• Nem Talált Eredményt

JOGÉLET

In document POLGÁRI JOG KAPCSOLATBAN: (Pldal 125-132)

fenn-maradván a peres eljárásra, annál is inkább, mert ilyen termé-szetű jogvita megoldására a perenkívüli eljárás amúgysem al-kalmas, de amelyre azért is nincs szükség, merthiszen ez a pe-renkívülí megállapító végzés végrehajtási jogot úgysem ad.

Egyedül a fenti három eset kivétel csak a szabály alól, mert ez esetekben a jogalap kérdése prima facie tisztázható. Ezeken túlmenően a jogalapra vonatkozó kifogást respektálni ezen el-járásban, ellenkezik a törvény céljaival azért is, mert ezzel a fél az egész megállapítási eljárást tetszése szerint meghiúsíthatná, ami végeredményben az ügyvéd érdekköre semmivel sem indo-kolható hátrányát jelentené, merthiszen — mint a Kúria kiemeli

—, az ügyvéd a megállapító végzés alapján telekkönyvi előjegy-zéshez juthat (P. H. T. 748. szám).

A Kúria a döntvényben elfoglalt álláspont további igazo-lásaként hivatkozik a Ppé. 18. §-ának történeti előzményére is, nevezetesen arra, hogy a Ppé. 18. §-a a Trvts 252. és Sommás eljárás 108. §-a helyébe lépett, amelyek szerint a bíróság a per-beli képviselő díját, tekintettel'a teljesített munkára, képviseltje irányában is megállapította, és e megállapításban sem vizsgálta és döntötte el a bíróság, hogy a képviselt fél tartozik-e megálla-pított díjjal az ügyvédjének, és illetve valamely megállapodás vagy fizetés, stb. folytán költségigénye fennáll-e vagy sem.

Curia locuta, controversia finita. A Kúria zárószava azon-ban nemcsak törvényi erejénél fogva zárja le a már közéi két évtizedes vitát, de dogmatikailag és jogpolitikailag egyaránt meggyőző és megnyugtató okfejtésével is.

Dr. Baila Ignác.

72

mák is, így pl. a részvényesi demokrácia problémája, szintén a.

legnagyobb mértékben aktuálisakká váltak valamennyi kísérő jelenségükkel együtt. Megváltoztak azok a szemlélő módok is, amelyek az igazgatási organumokat, mint idegen tőke bizalmi embereit vezetik. Majdnem valamennyi államban nehézségek és összeomlások is merültek fel, amelyek a részvényügy területén a reform szükségességét hangsúlyozzák. Igazságtalanságoktól és általánosításoktól azonban óvakodnunk kell. Ezer olyan eset van, amikor a részvénytársaságok szervei lelkiismeretes veze-téssel, ellenőrzéssel és revízióval vállalataikat nehéz időkben fenntartották. Nem minden összeomlás bűnös. Amennyiben pe-dig hibákról lehet beszélni ilyen esetekben, minden egyes össze-omlási ügy oka más és más. Bizonyos azonban az, hogy a tőkés körök most megnyilvánuló bizalmi válságát csökkenteni lehetett volna, ha az egyes részvényes erősebb mértékben érezné biztos-nak az ügyvezetést, a vállalat ügyeinek ellenőrzését és egy valóban nyilvános és becsületes mérlegkészítést és jelentés-szerkesztést biztosítottnak látna. Vizsgálandó, hogy vájjon az egyes államokban a board-rendszer, vagy a kéttagozású rend-szer a jobban megfelelő; katasztrófák mindkét szisztéma köré-ben egyformán fordultak elő.

