Kérdőíves felmérés a malaszt és a kegyelem szinonimitásával kapcsolatban

Az internetes közegben megfogalmazódott problémát, nevezetesen a két kifejezés szinonima voltát, egymáshoz való viszonyát kérdőívvel vizsgáltam. Így egyrészt az interneten olvasott laikus véleményeket felül tudtam vizsgálni, másrészt a malaszt és a kegyelem jelentésváltozásáról (vagy -megmaradásáról) is meggyőződhettem. A kérdőívben a malaszt és a kegyelem témakörén túl szerepeltek kérdések a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom egyéb részleteire vonatkozóan, ezeket alap-szakos szakdolgozatomban, mesteralap-szakos diplomamunkámban és egy tanulmány-ban ismertettem (BALOGH 2013, 2015a, 2015b). 207 adatközlőt kérdeztem arról, hogy a malaszt és a kegyelem kifejezések szinonimának tekinthe-tők-e, és arra kértem őket, hogy indokolják válaszukat. Mivel a kérdés az egyházi terminológia esetleges változására utal, valamint közvetetten a malaszt kifejezés-nek a jelenlegi nyelvhasználatban betöltött szerepére vonatkozik, fontos megje-gyezni, hogy adatközlőim jelentős hányada (mintegy 93 fő) 25 év alatti adatközlő.

Ez azért is lényeges, mert az adatközlői csoport összetétele ily módon befolyásol-hatta az eredményt, feltételezem, ha az idősebb korosztály képviseltetné magát nagyobb számban, a végeredmény másképpen alakulna. 100 adatközlő vélte úgy, hogy a két kifejezés szinonima, 62 adatközlő szerint nem azonos jelentésűek, 45 adatközlő pedig nem felelt a kérdésre (1. ábra).

Azok az adatközlők, akik szinonimának tekintik a két kifejezést, többen is az

„Üdvözlégy Mária” kezdetű ima szövegének megváltoztatásával indokolták vála-szukat (21 fő). Mivel az imádság egyik változatában a „malaszttal teljes”, másik-ban a „kegyelemmel teljes” kifejezés szerepel, néhányan ugyanolyan jelentést tulajdonítanak a két szónak. Feltételezik, hogy mivel ugyanazon a szöveghelyen találhatóak, szinonimaként kell működniük. Például: „Igen. A keresztény imákban is szerepel. »Üdvözlégy Mária malaszttal teljes…« Ez másként: »Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes…« Csak ebből gondolom, hogy valószínűleg ugyanazt jelent-heti.”Az is gyakorta előfordult, hogy az adatközlők szinonimának tekintették a két kifejezést, és azzal indokolták válaszukat, hogy a malaszt régies kifejezés.

1. ábra

Az „Ön szerint szinonimának minősül a malaszt és a kegyelem?” kérdésre adott válaszok megoszlása

Amennyiben a válaszadók nem tartották szinonimának a kifejezéseket, teljesen más jelentést tulajdonítottak a malaszt-nak, mint amit valójában takar. Értelmezték

’étel’, ’anyag’, ’mulaszt’, ’bírálat’, ’elítél’, ’egyveleg’, ’erény’, ’kiváltság’, ’ma-gasztos’, ’áldás’ jelentéssel, valamint a kenyér szinonimájaként is. Ez utóbbi válasz talán a malaszt-nak a melasz szóval való alaki hasonlósága miatt született. Ha eset-leg így van, a melasz jelentésével sem lehetett pontosan tisztában az adatközlő (amennyiben valóban ezzel keverte), a szó jelentése ugyanis nem ’kenyér’, hanem a ’cukorgyártás mellékterméke, amit takarmányhoz kevernek’.

Néhány adatközlő hosszabban indokolta válaszát, ezek közül a kifejtések közül ragadok ki néhány példát azt szemléltetendő, hogy milyen sokféle elképzelés léte-zik a malaszt és a kegyelem viszonyáról:

a. „A malaszt egy személy feljebb emelése, míg a kegyelem egy lejjebb lévő személyhez szól.”

b. „Nem, a malaszt inkább azt jelenti, hogy valamit késleltetni, elhalasztani.

A kegyelem pedig valamit meghagyni.”

c. „Fokozás, malaszt felsőbb.”

d. „Nem, mert a malaszt enyhébb kifejezés, míg a kegyelem szánalomból, az egyik fél fölényéből származik.”

Az eredményeket látva elmondható, hogy a malaszt és a kegyelem múltbéli jelentéskülönbsége megszűnt, az Üdvözlégy szövegének megváltoztatása igazolja, hogy a két kifejezés a Halotti beszéd óta eltelt időben szinonimává vált. Valamint azon túl, hogy szinonimává váltak, a malaszt használata jelentősen elhalványult.

