Jogszabályi háttér a kisebbségek védelmében

Idézzük fel röviden azt a jogi hátteret, amely valóban sok szempontból kö-zelíti meg és védi a kisebbségek jogait! A legfontosabb törvény a már emlí-tett 1993. évi nemzetiségi törvény, amelynek célja azon emberi és politikai jogok biztosítása, amelyek az etnikai önazonosság szempontjából nélkülöz-hetetlenek. Mivel Bánd község német nemzetiségi önkormányzatának be-mutatása áll előadásom középpontjában, a nemzetiségi törvény I. fejezeté-nek 5.§-a irányadó a kisebbségi önkormányzatok létesítése szempontjából, valamint a teljes IV. fejezet, amely részletesen szabályozza ezek működését.

5. § (1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga he-lyi és országos önkormányzatok létesítése.

(2) A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érde-keinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére e tör-vényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.

(3) E feladataik ellátása érdekében jelen törvény szabályozza az önkor-mányzatok létrehozásának módját, azok jogait, kötelezettségeit, működé-si feltételeiket, kapcsolataikat az állam szerveivel.

Az Európai Karta mint kisebbségvédelmi dokumentum jogi szempont-ból gyakorlatilag ajánlásnak tekinthető, hiszen azon kívül, hogy a ratifikáci-ót követően háromévente jelentést kell benyújtani az Európa Tanácshoz, amelyet véleményez a szakértői bizottság, és válaszjelentésében kitér a nem megfelelően érvényesített vállalásokra, semmilyen jogi következménye, szankciója nincs az adott országra nézve.

Míg hatályos törvény megszegése szankciót von maga után az állam ré-széről, az Európa Tanács szankcionálási joga egyenlő a nullával. Jogkövet-kezmény nélkül mindez nemes gesztus marad. Magyarország a tizenhárom kisebbségből jelenleg hétre vállalt kötelezettségeket, legutóbb 2008-ban a cigány kisebbségre terjesztette ki vállalásait. A német kisebbség létszámát tekintve a második a hazai kisebbségek sorában.

A kisebbséghez tartozók száma

a nemzetiségi kulturális a családi-baráti

Kisebbség az anyanyelv a nemzetiséghez értékekhez,

hagyomá-nyokhoz közösségben

tartozás kötődés használt nyelv

válaszai alapján

Horvát 14 326 15 597 19 687 14 789

Német 33 774 62 105 88 209 52 912

Román 8 482 7 995 9 162 8 215

Szerb 3 388 3 816 5 279 4 186

Szlovák 11 817 17 693 26 631 18 057

Szlovén 3 180 3 025 3 429 3 108

Cigány 48 438 189 984 129 208 53 075

Bolgár 1 299 1 358 1 693 1 118

Görög 1 921 2 509 6 140 1 974

Lengyel 2 580 2 962 3 983 2 659

Örmény 294 620 836 300

Ruszin 1 113 1 098 1 292 1 068

Ukrán 4 885 5 070 4 779 4 519

1. táblázat: A 2001. évi népszámlálási adatok

ORTUTAY KATALIN

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása Magyarországon a követke-zőképpen alakult:

Év Magyar Szlovák Román Horvát Szerb Szlovén Német Cigány Egyéb

1920 89, 6 1, 8 0, 3 0, 7 0, 2 0, 1 6, 9 0, 1 0, 3 1930 92, 1 1, 2 0, 2 0, 5 0, 1 0, 1 5, 5 0, 1 0, 2 1941 92, 9 0, 8 0, 2 0, 4 0, 1 0, 1 5, 1 0, 2 0, 2 1949 98, 6 0, 3 0, 2 0, 2 0, 1 0, 1 0, 2 0, 2 0, 2 1960 98, 2 0, 3 0, 2 0, 3 0, 1 0, 1 0, 5 0, 3 0, 2 1970 98, 5 0, 2 0, 1 0, 2 0, 1 0, 1 0, 3 0, 3 0, 3 1980 98, 8 0, 1 0, 1 0, 2 0, 1 0, 1 0, 3 0, 3 0, 2 1990 98, 5 0, 1 0, 1 0, 2 0, 1 0, 1 0, 5 0, 5 0, 1 2. táblázat: A népesség anyanyelv szerinti megoszlása Magyarországon

(népszámlálási adatok alapján) (Száray 2005: 45) 3. Bánd

A magyar kormány szándéka a kisebbségi önkormányzati rendszer megerő-sítése. A magukat német kisebbséghez tartozónak valló személyek száma a cigányság után a legnagyobb Magyarországon, ez a kisebbség a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokon 378 önkormányzat megalakítására nyert jogot. 34 községben a helyi önkormányzati választásokat követően német kisebbségi önkormányzat alakult, ami azt jelenti, hogy a képviselők a kisebbség tagjai, és ők irányítják az egész település életét.

Bánd község népszámlálási adatait tekintve 2001-ben 643 lakosa volt a községnek, ma már 701 főről beszélhetünk, ebből 156 személy vallotta ma-gát a német nemzetiséghez tartozónak, a kulturális értékekhez viszont 229 fő kötődik, anyanyelvként csupán 43 személy beszéli a német nyelvet, és 66 fő esetében ez a használt nyelv.

