PARADIGMAVÁLTÁS SZEKCIÓ
4.GAZDASÁGI ISMERETEK A MESTERKÉPZÉSI SZAKOKON
A képzési jegyzékben 37 műszaki mesterképzési szak szerepel. A szakok 60%-aa gazdasági ismereteket semmilyen formában sem építi be a képzési célba. Tizenegy szak a felsőoktatási szakképzésnél illetve az alapképzésnél megismert megoldással él. A logisztikai mérnöki mesterképzési szak esetében a rendelet úgy fogalmaz, hogy a képzés célja olyan logisztikai mérnökök képzése, akik természettudományos, specifikus műszaki, gazdasági, menedzsment, informatikai és ipari, közlekedési technológiai ismereteik birtokában alkalmasak a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyagáramlási, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlási folyamatok és rendszerek elemzésére, tervezésére, szervezésére és irányítására. Ez a kiragadott példa rávilágít ugyanakkor egy új jelenségre. Az általános gazdasági ismeretek mellett megjelenik a célfüggvényben a szervezési és az irányítási ismeretek iránti igény is.
Az elsajátítandó gazdasági kompetenciák továbbra is jellemzően a tudás illetve az autonómia és felelősség kompetenciaelemeknél jelennek meg. A tudás esetében háromféle megjelenési formáról beszélhetünk:
a gazdasági ismeretek más ismeretekkel együtt jelennek meg. Ennek jellemző megjelenési formája a következő: a hallgató ismeri és érti a műszaki szakterülethez kapcsolódó más szakterületek (például: logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági, munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek), határait, követelményeit és a fejlődés várható irányait.
a gazdasági ismeretek más ismeretekkel együtt jelennek. Például a hallgató átfogó ismeretekkel rendelkezik a globális társadalmi és gazdasági folyamatokról.
önállóan, nevesített formában, miszerint: a hallgató ismeri a vezetéshez kapcsolódó szervezési (és motivációs) eszközöket valamint módszereket.
A tudás illetve az autonómia és felelősség – az alapszakokhoz hasonlóan – több esetben tartalmi összhangot mutat. Ennek gyakori formája a következő: a hallgató döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, …) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza meg, teljes felelősségvállalással.
A gazdasági ismeretek és kompetenciák vonatkozásában a deskriptorokat (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség) a célokkal együtt vizsgálva véleményem szerint 5 kulcsfogalom emelhető ki:
vezetés,
szervezés,
irányítás,
döntés,
csapatmunka.
Harminchárom szak gazdasági és humán ismereteket tüntet fel a mesterképzés szakmai jellemzői között. A jellemző kredittartomány a 10-20 kredit. A gazdasági és humán ismereteken belül az érintett szakok közel fele (17 szak) nem nevesített sem gazdasági, sem egyéb humán ismeretet. Azaz megmaradt az általánosságok szintjén. A nevesített ismeretkörök között dominálnak a vezetési és menedzsment ismeretek, mégpedig 13 említéssel. Ezt követi a minőség, minőségmenedzsment (7 szak), illetve a projektmenedzsment (6 szak). A szakok több mint 10%-a nevesítette továbbá a marketinget (6 szak), a pénzügyet (6 szak), illetve a gazdálkodási, vállalkozási ismereteket (4 szak).
A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák a mesterképzésre történő belépés kritériumait is. Ezeknek szintén vannak gazdasági vonatkozási. A szakok
194
közel 90%-a belépési feltételként elvár 10 vagy legalább 10 kredit értékű gazdasági és humán ismeretet, mint például közgazdaságtan (31 szak),menedzsment (23 szak),minőségbiztosítás (15 szak),vállalkozás/vállalatgazdaságtan (9 szak).(Musinszki, 2017)
Az informatika képzési területen négy mesterképzési szak található. Három szaknak (gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus) mint azt már láthattuk, vannak előzményei az 5. és a 6. szinteken. Új szakként jelenik meg az orvosi biotechnológiai mesterképzési szak. A három már ismert szak esetében jelentős részben csak ismételni tudom az alapszakoknál leírtakat. A mérnökinformatikus szak esetében a szakmai jellemzők, a programtervező informatikus mesterszak esetében pedig – egy javasolt specializáció kivételével – a kompetenciák (tudás, képesség) utalnak a gazdasági ismeretekre.
