A szállásadói kultúra kapcsolata az innovációs képesség érettséggel

Az ötödik hipotézis igazolására ebben a fejezetben kerül sor (lásd 44. ábra). Az innovációs képesség érettség magyarázott változó magas mérési szintű, a szállásadói kultúra mint magyarázó változó alacsony mérési szintű, ezért a magyarázó modellek közül a variancia-elemzés módszer alkalmas a két változó közötti összefüggés vizsgálatára.

H5: Veszprém megyében a falusi szállásadói innovációs képesség érettség képességterületek összefüggésben vannak a szállásadói kultúra profillal.

44. ábra: A szállásadói innovációs képesség érettség és a szállásadói kultúra között feltételezett összefüggés

Forrás: saját szerkesztés.

A vizsgálat során a falusi szállásadók domináns kultúrája alapján elemzem a hasonlóságokat és különbségeket a szállásadói innovációs képesség érettség tekintetében. A varianciaelemzés (ANOVA) alkalmazásával azt vizsgálom, hogy az eltérő domináns kultúrával rendelkező falusi szállásadók csoportjai milyen mértékben különböznek egymástól az adott változók átlagai alapján. A varianciaelemzés nullhipotézise szerint a csoportok átlagértékei között nincs különbség.

A varianciaelemzés feltétele a varianciahomogenitás, más néven szóráshomogenitás, mely szerint a függő változónak azonos szórással kell rendelkeznie a független változó különböző szintjei mellett (Sajtos-Mitev, 2007:166).

161

58. táblázat: Levene-teszt eredménye az érettség főkomponenseire

Levene-teszt

Levene Statisztika df1 df2 Szig.

Piacismeret 0,153 1 52 0,697

Az érettség főkomponenseinek varianciahomogenitását Levene-teszttel ellenőriztem. A Levene-teszt nullhipotézise azt mondja ki, hogy a szórások egyenlők, amelynek elvetése azt jelentené, hogy a szóráshomogenitás nem teljesül. Az 58. táblázat alapján azonban megállapítható, hogy a nullhipotézist nem tudom elvetni öt százalékos szignifikancia-szint mellett.

A variancia-analízis eredményei

A lefuttatott varianciaelemzés eredményei alapján sem a jelenlegi, sem a kívánatos szállásadói kultúra profil különbségek nem eredményeztek eltérést a függő változók átlagértékeiben (lásd 28, 29. függelék). Ez azt jelenti, hogy innovációs képesség érettség szempontjából irreleváns, hogy a szállásadó a négy kultúra profil közül melyikbe tartozik.

A kultúrakutatás lehetővé teszi, hogy a versengő értékek modelljének egyik tengelye mentén két-két domináns kultúratípust az elemzéshez összevonjunk. A varianciaelemzést a belső orientáltság, integráció fókuszú klán (A) és hierarchia (D) kultúratípusok, illetve a külsőorientáltság, megkülönböztetés adhokrácia (B) és piac (C) kultúratípusok összevonásával is elvégeztem, hogy feltárjam az esetleges a hasonlóságokat és különbségeket a szállásadói innovációs képesség érettség tekintetében. A fentiek szerint jártam el a rugalmasság, megfontoltság orientált klán (A) és adhokrácia (B) kultúratípusok, valamint a stabilitás, kontroll orientált hierarchia (D) és piac (C) kultúratípusok esetében is. (Lásd bővebben 29. 32 és 33.

függelékek.) A klán (A) és hierarchia (D), illetve az adhokrácia (B) és piac (C) kultúra profilpárok mentén szignifikáns különbséget mutattam ki az innovációs érettség racionalitás főkomponensének átlagértékeiben (S=0,034).

59. táblázat: A varianciaelemzés eredményei – jelenlegi AD-BC kultúraprofilpárok mentén

ANOVA

162

A varianciaelemzést követő post-hoc összehasonlítás elvégzéséhez legalább három kategória szükséges. Mivel a szállásadói kultúra vizsgálatához használt versengő értékek modelljének tengelyei mentén két-két domináns kultúratípust összevontam, két kategóriánk van csak, ami a post-hoc összehasonlításokat nem teszi lehetővé.