Nem á rendszerben van a hiba. Fontosabb, hogy az ügy-vezető és a képviseletre jogosított szerv mellett legyen egy ellenőrző szerv is, amely alkalmas és hivatott arra, hogy az üzletvezetésre felügyeljen. Erre a felügyelő bizottság alkalmas, ha tőle nem túlsókat várnak és ha nem túlzottan vesz részt az üzletvitelben. Szükséges, hogy ennek kötelezettségei körét korlátozzuk úgy, amint azt a magyar javaslat teszi; szükséges-továbbá, hogy hibájául legyen felróható, ha egyes esetekben kellő időben nem fordul szakértőhöz; a magyar törvényjavaslat ezt is előírja. Emellett az egyes tagok jogait lényegesen meg kell erősíteni úgy, amint azt most Németországban a törvény írja elő. A felügyelő bizottság tudakozó joga mellett, ami egy-úttal számára kötelezettséget is jelent,, meg kell lennie az igaz-gatóság ama kötelezettségének is, hogy szabályszerű jelentése-ket készítsen, amelyejelentése-ket a felügyelőbizottságnak kell átdolgoz-nia. Ugyanis majdnem tipikus jelenség, hogy a felügyelő bizott-ság valamely szerencsétlen fordulat után kijelenti, hogy ennek okait és előzményeit nem ismerte.

Mindezekhez az évvégi revíziónak kell járulnia, amelyeket valamely független szervnek, akinek semmi kapcsolata nincs az ügyek vitelével, kell elvégeznie. A revízió nem foglalkozhat az ügyvitel célszerűségével, de az ilyirányú kritikát a többi szer-, vek vegyék szívesen. A magyar javaslat jobb, mint a német törvény, mivel ez a reviziót, mint valóban kötelező és obliga-tórius intézkedést írja elő. A német minta szerint azonban

szi-gorú szabályokat kell hozni atekintetben, hogy a revizorok ab-.szolut objektivitása és függetlensége biztosíttassék. Érdekesek

a revíziós jelentésre és az attest-re vonatkozó határozmányok;

e tekintetben különösen az angol jogfejlődés és a román-latin nemzetek gyakorlata tartalmaz értékes és. felhasználható anya-got. E kimerítő revizori jelentés nincs a nyilvánosság számára szánva, annál is inkább azonban az attest. Hogy ezután a fel-ügyelő hatóság a revizorok mellett, mint mérleg-felülvizsgáló szerv maradjon meg és milyen kötelezettségekkel: ezt a kérdést nem könnyű eldönteni.

' A folyó ügyvezetés és a mérlegrevizió ellenőrzésére olyan szabályokat kell alkotni, amelyek a valóságos és tiszta jelentés-tételt és mérleget biztosítják. Az üzletjelentés nemcsak a rész-vényesek részére van szánva, de a hitelezők és a nyilvánosság számára is. A mérleggel kapcsolatosan ajánlható, hogy ennek tagolódását német mintára jogszabály írja elő; elengedhetetlen, ha valamely államban koncern-képződés áll elő; ilyen esetben a koncern-kapcsolatok a megfelelő szervek által külön is figye-lendők és a jelentésbe felveendők. Mindezeknek nyilvánosságra hozatala azonban nem mehet oly messzire, hogy ezáltal a társa-ság vagy a nyilvánostársa-ság érdekei jelentékenyen károsíttassanak;

de a hallgatás joga nem jelent egyúttal felhatalmazást arra, hogy valótlan mondassák. Németországban és Magyarországon az igaz és tiszta kép adására .való kötelezettség általános nor-mákban van szabályozva és ez a legjobb út. Ezzel a titkos tarta-lékok problémáját nem érintjük.

Mindezek az institúciók alkalmasak arra, hogy az üzletév alatt jobb ellenőrzést és hatásos publicitást biztosítsunk. Nem

•szabad azonban magunkat illúziókban ringatnunk, Büntetendő cselekményekkel és raffinált hamisításokkal szemben gyorsan ható eszközök nincsénék. A z a tény azonban, hogy az

előírá-• sok megvannak, a szigorú büntető fenyegetésekkel kapcsolato-san preventíve fog hatni. E kérdéskomplexum tekintetében is az angol jogfejlődés számíthat a legnagyobb érdeklődésre: az ellenőrző és a revizori szervek ne vérebek legyenek, de házőrző kutyák/olyanok azonban, amelyek valóban őrzik a házat.

