AZ ELŐZMÉNYEK ÉS A MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA

2.1. Helyzetkép a program társadalmi – gazdasági hátteréről, a DELTA program elindulásának személyes motivációja

Az emberi erőforrással való jó, vagy rossz gazdálkodás határozza meg minden társadalom jövőjét. Meglátásom szerint soha nem volt olyan jelentősége a vezetők felkészültségének, a vezetésnek, mint korunkban, amikor értékválság, kulturális különbségek és az információk mennyisége, terjedésének sebessége egyaránt töredezetté teszik a társadalmat, kiszolgáltatottá teszik az egyént és a közösséget egyaránt.

Különösen nehezíti a helyzetet, ha egy olyan térséget vizsgálunk meg, ahol az ezredforduló óta a népesség száma nem csak a születési és halálozási ráta alakulása, hanem az elvándorlás miatt is rohamosan csökken, ahogy igaz ez Békés megye lakosságára és a Dél – alföldi régióra egyaránt. A fiatalok mind a tovább tanulás miatt, mind a munkalehetőségek korlátozott száma miatt is egyre kevésbé térnek vissza szülőhelyükre. A vállalkozások indítása számára is kedvezőtlen a helyzet, mivel a fogyasztási szokások miatt – azaz jellemző a közfoglalkoztatásból élők és a szociális gondoskodásban részesülők magas aránya – a jövedelmek nem generálnak megfelelő keresletet egy üzleti vállalkozás, szolgáltatás bevezetése számára.

De mi lesz így a térség elöregedő lakosságával? Mi lesz a régióban felnevelkedő fiatalokkal?

Hogy és ki fog gondoskodni a kiüresedő területek, falvak, házak, környezet, azaz az épített és a természeti értékek megőrzéséről, fenntartásáról, az ott élők jövőjéről?

Mi lesz a gyökértelenné váló, elvándorló vagy folytonosan ingázó fiatalokkal?

Hol és hogyan alapítanak családot?

Ilyen és hasonló kérdések sora vetődtek fel a DELTA Akadémia alapítójának fejében, amikor egy un. társadalmi innováció folyamatát indította el.

Sajátságos iskolaalapításra tett ugyanis kísérletet, ami a maga nemében újszerű és formabontó, hisz járatlan úton való kitartó menetelést irányzott elő, mintegy tudatos és öntudatos jövőt vizionálva vezetői képességekkel rendelkező tehetséges helyi fiatalok elé.

Sokan - és talán joggal - kérdezték, hogy egy mérnökember, aki közel húsz éve egy

„normálisan” működő építőipari - környezetvédelmi szolgáltató, kivitelező vállalkozást (átlagosan száz alkalmazottal) tulajdonol és vezet, miért nem marad meg a kaptafájánál. Nem beszélve arról, hogy idejét - továbbá a saját vállalkozásának egyéb erőforrásait is - a cseperedőben lévő négy fiú gyermekével, a családjával tölthető időből veszi el.

A felvetésre az a válasz, hogy éppen ezért teszi. Éppen azért, mert a gyermekei és környezete jövőjére gondol.

Ha felelősen tekint arra, hogy milyen környezetben nőnek fel, mit és hol tanulnak majd gyermekei és milyen körülmények között fognak majd dolgozni, vállalkozni, milyen jövőre készíti fel őket, akkor meg kell tennie azt, amit megtehet, amit megoldandó problémának lát.

Munkája során rájött arra, hogy az ilyen lelki alkat – aki felismeri a problémát és a megoldásért tenni is és áldozatot hozni is hajlandó - csupán csak minden huszadik embernél érhető nyomon, s a kudarcok megtapasztalására közülük is sokan feladják az álmaikat.

Sokan pedig a tenni akarásukat önzően, vagy hibásan, csupán anyagi jólét elérésére tékozolják el, majd csalódottan veszik tudomásul, hogy az anyagi jólét, a tartósnak hitt vagyontárgyak egy szempillantásra elveszthetik értéküket - éppen egy váratlan pénzügyi -, adózási,

87

gazdasági -, jogszabályi –, társadalmi -, vagy akár egy természeti katasztrófa bekövetkeztében.

Mi lehet az, amiért érdemes munkálkodni? Másokat is erre ösztönözni? Kitartásra, felelős gondolkodásra nevelni akkor is, ha ez nem „trendi”.

