A családi cég működtetésekor a vállalt kockázat magasabb, mint a nem családi vállalkozásoknál, mivel az anyagi javakon túl családi kapcsolatok is bekerülnek az üzleti világba. Ennek köszönhetően az emberi kapcsolatok többletterhelésnek lesznek kitéve a vállalkozás során, így ezek megromlásának többletkockázatával is számolni kell. Ezeknek a kockázatoknak a csökkentése érdekében is fontos a párhuzamos tervezés alkalmazása. Azonban a többlet kockázattal együtt többlet hozammal is számolhat a családi vállalkozás. Amennyiben sikerül létrehozni az egyensúlyt a vállalkozás és a család között, akkor ennek fejleménye egy igen hatékony szervezet kialakulása lesz, ahol minden résztvevő azonosul a vállalati célokkal és az elkötelezettségük magas, ennek megfelelően az eredmények elérésének az esélye nagyon kedvezően alakul.
3.4 Családi vállalkozások és a controlling kapcsolata
A külföldi szakirodalomban végeztek kutatásokat a családi vállalkozások és a controlling rendszerek kapcsolatát vizsgálva. A nemzetközi szerzők a controlling rendszerre leginkább az angolszász menedzser-kontrol rendszer27 kifejezést használják.
Egy családi vállalkozásnál a controlling rendszer kiválasztását befolyásolják a családtagok irányításában való részvétele, a vezetőségen belüli bizalom, a családi vállalkozás hosszú távú
27 Managment control system, MCS
75 orientációja és a nem pénzügyi célok, a SEW hangsúlyozása is. (Senftlechner et al., 2015) . Hopper és szerzőtársai (2009) kimutatták, hogy a családi cégek az informális és szubjektív irányítási kontroll alkalmazását tekinti elsődlegesen controllingnak. Ezek az informális és a családi alapú ellenőrzések rendszerint jól megalapozottak az egész szervezet működésében. A rendelkezésre álló controlling rendszert gyakran csak belső érdekeltek, családtagok használják (Uddin, 2009).
Az 536 családi és nem családi vállalkozás részvételével tanulmányozták a vállalati kultúra és a vállalkozói szellem négy dimenziójának kapcsolatát. Az eredmények pozitív összefüggést mutattak a családi vállalkozás és a vállalkozói szellem stratégiai ellenőrzési rendszerei között, jelezve a hosszú távra orientált kultúra fontosságát. Továbbá azt is bizonyították, hogy a pénzügyi ellenőrzési rendszerek elsősorban a rövid távra összpontosulnak a családi cégeknél. (Zahra et al, 2004) Hasonlóképpen, a spanyol családi vállalkozások négy esettanulmányában végzett kvalitatív kutatásban Fernández és Bringmann (2009) elemezték a szervezeti kultúrát és a vezetési stílusokat a családi vállalkozások sikere és kudarca mögött. Eredményeik azt mutatták, hogy az alapítók különös figyelmet fordítanak a controlling rendszerek bevezetésére olyan eszközökként tekintve ezekre, amelyek hozzájárulnak a vállalkozások növekedéséhez. Ezen kívül ezek a cégek az emberi erőforrások hatékonyságára is kiemelt figyelmet fordítanak.
A családi és nem családi vállalkozásokat tartalmazó mintán keresztül elemezték a vállalatok kultúráját, controlling rendszereit és teljesítményét. A szerzők arra jutottak, hogy a családi vállalkozásokat kevésbé használják a controlling rendszereket, mint a nem családi cégek.
(Duréndez at al, 2007) Hasonlóképpen a belgiumi családi vállalkozások vezetőinek tanulmánya is erre az eredményre jutott. A controlling rendszer kihasználatlanságát három okra vezették vissza, amelyek egyrészt a tulajdonos-menedzser kapcsolat átfedése miatt és a központosított döntéshozatal okán; másrészt a tulajdonos egyedi jogosultsága miatt, harmadrészt pedig a család és a vállalat közötti kölcsönhatás miatt (Jorissen et al, 2005).
