C ÉLORIENTÁLT KULTÚRA
3. Empirikus kutatás
3.2 A kutatás hipotézisei
3.3.1 A kutatási modell
3.3.4.2 A kérd ő ív tesztelése
A kérdőív tartalmát és szerkezetét 2012. június 20. és július 04. között teszteltem. A tesztelésre a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség Veszprém Megyei Egyesületének elnökét, az európai szinten is versenyképes, 2007-ben Kiváló Európai Desztináció (EDEN) projekt keretén belül a legjobban fejlődő vidéki desztináció díjjal kitüntetett régióban működő Őrség és Vidéke Vendégvárók Egyesületének elnökét, valamint a kutatási minta szempontjából releváns zirci kistérség egyik legsikeresebb településén, Bakonybélen működő, falusi szálláshelyeket tömörítő Guzmics Izidor Kulturális és Idegenforgalmi Egyesület elnökét kértem fel.
A tesztelés konkrétan a következő területekre vonatkozott:
• kérdések érvényessége,
• kérdések érthetősége,
• kérdések válaszalternatíváinak teljes körű megléte,
• kérdésblokkok és a kérdések logikai sorrendje.
A tesztelést követően a kérdőívben a következő változtatásokat hajtottam végre:
• a kérdőív kérdésblokkjainak sorrendjét módosítottam,
• a szóhasználatot egyszerűsítettem (pl. innováció helyett újítás, fejlesztés, az innováció típusainak megnevezése a kérdésből megjegyzésbe került át, a kultúrára vonatkozó kérdések címsorait töröltem),
• a válaszokba foglalt példák megadásával tettem még érthetőbbé a kérdéseket.
A próbakérdezés már a módosított kérdőívvel történt, ahol a végleges mintához hasonló tíz falusi szállásadóval töltettem ki a kérdőívet. Ezt követően a kérdőív kérdésein nem változtattam.
3.3.5 Mintavétel
A 2009. január 1-jei KSH hivatalos adatbázisból leválogattam a Közép-dunántúli tervezési- statisztikai régió azon településeit, melyek falusi turisztikai teljesítménye az összes vendégéjszaka száma és az összes vendég száma alapján megkérdőjelezhetetlen. A településeket a két mutató alapján csökkenő sorrendbe rendeztem, hogy kizárólag a legalább 2000 vendégéjszakát felmutatni képes, s legalább 500 vendéget fogadó települések kerülhessenek a kutatási mintába.
116
A települések megyénkénti összesítését látjuk a 22. táblázatban, amelyből leolvasható, hogy a turisztikai szempontból jelentős települések döntő hányada a régión belül Veszprém megyében van.
22. táblázat: Közép-dunántúli régió megyéinek részesedése a falusi turizmusból Megye
>2000 összes vendégéjszaka
>500 összes vendég
Fejér megye 4 8
% 36% 18%
Komárom megye 0 7
% 0% 16%
Veszprém megye 7 30
% 64% 67%
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis alapján saját szerkesztés.
A mintába került negyvenöt település önkormányzatát elektronikus levélben arra kértem, hogy a település alapadatainak és a település turizmusára vonatkozó alapvető információk megadásával (lakosság száma, falusi szállásadók száma, idegenforgalmi adó (IFA) bevétel összege, működő információs iroda, működő turisztikai egyesület, egyesületi tagok száma, LEADER települési státusz, kapcsolattartó) segítsék a kutatás eredményességét. A negyvenöt települési önkormányzat alapadatainak teljes körű összehasonlítása céljából a levelet telefonos megkeresés is követte.
A mintában szereplő települések közül helyi szerveződésű falusi turizmus egyesülettel csupán két település rendelkezik. A többi település településeken átívelő (pl. Árvahaj Turisztikai Egyesület - Sóly, Hajmáskér, Öskü), vagy megyei falusi turisztikai egyesületekhez (Falusi Turizmus Veszprém Megyei Egyesülete, Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért, stb.) csatlakozik, vagy nem kimondottan falusi, de turisztikai szereplőket is tömörítő egyesülettel rendelkezik (pl. Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet).
