya1 állapotát. Nem emlitem Francziaországot , hol kétségkívül nagy sikerrel folynak eddigelé a' gyüjtegetések ; de ha ki honunk' jelen Ínséges állapotát vetné föl, mintha tudnillik a' segély

annyi mindenét vesztette család, földúlt egész városok és falvak, megbénult harezfiak és elárvult anyák és gyer-mekek és jajgató özvegyek' nyomorának enyhítésére bi-zony otthon is elkelne : azt csak Irlandra, az éhezőre emlékeztetem. Daczára a' keblében milliókat éhhalással fenyegető nyomor- és Ínségnek, a' zöld sziget' fiai, különben is annyi rendkívüli az egyház és jótékony egyesületek' föntartását illető kiadásokkal tcrhelvék, e' czélra is tudnak néhány százezer fillért megtakarítani, hogy azt a' szent atya' lábaihoz t é v e , szcrctetöket ez által is bebizonyítsák.

Itt tudnillik : ,oportet unum facere, et alteram non negli-gere." IIa ki a' missio-egyesiiletck' számadásait megtekin-tette : bizonyára észrevette, miszerint azok' gyámolitására, valamint átalában jótékony czélokra, minden kath. e g y -házak közt a' magyarhoni rendesen a' legkevesebbel járult.

Ugy hiszszük t e h á t , hogy most épen semmit sem tenni, gyalázatunkra válnék, 's azon kis becsületet is, mellyel külhoni kath. hitsorsink előtt még dicsekedhetünk, meg-semmisítené. Fölszólítunk tehát minden, a' szent atya' szerencsétlenségét és elhagyatottságát méltányló katholi-c u s t , különösen pedig paptársunkat, liogy a' fillért, mely-lyet nélkülözhet, a' pápa ő szentsége' szükségeinek fede-zésére fölajánlani, másokat adakozásra fölszólitani, 's az egybegyűlt ö s s z e g e t , lia csak a' megyés-püspök másként nem rendelkeznék, hozzánk adandó alkalommal beküldeni szíveskedjék. A' begyült pénz a' nuntiatura' utján különös fölirat mellett fog annak idején ő szentségének kézbesit-tetni. E' czélra részünkről előlegesen 1 0 p.frttal járulunk, 's ugyanannyi lőn nekünk a' pest-józsefvárosi lelkészi sze-mélyzet' részéről is ugyancsak e' czélra kézbesítve. Mi hit-sorsosink' kath. érzelmeiben helyezünk annyi bizodalmat, hogy eleve is megnyugtatva érezzük magunkat, miszerint ez áldozat nem volt az utolsó. Isten' áldása lengjen az egy-mást értő szivekhez intézett c' kérelem fölött !

Irodalom.

Miután lapunk' terjedelme sokkal szűkebb, semhogy hasábjain a' kath. világ' irodalmi színpadján megjelenő minden jelesb termék' kriticai ismertetését más . a' lap'

czéljával lényegesen összefüggő czikkek' kiszorítása nélkül megkísérthessük : más részről pedig tagadhatlanul igaz lévén, hogy az illyen ismertetés nem csak a' tudománynak tesz hasznos szolgálatot, mennyiben lelkismeretesen ke-zeltetve évenkint számos jó könyvek' több száz példányok-bani elterjesztését eszközli, de egyszersmind a' szellemirány' központosítására nézve is hathatós befolyást g y a -korol : nehogy ezen olly hasznos és szükséges rovatot tö-kéletesen elhanyagolni akarni látszassunk, a' jelen súlyos körülmények' közepette legalább annyit akarunk ez ér-demben tenni, hogy minden egyes megjelent termékre és tulajdonaira t. olvasóinkat rövideden figyelmeztessük, föri-tartva magunknak, hogy az ekként indicált müvek közül egyeseknek annak idején bővebb és kriticai taglalásával is szolgálhassunk. Óvakodni fogunk pedig ollyas munkáról említést tenni. mellyet magunk nem láttunk, és legalább egyes, főbb szakaiban eleve és figyelemmel meg nem for-gattunk. Remélljük. hogy t. olvasóink meg fognak bocsá-tani . lia többet nem tehetünk egy olly időben, mellyben annyi kiképezett egyházi elme elhallgatott, mintha csak sz. Gergely' szavai akarnának teljesedni rajtunk : ,Jam nullus in me sacri <Joquii Studium requirat, quia versa est in luctum cithara m e a , et orgánum meum in vocem flen-tium. Jam cordis oculus in mysteriorum discussione non vigilat, quia dormitavit anima mea prae taedio. Jam minus lectio animo dulcis e s t , quia oblitus sum manducare pa-nem meum a voce gemitus mei . . . . Nemo me reprehen-dat, si post banc locutioneni eessavero : quia sicut omnes cernitis, nostrae tribulationes excreverunt.' (Horn. ult. in Ezecli.) Ennyit előleges értesítésül.