Továbbra is hangsúlyosak a menedzsment ismeretek, ugyanakkor új elemként feltűnik a minőségbiztosítás és a kontrolling. A gazdaságinformatikus szaknál sérül a korábbi szerkezeti integritás. Egyfelől a képzési célból kikerül a gazdasági utalás, másrészt pedig a kompetenciák egyes részei (tudás, képesség, attitűd) illetve a kompetenciák és a szakmai jellemzők tartalmi összhangja a korábbiakhoz képest alacsonyabb szintet vesz fel. A rendelet szavaival élve a hallgató ismeri és érti a vállalat tevékenységi rendszerét, az értéklánc, az ellátási lánc fogalmait, a folyamatszemléletű vállalati vezetés alapelveit, a vállalati stratégiaalkotás folyamatát.Ismeri és érti a vállalati funkciók közötti kapcsolatokat, beleértve a marketing, a pénzügyi és számviteli, emberi erőforrás menedzsment, innováció menedzsment valamint az értékteremtő folyamatok menedzsmentjével kapcsolatos főbb fogalmakat és eljárásokat.Részletes ismeretekkel rendelkezik az információmenedzsment valamennyi területéről, beleértve az informatikai stratégia, folyamatmenedzsment, rendszerfejlesztés, tudásmenedzsment, IT szolgáltatásmenedzsment, projektmenedzsment, kockázatmenedzsment, teljesítménymenedzsment, informatikai vagyonnal való gazdálkodás, informatikai biztonság és IT audit fogalmi rendszerét és összefüggéseit. A kompetenciák tehát széleskörű gazdasági ismeret meglétére utalnak. Ezzel szemben a szak szakmai jellemzőei nem ennyire bőkezűek. A gazdasági ismereteknek (a természettudományi ismeretekkel egybevonva) 18-30 kredit terjedelmet adnak. Nevesített gazdasági ismeretek pedig a menedzsment kontroll, a stratégia, a vezetői számvitel illetve a gazdaságinformatikai szakmai ismeretek keretén belül a folyamatmenedzsment.
Az orvosi biotechnológiai mesterképzési szak a műszaki szakoknál megismert jellemvonásokat veszi fel. Azaz hangsúlyos igényt tapasztalunk a szervezési is vezetési ismeretek iránt, amely igény mind a kompetenciák, mind pedig a szakmai jellemzők között megragadható.
Bemeneti követelmény három szak esetében határoz meg gazdasági és humán ismereteket, elsősorban közgazdasági, vállalatgazdasági valamint menedzsment ismeteket.
A hat jogi mesterképzési szak két csoportba sorolható. Az osztatlan jogász, akodifikátor a kriminológia, illetve az összehasonlító állam- és jogtudományok mesterképzési szakoknem igényelnek érdemi gazdasági ismereteket, a KKK-k legfeljebb a társadalmi, gazdasági folyamatok alapvető jellemzőinek megismerésére utalnak. (Miközben az összehasonlító állam- és jogtudományok mesterképzési szak egyik célja olyan ügyvédek képzése, akik ügyvédként a gazdasági életben helyezkedhetnek el.)
Az európai és nemzetközi üzleti jog mesterképzési szak illetve a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási mesterképzési szak a képzési profilhoz illeszkedő gazdasági tartalmat fogalmaz meg. Előbbi esetben az Európai Unió belső piacának működési mechanizmusának ismeretét és kis mértékű nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi ismeretet, utóbbi szak esetében pedig vezetési, szervezési, emberi erőforrásmenedzsmenttel kapcsolatos ismereteket.
195 5.KÖVETKEZTETÉSEK
A képesítési keretrendszer szintjei kumulatívak, azaz a magasabb szint magában foglalja az alacsonyabb szintek tanulási eredményeit is. (Derényi–Vámos, 2015) Az alapszak a felsőoktatási szakképzésre, a mesterszak az alapszakra épül. Ez az egymásra épülés az 5., 6.
és 7. szintek között azonban hiányosan jelenik meg. A felsőoktatási szakképzés munkaerőpiaci és pénzügyi ismeretei nem köszönnek vissza az alapszakok KKK-iban. A munkaerőpiaci és pénzügyi ismeretek helyett a műszakiés az informatika alapszakokon a közgazdasági, vállalatgazdaságtani és menedzsment ismeretek élveznek prioritást. Mindez arra is visszavezethető, hogy a szintek ugyan kummulatívak, ugyanakkor a szintek közötti átjárás többirányú lehet. Miként az a 3. ábrán is látható, a 4. szintről (érettségi) mind az 5.
(felsőoktatási szakképzés) , mind a 6. (alapképzés), mind pedig a 7. szintre (mesterképzés) fel lehet lépni.
A műszaki mesterszakok belépési kritériumai és szakmai jellemzői szerves folytatásai az alapszakoknál bemutatott gazdasági ismereteknek (közgazdaságtan, menedzsment, vállalatgazdaságtan).Ez az egymásra épülés a jogi és az informatika képzési területeken jellemzően csak az egymásra épülő alap- és mesterszakok esetében értelmezhető.
