I can keep on having/getting it renewed
6.3. Anyanyelvi segítség a szemantizációban
Az egynyelvű szemantizáció igen hasznos eljárás az idegennyelv-oktatásban, különösen akkor, ha hozzáértő pedagógus végzi. Sok olyan
le-xikai egység van, amelynek a jelentése egyértelművé tehető szemléltetéssel az anyanyelv segítsége nélkül is. Ügyelni kell azonban a jelentést a szöveg-környezettel feltárni szándékozó eljárásokra még viszonylag egyszerű ese-tekben is. Hihetetlenülsok a félreértés, amelyet csak az anyanyelvvel osz-lathatunk el a többnyire egynyelvű szemantizáció valamelyik stádiumában, nem dobva ki a gyereket a fürdővízzel. Jómagam sem hinném el, hogy mi-lyen és mennyi félreértés származhat abból, ha a jelentésfeltárásból – vala-miféle divatnak hódolva, a maradiság vádjától félve – száműzzük az anya-nyelvet, ha nem végeztem volna el egy kísérletet (Budai 2006).
Olyan nem angol szakos egyetemi hallgatók voltak a kísérleti alanyaim, akik öttől tizennégy éves angoltanulást és nyelvvizsgát tudhattak maguk mögött. Jól ismert szavakat tartalmazó mondatokba ágyazva csak az extendnek és azexpandnek a jelentését kellett megfejteniük a szövegössze-függés alapján. Cselesek voltak a mondatok, mert következetesen felcserél-tem bennük a két igét, amire azonban senki sem jött rá, bizonyítékául annak, hogy valóban ismeretlenek voltak az igék; ugyanakkor mind a két ige köz-vetíthetett számukra valamilyen információt az expander, expanzió, illetve az extenzív révén. (Gazdasági ismereteket tanuló hallgatókról van szó.)
Itt csak két feladat megoldásainak a bemutatására szorítkozhatom:
1.The bird expanded its wings in flight. (Helyesen:extended!)
Tulajdonképpen találós kérdésről van szó: Mit csinál a madár a szárnyá-val repülés közben?
A helyes választ a magyarban szokásos szótári alakban kellett megadni:
széttár/kitár. Volt ezeken kívül kiterjeszt, szétterjeszt, kinyújt, mozgat, csapkod, használ, felemelkedik.
2. A következő feladat már nehezebb találós kérdést jelent:
The guests extended a little when they’d had a glass or two of wine.
(Helyesen:expanded!)
A húsz kísérleti alanytól csak egyetlenegy helyes választ (feloldódik) kaptam. A többiek a következő megoldásokon osztoztak: ellazul, megnyílik, elengedi magát, felderül, ittassá válik, berúg, megszédül, fogyaszt, bemeleg-szik, elbágyad, marad, kibontakozik.
A többi feladat is a fentiekhez hasonló eredményeket hozott.
Lehetne vitatkozni azon, hogy mely megoldások fogadhatók el szinoni-mákként, és melyek tartoznak az elfogadhatatlanok közé. Az azonban
vitat-BUDAI LÁSZLÓ
lehetnek, amelyeket tisztázni kell. A tisztázatlan szinonimák csak sejtetik a jelentést, az elfogadhatatlan megoldásokkal pedig nemcsak az a baj, hogy a tanulónak nem sikerült megfejtenie a jelentést, hanem az is, hogy a valóditól teljesen eltérő jelentést tulajdonít a lexikai egységnek.
Minden szemantizáció alkalmával gondolnunk kell Saussure soraira:
„Pszichológiai szempontból gondolatunk, ha a szavakkal való kifejezé-sétől eltekintünk, csak amorf és körvonalazatlan tömeg. Filozófusok és nyelvészek mindig egyetértettek abban, hogy jelek segítsége nélkül képtele-nek volnánk két fogalmat egymástól világosan és tartósan megkülönböztet-ni. A gondolat önmagában véve olyan, mint egy ködfolt, amelyben szükség-képpen semmi sincs elhatárolva. Nincsenek előre meghatározott fogalmak, és semmi sem különül el addig, míg a nyelv meg nem jelenik” (Saussure 1967:144).
A ködfolt eloszlatásának, a fogalmak elkülönítésének nincs jobb eszköze az anyanyelvnél.
A szókinccsel kapcsolatos feladatok persze még nem oldódnak meg az-zal, ha egy-egy adott kontextusban sikerül egyenlőségjelet tenni egy anya-nyelvi és egy idegen anya-nyelvi lexikai egység közé. Lehetnek ugyanis olyan kontextusok, amelyekben az egyenlet érvényét veszti. Az ilyen esetek nem kivételek, hanem természetes különbségek két nyelv lexikai egységei között.