,Geschichte des Kirchenvaters Hieronymus, sein Le-ben, seine Zeit, seine Schriften und seine Lehre. Nach dem französischen des F. B. Oollonibet bearbeitet v. Fr.

Laudiert, Professor am oberen Gymnasium in Rottweil, und A. Knoll Gymnasiallehrer in Rottweil. Rottweil 1846."

Ára 3 frt 18 kr." p.

A' munka, mellyet itt, a' t. cz. olvasó közönségnek ezennel bemutatni szerencsénk van, mint czime mutatja, az egyházatyák'egyik lcgjelesbikének, sz. Jeromosnak éle-tét, korát. irományait és nézeteit taglalja. Ha az összes egyháztörténet' tág mezején lelkünk' szemei kielégithetlen tudvágy- és végnélkül édes örömmel szétlegelnek, noha egyes tárgyak'szemlélésén ezek'változatossága miatt sokáig néni vesztegelhetünk : bizonyára hasonlithatlan élvezetet talál az egyház' hü magzatja ollyatén müvek' visgálásán, mellyek föladatuknál fogva több olly részletességekre is kiterjeszkednek, mellyekből a' figyelmes olvasó valamint az egyház' akkori helyzetét világosan következtetheti, ugy az egyházi irodalom' akkori éghajlata alatt főlsarjadzott.

terményeket is ismerni és hasznára fordítni megtanulhat-ja. A' fönczimzett mü ez élvezetet szép mértékben megad-ja. A' kor, mellyben sz. Jeromos a' katholica egyház' egén

tündöklött, igen jelentékeny; azért ennek ismertetésére az idézett munka' utasítását követve másszor még visszaté-rünk, most inkább a' mnnka' elrendezéséről, mintsem an-nak belértéke- és részletes tartalmáról kívánván t. cz. ol-vasóinkat tudósítani. A' könyv három füzetre van számít-va, mellyekből eddig tudtunkra csak kettő jelent meg. A' franczia eredeti Bonald bibornok' helybenhagyásával di-csekedhetett. Ezen kiadást szabadon átdolgozta, a' munka' czimén kitett két tanár: fölhasználván egyszersmind az olasz irodalom' ez érdembén megjelent jelesebb terményeit.

Az igen rövid előszó leginkább a' kútfők és segédeszközök"

rövid ismertetésével foglalkozik. Azok között kiemeli sz.

128

Jeromos' saját, munkáit, jelesül leveleit ; emezek között pedig néhány kisebb jelentőséggel birókat mellőzvén, a' következőkről szól. ,La Vie de Monseigneur sainct Ilieros-me, 'stb. par Josse Badius. 1 5 3 0 . ' , V i t a di S. Girolamodot-tor massimo della Chiesa descritta de Sebastiano Bonadi-es, 'stb. In Rimino 1651.' Az 5-dik lapon minden további tájékozás nélkül megkezdi magát az életirást, elkezdvén sz. Jeromos' születéshelye- és házi körülményeivel. A' munka fejezetekre van fölosztva, mellyeknek száma a' második füzetben is folytattatik, és 2 1 - i g terjed. A' meg-jelent füzetek' tartalma sz. Jeromos' születését, romai ta-nulását, trieri és aquileai utazását, a' keleten először töltött éveket, 's nyugotrai visszautazását tárgyalja. V i s z -szavezet azután ismét napkeletre szentünk' egész bethle-hemi zárdaéleteig. Ez csak fő fonala a' műnek, de közzel-közzcl az egyház' régiségeit, szokásait, jelesül a'zárdaélet' akkori gyönyörűségeit illető igen érdekes adatokkal talál-kozhatunk benne, mellyekből néhányat másszor legyen szabad elmondanunk. Irmodora egyszerűségében kedves.