Ez a helyzet folyamatosan arra sarkallta, hogy szűkebb és tágabb környezetében ne fogadja el a működésképtelen, zavaros helyzeteket, melyeket jellemzően nemtörődömség, fásultság okoz és övez.

Ezen felismerés és az ebből következő elégedetlenség vezetett oda, hogy megoldást keressen erre a társadalmi problémára.

Így született meg – ahogyan az alapító nevezi - LELKI HAJTÓERŐ NEVELDE gondolata.

Ezt követően megosztotta ötletét a társadalmi élet helyi vezetőivel, az etikai alapokat képviselő keresztény egyházi vezetőkkel, a felsőoktatásban kommunikációval és vezetéselmélettel foglalkozó kutatókkal és oktatókkal, valamint az üzleti életben gyakorlott ismert és elismert vezetőkkel. Ezzel természetesen már kilépett a problémát felvető régióból, s nem csak helyi vezetőkkel épített szövetséget a cél megvalósítására.

Így alakult ki 2011-ben egy széles körű partnerség, valamint egy non profit alapítvány – (későbbiekben non profit kft. - amely egy lelkes szakértői csapat szervezésével létrehozta a Dél-alföldi Talentum Akadémia (DELTA) képzési programját.

Első évben Békés megye, második évben, Csongrád megye, a következő években pedig már a határon túli – Erélyből, a Gyergyói medencéből is - magyar iskolák érettségiző diákjai közül, 2017-ben jelenleg mintegy 12 000 középiskolát végző fiatalból kerülnek kiválasztásra a leendő DELTA hallgatók.

Az alapító szavait idézve: „Elmúlt a parttalan okoskodások ideje, későre jár, cselekedni kell, a jövőt kell építeni; erre toborzok minél több lelki (sors)társat és barátot.”

2.2.A DELTA program célja, tartalma, felépítése és várható eredménye

A vezetői képesség a kimagasló emberi tehetségtípusok között található (kreativitás, általános intelligencia, művészeti képesség, általános intellektuális képesség, specifikus iskolai alkalmasság, pszichomotoros ügyesség). Egy 2014. évi felmérés szerint a magyar lakosság 2,3 százaléka tekinthető átlagon felüli képességekkel rendelkezőnek, ezen belül a vezetői képességekkel rendelkezők célcsoportunkban található számaránya lényegesen alacsonyabb.

A kimagasló képesség összetettsége alapján részben örökölhető, részben fejleszthető, birtoklása azonban önmagában nem elégséges ahhoz, hogy a tehetség megmutassa magát.

Egy különleges képességekkel bíró fiatal a mai Magyarországon segítség nélkül nagy valószínűséggel nem találja meg azt a területet, ahol a legjobban kibontakoztathatja vezetői képességét.

Ezzel szemben talán soha nem volt olyan jelentősége a vezetés gyakorlatának, a célok meghatározásának, mint napjainkban. Elmondható, hogy ma már akár társadalmi – politikai, akár gazdasági vagy civil szervezet működését nézzük, egyik sem nélkülözheti a korszerű menedzsment tudomány ismeretét, gyakorlatát.

De azt is ki kell emelni, hogy a vezetés ismeretek alkalmazása nem elegendő a hosszú távú sikerhez. A célok kitűzése, az irányok erőforrások, eszközök alkalmazása, a munka elvégzése csak akkor hoz fenntartható eredményt, ha megfelelő értékválasztás is megalapozza ezt, ha beágyazódik egy olyan értékrendbe, amely nem a társadalmi - gazdasági környezet erőforrásainak, szereplőinek kifosztására épül, hanem együttműködésre alapul, nyertes-nyertes pozícióra épül.

Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez és felemelkedéséhez elengedhetetlen, hogy a tehetséges fiataloknak lehetőségük nyíljon képességeik kiteljesítésére. Hazánk jelenlegi válságos állapotában kulcsfontosságú a vezetői képességű fiatalok nevelése, képzése

88

és olyan kedvező körülmények kialakítása, amelyek lehetővé teszik számukra képességeik fejlesztését, hogy az ország újjáépítésének irányítói, motorjai legyenek.