3.1. Bánd története és lakossága

Első írásos említése egy 1233-ból származó adománylevélben található a

“terra Seg sive Band” elnevezéssel. 1552-ben, Veszprém török meghódítása idején elpusztították a falut, 1531-ben zsoldosok dúlták fel, 1556-ban még fizetett adót a török portának, 1619-től azonban már nem található meg a nyilvántartásban; elvándoroltak utolsó lakói is. A község újbóli

betelepítésé-re az 1700-as évek közepe táján kerülhetett sor, ekkor érkeztek a német te-lepesek. 1813-ban született Bándon egy személy, aki később a kegyes tanítórend tartományi főnöke és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Schröck Ferencnek hívták. Érdekes történelmi paradoxon, hogy a németnek született paptanár, nem akart az anyanyelvén tanítani, mert az a Habsburg-diktatúrával szembeni meghunyászkodást jelentette volna. 1867-ben, amikor a piaristák tartományfőnöke lett, nevét Somhegyire magyarosí-totta. 1878. július 1-jén halt meg Budapesten. A községet dicsérő szavakkal említik az 1868-as években, éppen a nemzetiségi lakosok hazaszeretete kap-csán:

„nemzetiségi (értsd: nemzeti) lelkesedés nemcsak Árpád vérből cserge-dez, a honfiui érzelem nincs épen nyelvhez, eredethez kötve… a hazafi-ság szent fogalma a nemzet és hon dicső múltja és jövője iránti lelkese-désből… fakad.”(Pákh Albert).

A rendelkezésünkre álló adatok közül az 1941-es népszámlálás adatai időben a legkorábbi források. A falunak 705 lakosa volt, 340 férfi, 365 nő.

Anyanyelv szerint: 88 magyar (12,5%), 1 cigány és 616 német (87,4%). A lakosság 91,6%-a tudott magyarul. A lakosok közül 492-en (69,8%) a ma-gyart, míg 213-an (30,2%) a németet vallották nemzetiségüknek. A magyar-országi németek helyzete a háború után ugyanolyan nehéz lett, mint Kelet-Európa többi államában, ahol a helyi németeket háborús bűnösként kezelték.

1945. november 4-én nemzetgyűlési választásokat tartottak Magyarorszá-gon. A választójogi törvény kizárta a választásból azokat, akik 1941-ben német nemzetiségűnek vallották magukat, a német hadseregben szolgáltak, vagy Volksbund-tagok voltak. Ezzel magyarázható, hogy Bándon mindösz-sze 312 fő mindösz-szerepel a választási névjegyzéken. A választások után megala-kult Tildy-kormány hozta meg 1945. december 22-i ülésén a 12. 330/1945 számú rendeletét, amely a magyarországi németek kitelepítéséről rendelke-zik.

3.2. Bánd települési önkormányzata

1990-től működik önálló önkormányzat, 1995-től pedig német nemzetiségi önkormányzat. A helyi önkormányzat a polgármesterből és hét tagból áll, valamint a körjegyzőből, a német kisebbségi önkormányzat öttagú. A

pol-ORTUTAY KATALIN

gármester a kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese. Több kisebbségi ön-kormányzati tag a települési önkormányzat tagja is. Jelenleg 701 lakosa van a községnek, 1986 óta működik német nemzetiségi óvoda. Az óvoda szak-mai tevékenységét a német nemzetiségi nevelés jellemzi a leginkább, az óvónők német nemzetiségi óvónői diplomával rendelkeznek, nyelvoktató óvodáról beszélhetünk. A kisebbségi önkormányzatnak egyetértési joga van az óvodával kapcsolatban, a fenntartó a község. Iskola nincs, német nyelvű istentisztelet sincs. Az utcatáblák kétnyelvűek, és létezik egy helyi lap, a Bándi Hírmondó, amely kétnyelvű. Nemrég jelent meg egy kétnyelvű kötet, amely a falu történetét dolgozza fel. A község híres szülöttéről elnevezett Schröck Ferenc Kultúregyesület célja a néphagyományok feldolgozása, to-vábbadása, a nemzetiségi identitástudat erősítése. Az egyesületen belül mű-ködik a Német Nemzetiségi Dalkör, amelynek célja, hogy a népdalkincset megőrizze és továbbadja.

A község több híres szülöttel is büszkélkedhet, a volt köztársasági elnök, Mádl Ferenc a település díszpolgára, Mádl Antal professzor, germanista, de említhetjük Freund Tamást is, az ismert agykutatót. Valamennyien a német nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.

A község nyelvi helyzetét illetően megállapítható, hogy anyanyelvű né-met csupán a 70 év feletti lakosok között található, egyébként iskolai kere-tek között tanultak németül a nemzetiségi származásukat büszkén vállalók is. Prognosztizálható, hogy 10-20 év múlva egyetlen német anyanyelvű sem él majd a településen. Nemzeti identitástudatuk erős, hagyományaikat ápol-ják, őrzik, a sokkal nagyobb létszámú, zömmel a környező városokból idete-lepült magyar lakosság elfogadja és tiszteletben tartja a német nemzetiségi hagyományok ápolását, semmilyen konfliktus nincs a többségi és a kisebb-ségi lakosok között.

A kisebbségi önkormányzat a nemzetiségi törvény értelmében széles kö-rű jogokkal rendelkezik ugyan, ezek érvényesítéséhez, egyébként ország-szerte, hiányzik az anyagi fedezet. Az önkormányzatoknak joguk van okta-tási intézmények alapítására, átvételére, de ma ez ritka, mert nincs olyan anyagi forrása az önkormányzatnak, amellyel ki tudná egészíteni az állami normatívával le nem fedett összeget.

Bándon az óvodát a települési önkormányzat tartja fenn, de mivel nyelvoktató óvoda, magasabb a normatíva, és gyakorlatilag minden gyerek ebbe az óvodába jár, a magyar többséghez tartozók is.