A válaszadók közel háromnegyede (74%) nem rendelkezik controlling rendszerrel a saját megítélése szerint, míg a 26%-uk alkalmaz valamilyen szinten controllingot. Megvizsgáltam, hogy a méret alapján miként oszlik szét a mintában a controlling használata. Kereszttáblaelemzést végeztem a KKV méretkategóriák és a controlling alkalmazása között, mely eredményeként gyenge szignifikáns kapcsolatot találtam közöttük34 (χ2=59,21; p=0,000; p<0,05; Cramer’s V=0,295). Ezt a 28. ábra mutatja. Ez alapján a mintám megfelel a KKV alapsokaságának annyiban, hogy a méret növekedésével a controllingot használók aránya is emelkedik. (Maczó,2007)
26. ábra A méretkategóriák és a controlling alkalmazásának kapcsolata Forrás: Saját adatbázis adatai alapján, szerkesztve SPSS-sel
34 A szignifikancia minden cella között érvényes az adjusted residual érték alapján.
86
190 cég, a vizsgált minta 25,5%-a válaszolt arra a kérdésemre, hogy hány éve alkalmaznak controllingot. A válaszok 1 és 28 között mozogtak, átlag 7,59. Összefüggések keresése érdekében a controlling használat idejéből csoportosító változót készítettem, a válaszok alapján 50-50%-os arányban bontható volt a minta, így a 190 cégből 85db 1-5év között, 85db pedig 6-28év között használ controllingot. A lefutatott khí-próbákból az derült ki, hogy ennek a csoportosító változónak kapcsolata van a pénzügyi munkatárs meglétével (p=0,014; p<0,05; Phi=0,178;
χ2=6,03) és azzal, hogy rendelkeznek-e pénzügyi szoftverrel(p=0,003; p<0,05 Phi=0,216;
χ2=8,85). Ezek alapján elmondható, hogy a pénzügyekkel foglalkozó alkalmazott és programcsomag megléte inkább valószínűsíti a controlling hosszabb távú használatát.
A kutatás célja volt, a családi KKV vállalkozások controlling tevékenységének feltárása, mindamellett, hogy a megkérdezett vállalkozások többségénél méretükből fakadóan sem feltételezhető komplex controlling rendszer használata, viszont a controllinghoz tartozó tervező, mérő és elemző tevékenységek kimutathatók. Ennek megfelelően a kérdőív 61. kérdése ezek felmérésére szolgált, melyre adott válaszokat a 13. táblázatban foglalom össze.
A mikro, kis és középméretű cégeknél bevett gyakorlat a tervezés és különböző pénzügyi folyamatok figyelemmel kisérése anélkül, hogy erről bármilyen írásos dokumentációt készítenének. (Hernádi, 2007) Ennek megfelelően a kérdőívben 3 válaszlehetőséget adtam annak eldöntésére, hogy végzik-e a cégek a kérdéses tervezési, mérési, elemzési tevékenységek. Ezek a következők: „igen, írásban rögzítve” vagy „igen, írásban rögzítés nélkül” vagy „nem”. A 13.
táblázatból kiolvasható az adott válaszadók száma, illetve a táblázat utolsó 2 oszlopában, az „igen”
és „nem” választ adók aránya, ahol a kétféle „igen” választ összevonva kezeltem. A táblázatot az
„igen” választ adók aránya alapján rendeztem sorba. A hitelállomány megfigyelésére a vizsgálatot úgy végeztem, hogy szűrtem az adatbázist azokra a cégekre, amelyek rendelkeznek hosszútávú hitellel. A megkérdezett cégek közül 156 tartozott ebbe a kategóriába. Hasonlóképpen tovább vizsgáltam a családtagok teljesítményének mérését, szűrve az állományt azokra a vállalkozásokra, ahol a megkérdezés évében legalább 1 családtag alkalmazott volt, ez a teljes mintából 598 esetet jelent. Továbbá a nem családtagok teljesítménymérése kapcsán is szűkítettem a mintát, azokra az előfordulásokra, ahol legalább egy nem családtagot foglalkoztatnak a cégnél. Ennek a szűrésnek 382 vállalkozás felelt meg. A többi tevékenységet a teljes mintán, 745 esetben vizsgáltam.