A magyarázó változók közül a szállásadói kultúrára (irodalomban szervezeti kultúra) vonatkozó vizsgálati egységnek, a szervezeteknek leginkább konzisztens analóg megfelelője a helyi szinten szervezetten működő falusi turizmus, a falusi turisztikai hálózattal (egyesület, TDM, formális összefogás) rendelkező település. Azonban ahogy azt a minta jellemzőinél korábban leírtam, a vizsgált települések elenyésző részén működik kizárólag a település falusi szállásadóit, vagy kizárólag a település falusi turizmusban érdekelt szereplőit tömörítő formális együttműködés. A településeken átívelő, illetve megyei szerveződésű együttműködésekhez csatlakozó települések vizsgálata pedig csak akkor lehetne eredményes, ha a kutatás a szóban forgó együttműködéshez csatlakozó összes települést vizsgálná. Ez utóbbi mintavétel továbbá azt a problémát is magában hordozza, hogy az abban a mintában szereplő települések falusi szállásadóinak sok esetben kis hányada képviselteti magát a megyei szervezetben. A fentiek tükrében a helyi szinten szerveződő formális falusi turisztikai együttműködés meglétét nem tekinthetem elsődleges kiválasztási kritériumnak.
117
A településeket ezért szakértői szempontokat figyelembe véve válogattam a mintába. A települések kiválasztásánál mind a területi statisztikai (KSH Tájékoztatási adatbázisa és az elérhető önkormányzati adatbázisok), ökonometriai (pl. elemszám), mind a szakirodalmi szempontok meghatározó súllyal szerepelnek. A kiválasztott települések között formális, helyi szinten szerveződő falusi turizmussal rendelkező, valamint informális, szervezett formát nem öltő, a régió falusi turizmusában jelentős szerepet betöltő települések egyaránt szerepelnek. A kutatás célkitűzése az volt, hogy a mintába választott településeken fellelhető, lehetőség szerint az összes falusi szállásadással foglalkozó egyént megkérdezzük.
A települések kiválasztásának további szempontja volt, hogy a mintába került települések szállásadóit milyen módszerrel lehet lekérdezni: személyes kapcsolatfelvételen keresztül töltessem ki a kérdőívet kérdezőbiztos segítségével, vagy on-line módon, interneten történő kérdőívkitöltésre kérjem meg őket. Mivel a falusi szállásadók közül nem mindenki rendelkezik internet hozzáféréssel, a szállásadók személyes felkeresése, megkérdezése vezet a kérdések pontos értelmezéséhez, valamint a legnagyobb válaszarányhoz.
A fenti indokokat szem előtt tartva, a Közép-dunántúli régió megyéinek falusi turizmusából való részesedése alapján (22. táblázat alapján), a turisztikai szolgáltatók jellemzőit és a lekérdezés lehetséges technikáit mérlegelve kizárólag Veszprém megye vitathatatlan falusi turisztikai teljesítménnyel rendelkező településein működő falusi szálláshelyek kerültek a mintába. A mintába kerülés küszöbértékeit a 2009. évi KSH Tájékoztatási adatbázis alapján határoztam meg. Így az éves szinten minimum 600 vendégéjszakát regisztráló, s legalább 200 vendéget fogadó településeken működő szálláshelyeket vettem be a kutatási mintába.
A 23. táblázat táblázat a fenti kritériumoknak megfelelő Veszprém megyei települések 2009.
évre vonatkozó falusi turisztikai alapadatait mutatja.
118
23. táblázat: Falusi turizmus teljesítménye Veszprém megye településein (KSH, 2009) Kistérség
neve Település neve
Összes vendégéjszaka
száma
Összes vendég száma (fő)
Szálláshelyek száma
Férőhelyek száma
Ajkai Magyarpolány 1653 558 17 102
Balatonalmádi Felsőörs 2875 495 33 356
Balatonalmádi Lovas 3185 865 35 211
Balatonfüredi Óbudavár 1195 275 6 57
Balatonfüredi Pécsely 788 290 18 97
Balatonfüredi Vászoly 1712 515 8 81
Pápai Ganna 1865 462 7 42
Pápai Németbánya 2451 424 3 19
Tapolcai Mindszentkálla 1020 281 6 34
Tapolcai Nemesvita 955 318 13 81
Tapolcai Szentbékkálla 2182 737 16 92
Várpalotai Öskü 1466 311 10 52
Veszprémi Hárskút 606 267 2 19
Veszprémi Nemesvámos 880 250 3 16
Zirci Bakonybél 5070 1714 35 250
Zirci Bakonynána 3155 561 11 73
Zirci Bakonyszentkirály 692 205 5 35
Zirci Csesznek 1633 776 9 66
Zirci Dudar 698 294 6 31
Zirci Eplény 724 339 4 44
Zirci Jásd 2022 571 6 52
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis alapján saját szerkesztés.
