változása a magyarra fordított filmszövegekben
4. Eredmények
Az 1. táblázat az előkészítő stratégiára jellemző fordítói megoldásokat mu-tatja be az indirektség/direktség, valamint a kontextuális előfeltételek di-menziójában.
POLCZ KÁROLY
Can/Could/Will/Would you do X?
D2(képesség [+feltételes mód], hajlandóság [+feltételes mód] → aktus típusa
direktségi szint
kérés n =186
utasí-tás n=114
ajánlat n=11
meg-hívás n=7
tanács n=1
fenye-getés n=1
→ D1 (felszólító mód)
11,29%
(21)
30,70%
(35)
9,1%
(1)
- 100%
(1)
-→ D2 (képes-ség)
2,15%
(4)
0,87%
(1)
- - -
-→ D2 (képes-ség+felt.)
3,76%
(7)
5,26%
(6)
- - -
-→ D2 (hajlan-dóság)
16,12%
(30)
3,51%
(4)
54,55%
(6)
85,71%
(6)
-
-→ D2 (hajlan-dóság+felt.)
60,75%
(113)
54,38%
(62)
18,18%
(2)
14,28%
(1)
- 100%
(1)
→ D2 (enge-délykérés+felt.)
3,76%
(7)
- 9,1%
(1)
- -
-→ Egyéb 2,15%
(4)
5,26%
(6)
9,1%
(1)
- -
-1. táblázat: A forrásnyelvi előkészítő stratégia fordítására jellemző direktsé-gi szintek és kontextuális előfeltételek
A táblázat első sorában a vizsgált felszíni szerkezetek által megvalósított diskurzusaktusok szerepelnek, míg az első oszlop a mintában előforduló célnyelvi direktségi szinteket mutatja. A direkt stratégiákat D1 jelzéssel lát-tam el. Ez a felszólító módot és funkcionális megfelelőit foglalja magában.
D2 jelzést kaptak a konvencionálisan indirekt stratégiák. A D2 szint további differenciálása nehézségekbe ütközik, ugyanis tudomásom szerint nincs empirikus bizonyíték arra, hogy a CCSARP-projektben a D2 direktségi szint alatt meghatározott további szintek alkalmazhatók egyéb nyelvekre és kultú-rákra is (l. Blum-Kulka és mtsai 1989: 18). Ezért a célnyelvi szövegelemzés során azt vizsgálom, hogy a D2 szinten belül a fordítók mely kontextuális előfeltételeket részesítik előnyben. A táblázatban az előfeltételek zárójelben szerepelnek. Az alábbi nyelvi példák után a betűjel a sorozat kódját (l.
forrá-sok), az első szám az évadot, a második két szám az epizódot jelöli, míg az utolsó négy szám percben és másodpercben mutatja, hogy a megnyilatkozás hol található az adott epizódban.
A kérés és az utasítás aktusa esetén a fordítók által leggyakrabban al-kalmazott kontextuális előfeltétel a feltételes móddal kombinált hajlandóság (60,75% és 54,38%): Mr. Hicks, would you come with us, please? → Mr.
Hick velünk jönne, kérem? (A119 11:26). A kérés tekintetében a második leggyakoribb megoldás a feltételes mód nélküli hajlandóság kontextuális előfeltétele (16,12%), míg a D1 szintre (felszólító mód) csak az esetek 11,29%-ában térnek át a fordítók:Can you get me an autograph…?→ Kérj egy autógrammot…! (OC122 14:58). A további lehetőségek, mint a képes-ség, az engedélykérés és az egyéb megoldások meglehetősen alacsony szá-zalékban fordulnak elő.
Az utasítás aktusát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a második leggya-koribb fordítói megoldás a D2→D1 szintváltás (30,70%). Tehát a fordítók a konvencionálisan indirekt stratégiát direkt stratégiára váltják: Will you answer his question? → Válaszolj rendesen! (OC102 17:32). Ez azzal ma-gyarázható, hogy az utasítás aktusa a kéréssel ellentétben általában a beszélő hatalmát feltételezi, így a fordítók gyakrabban döntenek a direkt stratégia mellett. A többi lehetőség (képesség, hajlandóság, engedélykérés, egyéb) nem kap számottevő szerepet a célnyelvi megoldások között.