Szakszerűbben fogalmazva: két nyelv bizonyos kontextusokban egymásnak jelentésükben megfeleltethető lexikai egységeinek rendszerintkülönbözik a disztribúciója.
Szemléltetésként lássuk az angolSTAND és a magyar ÁLL eltérő diszt-ribúcióját:
Megjegyzések az ábrához:
(i) A jelentéskörök száma nem teljes.
(ii) A jelentéskörök nem méretarányosak.
(iii) Valamennyi jelentéskörnek lehetnek további metszetei.
A fentieket bizonyító példák:
a) Kontextusok, amelyekben érvényes a STAND = ÁLL / ÁLL = STAND egyenlet:
Don’t juststand there – do something! Ne csakállj ott – tegyél is vala-mit!
The carstood in the garage for weeks. Az autó hetekig a garázsbanállt.
b) Kontextusok, amelyekben nem érvényes aSTAND = ÁLL egyenlet:
STAND = ÁLLÍT/TÁMASZT: He stood the ladder against the wall. A falhozállította a létrát. / A falnaktámasztotta a létrát.
STAND = MARAD: Stand still while I take the photo. Maradj nyug-ton, amíg lefényképezlek!
STAND = FIZET: Istood him a drink.Fizettem neki egy pohárral.
STAND = BÍR: Can you stand the pace of work? Bírod a munkatem-pót?
STAND = ÉRVÉNYBEN VAN: The world record stood for twenty years. A világcsúcs húsz évigvolt érvényben.
BUDAI LÁSZLÓ
c) Kontextusok, amelyekben nem érvényes a ÁLL =STAND egyenlet:
ÁLL = SIT: Egy nagy busz állt odakinn. A large bus was sitting outside.
ÁLL =LIE: Liverpool a harmadik helyenáll a futballbajnokságban. Li-verpoolare lying third in the football championship.
ÁLL =STOP:Állj! Elsőbbségadás kötelező!Stop and give way.
(JÓL) ÁLL =SUIT: Ez a ruha jóláll neki. This dresssuits her.
ÁLL =SAY/READ: Azáll rajta, hogy… It says/reads…
(Egy jó szótár segítségével a hasonló példapárok százai gyűjthetők.) A lexikai halmazok elemeit csak tipikus környezetükkel együtt, kollokációkban lehet és kell elsajátítani. A magyar és az angol nyelvi kollokációk között jóval nagyobb a hasonlóság, mint az eltérés, de tudatun-kig főként a különbségek jutnak el, különösen hibás kollokációk formájá-ban. Néhány példa a csábításra:
Bizonyos lexikai egységek az egyik nyelvben társulhatnak egymással, a másikban pedig nem: A nagy + hó helyes, a*big + snow helytelen. Adeep + snow helyes, a *mély + hó helytelen. Ebben az esetben lehet magyaráza-tot adni az eltérő disztribúcióra: máshonnan méri a hó tömegét a magyar (lentről felfelé), mint az angol (fentről lefelé). Az angol éghajlatot ismerve érthető agreen Christmas (fekete karácsony) és agreen winter (enyhe tél) is. A melegház is lehet greenhouse, hiszen az üvegen át lehet látni a zöld növényeket. Tényleg fekete lehet a véreshurka (black pudding). Van kék színben is farmernadrág (blue jeans). A nyílt tenger (the blue sea) is lehet kék. Az aranyszőke haj is elfogadható yellow hair-nek. Tényleg vörös a keze a véres kezűnek (red-handed). Nem sok fantázia kell ahhoz sem, hogy barna orrúnak képzeljük el a seggnyalót (brown-nosed).
Az irigységnek azonban semmilyen színe sincs, mégis színt ad neki mind a két nyelv, de nem ugyanazt a színt: a sárga + az irigységtől helyes, a
*yellow + from the envy helytelen. Agreen + with envy helyes, a *zöld + irigységgel helytelen. Itt ráadásul még a grammatika sem kongruens: a ma-gyar határozott névelővel az angol zéró névelő áll szemben, a -tól/-től-nek pedig nem afrom, hanem awith felel meg.
Hogy még a számunkra különös színeknél maradjunk: sem a white coffee (tejeskávé), sem awhite lie (füllentés) nem fehér; számomra a hold sem kék [once in a blue moon (nagyritkán, hébe-hóba)]. Nem tudom, miért zöld a pecsenyeliba (green goose), talán az éretlensége, a fiatalsága miatt;
miért kékek a malacságok, a sikamlós tréfák (blue stories); miért lesz kék a levegő, ha úgy káromkodik, mint egy kocsis (turn the air blue); és miért sárga a bulvársajtó (yellow press). Az sem jobb, ha feketére és kékre verik az embert (He was beaten black and blue); mi mindenesetre úgy látjuk, hogy kékre-zöldre verték.
