KÍSÉRLETI VIZSGÁLATOK

Saját kísérletes súrlódási vizsgálatainkat öt, hazai forgalomban lévő műtrágyával végeztük.

NPK 15-15-15 (15%N, 15%P, 15%K Agrolinz Agrochemikalien GmBh), Linzisó 27% N (Agrolinz Melamin GmBh), Ammóniumnitrát 34% N (Nitrogénművek Rt. Pétfürdő), Granulált Kálisó 0-0-60% (Tiszamenti Vegyiművek Rt. Szolnok), Karbamid 46-0-0 (Nitrogénművek Rt. Pétfürdő).

A 3. ábrán a csúsztatódobozzal fölszerelt súrlódásvizsgáló készülék [1] látható, melynek fő egységei a mérőasztal (1), a csúsztatódoboz (2), a vontató berendezés (3), a terhelő szerkezet (4) és a mérő- és adatgyűjtő egység (5). A terhelőszerkezet karrendszeren keresztül változtatható normális irányú terhelőerőt biztosít az anyaghalmazra. A csúsztatódoboz két darab 200 x 200 mm keresztmetszetű 60 mm belső magasságú keretből áll, a közöttük lévő rés csavarokkal beállítható. Méréskor az alsó keret mozdul el (két darab csiszolt és edzett golyósoron mozog). A vonószerkezet zárt hurkot alkot, egy 220V/50Hz-es egyfázisú motor (6) működteti. A vonóerőt mérő cella (11) a vonólánc függőleges húzó ágába van beépítve.

Az elmozdulás és ezzel együtt a vontatási sebesség mérésére egy inkrementális forgó jeladó (12) szolgál, ami a húzó oldalon lévő lánckerék csapágyazott tengelyéhez kapcsolódik. A mérő-és adatgyűjtő rendszer a két erőmérő cella és az út jeladó által továbbított adatokat gyűjti, melyek a csatlakoztatott számítógép VisiDAQ szoftverével feldolgozhatók.

126

1. mérőasztal

2. csúsztatódoboz (2 db 200x200x60 mm) 3. vontatóberendezés

4. terhelő szerkezet

5. mérő- és adatgyűjtő egység 6. egyfázisú motor

7. lánckerék 8. hevederes lánc 9. vonókeret

10. két helyen csapágyazott csavarorsó-anya kapcsolat

11. vonóerőt mérő cella

12. inkrementális forgó jeladó (2000 jel fordulatonként) elmozdulás és vontatási seb. mérésére

13. erőmérő cella (1000N méréshatárú) 14. terhelés

15. fedőlap 3.ábra. Súrlódásvizsgáló készülék a nyíródobozzal. Forrás: [6]

A készülék alkalmazható:

- adott normális erővel terhelt halmaz saját anyagán történő vízszintes irányú elcsúsztatásához szükséges erő meghatározására laboratóriumi körülmények között számítógépes adatgyűjtés alkalmazásával.

- egy megadott felületen elcsúszó anyaghalmaz esetén az átlagos súrlódó erő mérésére különböző terhelés mellett, számítógépes adatgyűjtéssel.

A csúsztatódoboz helyére szerelhető fel a körforgó csúsztatókészülék (4.ábra), mely a szemcsés anyagok belső súrlódásának vizsgálatára alkalmas. Míg a csúsztatódoboznál a nyírt felület fokozatosan csökken a csúsztatási folyamat alatt, a körforgó készüléknél állandó marad a mérés során. A jó összehasonlíthatóság érdekében a csúsztatódoboznál a csúsztatott felület feletti réteg és a körforgó csúsztatókészüléknél a csúsztatott anyag rétegvastagsága megegyezik. A csúsztatási felület 0.04 m², az anyag rétegvastagsága mindkét esetben 60 mm.

