1.KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZEREK ÉS KÉPZÉSI KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

melyek 2016. augusztusában jelentek meg. Tanulmányomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a képzési és kimeneti követelmények alapján hol és milyen szerepet kapnak a műszaki, jogi és informatikai felsőoktatásban a gazdasági ismeretek.

SUMMARY

General economic and financial knowledge is part of our every day life. Increasingly year after year. What, when, whom and howtoteach? What abilities and competences are important? Replies to these questions differ from each other no tonly in place and time. There are as many people, as interest groups, as answers. The framework for qualifications of the European Higher Education was accepted in 2005 by the Ministers of Statefor Higher Education. In Hungary working out the educational and outcome requirements have been completed by the Hungarian Rector’ Conference and they were published in August in 2016.

In my study I observe the place and role of economic knowledge in technological, legal and IT higher education by the educational and outcome requirements.

1.KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZEREK ÉS KÉPZÉSI KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

„Elfogadjuk az EFT-n belüli képesítésekre vonatkozó átfogó keretet, amely három képzési ciklusból (beleértve az egyes nemzeti sajátosságok figyelembe vételével a köztes képzettségek megszerzésének lehetőségét), az egyes ciklusokra vonatkozó, a tanulmányi eredményeken és kompetenciákon alapuló általános leírásokból, valamint az első és a második ciklus kredittartományaiból áll. Elkötelezzük magunkat az EFT-n belüli képesítések átfogó keretével összeegyeztethető nemzeti képesítési keretek 2010-ig történő kidolgozása, illetve e munka 2007 előtti megkezdése mellett.” (Bergeni Kommünuké, 7. pont) Az európai felsőoktatás képesítési keretrendszerét 2005 májusában fogadták el Bergenben a felsőoktatásért felelős miniszterek. Ez a keretrendszer nemzetközi és szektorális keretrendszer. Outputorientált, azaz a felsőoktatás által kiadott képesítések (rövid ciklusú felsőoktatási szakképzések, BA/BSc, MA/MSc, PhD) számára határoz meg kimeneti standardokat és kredittartományokat.

189

szint \ deskriptor tudás képesség attitűd autonómia és

felelősség 8. szint

7. szint 6. szint 5. szint 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint

1. ábra: A Magyar képesítési keretrendszer (MKKR) szerkezete Forrás: saját szerkesztés

Az egyes országok képesítési keretrendszerének megjelenési formája jellemzően táblázatos elrendezésű. A sorokban a képzési szintek, az oszlopokban a kompetenciaelemek szerepelnek.

A sorok és az oszlopok száma és tartalma változatos. A Magyar képesítési keretrendszer (MKKR) – hasonlóan az Európai képesítési keretrendszerhez – nyolc képzési szintet tartalmaz:

 1. szint: általános iskola 6. osztály,

 2. szint: általános iskola 8. osztály,

 3. szint: középiskola 10. osztály,

 4. szint: érettségi,

 5. szint: felsőoktatási szakképzés,

 6. szint: alapképzés,

 7. szint: mesterképzés,

 8. szint: doktori képzés.

Az angolszász országok jellemzően 5-8 kompetenciaelemet használnak. (Például tudás, gyakorlati tudás, kognitív képességek, kommunikációs és IT ismeret, autonómia.) A kontinentális országok jellemzően három kategóriát használnak: tudás, képesség, más kompetenciák. A Magyar képesítési keretrendszer négy kategóriát állított fel, ezek:

 a tudás,

 a képesség,

 az attitűd,

 autonómia és felelősségvállalás.

A táblázat sorainak tartalma kumulatív jellegű. Azaz az adott szint nemcsak az adott sorban feltüntetett tanulási eredményeket tartalmazza, hanem magába foglalja az alacsonyabb szintek tanulási eredményeit is.

Magyarországon ezek a standardok jogszabályi formában 2006-ban jelentek meg. A 6. és 7.

szintek képzési és kimeneti követelményeit (KKK) a 15/2006. számú oktatási miniszteri rendelet 1. melléklete tartalmazta. Az újragondolt 5. szintet a 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről tartalmazta.

A bevezetést követően szerzett tapasztalatok alapján a tartalmi felülvizsgálat már 2009-ben elkezdődött. A felülvizsgálat első szakaszában, 2009–2011 között a Magyar képesítési keretrendszer (MKKR) elveinek kidolgozása és a bevezetés előkészítése történt meg. A szakértők által kialakított MKKR-t a kormány 2012-ben fogadta el. A keretrendszer felsőoktatásra vonatkozó részeinek ágazatspecifikus kidolgozására ezt követően került sor. A képzési és kimeneti követelmények kidolgozására a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével került sor. A megújult képzési és kimeneti követelmények 2016.

190

augusztusában jelentek meg miniszteri rendelet formájában.(Derényi-Vámos, 2015,Jakkel-Musinszki, 2017)

2. ábra: Az alapszakok képzési és kimeneti követelményeinek általános szerkezete Forrás: A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet alapján saját szerkesztés

A felsőoktatási törvény megfogalmazása alapján a képzési és kimeneti követelmények azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek és tudásnak az összessége, amelynek megszerzése és/vagy elsajátítása esetén az adott szakon oklevél kiadható. A képzési és kimeneti követelményeket miniszteri rendeletek tartalmazzák. A felsőoktatási szakképzéseket, az alapképzéseket és a mesterképzéseket a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről szabályozza. A tanári szakokat pedig a következő rendelet: a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról. A 18/2016. rendelet három képzési szint képzéseire tér ki: a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre illetve a mesterszintre. Valamennyi esetben a képzési és kimeneti követelmények egységes logika alapján épülnek fel. (Lásd 2. ábra) Egy-egy szak KKK-ja tartalmazza:

 a szak és a szakképzettség megnevezését,

 a képzési területet,

191

 a képzési időt,

 az összegyűjtendő kreditek számát,

 a szak célját,

 az elsajátítandó kompetenciákat tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség bontásban,

 a képzés szakmai jellemzőit,

 az idegen nyelvi követelményt,

 a szakmai gyakorlatra vonatkozó követelményeket (amennyiben releváns), valamint

 mesterképzés esetén a mesterképzésre történő belépés kritériumait.

Egy adott képzés szakmai tartalma, ennélfogva a gazdasági ismeretek helye és szerepe a képzés céljában, szakmai jellemzőiben illetve az elsajátítandó kompetenciákban ragadható meg. A 18/2016. EMMI rendelet a képzéseket 13 képzési területbe sorolja. Tanulmányomban ezekből három területet− a műszaki, jogi és informatika képzési területeket – vizsgáltam.