Kitűnőek az új skandináv részvényjogi törvények; ezek annak a kérdésnek megvitatására is sarkallnak, hogy vájjon nem volna-e szükséges a bank-részvénytársaságok részére külön tör-vényt hozni. Ausztriában már végeztek ilyirányú kísérletet,

amely azonban csak a nagyrészvényesek felelősségének problé-máját élezte ki, ami viszont a német és á magyar tervezetben egyformán szintén kifejezésre jut.

A részvényjog bármilyen új felépítésének" előfeltétele min-, denesetre az, hogy a legszélesebb körben és terjedelemben min-den vonatkozásban a hűség és bizalom, <a morál és az etika elvei kassák át.

74

Dr. Fürst Lászlót, a jogi irodalom fiatal, kitűnő munkását a.

Baumgarten-alap igazgatótanácsa 1000 pengő jutalomban része-sítette. A nemeslelkű alapítóval kongeniális bírálóbizottság a.

magyar jogászság külön háláját és elismerését érdemelte ki az-zal, hogy a jogtudományt is bevonta ama termőföld körébe, amelynek legsikerültebb gyümölcsei közül kutatja a legjavát.

Dr. Fürst Lászlónak a Polgári Jogban is több cikke látott m á r napvilágot. E jelentős sikere bizonyára újabb .ösztönzésül fog részére szolgálni.

Részvényjogi vita a Jogászegyletben. Szászy Béla volt igaz-ságügyi államtitkárnak, a Magyar Jogászegylet boldogult elnö-kének kezdeményezésére a mult év elején a Jogászegylet kebe-lében tudományos és gyakorlati szakférfiakból, bizottság alakult a német részvényjogi törvénytervezett megvitatására. A bizott-ság elé tűzött feladat: beható vizsgálat alá venni a német rész-vényjogi törvénytervezetet abból a szempontból, mennyiben hasznosítható az a magyar részvényjog fejlesztésénél. A bizott-ság egyes tagjaitól írásbeli véleményeket kért a törvénytervezet-ről s a tervezetet és a beérkezett véleményeket vitaüléseken tárgyalja. A mult évben hét vitaülést tartott dr. Schuster Rudolf-nak, a Szabadalmi Felsőbíróság ny. elnökének elnöklete alatt.

A vitákban élénk részt vettek: dr. Sichermann Bernát, dr.

Kuncz Ödön, dr. Bátor Viktor, dr. Dávid István, dr. Doroghy Kálmán, dr. Gallia Béla, dr. Gold Simon, dr. Kohner Artúr, dr. Lévy Béla, dr. Löw Tibor, dr. Nyulászy János, dr. Oppler Emil, dr. Proszvimmer Béla, dr. Reitzer Béla, dr. Sándorfy Kamii, dr. Tury Sándor Kornél, dr. Vajda Ákos.

A bizottság állást foglalt az egész társasági jog egységes kodifikációja mellett és novelláris részvényjogi reformmal szem-ben. Az elhangzott vélemények szerint csak átfogó és egységes elvi alapokra épített reformnál érvényesíthető a kellő szak-szerűség és a szükséges tárgyilagosság, — egyedül a szerves reform felel meg gazdasági életünk komoly .érdekeinek és csu-pán ilyentől várható a részvénytársaságokba vetett bizalom helyreállítása.

A bizottság behatóan tárgyalta a részvénytársaság alapítá-sának, különösen az apportalapításnak kérdését, — ' állást fog-lalt a mellékszolgáltatásra kötelező részvények megengedése mellett, — alaposan megvitatta az alaptőke valóságos meglété-nek biztosítását és a saját részvények megszerzésémeglété-nek tilalmát, foglalkozott a közgyűlés szabályozásával.

A bizottságban elhangzott felszólalások szerint a magyar részvényjogi reformnál a német tervezet mintájára az igazgató-tanácsra s az ügyvezető igazgatóságra kellene bízni a társaság"

vezetését.

Élénk megvitatásra került a részvényes kérdező jogának, illetőleg a felvilágosításadási kötelezettségnek kérdése, továbbá az üzleti jelentésnek, — a mérlegnek, — a közgyűlési határo-zatok semmisségének és megtámadhatóságának problémája.