Ahogyan a 24. táblázaton látható, Veszprém megyén belül a Zirci kistérség falusi turisztikai teljesítménye kiemelkedő, ezért igyekeztünk a mintában ennek megfelelő súllyal szerepeltetni.
119
24. táblázat: Veszprém megye kistérségeinek falusi turizmus teljesítménye
Kistérség9
Balatonalmádi 6168 1395 Balatonfüredi 5600 1560
Pápai 7814 1931
Tapolcai 9460 2633
Várpalotai 1711 396
Veszprémi 2547 976
Zirci 14775 4792
Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis alapján saját szerkesztés.
A 22. táblázat zölddel színezett településeit a 2010. január 1-vel hatályba lépett 239/2009.
(X.20.) kormányrendelet már kizárja a falusi szállásadás lehetséges területei közül, így a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez (BKÜ) tartozó települések kizárólag jogi értelmezését szigorúan véve nem tartozhatnának a mintaterülethez. Azonban itt érdemes megemlíteni, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet „Koncepció készítésekor 179 településből álló Balaton Kiemelt Üdülőkörzet lehatárolása sok szempontból esetleges. Sem természeti, sem pedig mesterséges határokhoz nem igazodik, és a szigorúan vett turisztikai szempontok sem követhetők figyelemmel maradéktalanul” (Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft, 2009:141). A Balaton háttérterületén található hagyományos, apró falvak (pl. Mindszentkálla, Nemesvita, Óbudavár, Pécsely, Vászoly) mintából való kihagyásával a Veszprém megyei, nem jogi értelemben vett, de tartalmilag falusi szállásadók innováció érettségére irányuló feltáró kutatás hiányos volna. Jelen kutatás a települések tartalmi kategorizálásán alapul, falusias jellegük figyelembevételét tartja elsődlegesnek.
A tartalmi kategorizálást alkalmazza több fejlesztési terv, koncepció, így például a Káli-medence Mikrotérség10 Fejlesztési Koncepciója (Völgyzugoly Műhely Kft, 2008) is, ahol a BKÜ-hez tartozó településekre vonatkozóan a falusi turizmus a fejlesztendő turisztikai termékek között szerepel, valamint a szálláshelyek kialakítása fejezetben falusi szálláshelyek létrehozását javasolja az üres, kihasználatlan, jellegzetesen falusi házakban (Völgyzugoly Műhely, 2008:42).
„A BKÜ területpolitikai tényezői és menedzsmentjei jelentős mennyiségű feldolgozott információtól esnek el azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a KSH kiadványozási gyakorlatában szereplő adatsorokból vagy lehetetlen, vagy pedig csupán jelentős élőmunka
9 A Devecseri és Sümegi kistérség alacsony mutatószámai miatt nem szerepel a táblázatban
10 Mikrotérség: Közel azonos táji, természeti, gazdasági és ökológiai adottságokkal rendelkező szomszédos települések együttese, ahol az azonos adottságok alapján azonos fejlesztési elképzelések és irányok fogalmazhatók meg,, s a fejlesztés során azonos, egymással összehangolt megoldások alkalmazhatók (Völgyzugoly Műhely Kft, 2008).
120
hozzáadásával lehetséges a régiófejlesztések szempontjából releváns környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatok ezen információforrásból történő nyomon követése. (Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft, 2009:142). A falusi szállásadásra vonatkozó statisztikai adatok a fentiek értelmében a kutatási mintában szereplő összes településre kizárólag 2009-ig állnak rendelkezésre.