78
4.3 Interjúkészítés
A kvalitatív módszert személyes interjúk készítése adja, ezek kiértékelése képezi a kutatási kérdések vizsgálatát. A családi cégek vezetőit az interjúk során controlling meglétéről, működéséről és szerepéről kérdeztem. A megbeszélések során érintett főbb területek a controlling jellegű tevékenységek bevezetésének okai, nehézségei, összeegyeztetésé a családdal és az eljárások alkalmazásának eredményei.
4.4 Kérdőíves vizsgálat 4.4.1 Mintavétel
Kvantitatív kutatás keretében kérdőíven keresztül térképeztem fel a családi KKV vállalkozások controlling tevékenységét. Ez a módszer elterjedt a számvitel és controlling kutatásának területén (Van der Stede et al., 2005). A kérdőív az 1. sz. mellékletben megtekinthető. A kérdőív elején meghatároztam a kitöltők lehetséges résztvevőit, megadva az általam használt családi kis- és középvállalkozások körét. Ennek megfelelően, azok a cégek tölthették ki a kérdőívet, melyek alkalmazotti létszáma 250 fő alatti volt, illetve ahol döntően az adott család tagjai tulajdonában illetve döntési jogosultságában volt a cég. További szempont volt, hogy legalább két családtag részese legyen a vállalkozásnak tulajdonosi, vezetői vagy alkalmazotti szinten. A család tagjának tekintettem a családdal bármilyen rokoni kapcsolatban lévő személyt, illetve házastársaikat és az ők rokonait.
A kérdőív statisztikai feldolgozását SPSS program segítségével végeztem.
Az Óbudai Egyetem hallgatóinak lehetőségük nyílt vállalkozásokat bevonni a kutatásomba. A kérdőív online formában volt elérhető, amit a hallgató az adott vállalkozás vezetőjével töltetett ki.
A kitöltés tényéről a cég egy nyilatkozatott írt alá, hivatalos céges pecséttel és cégszerű aláírással.
A nyilatkozat mintája az 2. sz. mellékletben megtalálható.
Mint minden kérdőíves kutatásnál, itt is felmerült a kérdés, hogyan lehet a valótlan adatok megadásának lehetőségét minimálisra csökkenteni. Ennek érdekében választottam az online kitöltési módot kombinálva a cégvezetői nyilatkozattal. Ezzel a kitöltési módszerrel törekedtem a valótlan kitöltések számának csökkentésére, hiszen a hallgatóknak csupán a nyilatkozatot kellett bemutatniuk, annak elismertetésére, hogy kivették részüket kutatásból. Mivel nem állt módomban ellenőrizni, hogy tényleges kitöltés megvalósult-e, így ennek leadását megtehették akkor is, ha a cég valójában nem töltötte ki a kérdőívet, így a valótlan adatok bekerülése a mintába minimalizálható volt. Ellenben a cég vezetőjének aláírásával kellett igazolnia a valóságnak
79 megfelelő adatok megadását, ami növelte annak esélyét, hogy az elvállalt feladatot tisztességesen el is végezték, így az adatbázisba kerülő adatok feltehetően helyesek.
A mintavételre két időpontban került sor, 2015 és 2017 első félévében. A nyilatkozatok alapján a résztvevő cégekről adatbázist vezettem, ami biztosította, hogy egy cég csak egyszer szerepel az adatbázisban. A kutatás hipotéziseinek vizsgálatát ezen a mintán végeztem.
4.4.2 A kérdőív felépítése
A kérdőív 70 kérdést foglal magába, ami három csoportra bontható. Az első kérdéscsoportban a vállalkozás alapvető tulajdonságaira kérdeztem rá, mint például a vállalkozási forma, alkalmazottak száma, tevékenységi kört. A második kérdéskör a vállalkozás piaci működésének és családi jellemzőinek megismerését segítette. A harmadik kérdéskör a vállalkozásnál alkalmazott pénzügyi tervezés, szervezés és ellenőrzés sajátosságainak feltérképezésére szolgálta.