Ha találunk logikát, ha nem egy másik nyelv számunkra furcsa nyelvi társulásaiban, csak tudatos memorizálással lehet kivédeni a kollokációs hi-bákat, amiben ugyancsak segítségünkre van az anyanyelv.
3. Még egy tanulságos példa a lexikával kapcsolatban. Az egyik unoká-mat, aki két tannyelvű osztályba jár, és elég jól tud már angolul, arra kértem, fejtse meg, hogy mi a jelentése aglue ear-nek az alábbi mondatban:
Secondhand tobacco smoke causes conditions such as asthma, bron-chitis and glue ear.
A fiú elkövette azt a súlyos hibát, hogy fütyült a mondatra, és szöveg-összefüggés nélkül azonnal elkezdte keresni a kifejezést a szótárban. Mivel nem találta, bátorkodott addigi ismereteire támaszkodni, és megadta nekem a jelentést: ragasztófül. De hát ilyesmi nincs is – mondtam én. Szerinte van:
vannak olyan papírból kivágott figurák, amelyeknek behajtható, ragasztható fülei vannak. Mikor elolvastattam vele a fenti angol mondatot, azonnal rá-jött, hogy valamilyen fülbetegségről van szó. Ennyi tudás már elég is lehet a glue ear-ről, de a pontos jelentés megadása csak az anyanyelv segítségével lehetséges: középfülgyulladás. Egy orvos persze még a latin megfelelőjét is tudhatja: otitis media.
Az egyik tanulság, hogy a jelentés mindig kontextushoz, szituációhoz kötött, amit nem győzünk elégszer elmondani tanítványainknak.
A másik tanulság a kísérleti feladatok megoldásaiból is levonható: A je-lentésfeltárás során a tanuló agya ide-oda cikázva pásztázza anyanyelvén és köztesnyelvén, sőt nem verbálisan elraktározott ismereteit, tapasztalatait, és kiszámíthatatlan, hogy a ködfoltokból milyen asszociációk alapján milyen jelentést ragad meg. Minthogy a tudattartalmak egyénenként változnak, az asszociációk is és a jelentések is igen változatosak lehetnek. A ragasztófül bizonyára keveseknek ugrott volna be jelentésként. A fantázia, az érdeklő-dés, a pillanatnyi testi-lelki állapot is differenciálja a megtalálni vélt jelenté-seket. Az egynyelvű szemantizációval szabadjára engedhetjük a tanulók fantáziáját, juthat szerep a próba szerencsének, de a végeredmény ne
sejté-BUDAI LÁSZLÓ
sek halmaza legyen, hanemjuttassuk el a tanulót az anyanyelv segítségé-vel az egyértelmű fogalmakhoz.
Irodalom
Banó I. – Kosaras I. (szerk.) 1977. Az orosz nyelv oktatásának metodikája általá-nos és középiskolai tanárok számára. Budapest: Tankönyvkiadó.
Banó I. – Szoboszlay M.(szerk.) 1972. Általános metodika az angol, francia, né-met, olasz, spanyol nyelv iskolai tanításához. Budapest: Tankönyvkiadó.
Budai L. 1979.Grammatikai kontrasztivitás és hibaelemzés az alap- és középfokú angolnyelv-oktatásban. Budapest: Tankönyvkiadó.
Budai L. 2003. „minden áldozatrai készségnek” A transzláció és szerepe a mondat-elemzésben.Alkalmazott Nyelvtudomány. 3. évf. 2. sz. 21–39.
Budai L. 2006. Idegennyelv-tudás vagy idegennyelv-sejtés? Iskolakultúra. XVI.
évf. 4. sz. 61–73.
Budai L. 2007.Élő angol nyelvtan. Rendszeres kontrasztív grammatika sok példá-val.Osiris Kiadó, Budapest.
Budai L. 2009. BA Students English Grammar. Theory and Practice. Budapest:
Osiris Kiadó.
Budai L. – Radványi T. 200929. Angol nyelvtan a középiskolák számára. Budapest:
Nemzeti Tankönyvkiadó.
Deme L. 1971. Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Budapest:
Akadémiai Kiadó.
É. Kiss K. – Szabolcsi A. 1992. Grammatikaelméleti bevezető. In: Kiefer F. 1992:
21–77.
Keszler B. (szerk.) 2000.Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kiefer F. (szerk.) 1992. Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest:
Akadémiai Kiadó.
Language 1990. Austin, P. (ed.) 1988. Complex sentence constructions in Australian languages. (Typological studies in language 15.) Amsterdam &
Philapelphia: John Benjamins. Reviewed by Barry Alpher, Cornell University.
Language 1990. Vol. 66, No. 2. 356–363.
Saussure, F. de 1967.Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest: Gondolat.