4. ábra Körforgó csúsztató készülék. Forrás: [6]

127

A gépgyártásban leggyakrabban alkalmazott és más ipari anyagok közül tíz különböző felületen vizsgáltuk a műtrágyaszemcsék és a felületek közötti súrlódási viszonyokat a csúsztatókészülék segítségével. A különféle felületű lemezek a csúsztatódoboz alsó részével együtt csúsztak el a felső keretbe tett műtrágyák alatt. A jellemző nyers adatokat mutatják az alábbi 5.-8. ábrák. különböző terhelések mellett. Forrás: [2]

7.ábra. Fekete acél és különböző műtrágyák

Műtrágya típus NPK 3x15 Linzisó Karbamid Amm.nitrát Kálisó Dinamikus 1. táblázat : Műtrágyák belső súrlódási értékei Forrás: [6]

NPK 15-15-15 - fekete acélon különböző terhelések mellett

128 ÖSSZEFOGLALÁS

A kísérletes súrlódás mérési tapasztalatok összefoglalása:

A vizsgált műtrágyák természetes dinamikus rézsűszögére három mérés átlagaként nyert α szög értékek átlagából kaptuk a μ belső súrlódási együtthatót. A belső súrlódást a körforgó csúsztatókészülékkel mértük. Az értékelés módszere megegyezett a felületi súrlódások esetében használttal. A 1.sz táblázatban látható, hogy a dinamikus rézsűszögből nyert _i értékek mindig 0.1-0.2 értékkel nagyobbak mint a csúsztatókészülékkel mért adatok.

A szerkezeti anyagként alapvető fontosságú rozsdamentes acél esetében a mért dinamikus felületi súrlódási faktorok műtrágya típustól függően a 0.2-0.36 tartományba estek. A teflon felületen a legkisebb, míg a fekete acélon a legnagyobb a súrlódási tényező. A

„legszélsőségesebb” felület-műtrágya kombinációnál 0.55 érték is előfordul. Az általunk mért felületi súrlódási értékek az irodalomban közölt adatok (0.2-0.7) alsó sávjába esnek. Hofstee [8] dinamikus súrlódási faktorai 0.33-0.44 értékek közt mozogtak, míg Aphale [7] aluminium felületen tizenhat féle műtrágyára 0.4-0.6 közötti statikus értékeket mért, és ő ezekkel az értékekkel kapta a legjobb egyezést kísérleti és elméleti eredmények közt.

Érdekes, hogy a mi esetünkben az alumíniumon mért értékek a 0.25-0.43 sávban szóródtak.

Az általunk - más módszerekkel - mért 0.4-0.62 tartományú dinamikus belső súrlódási tényezők viszont éppen az Aphale által preferált sávba esnek. Ez azt a feltételezést támasztja alá, hogy a tárcsán kialakuló többrétegű szemcsemozgás miatt a belső súrlódás szerepe is fontos lehet.

FELHASZNÁLT IRODALOM

[1] CSIZMAZIA, Z., BALLÓ,B., KASZA, F., HAGYMÁSSY, Z.,GINDERT-KELE Á.,ANCZA,B.E. Súrlódásmérő készülék fejlesztése. Mezőgazdasági Technika, 2001., 42. Évf. 7. sz. 4-6.

[2] GINDERT-KELEÁ.,HAGYMÁSSY,Z. Műtrágyák dinamikus súrlódási tényezőinek mérése felületeken. Mezőgazdasági Technika. 2008., 49. Évf. 4. sz. 2-4 HU ISSN 0026 - 1890

[3] VANLIEDEKERKE,P.,TIJSKENS,E.,RAMON,H. Discrete element simulations of the influence of fertiliser physical properties on the spread pattern from spinning disc spreaders. Biosystems Engineering, 2009, 102, 392-405

[4] S.VILLETTE, E. PIRON, R.MARTIN, D.MICLETM.BOILLETOT,C. GEE:

Measurement of an equivalent friction coefficient to characterise the behaviour of fertilisers in the context of centrifugal spreading. Precision Agric (2010) 11:664–683 [5] C.J. COETZEE, D.N.J. ELS: Calibration of discrete element parameters and the

modelling of silo discharge and bucket filling. Computers and electronics in agriculture., 65 (2009)198–212

[6] BATTÁNÉ GINDERT KELE ÁGNES: Műtrágyaszemcsék fizikai jellemzői és mozgásuk elemzése. Doktori (PhD) értekezés. Debrecen, 2005.

[7] APHALE,A.,BOLANDER,N.,PARK,J.,SHAW,L.,SVEC,J.&WASSGREN,C.