A fiatal tehetségeket érő kihívások azonban összetettek és szerteágazóak. Látszólag ugyan számos lehetőségük nyílik a tanulásra és a munkában, a társadalmi tevékenységben való részvételre, de mégis kevés a számukra járható út. A társadalmi kohézió kialakítása és a gazdasági fejlődés elősegítése ugyanakkor valamennyi kiemelkedő képességű fiatal részvételét szükségessé tenné, annál is inkább, mert számuk a népesség egészéhez mérten is csökkenőben van. A népesség elöregedésének egyre erőteljesebb hatását a mai fiataloknak kell ellensúlyozniuk, ami többgenerációs válaszok kidolgozását teszi szükségessé. Ezért többszintű ifjúsági stratéga szükséges, amely a politikai döntéshozók és az érdekeltek közötti európai, nemzeti, regionális és helyi szintű együttműködésekre épül. A regionális tehetségkutató és gondozó program végrehajtásában a főszerepet a civil szerveződések, a megyei önkormányzatok és a történelmi egyházak részvételére épített együttműködések játszhatják.

A Dél-alföldi Talentum Akadémia (DELTA) által végzett – a célcsoportra irányuló bevonás, rávezetés, mentorlás – folyamat során partnerségre törekszik a felső oktatási és középiskolai oktatási intézményekkel, valamint az állami, önkormányzati szervezetekkel.

A program célja, hogy elsősorban a Dél-Alföldön - ezen belül is Békés és Csongrád megyében, valamint a határon túl élő magyar diákok számára a középiskolai és a felsőoktatást kiegészítő, Nyugat-Európában már régóta eredményesen működő, magas színvonalú képzést honosítson meg. Ennek megfelelően a Dél-alföldi Talentum Akadémia az alapító Békés Drén Kft - alulról jövő kezdeményezésére - továbbá a Békés Megyei Önkormányzat, valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegye együttműködésével indult.

Célja, hogy a kiemelkedő képességű fiatalok intenzív készségfejlesztését mozdítsa elő mindazon adottságaik fejlesztésével, amelyek segítik őket ennek megfelelő hivatásuk megtalálásában és a munkában való eredményes helytállásukban. A DELTA mindehhez olyan értékes, impulzív képzési és közösségi élményeket biztosít, amellyel megakadályozható a kiemelkedő képességű fiatalok elkallódása.

A program feladata a tehetséges diákokban már meglévő rejtett értékek felszínre hozása azzal, hogy:

 Felfedje előttük a vezetői alkalmasságot, felelősségvállalással és tettrekészséggel;

 Neveljen a morális alapokra épülő vezetéshez szükséges ismeretekre;

 Segítse őket, a már meglévő, vagy a most választott szakterületük megismerésében, illetve annak a gyakorlati területen történő tapasztalatszerzéshez, majd az első munkahelyhez jutáshoz, mentorhálózathoz

 Lehetőséget biztosítson szakmai kollégiumok- közösségek működtetéséhez;

 Elvárja, hogy a részt vevők képzettségüknek és képességeiknek megfelelő kiváló tanulmányi eredményeket érjenek el, és példaértékű szakmai és közösségi életet éljenek.

A tehetséggondozó program  mint a nemzeti oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapocs  nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok készségekké fejleszthessék vezetői adottságaikat, megismerjék a vezetői szerepekkel kapcsolatos elvárásokat, és fejleszthessék a munkavállaláshoz szükséges kompetenciáikat.

A program legintenzívebb része a DELTA Akadémia, valamint az annak tematikájához kapcsolódó Mentor Program. A Mentor Program keretében a fiatalok választott szakterületükön működő piaci, állami, vagy nemzetközi vállalatoknál, szervezeteknél gyakornoki feladatokat látnak el, felügyeletüket a foglalkoztató szervezet képviseletében egy szakmai mentor végzi, biztosítva a személyre szabott szakmai fejlődést. A képzéseken és a

89

Mentor Programon keresztül a fiatalok olyan értékeket ismernek meg, illetve kompetenciákat alakítanak ki, amelyek az eredményes vezetői tevékenység alapfeltételei. A vezetőképző tehát nem csupán egy alkalmi, élmény dús eseménysorozat, hanem egy életre szóló szemlélet elsajátítását is jelenti. A vezetőképző résztvevői tevékenységük során pontosan tisztában lesznek saját képességeikkel és egyéniségükkel, és az is magától értetődő lesz számukra, hogy tudásukat megállás nélkül bővíteniük, önmagukat fejleszteniük kell.