Mivel a fiatalabb generáció jelentős része nem ismeri a jelentését, és sokan a szó létezéséről sem tudtak, elmondható, hogy háttérbe szorult a használata. Azáltal, hogy az imában is lecserélődött, még inkább leszűkült az alkalmazása. Azon túl, hogy a csere a szinonimitás jelzése, egyben hat is a váltás az adatközlők

vélemé-100; 48%

62; 30%

45; 22% szinonimák

nem szinonimák nem ismeri a

„malaszt”-ot

nyére: akik eddig úgy vélték, hogy a két kifejezés nem szinonima, ezáltal bizonyí-tékot kaptak arra vonatkozóan, hogy azonos jelentésűek, így immár emiatt fogják szinonimának tekinteni a kifejezéseket, többen erre is hivatkoznak.

Érdemesnek tartom a jövőben kiterjeszteni a kutatást, több korszak több művét is megvizsgálni. Fontos volna felfedni, hogy a két kifejezés között mikor tapasztal-ható jelentéskülönbség, és igyekeznék behatárolni azt az időszakot, amikor a jelen-tésváltozás végbemehetett.

Hivatkozott irodalom

BALOGH ERNA 2013. Korai nyelvemlékeink kifejezéskészletének utóélete. BA szakdolgozat, kézirat. ELTE BTK, Budapest.

BALOGH ERNA 2015a. Legkorábbi nyelvemlékeink a köz- és felsőoktatásban. MA szakdol-gozat, kézirat. ELTE BTK, Budapest.

BALOGH ERNA 2015b. A Halotti beszéd az interneten. In: P. KOCSIS RÉKA – SZENTGYÖRGYI RUDOLF szerk., Anyanyelvünk évszázadai 1. Az ELTE Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhelye által szervezett 2014. június 20-i nyelvtörténeti konfe-rencia előadásaiból készült tanulmánykötet. ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szocioling-visztikai, Dialektológiai Tanszék, Budapest. 103–113.

BAKONYI DÓRA 2014. Az Érdy-kódex 220 lapjának kritikai szövegkiadása és elemzése a kézazonosítás nyelvészeti módszereivel. PhD-disszertáció, kézirat. ELTE Nyelvtudomá-nyi Doktori Iskola, Budapest.

BÁRCZI GÉZA 1982. A Halotti beszéd nyelvtörténeti elemzése. Akadémiai Kiadó, Budapest.

BEGYIK TIBOR 2013. Malaszt vagy kegyelem 1–2. http://szeretetlang.blog.hu/2013/02/11/

malaszt_vagy_kegyelem (2013. 04. 11.); http://szeretetlang.blog.hu/2013/02/12/malaszt_

vagy_kegyelem_140 (2013. 04. 11.)

BENKŐ LORÁND 1980. Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest.

FRINDTE, WOLFGANG 1999. Dialoge in Netzstrukturen: Medienphilosophisches. In:

FRINDTE, WOLFGANG – KÖHLER, THOMAS Hrsg., Kommunikation im Internet. Lang, Frankfurt am Main – Berlin – Bern – Bruxelles – New York – Wien. 1999. 23–50.

KERÉNYI DÉNES 2005. Malaszt, kegyelem és a magyar nyelv gazdagsága. JEL 2005/2.

http://www.keesz.hu/?q=node/1201 (2013. 04. 11.)

MÉSZÖLY GEDEON 1956. Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Tankönyv-kiadó, Budapest.

MKatLex. = Magyar Katolikus Lexikon 1–16. Főszerk. DIÓS ISTVÁN. Szent István Társulat, Budapest, 1993–2013.

A. MOLNÁR FERENC 2005. A legkorábbi magyar szövegemlékek. Olvasat, értelmezés, ma-gyarázatok, frazeológia. Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár Kiadványok 8. Debreceni Egyetem BTK Klasszika-filológiai Tanszék, Debrecen.

MünchK. = NYÍRI ANTAL szerk., A Müncheni Kódex 1466-ból. Codices Hungarici 7. Aka-démiai Kiadó, Budapest, 1971.

NYÍRI ANTAL szerk. 1993. A Müncheni kódex magyar–latin szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.

PallasLex. = A Pallas nagy lexikona 1–18. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1893–1900.

RADÓCZNÉ BÁLINT ILDIKÓ 2001. A kegyelem jelentésű szavak Szenci Molnár Albert művei-ben. Szenci Molnár Társaság, Budapest.

TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1–3. Főszerk. BENKŐ LORÁND. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1976.

VESZELSZKI ÁGNES 2012. A digilektus korának kulturális jellemzői. In: BALÁZS GÉZA – VESZELSZKI ÁGNES szerk., Nyelv és kultúra: kulturális nyelvészet. Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ Kht. – Magyar Szemiotikai Társaság – PRAE.HU Kft. – Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, Budapest, 2012. 234–239.