Területek Feladatok
Célkitűzés A vállalat számára kielégítő nyereség elérését lehetővé tevő eljárások kidolgozása és alkalmazása
A vállalati vezetők támogatása elemzőként, tanácsadóként és gazdasági szakértőként annak érdekében, hogy mindegyikük képes legyen saját magát ellenőrizni
kalkulációs részleg vezetőjének
tervezésért és beszámolásért felelős vezetőnek
controllingterület munkatársainak Különleges
hatáskör
cégjegyzési jog
banki aláírási jog
újítási felelősség a gazdasági területen Szakmai
tevékenységek
a beszámolási rendszer és a vezetői információs-rendszer felelős vezetése
kerettervek és havi eredménybeszámolók elkészítése
eltérés-, benchmarking-elemzés összeállítása
terv-tény összehasonlítások, az eltérések elemzése
előrejelzése készítése
termékszintű költségszámítás elkészítése célár meghatározása
külső-belső beszámolás támogatása
beruházásgazdaságossági számítások elvégzés
pénzügyi tervezés
stratégiai tervezés
folyamatok elemzése
controlling eszközök egységesítése, továbbfejlesztése
projekttervezés
Forrás: Saját szerkesztés Horváth, 2008, 23-24pp alapján
46
3 CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK
3.1 Családi vállalkozás definiálása és szerepe
A szakirodalomban többféle megközelítéssel találkozunk a családi vállalkozás meghatározására.
Összességében azokat a cégeket tekinthetjük családi vállalkozásnak, amelyekben a család, mint egy jól működő szövetség, alakítja a vállalkozás mindennapi életét és fejlődét (Wimmer et al.
2004).
Az Európai Unió (European Commission, 2009) felkérésére 33 európai ország bevonásával 2007-2009 között egy kutatócsoport, kidolgozott egy átfogó ajánlást a családi vállalkozások meghatározására, amely egységes alkalmazására tett javaslatot a tagországok számára.
Ebben a meghatározásban a vállalkozás méretétől elvonatkoztattak a kutatók és a következőképpen foglalták össze a családi vállalkozások kritériumrendszerét:
A döntési jogok többségét a céget alapító családtagjai és rokonai birtokolják, akik a vállalkozást megalapították illetve az alapító tőkét a későbbiekben megvásárolták. Az előbbieken túl döntési jogkörrel rendelkezhet, az alapítok házastársai, szülei, gyerekei, és egyéb közvetlen örökösei.
A döntési jogkörüket az arra jogosultak direkt és indirekt módon is érvényesítik.
Valamely arra jogosult családtag formálisan is a szerepet vállal vállalkozás vezetésében.
Ha a vállalkozás szerepel a tőzsdén, akkor a továbbiakban, abban az esetben tekinthető családinak a vállalkozás, amennyiben a család arra jogosult tagjai rendelkeznek a részvények minimum 25%-val, illetve mindezzel együtt a határozathozatali és döntési jogkört ebben az arányban birtokolják.
A családi cégek legtöbbje a mérete alapján mikro- vagy kisvállalkozásokként működik, de igen sok esetben a fejlődésük dinamikus és akár nagyvállalattá is nőhetnek az idő előre haladtával. Ez utóbbiak a méreti változás ellenére megőrzik a családi értékrendet. Ezekre a vállalkozásokra említhetők példaként a Levi Strauss, Wal-Mart, Ford Motor vagy az Amway (Vecsenyi, 2012).
Számos családi vállalkozást találhatunk a magyar nagyvállalatok között is, melyek közt említhető a Béres, Zwack illetve a Szamos.
A magyar törvényekben nincs megkülönböztetve a családi vállalkozás, mint külön kategória. Ezért sem a KSH, sem más kormányhivatal nem vezeti számukat, vagy tevékenységüket külön kiemelve az vállalkozói körből. (Filep – Petheő 2008) Egyedül a családi gazdaság szerepel a 326/2001.
(XII.30.) kormányrendeletben, ami a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről,
47 működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szól. Ez alapján az a 300 hektárnál nem nagyobb gazdaság tekinthető családi gazdaságnak, melyben a tulajdonosok vagy egy tulajdonos és legalább egy teljes munkaidőben foglalkoztatott egyazon család tagjai. Több, családi vállalkozásokat tömörítő szervezet14 törekszik arra, hogy a családi cégek külön kategóriaként jelenhessen meg a magyar vállalkozói palettán, ezáltal lehetővé téve kiemelt kormányzati támogatásukat.
