Az innováció el ő zményei és mozgatórugói Rønningen modellje alapján

Rønningen a Hjalager et al (2008) modellhez hasonlóan, komplexen ragadja meg az innováció folyamatát. Rønningen saját kutatási eredményeinek bemutatása előtt a rurális turizmus szakirodalomban fellelhető innováció kutatások eredményeit rendszerezi.

82

Ezután a szerző saját kutatási eredményeivel is alátámasztja a modell alkalmasságát (Rønningen, 2010:18). A következőkben az innováció előzményeinek és hatásainak elméleti folyamatábra (23. ábra) logikája alapján haladok Rønningen (2010:18) által összegyűjtött innováció előzményeinek bemutatásánál. Az innováció eredményeként létrejövő innováció típusairól a 2.3.4.2.2. fejezet szól.

Rønningen egy a szolgáltatói szektor innovációját vizsgáló dán felmérésre hivatkozik, mely azt állítja, hogy a turizmus ágazatban meglehetősen alacsony az innováció üteme más szolgáltatói iparágakkal szemben. A turisztikai ágazat jellemzően kis és középvállalkozásokra épül. A dán tanulmány bemutatta, hogy az innovációs képesség egyenes arányosságban áll a vállalkozás méretével, s a kisebb vállalkozásokra jellemző a megfelelő innovációt támogató vezetői rendszerek hiánya is. A tanulmány arra is rámutatott, hogy sok turisztikai vállalkozás elszigetelten működik, így ezek innovációs képessége gyengébb, mint az együttműködésben lévőké (Fussing-Jensen et al. in Rønningen, 2010:16).

A kisvállalkozások számára nem minden esetben állnak rendelkezésre az innovációhoz szükséges tudásfeltételek, de ennek ellenére sem mindig vesznek részt a számukra megfelelő együttműködési struktúrákban, ami korlátozza a tudásmegosztást, a tapasztalatcserét, valamint az innovációs készséget (Hjalager in Rønningen, 2010:17; Fussing-Jensen et al. in Rønningen, 2010:17). Hjalager a turizmusban tapasztalható elégtelen innovációt a turisztikai vállalkozások egymás iránti gyenge kölcsönös bizalmában látja (Hjalager in Rønningen, 2010:16). Az innovációs készség növelése érdekében több szerző (Hjalager in Rønningen, 2010:17; Fussing-Jensen et al. in Rønningen, 2010:17; Pechlaner et al. in Rønningen, 2010:17) is együttműködési stratégiát javasol. Az együttműködés biztosítja a tudás áramlását és módot ad az érintett vállalkozások tranzakciós költségeinek csökkentésére is. Pechlaner, Fischer és Hammann empirikus elemzése kimutatta továbbá, hogy a tudás és tapasztalat megosztás céljából történő együttműködés növeli a vállalkozások együttes innovációs kapacitását. Sørensen szerint azonban a hálózatok sűrűségében és erősségében való különbségek nem magyarázzák a vállalkozások innovatív viselkedését (Rønningen, 2010:17).

Ottenbacher és szerzőtársai figyelmének középpontjában az egyéni vállalkozások vezetései és belső folyamatai állnak, a külső kapcsolatokon és együttműködésen túl. Ottenbacher és társai az innovációt Németországban két szállodatípusban: az egyénileg működtetett szállodákban és a láncba tömörült szállodákban tanulmányozták. A kutatók az innovációs sikert magyarázó tényezőként többek között a piacorientációt, a megfelelő menedzsmentet, a kompetenciák fejlesztésére tett erőfeszítéseket azonosították, melyek javítják a vállalkozások gazdasági teljesítményét (Ottenbacher et al., 2005).

Tether elemzése arra szolgáltat bizonyítékot, hogy az exportorientált³ vállalkozások több termékorientációt hajtanak végre, mint a többiek (Tether in Rønningen, 2010:18). A vállalkozások saját vagy közös erőfeszítései mellett a kormányzati támogatások is erősíthetik a vállalkozások innovációs képességét.

3 Az exportorientáltság az exporthányaddal, azaz az export bevételen belüli arányával mérhető.

83

A kormányzati befolyás annak az intézményi keretnek a hatásaként alakulhat ki, amely a kutatást illetve a tudás és kompetencia fejlesztését támogatja. (Az adott ország K + F stratégiája lehet olyan, hogy hatással van az innovációs stratégiára.) Továbbá a kormányzati adórendszer, támogatások, és a törvénykezés is befolyást gyakorol a vállalkozások innovációjára. Lien és Teigen elemzése szerint például a kormányzati támogatások elősegítik a norvég turisztikai vállalkozások innovációs képességét (Lien-Teigen in Rønningen, 2010:18).

Norvégiában Bolkesjø és társai (Bolkesjø et al. in Rønningen, 2010:17) hét rurális desztináció esetében vizsgálták az innovációs tevékenységet és az innovációs igényt. Szignifikáns eltérést azonosítottak a desztinációk között. A legjobb innovációs teljesítménnyel bíró desztinációk esetében erősek voltak a helyi turisztikai szervezetek. Ugyanerre a következtetésre jut Pechlaner et al., mikor a helyi és regionális vezetés fontos szerepét hangsúlyozzák (Pechlaner et al. in Rønningen, 2010:17).

A vállalkozások alkalmazottai is lehetnek az innovációs kapacitás szempontjából érdekes tudás forrásai. Salte (Salte idézi Rønningen, 2010:18) norvég iparági elemzése mutatja, hogy a vállalkozások fontosabbnak tekintik az alkalmazottaiktól érkező információt a külső forrásokból származó információknál. Az alkalmazottak innovációs folyamatba való bevonása bővítheti akár a formális akár az informális információ tapasztalatokat, tudást a kölcsönhatásokon keresztül (Salte idézi Rønningen, 2010:18). Amennyiben az alkalmazottak kompetenciája fontos, ebből arra is következtethetünk, hogy a munkaadók törekvése az alkalmazottak képzettségének és kompetenciáinak növelésére javítani fogja a vállalkozás innovációs képességeit (Rønningen, 2010:18).

Összefoglalva az innováció előzményeivel összefüggésben bemutatott tanulmányok tapasztalatait Rønningen a következő innovációt elősegítő tényezőket emeli ki (Rønningen, 2010:18):

• A kisvállalkozások innovációs képessége alacsonyabb, mint a nagyobbaké;

• Az együttműködés növeli az innovációs képességet;

• A tudás és a kompetenciák döntő fontosságúak;

• A kormányzati támogatások javíthatják a vállalkozás innovációs készségét;

• Az exportorientáció a termék innováció irányába hat;

• A piacorientáció és az alkalmazottak bevonása növelheti az innovációt.

Az innovációt elősegítő tényezőket – az innováció típusairól és az innováció eredményéről szóló gondolatmenettel együtt, amit a dolgozat nem részletez – a 16. ábra foglalja össze.

84

16. ábra: Az innováció előzményeinek és hatásainak elméleti folyamatábrája.

Az innováció

előzményei Innováció típusai Eredmények

Vállalkozás mérete