3. ábra: Szintlépési lehetőségek az MKKR-ben Forrás: saját szerkesztés
Miként a képzési szintek között, úgy mindhárom képzési terület esetében a képzési szinteken belül is csak részleges összhangról szólhatunk. Az egyes képzési szinteken a szakmai kompetenciák – elsősorban a tudás – és a szakmai jellemzők szinkronja nem tökéletes.
Műszaki alapszakok esetében a közgazdaságtan és a menedzsment ismeretek mind a tudásnál, mind a szakmai jellemzőknél megjelennek. A minőséggel kapcsolatos kérdések azonban csak a kompetenciáknál, a vállalatgazdaságtani ismeretek pedig csak a szakmai jellemzőknél szerepelnek. Mesterképzéseknél erősebb a kompetenciák és a szakmai jellemzők együttmozgása. A kompetenciáknál direkt és indirekt módon fellelhető vezetési, menedzsment ismeretek általános és specifikus formában (például projektmenedzsment,
196
minőségmenedzsment, technológiamenedzsment) részei a szakmai jellemzőknek is.
Mindössze a marketing és pénzügyi ismeretek azok, amelyek jellemzően hiányoznak a kompetenciákból. Az informatika szakok KKK-iban – a gazdaságinformatika kivételével – a szakmai kompetenciák és a szakmai jellemzők közötti összhang nem figyelhető meg. A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakok kivételével a jogi képzési területen relevancia hiányában ez a kapcsolat nem vizsgálható.
A képzési szintek egymásra épülése nem zárja ki, hogy újabb és újabb fókuszpontok kerüljenek be az egyes szintek képzési és kimeneti követelményeibe. Afelsőoktatási szakképzési szakoknál a jogszabályi előírások következtében a súlypont a munkaerőpiac és a pénzügy. Alapszakoknál ilyen súlyponti terület nehezen ragadható meg. Egyszerűen szólva azt is mondhatjuk, hogy legyen valami gazdasági ismeret – elsősorban a mérnök – hallgató birtokában. Műszaki képzési területen, mesterszinten viszont egyértelműen a vezetővé válás és az ehhez szükséges kompetenciák, ismeretkörök dominanciája figyelhető meg. A vezetői képesség fejlesztése jogi és informatika képzési területen mindössze egy-egy szakon (a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási illetve a programtervező informatikus) jelenik meg azzal a különbséggel, hogy a jogi területen a kompetencia és a szakmai jellemző tartalmi összhangban áll egymással.
A súlypontok áthelyeződésével egyidejűleg a műszaki szakoknál megfigyelhető tovább az, hogy a képzési szintek növekedésével együtt nő a gazdasági és humán ismeretek aránya a műszaki képzés KKK-iban. Az alapszakoknál a gazdasági és humán ismeretek általában az összkredit 6,7-14,3%-át teszik ki. Mesterszakok esetében ez az arány 8,3-16,7% közé esik.
Jelentősen nő azonban a gazdasági és humán ismeretek aránya (alapszinten 7,2-15,4%, mesterszinten 11,1-22,2%), amikor a szakdolgozathoz rendelt kreditek nélküli kreditértékhez – azaz a tényleges kontaktórákhoz tartozó kreditekhez – viszonyítunk. (Musinszki, 2017) IRODALOMJEGYZÉK
Derényi, A. – Vámos, Á (2015): A felsőoktatás képzési területeinek kimeneti leírása, Oktatási Hivatal
González, J. – Wagenaar, R. (ed.) (2005): TuningEducationalStructures in Europe II.
Universities’ contributiontothe Bologna Process, Universidad de Deusto, Bilbao González, J. – Wagenaar, R. (ed.) (2008): Universities’ contributiontothe Bologna Process,
An Introduction, Universidad de Deusto, Bilbao
Jakkel, V. – Musinszki, Z. (2017): The Place of Accounting and Education of Accounting in theGlobalising World - Experiences of Hungary and theVisegradFour, In: M Bezpartochnyi (ed.):Transformation of internationaleconomic relations: modern challenges, risks, opportinities and prsopects,Collectivemonograph, Riga: ISMA University, pp. 148-159.
Musinszki, Z. (2017): Gazdasági ismeretek a műszaki felsőoktatásban, In: Bodzás, S. (szerk.) Műszaki tudomány azészak-kelet magyarországirégióban2017,Debrecen, pp. 311-317.
Szlamka, E. (ed.) (2015): Referencing and Self-certificationReport of theHungarianQualifications Framework tothe EQF and tothe QF EHEA.
EducationalAuthority, Hungarian National CoordinationPoint, Budapest 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról
Kommüniké Európa felsőoktatásért felelős minisztereinek
konferenciájára,http://www.nefmi.gov.hu/letolt/felsoo/bergeni_kommunike.pdf
197