Kutatási modellem alapján az innovációs képesség érettség érték és a szállásadói kultúra profil között feltételezett összefüggést nem sikerült teljes mértékben igazolni. A szállásadói kultúra esetében az adott településen tevékenykedő falusi szállásadók közösségének jelenlegi, és a céljai elérése érdekében optimális esetben öt év múlva kívánatos kultúráját külön vizsgáltam. A lefuttatott varianciaelemzés eredményei alapján sem a jelenlegi, sem a kívánatos szállásadói kultúra profilja nem eredményezett eltérést az érettség főkomponensek átlagértékei tekintetében, így a falusi szállásadó innovációs képesség érettsége nem hozható összefüggésbe egyértelműen a kultúraprofillal. A varianciaelemzés eredményei alapján mindössze azt a megállapítást tehetjük, hogy szignifikáns különbség mutatható ki a jelenlegi belső orientáltság, integráció fókuszú (klán (A) és hierarchia (D)), illetve a külsőorientáltság, megkülönböztetés fókuszú (adhokrácia (B) és piac (C)) kultúra profilpárok mentén a racionalitás főkomponens átlagértékei között (S=0,034).

Klán: A klán típusú kultúra meghatározó ismertetője a „családi” jellege. A tagok összetartanak, közös célok eléréséért dolgoznak, mindenki által elfogadott értékeket vallanak. A klán kultúra kiemelten kezeli a csoportmunkát (teamwork), sokat foglalkozik a tagok fejlődésével, a megfelelő szervezeti környezet kialakításával. A szervezetben kiemelt fontosságú a vezető, aki csapatépítő és támogató egy személyben, segítőkész és erősíti az összetartozást (Heidrich, 2006:79; Cameron-Quinn, 2006:41-42). A klán kultúra figyel a belső folyamatokra, mindemellett rugalmasság is jellemzi. A klán kultúraprofillal rendelkező falusi szálláshely vagy falusi turizmussal foglalkozó település életében a vendégelégedettség a sikeresség záloga.

Hierarchia: A hierarchikus szervezet egy strukturált, jól szabályozott szervezet. A tagok meghatározzák a követendő eljárásokat és elvárják a formális pozíciók tiszteletét. A sok szabály, standardizált eljárásmód miatt kevés lehetőség van az önálló döntéshozatalra. A siker titkának a felsoroltak mellett a felelősséget és a kontrollt tartják. A hatékony vezetőnek jó a koordinációs és a vezetési készsége, tudja, mi történik a szervezetben. Hosszú távon a szervezet működése stabil, működési költsége alacsony. A hierarchia kultúrát a kontroll, az ellenőrzés magas foka és a befelé irányultság határozza meg. (Cameron-Quinn, 2006:37-38; Heidrich, 2006:77-78; Serfőző, 2004:63-64). A hierarchia kultúraprofilú falusi szálláshely vagy település számára a stabilitás, a kiszámíthatóság a legnagyobb érték.

Az elemzés által feltárt összefüggésnek a fentebb jelzett falusi szállásadói kultúra profilpárok és az innovációs képesség érettség racionalitás területe között mindössze elméleti jelentősége van.

Habár az eredmény arra enged következtetni, hogy valamekkora összefüggés létezik a falusi szállásadói kultúra profil és az innovációs képesség érettség között, a kapcsolat iránya nem pontosan meghatározható, s ezért ez az eredmény nem ültethető át a gyakorlatba.

A fentiek miatt tehát tézist nem fogalmazunk meg a szállásadó kultúra profil és az inovációs képesség érettség közötti összefüggésre vonatkozóan.

163

3.5.5.2 A szállásadói kultúra és a szállásadó teljes innovációs tevékenysége közötti