Az ajánlat és a meghívás esetében kevesebb adattal szolgál a minta. A célnyelvi szövegben leggyakrabban a hajlandóság (kívánság, óhaj) mint kontextuális előfeltétel szerepel (54,55% és 85,71%): Would you like some tea? →Kérsz egy csésze teát? (GG101: 19:18). Ezt követi a feltételes mód-dal kombinált hajlandóság (18,18% és 14,28%): Would you like something to drink? → Inna valamit? (F1017 11:07). A feltételes mód nélküli kontextuális előfeltétel viszonylag gyakori alkalmazására a következő hipo-tézis szolgálhat magyarázatul. A meghívás és az ajánlat a kéréssel és az uta-sítással ellentétben kevésbé „arcfenyegető”, ugyanis a hallgató hasznát szol-gálja (Tsui 1994: 98). A direktebb stratégia használatával a beszélő az aktus őszinteségét hangsúlyozza. A magyar nyelvben a feltételes mód nélküli haj-landóság direktebb stratégiának tűnik.
POLCZ KÁROLY
A többi lehetőség csak egy-egy esetben fordult elő. A tanács és a fenye-getés tekintetében olyan kevés adat áll rendelkezésre, hogy nem célszerű következtetést levonni.
Az 2. táblázat a javaslattevő formára jellemző fordítói megoldásokat mutatja be az indirektség/direktség, valamint a kontextuális előfeltételek dimenziójában.
Why don’t you do X? D2 (ok)→ aktus típusa
direktségi szint
tanács n=36
kérés n=25
utasítás n=23
meghívás n=16
ajánlat n=4
→ D1 (felszólí-tó mód)
41,66%
(15)
72,00%
(18)
78,26%
(18)
56,25%
(9)
-→ D2 (ok) 44,44%
(16)
16% (4) 8,69%
(2)
18,75%
(3)
50,00%
(2)
→ D2 (hajlan-dóság)
- 4,00%
(1)
4,35%
(1)
12,50%
(2)
-→ D2 (hajlan-dóság+felt.)
- 8,00%
(2)
4,35%
(1)
-
-→ D2 (enge-délykérés)
- - - - 25,00%
(1)
→ Egyéb 13,88%
(5)
- 4,35%
(1)
12,50%
(2)
25,00%
(1)
2. táblázat: A forrásnyelvi javaslattevő forma fordítására jellemző direktségi szintek és kontextuális előfeltételek (Polcz 2008 alapján)
A táblázat első sora a diskurzusaktusokat, míg az első oszlop a célnyelvi direktségi szinteket és a kontextuális az előfeltételek tartalmazza.
A kérés és az utasítás esetében a fordítók nem ragaszkodnak a D2 szint megtartásához, hanem jellemzően a D2 szintről a D1 szintre térnek át (72%
és 78,26%): Why don’t you print that tread and see how good you are? → Akkor vedd le szépen azt a cipőnyomot! (CSI101 10:29) Az ok és a hajlan-dóság kontextuális előfeltétele csak néhány példában fordul elő. A tanács aktusa esetén 41,66%-ban tapasztalható áttérés a D1 szintre, ugyanakkor a fordítók közel hasonló arányban ragaszkodnak a D2 szinthez az ok
kontextuális előfeltételének megtartásával, vagyis a szintaktikai szerkezet tükörfordítását részesítik előnyben: Why don’t you go see Dr. Gettleman?
→ Miért nem mentek el Dr. Gettlemanhoz? (F903 07:29). A meghívás ese-tében is a D1 felszólító mód dominál (56,25%), míg a D2 szint, az ok és a hajlandóság ritkábban fordul elő (18,75 és 12,50%), de erre nézve kevés adat áll rendelkezésre. Az ajánlat esetében a kevés adat miatt következtetés nem vonható le.
A táblázatból tehát megállapítható, hogy a tanács aktusának kivételével a fordítók jellemzően az indirekt D2 szintről a direkt D1 szintre térnek át.
Feltevésem szerint ennek oka abban keresendő, hogy a magyar nyelvben a javaslattevő forma sokkal inkább jellemző a tanács aktusának megvalósítá-sára, mint a kérés, az utasítás, a meghívás vagy az ajánlat kifejezésére. Ép-pen ezért az utóbbi négy aktus esetében a fordítók az eltérő pragmalingvisztikai konvenciók miatt megváltoztatják a szintaktikai szerke-zetet. Következésképpen feltételezhetjük, hogy ha a fordítók pragmatikai kiigazításra kényszerülnek, akkor a pragmatikailag átláthatóbb szintaktikai formát, jelen esetben a felszólító módot részesítik előnyben.