Adatainak hitelességet illetőleg pedig megjelelhetjük, mi-szerint minden állitást kellő okokkal bebizonyitni iparkod-tak a' szerzők. Bár mitsem tartózkodunk őszintén bevalla-ni, miszerint itt-ott, talán a' tárgy' lelkünkre gyakorlott befolyása miatt, szerettük volna, ha tovább mulathatunk egyes adatokon : mégis az egész miit tekintve, nem lehet azt nem ajánlanunk mindazoknak, kik ős egyházunk iránt kebelökben szeretetet, tiszteletet és fini gyengéd

ragasz-kodást táplálnak. Z.

Részünkről az egyes individuumok, megyék, intéze-tek , például : kolostorok 'stb. történetírását, ennek min-den m á s , terjedtebb körre utasitott nemeinél tanulságo-sabbnak tartjuk: miután bizonyos, hogy minél szűkebb körre szorittatik e" téren az előadás, annál több, a' tága-sabban a' tárgy' átalánosabb voltánál fogva mellőzött, mellőzni kellett részletekbe kell az írónak bocsátkoznia, mellyekből aztán igen sok. az egyház' ügyének, eljárásának, intézményeinek védelmére, ajánlására, megkedveltetésére szolgáló adatokat meríthetni. Emlékezzünk csak milly ha-tást gyakoroltak Némethonban a" kath. szellem' fölébresz-tésére, és a' kath. egyház ellen divatozott rágalmakés elő-ítéletek' eloszlatására VII. Gergely és III. Incze eletirásaik ; 's milly gazdag tárát képezik azok azon fegyvereknek, niellyokkel a' még mindig ócsárló hitetlenség' ellenében a' legsikeresben fölléphetni ! Ennél fogva a' fönczimzett életi-rásból alkalmat veszünk magunknak a' t. olvasó közönsé-get a'következő, habár már pár évvel ezelőtt kijött történeti jeles munkákra is figyelmeztetni :

, Anselm von Canterbury. Dargestellt von F. R. Ilasse, Lie. u. ao. Prof. der ev. Theologie zu Bonn. Erster Theil : Das Leben Anselm's. Leipzig, Verlag von Wilh. Engelmann.

1 8 4 3 . ' 8r. 576.1. Ára : 4 frt 3 kr. p. E' munka kútfők után van dolgozva, és tiszta, elfogulatlan történeti előadása által, melly sem polémiát sem apologiat nem tartalmaz, hanem egyenesen a' történtek' hü előadására szorítkozik, mind a' mellett az itélethozásban az olvasót habozni pillanatnyira sem engedi, különbözik mind Franck F. G. Tübingában 1 8 4 2 - e n kijött, mind Möhler' először a' tübingai negyed-éves folyóiratban, aztán a' Döllinger által kiadott kisebb iratai (Gesammelte Schriften) közt újra kinyomott ebbeli irataiktól. Szerző szellemét eléggé jellemezte önmaga

elő-szavában tett ebbeli nyilatkozata által : ,Aueh bedarf es jetzt keiner allgemeinen Empfehlung Anselm's mehr:

so weit ist die Aufklärung, so weit auch die alt-protestan-tische Abneigung gegen das Mittelalter überwunden, dass man ein Interesse an dessen Erscheinungen nimmt, dessen grosse Manner als solche gelten lässt.' (TX.) Többiben a' szerző, mint cziine mutatja protestáns.

.Gregor I. der Grosse nach seinem Leben und seiner Lehre geschildert \ o n Georg Johann Th. Lau, Compastor zu Hattstedt und Sehobüll im Herzogthum Schleswig, ord.

Mitgliede der historisch-theologischen Gesellschaft zu Leipzig. Leipzig, Th. 0 . Weigel 1 8 4 5 . ' Kr. 556. 1. Á r a : 4 frt 4 8 kr. p.

Szerző szinte protestáns, 's ezt munkájában is ott, hol dogmákra vonatkozó tárgyakról van szó, különösen a' 2-dik, Gergely' tanait ismertető részben észre is véteti, a' nélkül azonban , hogy előadásával valami gyűlöletest kapcsolna össze. Daczára Gergely' azon nevezetes nyilat-kozatának : ,Sicut, sancti evangelii quatuor libros, sic qua-tuor concilia susciperc et venerari me fateor.' (Lib. 1. Ep.

