5. A HÁLÓZATOK ÉS KLASZTEREK SZEREPÉNEK FELÉRTÉKELŐDÉSE
A vállalatok működésére hosszú ideig az volt a jellemző, hogy a tevékenységek integrált szervezeti keretek között valósultak meg, s a hierarchikus irányítás koordinálta a tevékenységeket. A környezeti változások felgyorsulása, valamint a számítógépes hálózatok megjelenése oda vezetett, hogy a vállalatok egyre több tevékenységet szerveztek ki vállalaton kívülre, s vállalatközi együttműködés keretében valósulnak meg az összetett tevékenységek.
Ez a folyamat eredményezte a hálózatok elterjedését, amely a piac és a hierarchia közötti megoldást jelent. Jól látható ez a fejlődés például az autóiparban, az építőiparban, de a gazdasági és társadalmi élet más területein is. A hálózatok alkalmazásával a vállalatok sokkal rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a változó feltételekhez, s alacsonyabb költségek mellett tudják megvalósítani a tevékenységeket, mint az integrált hierarchikus szervezetek.
A hálózatok sajátos formáját képviselik a klaszterek, amelyek földrajzilag közel lévő, s szoros együttműködésben megvalósuló szervezeteket jelentenek. Ennek leghíresebb példája a Szilicium-völgy, de Európában is számos klaszter alakult ki, pl. Észak-Olaszországban a sonka és csempe klaszterek, a Ruhr-vidéki ruházati klaszter, stb.
Hazánkban a klaszterek eddig kevés sikeres példát mutatnak, amelynek egyik magyarázó tényezője a bizalom hiánya a potenciálisan együttműködő szervezetek között.
ÖSSZEFOGLALÁS
A vállalatok vezetésének alkalmazkodni kell a változó környezeti feltételekhez. Mint azt fentebb láttuk, az elmúl 30 évben jelentős átalakulások mentek végbe a vállalkozások társadalmi, politikai, technológiai és gazdasági környezetében. A stratégiai menedzsmentben bekövetkezett változások alapvetően a változó igényekkel és lehetőségekkel magyarázhatóak.
Az alkalmazkodás, a versenyképesség megőrzése új és új megoldásokat igényel a vállalatok vezetésétől. Ebben a környezetben azok a vállalatok lehetnek sikeresek, amelyek hamar felismerik a változások irányait, s megfelelő válaszokat tudnak adni az új kihívásokra.
FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] BALATON, K.: 2015 The Effect of Enterprise Strategies Employed During the Crisis on Growth Options of Companies. Theory, Methodology, Practice, 11: (1), pp.: 3-9.
[2] CHIKÁN A., CZAKÓ E.:2014 Éllovasból lett sereghajtó Magyarország.
Világgazdaság, augusztus 4.
[3] EISENHARDT, K.M., SULL, D.N.: 2001 Strategy as Simple Rules. Harvard Business Review, January, pp.: 107-116.
[4] EVANS, P., WURSTER, T.: 2000 Blown to bits – how the new economics of information transform strategy. Boston, Harvard Business School Press.
[5] GRANT, R.M.: 1991 Contemporary Strategy Analysis. Cambridge, MA. Blackwell.
[6] GROVE, A. S.: 1998 Csúcsteljesítményű vezetés. Budapest, Bagolyvár Kiadó.
[7] HORTOVÁNYI L.: 2010 Stratégiai innováció és vállalkozás. In: Balaton et al.
(szerk.): Stratégiai Menedzsment. Budapest, Aula Kiadó.
[8] MARCH, J.G.: 1991 Exploration and Exploitation in Organizational Learning.
Organization Science, vol. 2. no. 1. 71-87.
[9] MINTZBERG, H.: The Design School: Reconsidering the Basic Premises of Strategic Management. Strategic Management Journal, (11) pp: 171-195.Strategy safari.
26
[10] MINTZBERG, H., AHLSTRAND, B. LAMPEL, J.: 1998 Strategy safari. New York, The Free Press.
[11] NEMES F.: 1981 A vezetői szerepfelfogás és magatartás néhány problémája vállalatainknál. Közgazdasági Szemle, július-augusztus, 787-806.
