évfolyam képzési tematikája: vezetői kulcskompetenciák megismerése, kialakítása A képzési tematika célja azon vezetői kulcskompetenciák és gondolkodásmódok fokozatos

kialakítása, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres és elfogadott vezető számára. Ennek megfelelően a DELTA Akadémia első éves turnusában a következő nagyobb témacsoportok különös hangsúllyal jelennek meg:

 Érzelmi intelligencia – az első kulcskompetencia

 Önismeret és emberismeret – az egyéniség, mint vezető példa

 Önállóság és felelősség – a függetlenség kiharcolása

 Kreativitás – a nyitottság és elmélyülés eredményei

 Tanulásmódok – a fejlődés egyéni útjai

 Motiváció és feladatorientáció – a munka kitartó szeretete

 Felelősségvállalás és szolidaritás – a tisztességes verseny és a gondoskodás példái

 Csapatmunka, csapatszellem – teljesítménynövelés együttműködéssel

 Közösségépítés – a munkahelyi teljesítményeken túl kezdődő együttműködés

 Konfliktusok és kezelésük – a társas kapcsolatok árnyékos oldala

 Család, közösség, nemzet – a személyes identitás meghatározó helyszínei

 Márkák világa – értékeink a múlandóság és az állandóság tükrében

 Média – látszat, vagy valóság

A II. évfolyam képzési tematikája, építve az I. évfolyam során megismertetett anyagra, a vezetők személyes kompetenciáit, azon belül is, a személyes hatékonyság és teljesítmény, a kapcsolatteremtő képesség és a befolyásolás kommunikációs készségeinek elsajátítását helyezi a fókuszba.

 Személyes hatékonyság – a vezető készségek fejlesztése, a sikeres tanulás kritériumai, Befolyásolás – a verbális és vizuális meggyőzés egyéni technikái, stílusa, a kapcsolatteremtés elmélete és gyakorlata,

 Teljesítmény és cselekvés – sikerorientáció és üzleti szemlélet, kockázatérzékenység, teljesítményorientáció és üzleti szemlélet

 Kognitív kompetenciák – vezetői/vállalkozói szemlélet és gondolkozásmódstratégiai gondolkodásmód

 Csapatmunka és együttműködés – mi történik a terepen, a munkaszervezet szociológiája

 Marketing és marketingkommunikáció – a szervezet befolyásoló potenciálja

A III. évfolyam képzési tematikája elsősorban életmintákat, karrierpályát bemutató előadások, interaktív műhelymunka

 Rendszerszemlélet, cégméretre illeszkedő struktúrák

 Vezetés és szervezés a gyakorlatban

 Konfliktus, krízis, válság és megoldásai – személyes példák alapján

 Etika és erkölcs a mindennapokban – krízisek nehéz döntések, személyes és társadalmi szinteken

 Protokoll, etikett és személyes stílus, - esztétika és ízlés

91

 Életstratégiák - önmenedzsment és személyes márkaépítés

 Modern- és posztmodern kor sematikus képlete – minden, mindennel egyenlő, politikailag korrekt?

A képzésben eltöltött időt értékes kulturális és szabadidős programok egészítik ki, megfelelve a program tehetséggondozó jellegének is:

 Sportrendezvények (foci, asztalitenisz, kosárlabda, kirándulás)

 Koncertek, táncház (népzene, táncház, könnyűzene, klasszikus zene)

 Fürdőzés a Várfürdőben

 Színházi előadás a Várszínházban

 Múzeumlátogatás

 Gasztronómiai bemutató Szervezet

A tehetséggondozó program mögött álló DELA Alapítvány (későbbiekben non profit kft.) alapítói és kuratóriuma személyükben is megjelenítik a szakmaiságot és a nemzeti érték - és érdekorientációt. A védnöki kollégium tagjai és a meghívott előadók szintén az alapítók szellemiségével megegyező elveket képviselnek. Kiválasztásukra is így kerül sor, a közös értékek, hivatás és hitvallások mentén.