A bizottság ülésein kialakult nézet szerint a kötelező reví-zió intézményének megvalósítása elől a magyar részvényjogL reform ki nem térhet.

A biiottság tárgyalásait hetenkénti vitaülésein tovább foly-tatja.

Az International Law Association magyar csoportjának és a.

Magyar Jogászegyletnek január hó 30-án tartott együttes ülé-sén dr. Szászy István egyetemi magántanár előadást tartott az országgyűlés szerepéről a nemzetközi szerződések kötésénél.

Az előadó ismertette a különböző államok tételes alkot-mányjogi rendelkezéseit és a parlamenteknek a szerződéskötés-sel kapcsolatos szerepével foglalkozó nemzetközi jogi és köz-jogi elméleteket. Ezután rátért a magyar alkotmány tételes ren-delkezéseinek, az 1920. évi I. törvénycikk 13. §-ában foglalt elveknek analizálására és behatóan boncolta e szakasz nemzet-közi jogi és belső közjogi jelentőségét. Kifejtette, hogy az államfő a szerződést az alkotmány rendelkezéseinek megsérté-sével kötötte meg. Ha a belső közjogi korlátozó rendelkezések-nek nemzetközi jogi jelentőségük volna, ez a nemzetközi szer-ződések megkötését gyakorlatilag lehetetlenné tenné, mert a szerződő államok a szerződéskötés előtt nem vizsgálhatják egy-más alkotmányjogi szabályait.

Az említett 13. §. belső közjogi jelentőségének ismertetése során az előadó kifejtette, hogy az ebben a szakaszban foglalt alapelv, amelynek értelmében a törvényhozás tárgyaira vonat-kozó szerződésekhez az országgyűlés hozzájárulása szükséges, csak a XIX. század végétől és a XX. század elejétől kezdve tekinthető törvényhozási gyakorlatunkban határozottan kiala-kult tételes jogszabálynak. Az előadó nem osztja a közjogi iro-dalomban uralkodó azt a felfogást, amely szerint az ország-gyűlés már 1848. előtt is a szerződés-kötés tényezőjének volt tekintendő oly értelemben, mintha alkotmányunk már 1848. előtt is megkívánta volna a törvényhozás tárgyaira vonatkozó szer-ződéseknél az országgyűlés jóváhagyását és a törvénybeiktatást.

Ennek ellenmond törvényhozási gyakorlatunk és az a körül-mény, hogy 1848. előtt álig egy-két szerződést cikkelyeztek be.

A kiegyezés utáni ' törvényhozási gyakorlat ismertetése után az előadó kifejtette, hogy a mai közjogi alapelveink értel-mében a kormánynak a törvényhozás tárgyára vonatkozó nem-zetközi szerződéseket a megerősítés előtt kell beterjesztenie az országgyűlésnek hozzájárulás céljából. Habár ez a törvény

sző-76

vegéből határozottan nem következik, a törvény szelleméből és intencióiból mégis következtethető.

Végül kifejtette, hogy amig a magyar közjog szerint az országgyűlés a törvényhozás szempontjából kizárólagos hatás-körrel bír, mert az országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat már a kormányzói kihirdetés előtt is törvénynek tekintendő, addig a szerződéskötés szempontjából a szerződéskötési

hatás-kör meg van osztva a kormányzó és az országgyűlés között, amennyiben a törvényhozás tárgyaira vonatkozó szerződések megkötésénél a szerződéskötési akaratot az országgyűlés és a Kormányzó együtt hozzák létre.