5. Összegzés
Az előkészítő stratégia esetében a célnyelvi megnyilatkozások direktségi szintjében számottevő változást nem tapasztalunk. Ez azzal magyarázható, hogy ezek a pragmalingvisztikai eszközök a magyar nyelvben is alkalmasak ugyanazon diskurzusaktusok kifejezésére, ezért a fordítók nem érzik szük-ségesnek a direktségi szint megváltoztatását, csupán a kontextuális előfelté-telek tekintetében látunk elmozdulást a feltételes móddal kombinált hajlan-dóság javára. Feltételezésem szerint a javaslattevő forma a két nyelvben más-más diskurzusaktusok megvalósítására alkalmas. Ha a fordító úgy érté-keli, hogy a forrásnyelvi pragmalingvisztikai eszköz, jelen esetben a javas-lattevő forma nem alkalmas az adott diskurzusaktus kifejezésére a célnyelv-ben, akkor nem a D2 szinten rendelkezésre álló szintaktikai formák közül választ, hanem áttér a direktebb és pragmatikailag átláthatóbb D1 szintre.
Jelen vizsgálat eredményeit szükséges nagyobb mintán is ellenőrizni.
Továbbá a nem fordítás eredményeképpen keletkezett autentikus magyar filmszövegeken végzett hasonló elemzések segítségével feltárható, hogy milyen pragmalingvisztikai és szociopragmatikai eltérések figyelhetők meg a fordított és az autentikus szöveg direktívum-stratégiái tekintetében. A
ha-POLCZ KÁROLY
sonló kutatások eredményei hasznos iránymutatásul szolgálhatnak a fordítók számára a szükséges pragmatikai kiigazítások vonatkozásában.
Irodalom
Blum-Kulka, S. 1987. Indirectness and politeness in requests: same or different?
Journal of Pragmatics11, 131–146.
Blum-Kulka, S., House, J., Kasper, G. 1989. Investigating Cross-Cultural Pragmat-ics: An introductory overview. In: Blum-Kulka, S., House, J., Kasper, G. (eds.) Cross-Cultural Pragmatics: Requests and Apologies. Norwood, New Jersey:
Ablex Publishing. 1–33.
Blum-Kulka, S. 1989. Playing it Safe: The Role of Conventionality in Indirectness.
In: Blum-Kulka, S., House, J., Kasper, G. (eds.) Cross-Cultural Pragmatics:
Requests and Apologies. Norwood, New Jersey: Ablex Publishing. 37–70.
Brown, P., Levinson, S. 1987. Politeness: Some Universals in Language Usage.
Cambridge: Cambridge University Press.
Ervin-Tripp, S. 1997. Ott van Szibil? A direktívumok szerkezete az amerikai an-golban. In: Pléh Cs., Síklaki I., Terestyényi T. (szerk.)Nyelv– Kommunikáció – Cselekvés. Budapest: Osiris. 82–122.
Green, G. 1975. How to get people to do things with words. In: Cole, P., Morgan, J. (eds.) Syntax and Semantics 3: Speech Acts. New York: Academic Press.
107–142 .
House, J. 1986. Cross-Cultural Pragmatics and Foreign Langauge Teaching. In:
Seminar für
Sprachlehrforschung (ed.) Probleme und Pespektiven der Sprachlehrforschung.
Frankfurt: Scriptor. 281–295.
Polcz K. 2008. Az angol javaslattevő forma által megjelenített diskurzusaktusok a filmszövegek fordításában.Fordítástudomány 10. évf. 2. szám, 5–21.
Szili K. 2004.Tetté vált szavak: A beszédaktusok elmélete és gyakorlata.Budapest:
Tinta.
Trosborg, A. 1995. Interlanguage Pragmatics. Berlin, New York: Mouton de Gruyter.
Tsui, A. B. M. 1994.English Conversation. Oxford: Oxford University Press.
Wierzbicka, A. 2003.Cross-Cultural Pragmatics: The Semantics of Human Inter-action.Berlin: Mouton de Gruyter.
Források
Alias.1. évad 2001. Touchstone Television. (Magyar szöveg: Németh Renáta) [A]
Crime Scene Investigation: CSI. 1–2. évad 2000. CBS Paramount Productions (Magyar szöveg: Gila Zsuzsa) [CSI]
Desperate Housewives. 1–2. évad 2004. Buena Vista Home Entertainment, Inc., Touchstone Television. (Magyar szöveg: Simon Nóra) [DH]
Friends. 9–10. évad 2003. Warner Brothers. (Magyar szöveg: Liszkai Szilvia) [F]
Gilmore Girls. 1. évad 2000. Warner Brothers. (Magyar szöveg: Galadics Anna) [GG]
Grey’s Anatomy. 1–3. évad 2005. Buena Vista Home Entertainment, Inc., Touch-stone Television. (Magyar szöveg: Tóth Enikő) [GA]
Lost1.,3. évad 2004. Touchstone Television. (Magyar szöveg: Vajda Evelin) [L]
Orange County 1–2. évad 2003. Warner Brothers. (Magyar szöveg: Takács Emőke) [OC]