 Alapító (1 fő, cégvezető, tulajdonos, ügyvezető)

 Fővédnökök (egyházi és állami vezetők)

 Védnöki Kollégium (3 tagú, felsőoktatási tapasztalattal, tudományos fokozattal)

 Szakértői Testület (5 tagú, felsőoktatási, üzleti, államigazgatási terület a szakmai elfogadottság biztosítása érdekében)

 Alapítvány Vezetősége - (3 tagú, vezetési, kommunikációs és felsőoktatási szakértői gyakorlat és tapasztalat)

 Programvezető – 1 fő, felelős képzési program kidolgozásáért, tovább fejlesztéséért – egyetemi oktató

 Koordinátor 1 fő

 Menedzserasszisztens – 1 fő

 A programba eddig 15 - 20 fő vezető / vállalkozó vesz részt mentorként, rendszeres közreműködőként

3.EREDMÉNYEK

3.1.A társadalmi innovációk eredményei, általában

A szolgáltatásnyújtás terén megfigyelt szociális innovációk eredményei az esettanulmányok alapján, valamint a szakpolitikai iránymutatások szerint az alábbiakban összegezhetők:

(forrás:

https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_files/pubdocs/2013/541/hu/2/EF13541 HU.pdf)

„A kihívásokra/kérdésekre adott válaszok – Az egyes projektek közös vonása az, hogy mindegyik inkább helyi kihívásokra reagál, nem pedig egy szélesebb rendszerbe illeszkedik.

Ez azt jelenti, hogy létre lehetne hozni egy olyan környezetet, amely még több alulról jövő és felfelé irányuló kezdeményezés előmozdításával választ adhatna azokra a kérdésekre, amelyek még nem jutottak el felső szintű döntéshozókig.

Támaszkodás az egyénekre – A programok létrehozásában és működtetésében részt vevő emberek elkötelezettsége és lelkesedése meghatározó tényezőnek bizonyult a vizsgálatokban.

Ha azonban egy projekt meghatározott egyénekre támaszkodik, az a vezetőség változása

92

esetén gyengítheti a projekt fenntarthatóságát. A többi érdekelt félhez és struktúrához való erős kötődés biztosíthatja az említett egyének számára szükséges támogatást, és hozzájárulhat a projektek erősebb megalapozásához és hosszabb élettartamához.

Fenntarthatóság – Az egyes projektek hosszú távon fenntarthatóbbá válnak, ha egy nagyobb, strukturáltabb keret részét alkotják; a kisléptékű tevékenységekre jellemző rugalmasság megőrzése érdekében azonban fenn kell tartani a megfelelő egyensúlyt.

Érdekelt felek bevonása – A különböző csoportok részvétele elősegítheti a kedvezményezettek szükségleteinek jobb megértését. Az együttműködés másik előnye, hogy mindkét oldal elvárásai reálisabbá válhatnak.

Jobb értékelés – Míg a projektekkel szemben egyre inkább elvárás, hogy több célt is magukban foglaljanak, úgy tűnik, hogy a nagyobb léptékű programok esetében kevesebb figyelmet fordítanak ennek pontos értékelésére. Ezért további erőfeszítésekre van szükségén e kezdeményezések rendszeres értékelése érdekében.

A finanszírozás javítása – Számos program egyszeri vagy projektalapon működik, miközben hosszú távú hatás elérésére törekszik. Ezért kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb finanszírozására, valamint további magánfinanszírozást biztosító új lehetőségek feltárására van szükség.”

3.1.A DELTA program eddigi eredményei

A képzés 3 éves és „örökös” DELTA tagsággal jár. A program legintenzívebb része a DELTA Nyári Akadémia, ahol évfolyamonként 150-200 fő egy-egy hetes képzése folyik. Öt napon át 15-20 neves előadó előadását hallgathatják hallgatók, az évfolyamuknak megfelelő képzési tematika témakörében. Szabadidős programok ideje alatt tudatos közösség építés munkája során kialakul egy – szakmai és baráti hálózat, a jövő vezető generációja között. Az évközi mentori program 10 különböző szakmacsoportban folyik, a hallgatók érdeklődési körének megfelelően. A képzésben való részvétel, a kiválasztást követően önkéntes és ingyenes. A felkért és közreműködő előadók az ügy társadalmi fontosságára és az alapítói csapat elkötelezettségére tekintettel önkéntes felajánlással szolgálják az ügyet, ugyanúgy, mint a segítő koordinátorok csapata is.

Első évben Békés megye, második évben, Csongrád megye, a következő években pedig ezeken túl már a határon túli magyar iskolák érettségiző diákjai közül is kiválasztásra kerültek – jelenleg a középiskolában 12 000 végzős, hazai és határon túli fiatalból - a leendő Delta hallgatók, évente, mint egy 120 – 150 új hallgató kerül be a programba. Az elmúlt 6 évben – a természetes és indokolt körülmények miatti lemorzsolódások ellenére – több, mint 600 diák vett részt a programban.

Eredmények számokban is, és visszajelzésekben is mérhetők, de ezentúl hosszútávon olyan gondolkodást, gondoskodást alakít ki, amely tudatosságot feltételez, jövőbe tekint és jó reménységgel kecsegtet.