Általánosságban elmondható, hogy a korábbi empirikus tanulmányok azt mutatták, hogy a családi vállalkozások a controlling rendszert kisebb mértékben és eltérő módon használják a nem családi vállalkozásokhoz képest.
76
4 KUTATÁS TARTALMA ÉS MÓDSZEREI
4.1 Kutatás tartalma
A tudományos kutatás három összetevőből áll össze, amelyek az elmélet, kutatási módszerek és a statisztika. (Babbie, 2000)
A kutatás elméletek, kutatási hipotézisek felállítása induktív és deduktív logika mentén végezhető (Molnár, 2013) Munkámhoz mindkét módon szerzett információk alapul szolgáltak.
Deduktív adatgyűjtés a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintésével valósult meg, mely során tanulmányoztam a tudományos szerzők KKV controlling illetve családi vállalkozások kapcsán publikált munkáit.
Induktív módon információkat az oktatói munka közben hallgatói prezentációkból szereztem, amelyek során több száz családi vállalkozást ismerhettem meg indirekt módon. Az általam oktatott gazdálkodás menedzsment és műszaki menedzser hallgatók jórésze olyan családból érkezett, amely vállalkozást üzemeltetett. A kurzus teljesítésének gyakorlati feltételeként szabtam meg egy családi vállalkozás bemutatását hallgatónként, amit egy előzetesen elérhető kérdéssor alapján, interjút készítve, 10-15 perces prezentációval teljesíthettek. A vállalkozás megismertetésének a legfontosabb területeit, ezáltal az interjú kérdésköreit a következőkben határoztam meg:
A vállalkozás története.
A vállalkozás jelenlegi jellemzői.
A vállalkozás működése.
A vállalkozás piaca.
A vállalkozás pénzügyei.
Generációk együttműködése, utódlás.
Család és vállalkozás kapcsolata.
Tanulságok, jövőkép.
Ezáltal az évek során többszáz családi vállalkozást ismerhettem meg, így körvonalazódott bennem az ezeket érintő speciális tervezési és ellenőrzési problémakör, és megfogalmazódott bennem ezek kapcsán a kérdés, hogy mennyire lehetnek jellemzők az esettanulmányok kapcsán megmutatkozó jellegzetességek, illetve hogyan lehetne megoldani a felmerülő nehézségeket.
Oktatói tevékenységem részeként szakdolgozatok és diplomamunkák konzulensi feladatait is végeztem. Az évek során 8 darab, a témámhoz illeszkedő dolgozatot készítő hallgatónak voltam konzulense. A legtöbb esetben a hallgató saját szülei vállalkozásának tovább fejlesztési
77 lehetőségeinek kutatását választotta, de akadtak olyanok is, akik ismeretségi körből vagy munkahelyük kapcsán hozták a dolgozat kérdéskörét. Ezen feladatok ellátása közben tovább mélyült a tájékozottságom a családi vállalkozások controllingja kapcsán, mivel a részletesebben is megismerhettem ezeknek a vállalkozásoknak a gyakorlati működését.
Az alkalmazott kutatásmódszertan kvantitatív és kvalitatív módszereket foglal magában. A kutatás eredmények érvényessége növelhető kevert módszer használatával. Ebből következően a statisztikai eljárások kiegészítésére sokszor kvalitatív technikákat használnak a kutatók. (Modell, 2009).
4.2 A kutatás struktúrája
A kérdőív kiértékelését megelőzően került sor az interjúkra, melyeket családi vállalkozások vezető pozícióban lévő tagjaival végeztem. A statisztikai elemzést követően újból megkerestem a vállalkozások képviselőit, és az eredmények kapcsán feltettem még pár kérdést a pontosítás érdekében.
A 20. ábra mutatja a kutatás sorrendiségét
20. ábra Kutatás menetének folyamatábrája