4.4.3 Adatfeldolgozás eszköze és módszertana
Az adatok feldolgozását statisztikai programon keresztül hajtottam végre. Az összegyűlt adatokon az IBM SPSS 13. program segítségével végeztem statisztikai elemző eljárásokat. Az online kérdőívet az Online-kérdőív28 weboldalon készítettem el. A szolgáltatás kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy SPSS kompatibilis adatbázis formátumban is konvertálják a beérkezett kitöltéseket. A kérdőív kiértékelésekor egyváltozós leíró statisztikai módszereket használtam egyes változók bemutatására. Két változó közötti kapcsolat keresésekor a vizsgált folytonos változókon a normalitás feltétele nem teljesültek, ezért alkalmaztam nem parametrikus eljárásokat29 ezek kapcsán.
A következő elemző eljárások kerültek felhasználásra:
Kereszttábla elemzés, Khi-négyzet próba végzése két kategorikus változó esetén.
Spearman-féle rangkorreláció számítás két változó között, melyek értékei ordinális skálán mozognak.
Mann-Whitney-próba30 egy bináris és egy folytonos változó közötti összefüggés keresésekor.
Szignifikáns kapcsolatok esetén kerültek az elemzések eredményei értékelésre, ami 95%31 vagy e feletti megbízhatósági szintnek felel meg. A vizsgálati eredmények alapján lehetőségem nyílt, a vizsgálat méretkategóriába tartozó családi vállalkozások által használt controlling tevékenységekről képet adni.
28 http://online-kerdoiv.com/
29 Spearman-féle rangkorreláció, Mann-Whitney rangösszeg teszt
30 kétmintás t-próba nem parametrikus megfelelője
31 p<0,05
80
A kérdőívben több olyan kérdés szerepel, melyre a válasz 5 fokozatú Likert-skálán adható, vagyis 1-5-ig adhatók a válaszok (Likert, 1932) A Likert-skála számértékeihez mindig tartozik egy szöveges érték. A kérdőívben szereplő, ehhez a kérdéstípushoz tartozó kérdéseim a következő általános alakot követték:
„Kérem, értékelje a következő állításokat és jelölje véleményét 1-5-ig , ahol az 1-es „egyáltalán nem értek egyet” és az 5-ös a „teljesen egyetértek”.”
A Likert-skálák általában 5 vagy 7 fokozatúak, ahol a középső érték jelöli a válaszadó semleges viszonyulását, az ennél kisebb értékek az egyet nem értés, míg a nagyobb az egyetértés fokozatait jelzik. A fokozatok jellemezhetők a semlegestől való távolsággal, ezért ezek a típusú Likert skálák értelmezhetők intervallum skálaként. A véleményalkotás esetében a Likert skálán a 2 szélsőséges érték jelöli az állítással kapcsolatos teljes egyetértést és az ezzel való teljes egyet nem értést, ezek jelentik a skála maximum és minimum értékeit, míg a középső a semleges viszonyulás, vagyis a medián. A szakirodalomban is a legtöbb esetben az ilyen véleménynyilvánítás jellegű Likert-skálát intervallum skálaként értelmeznek és használnak, illetve a társagalomtudomány kutatásaiban is ekként csoportosítják ezeket. (Mérő, 1992)
81
5 A KUTATÁS EREDMÉNYEI
5.1 A kérdőíves minta általános statisztikai jellemzői
Az online kérdőívre 798 db kitöltés érkezett, amiből 745 db-ot használtam fel, mivel a kizárásra került 53 db kitöltésében felfedezhető hibák arra engedtek következtetni, hogy a kitöltő nem vette kellően komolyan a kérdőív kitöltését, például a kérdésekre sorminta szerű válaszok adása, több kérdésre adott egymást kizáró, irreális válaszokat illetve azokat az eseteket is töröltem, ahol a válaszok legalább 20%-a hiányzott.
A kérdőív kitöltése a vállalkozás vezető beosztású tagjának feladata volt, amely tényéről külön a 2. sz. mellékletben található nyomtatványon kellett nyilatkoznia, illetve a kérdőív kitöltését cégszerű aláírással és pecséttel igazolnia.
A minta elemzését az általános statisztikai adatok bemutatásával kezdem.
A válaszadók társasági forma szerinti tagozódása a 21. ábrán látható.
21. ábra A vállalkozások társasági forma szerinti eloszlása