Ü. T. E. Kartársaínk sporttal és turisztikával foglalkozó csoportja a f. hó 9-én a Kamara tanácstermében megtartott népes közgyűlésén „Ügyvédek Turista Egyesülete" címen egye-sületté alakult. Kartársaink ezen legújabb tömörülése a gyalog-, vízi- és sí-túrák üzésén kívül későbbi programmként egyéb spor-tok űzését is célul tűzte ki. Csak hála és elismerés illetheti meg a szervezőket, akiknek volt elég kitartásuk és lelkesedésük ahhoz, hogy a mai küzdelmes viszonyok között a gondoktól sanyargatott ügyvédek nagy tömegének új útat mutassanak arra, hogy miként lehet a súlyos időket a mozgás, a levegő és a nap-sugár segítségül hívásával testi és lelki elernyedés nélkül el-viselni. Az egyesület, mely mint szervezetlen társaság már hó-napok óta intenzív túra-tevékenységet fejtett ki, elnökévé: alsó-viszokai Gerlóczy Endre dr-t, ügyvezető alelnökké pedig:

Loschitz Ferenc dr-t választotta meg. Társelnökök: Budinszky László, Nyáry Miklós, Oláh Gyula, Pályi Gyula. Főtitkár:

Szóld Ferenc, ügyész: kézdívásárhelyi Jancsó Kálmán, pénz-táros: Friedmann Lajos, ellenőr: Bessenyey László, titkárok:

•Bürger Károly, Somló Ödön. Az új egyesület összejöveteleit minden hét keddjén 7 (hét) órakor tartja a Kamara kis tanács-termében, túrakiírásaít a napilapok szombati számai közlik.

IRODALOM.

Dr. Kovács Marcel: A Polgári Perrendtartás magyarázata (má-sodik kiadás). Tizenegyedik füzet. Budapest, 1931. Szerző saját kiadása. A kiváló szerző monumentális kommentárjának ez az utolsóelőtti füzete egy sor speciális matériát dolgoz fel, ame-lyek részben sehol másutt még nem voltak tárgyai rendszeres jogi átvilágításnak. így pl. a letéti, a temetői és temetkezési, a katonai és egyházi ügyek, a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékelésére irányadó arányszám megváltoztatására vonatkozó ügyek, az elektromos áram szolgáltatásáért járó árak

megvál-toztatása kérdésében döntő bizottság eljárása stb. Tartalmazza ezenkívül a Ppé. kommentárját, amennyiben az nem a végre-hajtási eljárással foglalkozik, valamint a Pp. átmeneti rendelke-zéseit és azok magyarázatát A hatásköri részt ebben a füzetben ís dr. Vörös Ernő kír. ítélőtáblai bíró írta. A nagy mű e részét is a rengetek joganyag szüverén ismerete, a bírói gyakorlat lelki-ismeretes feldolgozása és szabatos rövidség. jellemzik/Egyes fejezeteknél (pl. a tisztességtélen verseny kérdéseibén döntő választottbíróság tárgyalásánál) kissé nagyobb részletesség

hasznos lett volna. M.

Henning Holm-Nielsen: A n International Survey of Bank-ruptcy Law. Különlenyomat a World Trade 1931. augusztusi szá-mából. Szerző, egy fiatal dán csődjogász, aki most dolgozik egy

„Konkursrecht und Wirtschaft" című nagy jogösszéhasonlító monográfián, ebben az értekezésében a hitelezők nemzetközi' összefogása mellett tör lándzsát, mint amely egyedül képes sze-rinte a fizetőképtelenségek folytán beálló károsodásukat meg-gátolni vagy legalább a minimumra csökkenteni. A gondolat nem új- s jelesül az 1930-í wierii nemzetközi hitelvédelmi kongresz-szuson is az érdeklődés előterében állott, sőt bizonyos gyakor-lati intézkedésekre is vezetett. Szerző egy másik ilyen jegecese-dési központként említi a londoni International Association . for the Promotion and Protection of Trade-et, amely kapcsolatos a National Association of Trade Protection Societies-zel. Sze-rinte a Nemzetek Szövetségének vagy a Nemzetközi Kereske-delmi Kamarának kellene a mozgalom élére állania s az egyes államokban nemzeti osztályokat létesítenie. Magyar szempont-ból e kezdeményezést annál nagyobb örömmel üdvözölhetjük, mert az Országos Hítelvédő Egyletben oly központi szervünk van, amely Magyarországot egy ilyen nemzetközi • egyesülésben' minden tekintetben méltóan képviselhetné.

A

In document POLGÁRI JOG KAPCSOLATBAN: (Pldal 125-132)