Hálózat, aktív közösség alakul ki mind a hallgatók, mind a programban közreműködők között.

Az önkéntesség és elkötelezettség indítékai egymással párhuzamosan, egybefonódva jelennek meg, s ez egy olyan muníciót ad a fiataloknak, amely a céljaik felismerése és az azokért való tenni akarást és együttműködést is ösztönzi.

Ezzel is megalapozzák és továbbadják azt a szellemiséget, ami DELTA tűzött ki maga elé.

3.2.A DELTA program eddigi eredményeinek összehasonlítása az általános társadalmi innovációk folyamatával

93

Az Európai Alapítvány Az Élet és Munkakörülmények Javításáért elnevezésű szervezet által megjelentett tanulmány összefoglalását alapul véve a DELTA programra, mint egy társadalmi innovációs folyamatra tekintve, az alábbi megállapításokat teszem:

3.1.1. „A kihívásokra/kérdésekre adott válaszok – A tanulmány szerint az egyes projektek közös vonása az, hogy mindegyik inkább helyi kihívásokra reagál, nem pedig egy szélesebb rendszerbe illeszkedik.”

A DELTA programról elmondható, hogy helyi kezdeményezés ugyan, de nem csak kitekint, hanem közvetlenül reagál és felkészít is a jelenlegi társadalmi – gazdasági folyamatokra, azok változást előidéző hatásaira. Célcsoportját tekintve is a régiós határokon is túl megy. Az együttműködő partnerek és az előadók tekintetében pedig mind vertikálisan mind horizontálisan kiterjedő hálózatot alkot.

3.1.2. „Támaszkodás az egyénekre – A programok létrehozásában és működtetésében részt vevő emberek elkötelezettsége és lelkesedése meghatározó tényezőnek bizonyult a vizsgálatokban.”

Az idézett vizsgálat megállapítása értelmezhető a DELTA program indulására és folyamatára is. Egyértelműen az alapító lelkesedése, elkötelezettsége és előremutató víziója az, ami meghatározó. Az alapító által létrehozott munkaszervezet viszont már rendelkezik szervezeti kultúrával, szervezeti és szabályokkal, munkatársi csapattal.

3.1.3. „Fenntarthatóság – Az egyes projektek hosszú távon fenntarthatóbbá válnak, ha egy nagyobb, strukturáltabb keret részét alkotják; a kisléptékű tevékenységekre jellemző rugalmasság megőrzése érdekében azonban fenn kell tartani a megfelelő egyensúlyt.”

3.1.4. „Érdekelt felek bevonása – A különböző csoportok részvétele elősegítheti a kedvezményezettek szükségleteinek jobb megértését. Az együttműködés másik előnye, hogy mindkét oldal elvárásai reálisabbá válhatnak.

Az együttműködés társadalmi, intézményi szinten és mértékben egyaránt nyomon követhető.

3.1.5. „Jobb értékelés – Míg a projektekkel szemben egyre inkább elvárás, hogy több célt is magukban foglaljanak, úgy tűnik, hogy a nagyobb léptékű programok esetében kevesebb figyelmet fordítanak ennek pontos értékelésére. Ezért további erőfeszítésekre van szükségén e kezdeményezések rendszeres értékelése érdekében.”

A kezdeményezés önkéntesség bevonásával számos új területre, együttműködésre terjed ki, mind a mentorlás, mind a szakmai programok és előadók szakértelmének széles sprektuma következtében.

3.1.6. „A finanszírozás javítása – Számos program egyszeri vagy projektalapon működik, miközben hosszú távú hatás elérésére törekszik. Ezért kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb finanszírozására, valamint további magánfinanszírozást biztosító új lehetőségek feltárására van szükség.”

A DELTA finanszírozása folyamatosnak tervezetten indult, s a kezdetektől így is működik, új lehetőségek bevonásától az eredeti értékek megóvás miatt óvatosan gondolkoznak. Nem a mennyiségi növekedés, inkább a minőségi mélység felé haladva.

IRODALOMJEGYZÉK

A Social innovation in service delivery: New partners and approaches (Szociális innováció a szolgáltatásnyújtásban: új partnerek, új megközelítések) című jelentés.

http://www.eurofound.europa.eu/publications/htmlfiles/ef1354.htm weboldalon érhető el.

http://deltaakademia.hu

94

BEYOND THE BALACING BETWEEN EXPLORATION AND EXPLOITATION: A

In document A negyedik ipari forradalom vezetési aspektusai (Pldal 90-94)