27
PENETRÁCIÓS SZONDAADATOK FELDOLGOZÁSA KÉTDIMENZIÓS SÚLYOZOTT FAKTORANALÍZIS ALKALMAZÁSÁVAL
2D WEIGHTED FACTOR ANALYSIS FOR THE PROCESSING OF PENETRATION SOUNDING DATA
BALOGH Gergely Pál1, SZABÓ Norbert Péter2
1 Ph.D. hallgató, gfbg@uni-miskolc.hu
1Miskolci Egyetem, Geofizikai Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros
2 egyetemi docens, gfnmail@uni-miskolc.com
2MTAME, Műszaki Földtudományi Kutatócsoport, 3515, Miskolc-Egyetemváros
Kivonat: Jelen tanulmányban a mérnökgeofizikai szondázási mérések feldolgozására egy új statisztikus eljárást mutatunk be. A penetrációs szelvények faktoranalízisével megbecsülhető a felszínközeli konszolidálatlan üledékek víz- és gáztelítettsége. A klasszikus faktoranalízis algoritmusát a Steiner-féle leggyakoribb értékek módszerének alkalmazásával javítjuk. Ezáltal a szondaadatokat terhelő nem Gauss-eloszlású zaj, valamint kiugró adatok mellett is pontosabb becslés valósítható meg. A faktoranalízist továbbfejlesztettük több fúrás szelvényadatának egyidejű feldolgozására, mellyel a faktorok és a víztelítettség térbeli eloszlását határozzuk meg. A területi információ mellett a nagyméretű statisztikai minta növeli a kiértékelés pontosságát és megbízhatóságát. A módszert a bátaapáti területen teszteljük, melynek keretében összehasonlítást végzünk az inverz modellezésen és a saját fejlesztésű faktoranalízisen alapuló kiértékelési eljárások között. A Steiner-súlyozást felhasználó faktoranalízis új alternatívát kínál mérnöki és környezetvédelmi feladatok hatékony megoldására.
Kulcsszavak: mérnökgeofizikai szondázás, faktoranalízis, Steiner-súly, víztelítettség
Abstract: In this study, a new statistical procedure for the processing of engineering geophysical sounding measurements is presented. By the factor analysis of penetration logs an estimate can be given to the water content and gas saturation of shallow unconsolidated sediments. The classical algorithm of factor analysis is further developed by using the Steiner’s most frequent value method. Therewith, a more accurate solution can be given in case of non-Gaussian noises and outlying data. Factor analysis has been further developed for the simultaneous processing of multi-borehole data, which allows the determination of the spatial distribution of factor variables and water saturation. The method not only gives information about the region between the boreholes, but also improves the accuracy and reliability of evaluation by using a large statistical sample. We test the method in Bátaapáti and make a comparison between the results of factor analysis and inverse modeling.
The Steiner-weighted factor analysis offers a new alternative for the efficient solution of engineering and environmental problems.
Keywords: engineering geophysical sounding, factor analysis, Steiner-weight, water saturation
1. BEVEZETÉS
A mérnökgeofizikai szondázásokat (MGSZ) felszínközeli üledékes képződmények talajmechanikai és kőzetfizikai tulajdonságainak meghatározására alkalmazzuk [1]. Az ipartelepek, mélyépítések (alagút és metró), katonai létesítmények, kommunális és nukleáris hulladéklerakók felmérésének korszerű in-situ eszközét képezik. A mérési módszer alkalmazása során a talajba sajtolt kúp formájú szonda csúcsellenállásából és palástsúrlódásából geotechnikai paraméterekre, míg a készülékbe épített speciális érzékelők mechanikai, elektromos és nukleáris adataiból az altalaj összetételére, hézagtérfogatára, agyagtartalmára és víztelítettségére következtethetünk. Az MGSZ adatok kiértékelése általában determinisztikus vagy geofizikai inverziós módszerekkel történik [2]. A
szonda-28
adatok többváltozós statisztikus feldolgozása alkalmas közvetlenül nem mérhető mennyiségek feltárására.
A faktoranalízist hagyományosan a mért változók számának csökkentésére alkalmazzák [3], melynek eredményeképpen a problémát kevesebb számú statisztikai változóval (faktorral) írjuk le. További előnyt jelent az, hogy a faktoranalízis képes az adatrendszerben lévő közvetlenül nem mérhető (látens) információ feltárására is. E módszer alkalmazásával a geofizika képes a földtani szerkezetek kőzetfizikai vagy litológiai jellemzőinek meghatározására vagy az adat-modell kapcsolatok és többértelmű inverz problémák elemzésére [4], [5]. A faktoranalízis segítségével megbecsülhető a mélyfúrási geofizikában a tárolókőzetek agyagtartalma és szivárgási tényezője [6], a kis mélységtartományban dolgozó mérnökgeofizikai szondák adataiból pedig a kismélységű szerkezetek víztartalma megbecsülhető [7]. Ez utóbbi feladat megoldására súlyozott faktoranalízist is alkalmazhatunk, mely hatékonyan megkülönbözteti az eltérő minőségű adatokat a feldolgozás során. Jelen tanulmányban a tradicionálisan alkalmazott faktoranalízist (TFA) továbbfejlesztjük a Steiner-féle leggyakoribb értékek (MFV-FA) módszerének felhasználásával [8], és bemutatjuk annak kétdimenziós alkalmazását (2D MFV-FA) a bátaapáti nukleáris hulladéklerakó felett elhelyezkedő löszös-homokos földtani képződményen.