25.) És ismét : ,Sic quatuor synodos sanctae universalis ecclesiae, sicut quatuor libros sancti evangelii recipimus' (Lib. 111. Ep. 10.): mégis rá akarja Gergelyre erőszakolni, hogy ő a' szent-irást a' hit- és erkölcstanok" egyedüli

kut-fejeül tekintette. A' szentségeket illetőleg tanát ugy adja elő, mintha Gergely csak kettőt, tudnillik a" keresztségét és Oltári-szentséget, ismert volna el illyennek. A' primá-tusra nézve elismeri, miszerint Gergelynél az kicsinált do-log volt, hogy : ,Der römische Stuhl der erste und höchste Bischofsitz der christlichen W e l t sei, dem sich alle Kir-chen der Erde unterwerfen müssen . . . Waren in seinen Augen auch alle Bischöfe gleich, so verlangte er doch die Anerkennung des Vorranges des Petrus und seiner Nachfolger . . . E s war ihm heilige Pflicht, jeder einzelnen Kirche ihre Gercchtsame zu wahren : aber als höchste Autorität und letzte Instanz wollte er dem römischen Bi-schof anerkannt wissen. Dabei aber leitete ihm kein per-sönlicher Ehrgeiz ; nicht für sich, sondern für die Würde seines Amtes sorgte er.' :— Munkálkodásának irányára nézve pedig megjegyzi : ,Die Kirche muss sieh durch sich selbst regieren : das war der Grundsatz, dem er' (Gergely) ,durch seine Thätigkeit Anerkennung verschaffen w o l l t e . . Es war sein Streben, der Kirche ihre Freiheit und

Selbst-ständigkeit von der Staatsgewalt zu bewahren. Freilich erkannte er sich als einen Unterthanen des griechischen Kaisers, dem er Gehorsam zu leisten schuldig sei, aber er wollte eben sowenig einen Eingriff des kaiserlichen Hofes in die Rechte und Freiheiten der Kirche dulden, als die Anmassungen der weltlichen Beamten', (bureaukratia a' mostani szójárás szerint) ,gegen die er beständig auf das schärfste auftrat.' Ezen rövid idézetből is kitetszik, misze-rint szerző Gergelynek, mint történeti személynek igazsá-got hajlandó szolgáltatni. Többiben a' materialc' gyűjté-sére és földolgozására, hogy sok időt és szorgalmat fordí-tott, maga a' mü beszéli, mellyet elvonva a' controversus tanok iránt tanúsított protestanticus előszeretettől, egy tu-dós és sikerültebb életirásnak kell nyilatkoztatnunk.

,Lebensgeschichte des heiligen Thomas Becket, Erzbischof von Canterbury und Märtyrers. Nach A b b e Robert von W. Reithmeier, Priester. Augsburg, 1847.

Druck und Verlag der Kollman'schen Buchhandlung.' 8r.

180 1. Ara : 1 frt 21 kr. p. Tanulságos és egyszersmind épületes olvasmány.

S z e r k e s z t i 's k i a d j a D a n i e l i k J á n o s . — N y o m a t i k L u k á c s - és t á r s n á l . O r s z á g ú t , K u n e w a l d e r h á z .

KA TH. l&THÄZI FOIYOIRÄT,

BUDAPESTEN, 19. FEBRUAR' 2 5 . 1 § 4 0 .

Megjelenik e' lap hetenkint h á r o m s z o r : kedden, c s ü t ö r t ö k - és vasárnapon. Az előfizetési díj érlte, postán járatva 0, h e l y b e n 5 frt.

peng. Előfizethetni minden postahivatalnál, Pesten a' szerkesztőségnél, (Üllői ut. 822. s z . ) é s Ilartleben K. A. k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n , a' v á c z i utszában.

TARTALOM : Montalembert' levelei az ,Ami de la Religion'szerkesztőihez. 1. Sujánszky Antal. — Egyházi tu-dósítások. — Ilirfüzér.

Montalenibert' levelei az ,Ami de la R e l i g i o n '

In document Religio, 1849. 1. félév (Pldal 128-131)