Granular fertiliser particle dynamics on and off a spinner spreader. Biosystems Engineering 85, (2003). 319-329.

[8] HOFSTEE,J.W. (1992). Handling and Spreading of Fertilizers .2. Physical-Properties of Fertilizer, Measuring Methods and Data. Journal of Agricultural Engineering Research 53, 141-162.

129

MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VISZONYÍTOTT ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓS JOGI

IRÁNYELVEK MAGYARORSZÁG JOGRENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ ÁTÜLTETÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA

ELECTRICAL AND ELECTRONIC WASTE MANAGEMENT OF HUNGARY COMPARED TO THE EUROPEAN UNION;

LEGAL FORCE OF EU LEGISLATION IN LOCAL LAWS

GOMBKÖTŐ Imre¹, HORVÁTH Ágnes²

1Ph.D., Intézetigazgató egyetemi docens, ejtimreg@uni-miskolc.hu

1Miskolci Egyetem

2PhD hallgató, horvathagnes1@yahoo.com

2Miskolci Egyetem

Kivonat: Jelentős fordulatot vett a hulladékgazdálkodás területén az Európai Unióban 2002-ben megjelent WEEE (az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK) irányelv, amely komoly jogi szabályozások révén próbálja ésszerűsíteni az egyre növekvő elektronikai iparágban a hulladék keletkezésének megelőzését, annak kezelését. Mindez Magyarországot is komoly kihívás elé állította, a hulladékgazdálkodás teljes megújítását követelve meg. A különböző szintű jogi eszközök tagállamonként eltérőek, azonban a gazdasági szabályozók mellett a direktívák hazai implementálása fontos eszköz az Európai szintű célok elérésében. Az irányelvben deklarált gyűjtési, hasznosítási célszámok elmozdítására sarkallják e rendszert, mely rendszer jelenlegi státuszát hívatott bemutatni a következő tanulmány.

Kulcsszavak: elektronikai hulladék, e-hulladék, hulladékgazdálkodás, gyűjtés, hasznosítás

Abstract: WEEE directive (Waste of Electrical and Electronic Equipment) has had a significant impact on waste management system since 2002, which enforces waste prevention and handling by strict legislations in the growing electronic business sector. By doing so, Hungary is challenged to renew its waste management system as well. Targeted collection and recycling rates on EU level prompt the system shift. Different level of EU legislation, although it differs at each member states are an important tool together with economic controllers reaching EU policy driven target numbers. The aim of the following paper is to present current state to those targets.

Keywords: weee, e-waste, waste management, collection, recycling, EU waste policy

1. BEVEZETÉS

Az Uniós környezetvédelmi politika hetedik cselekvési programját 2013-ban fogadták el, amelynek második cselekvési területe 2020 utánra vonatkozóan; a termékek teljes életciklusára vetített környezeti teljesítményének jelentős javítása. „Különös hangsúly esik arra, hogy a hulladékból erőforrás váljon, többet kell tenni a hulladékkeletkezés csökkentése, az újrafeldolgozás és az újrahasznosítás, valamint a pazarló és káros gyakorlatok felszámolása érdekében” [1]. Ezt a cselekvési program hazai alkalmazását készítette elő a 2012. évi CLXXXV. törvény, amely már akkor egyértelmű rangsort állított a hulladékgazdálkodás tekintetében. Szintén e cselekvési program céljait erősíti a 2015-től bevezetett hulladéklerakási járulékok nagyságrendű emelkedése, valamint a 2014-2020-ra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv programjai, célkitűzései, célszámai is. Mindezen

130

szakpolitikai törekvések végre elmozdulni látszanak a tudományos és gazdasági életben megjelent körforgásos gazdasági modell irányába, amely a termék tudatos tervezésére épít, ezáltal a keletkező hulladék minimalizálására. A körforgásos gazdaság alapelveit fekteti le az Európai Bizottság által 2015-ben megjelent stratégia (Akció Terv), amely azt a jogi környezetet kívánja megteremteni és egységesíteni a tagállamokban, ami a hulladékgazdálkodáson keresztül hivatott támogatni e gazdasági modellt, tovább növelve Európa versenyképességét.