Kisvállalkozás-fejlesztési Központ családi vállalkozás meghatározása alapján elegendő, ha egy vállalkozásnak legalább két tulajdonosa van, akik közül legalább az egyik valamely alkalmazottal családi kötelékben van. Mandl (2008)
A nemzetközi szakirodalomban számos meghatározás létezik a családi vállalkozásokra, mivel a családi vállalkozások köre nagyon változatos. Lényegében ezek a definíciók az alapján születnek, hogy a szerző mit tekint családnak és a tagoknak milyen szerepet tulajdonít az irányításban.
Colli (2003) a definiálás fő nehézségét abban látja, hogy a családi vállalkozások rendkívül széles palettán mozognak, mind ágazat, mind méret, mind a vállalkozás korát illetőleg. Nézete szerint a családi vállalkozás kifejezés bizonyos méreti, időbeli határok eléréséig igazak a vállalkozásokra, amit kifejezetten a kezdeti, indulási szakaszt követő időszakként definiál, ezt a jellegzetes és jellemzően családias szakaszt meghaladva a vállalkozás elveszti döntően családi minőségét. Ezzel a megközelítéssel nem értek egyet, pont a fentebb említett sokgenerációs, nagyvállalati példák kapcsán, mert bár a család szerepe átalakul ezeknél a cégeknél, de a családi hatás megmarad, így e cégek a kisebb, fiatalabb családi cégektől való külön kezelése indokolt, de semmiképpen nem kivonandó a családi cégek köréből. Mindezt szemlélteti a 11. ábra, mely bemutatja, hogy a családi jellegű cégek száma és aránya csökken a méretkategória növekedésével. A nagyvállalatok körében a családi vállalkozások ritkábbak, mint a kisebb vállalatoknál, de számuk nem elhanyagolható.
11. ábra Családi vállalkozások aránya az egyes méretkategóriákban Forrás: Mandl, 2008, 50.p.
14 FBN-H Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Közhasznú Egyesületet, SEED Alapítvány
48
A család, mint definíció meghatározása sem egyértelmű. Astrachan és szerzőtársai (2002) szerint igazítani kell a család meghatározását az adott kutatáshoz, azonban így a különböző kutatások összevetése válik nehézkessé. (Málovics-Vajda, 2012) Ennek alapján igen tágan ragadják meg a családi vállalkozások körét. Szerintük minden olyan vállalkozás, ahol egy adott család döntő befolyással bír a vállalati döntések felett illetve a vállalat hozzájárul a család megélhetéséhez családi vállalkozásnak tekinthető (Astrachan et al 2002).
Több szempontot szem előtt kell tartani, amikor a családi vállalkozás fogalmi körét meg szeretnénk ennél pontosabban határozni, ezek a tulajdoni viszonyok, illetve a családtagok vállalat irányításában, működésében való szerepe, valamint a vállalkozás családban tartásának szándéka.
(Kotey, 2005).
Legalább két főnek tulajdonosnak és/vagy vezetőnek és/vagy olyan alkalmazottnak kell lennie egy családból, aki a vállalat működéséhez nélkülözhetetlen (Kadocsa, 2012). Sok esetben az egész család alkalmazott a cégnél, ilyenkor legtöbbször teljesen összekapcsolódik a családi élet és a vállalkozás működése (Nagy-Roóz 2005).
A nemzetközi irodalomban négy fő szempontot vesznek figyelembe a családi vállalkozások meghatározásakor, ezek a vállalkozás családi tulajdonhányada, a család döntéseinek jogköre, eltérő generációk együttműködése és erős szándék a vállalkozás családi kézben tartására. Ezt a szempontrendszert kiválóan szemlélteti a 12. ábra.
12. ábra A családi vállalkozás „univerzum”
Forrás: Astrachan–Shanker , 2003, 57. p.
49 Magyarországon ezt a rendszert nem lehet követni teljes mértékben, mivel a „több generáció együttműködése” a vállalkozások kora és összetettsége okán, mivel hazai viszonyok szerint családi vállalkozások „férj-feleség” típusú cég többségében. Ezeknél a cégeknél vagy még nincs bevonható utódjelöltjük, vagy elmaradt a céges feladatokba való bevonása. (Csákné Filep, 2012) A családi vállalkozások meghatározó szegmense a gazdasági életnek. Ezt mutatja, hogy világszinten a megtermelt GDP 70-90%-át adják. A start-up vállalkozásoknak a 85%-a valamilyen családi megtakarítás adja az alaptőkéjét. (PWC, 2012, European Family Businesses, 2012).
A KPMG és az European Family Businessközösen végez „European Family Business Barometer” címen felmérést 2013 óta Európában. 2016-ban 959 családi vállalkozás megkérdezésével került sor a kutatásra, ennek eredményei igen kecsegtetők. A 7. táblázatban szerepelnek a KPMG családi vállalkozásokat érintő 2014-2016 közötti kutatásainak legfontosabb eredményei.