87
13. táblázat Controlling tevékenység
61. A következő tervezési/elemzési/mérési tevékenységek (controlling tevékenységek) közül végeznek a vállalkozásnál?
Forrás: Saját szerkesztés a saját adatbázis adatai alapján
A táblából kiolvasható, hogy a megkérdezett vállalkozások több mint 70%-a követi nyomon az árbevétel alakulását, illetve tervezik és elemzik a költségeiket. A controlling tevékenységek listájának másik végén 30% alatti értéken szerepel a családtag munkatársak teljesítményének mérése, valamint a komplex controlling jelentések készítése. Említést érdemlő, hogy a következő legalacsonyabb eredményt az utódlástervezés hozta 31%-kal, ami elég negatív képet fest az utódlás, cégátadás kapcsán a családi vállalkozások felkészüléséről.
88
Az adott kérdéskörbe adható válaszok ordinális skálán elhelyezhetők, mivel a tervezési és mérési, ellenőrzési tevékenységekkel való foglalkozás elmélyültsége, pontossága és visszakövethetősége szempontjából sorrendiség alakítható ki a „nem”, „igen, írásban rögzítés nélkül” és az „igen, írásban rögzítve” válaszok között. Ennek megfelelően annak vizsgálatakor, hogy van-e korreláció a különböző controlling jellegű tevékenységek végzése között Spearmann-féle együtthatót számoltam. Azt az eredményt kaptam, hogy az együttjárás az összes megkérdezett tevékenység között kimutatható, p<0,05. A Spearman-féle együttható minden kapcsolatban pozitív előjelű és a legtöbb esetben gyenge vagy közepes erősségű, tehát 0,2<rs<0,6 .
A nagyon gyenge, erős és nagyon erős korrelációk a következők:
Nagyon gyenge kapcsolat:
o rs=0,186 Árbevétel alakulásának figyelése - Utódlás tervezés
o rs=0,186 Készpénzes/számlás bevételek külön nyilvántartása - Utódlás tervezés
Erős kapcsolat:
o Árbevétel tervezés - Költség tervezés rs=0,635
o Árbevétel alakulásának figyelése - Költségek alakulásának elemzése rs=0,603 o Árbevétel alakulásának figyelése - Fedezet, nyereség alakulásának figyelése
rs=0,605
o Költség tervezés - Költségek alakulásának elemzése rs=0,611
o Költségek alakulásának elemzése - Fedezet, nyereség alakulásának figyelése rs=0,641
o Fedezet, nyereség tervezés - Fedezet, nyereség alakulásának figyelése rs=0,691 o beruházás tervezés - beruházások megtérülésének figyelemmel kisérése rs=0,711 o Projekttervezés - Projekt utólagos értékelése rs=0,783
o Üzleti terv készítés - Stratégiai tervezés rs=0,696
o Családtag munkatársak - Nem családtag munkatársak teljesítményének mérése rs=0,701
Nagyon erős kapcsolat:
o Cash-flow, likviditás tervezés - cash-flow kimutatás vezetése rs=0,814 o Méregelemzés - Eredmény kimutatás elemzése rs=0,836
A felsorolásból látható, hogy az erős és nagyon erős kapcsolatok az ÁKFN struktúra mentén mutatkoznak, tehát az árbevétel-, költség-, fedezet- és nyereségtervezési, illetve elemzési feladatai között van szoros együtt járás jellemzően.
A további erős kapcsolatok főként ugyanazon tevékenység tervezési és ellenőrzési feladatai között jelentkeznek, mint láthatjuk a projektek vagy a beruházások esetében, illetve szorosan összetartozó területek kapcsán, mint például a stratégiai és üzleti tervezés, vagy a mérleg és eredménykimutatás elemzése között.
A 61. kérdés kapcsán 22 tevékenységnél jelölhették meg a vállalkozók, hogy ezeket az eljárásokat használják-e. Az itt adott válaszok alapján kialakítottam egy új változót, aminek értéke a
89 controlling tevékenységet összesítésével került kiszámításra. Ennek eredményeként a megtudható, hogy egy cégnél a felsoroltak közül hány controlling tevékenységet végeznek. Ez a mutató 0-22 között vesz fel értéket. Ennek a „Összesített controlling tevékenység mutatónak” a statisztikai adatai a 14. táblázatból kiolvasható, az eloszlás hisztogramját a 27. ábra mutatja.
14. táblázat Összesített controlling tevékenység mutatóstatisztikai adatai
Statistics
Összesített controlling tevékenység mutató
N Valid 699
Missing 46
Mean 11,9256
Median 12,0000
Variance 42,252
Minimum ,00
Maximum 22,00
Forrás: SPSS
27. ábra Az Összesített controlling tevékenység mutató hisztogramja