A tehetséges fiatalok kiválasztása – az alkalmazott kérdőíves felmérés módszere

A DELTA hallgatóinak kiválasztásánál alkalmazott kérdőíves felmérési rendszert eredetileg a II. világháborúban az Amerikai Egyesült Államok kormánya megbízásából "fejlesztették" ki.

Célja akkoriban az volt, hogy a sorköteles katonák soraiból olyan vezető/irányító képességekkel rendelkező fiatal katonákat válasszanak ki, akik személyiségüknél fogva a váratlan helyzetekből adódó stresszhelyzetekben képesek gyors, ésszerű döntések meghozatalára, és az adott szituációban a legjobb eredmény felmutatására. A háború után a katonai alkalmazást folyamatos pontosítások után, a hétköznapi polgári élet követelményeihez és a munkaadók igényeihez igazították, majd adaptálták. A munka világában azóta is sikeresen alkalmazott kérdőívek segítségével gyorsan felismerhetővé válnak a vizsgálati alany a motivációs jellemzői. Mérhetők azon képességek, amelyek a leendő vezetők önismerete és a munkaadók szempontjait figyelembe véve egyaránt meghatározónak tekinthetők (meggyőző erő - kezdeményező képesség, munkaütem, kommunikációs interakciós igény, döntéshozatali stílus stb.). A rendszer fő erénye, hogy segítségével a felmérés résztvevői számára személyre szabott

A felmérés segítségével a vezetői képesség szempontjából meghatározó „belső motivációs és hajtóerő típus” keresésére helyeződik a hangsúly, de az Akadémia által felállított képességi spektrumba nem tartozó tanulók is fontos – pályaorientációs - információkat kapnak magukról.

A vezetői készségek felismerése és elkötelezett értékalapú fejlesztése

A Dél-alföldi Talentum Akadémia azaz a DELTA létrejötte azon az egyszerű felismerésen alapul, hogy a középiskola utolsó évében legalább egy térség diákokból válasszon ki az innovatív szellemű, veleszületett stratégiai gondolkodással rendelkező tanulókat (statisztikai adatok szerint minden 20. embernek vannak ilyen adottságai). A kiválasztás után, ezen fiataloknak a vezetővé válás rögös útján akar tudatosan és hatékonyan segíteni az Akadémia keretein belül. (A jelenlegi társadalomra is igaz, hogy 1000 emberből 50-en alkalmasak stratégiai vezetőnek, de valami folytán 47 fő elkallódik, így csak 3 fő adottsága hasznosul.) A 3 és az 50 fő közötti különbséget próbálja minél kisebbre szűkíteni, és megtalálni azokat a diákokat, akik a társadalom öngondoskodás motorját jelentő, a jövő kis- és középvállalkozás létrehozására és működtetésére alkalmas, felelősséget vállalni képes és hajlandó, majdani vezetők lehetnek.

A diákok számára a részvétel térítésmentes, az előadók és mentorok tiszteletdíj nélkül működnek közre a programban. A hallgatók közül 10 – 15 fő évről évre önkéntesként visszajárnak az éves nyári akadémiai időtartamokra is, és közreműködnek a csoportok vezető koordinátoraként, mentorként.

A képzés és a programok

A DELTA - ra felvételt nyert és arról elfogadó nyilatkozatott tett fiatalok egy hároméves programba lépnek be, amely a nyári képzésből és különböző nevelő, szakmai életpálya modell kialakítását segítő programokból és rendezvényekből áll. A képzés gerincét a Nyári Akadémia alkotja, ahol a részt vevők öt napos képességfejlesztő és kulturális programokon vesznek részt. A helyszín a Dél – alföldön található kisváros, Gyula városa, amelynek adottságai arra

90

is alkalmasak, hogy felfedezhetők mind a vidéki élet értékei, mind a képzési és a szabadidős programokhoz nyújt.

A nyári képzéseket a mentorprogram keretében történő szakosodás és gyakornoki lehetőségek megteremtése köti össze. Az DELTA hallgatóival az Alapítvány titkársága, koordinátora folyamatosan kapcsolatot tart.

I. évfolyam képzési tematikája: vezetői kulcskompetenciák megismerése, kialakítása