János pápa a veszprémi püspököt, a dömösi és ó-budai prépostságoknak Róbert

80

Károly királytól tervezett egyesítése tárgyában, jelentéstételre hívja föl.

A te egyházmegyédhez tartozó óbudai Szent Péter parochialis egyház is, királyi

székhelyen, a jelzett dömösi vár és káptalan szomszédságában, régebben a tatárok által földig leromboltatott és bár ebben az istentisztelet nem szűnt meg, mégis a Szent Péter káptalan – annak szegénysége és épületeinek romos állapota miatt – nem volt újjáépíthető, azért sem, mert a helyreállítás igen költséges lett volna.”

(Monumenta Romana, 1899. 40. o. XLVII. Sz. fordította: Soós Imre)

Vagyis Óbuda 1321-ben királyi székhely, amely a dömösi vár és a prépostság szomszédságában volt található! – (Bradák Károly megállapítása)

Az idő. – Az idő a földi tereken létező permeabilis folyamatot feltételez, múlt események mély kútjába réved a kutató tekintete annak ’ ki eredetét célozza. Magyar múltunk szövetében nincs szakadás, történelmi tények összefüggéseinek kötelékei tárulnak fel az emlékezet útján olyanformán, mint Pierre de Choque (ejtsd; Pier dö Sok) szemei előtt, aki Anne de Foix he rcegnő kíséretében érkezett hazánkba a királyi menyegző hű krónikásaként.

A he rold

Pierre de Breton lovag érzékletes és tömör leírásából ismerhetjük meg a magyar földi városok, lakóinak, valamint szokásaiknak egyes elemeit és ilyenformán képet alkothatunk a XVI. sz. világáról. Az érdeklődő olvasónak elsősorban – írásunk témájából adódóan -, a királyság Szikambria nevű városával kapcsolatos sorok kelthetik fel a figyelmét. Nos, ezt írja e derék királyi lovag és herold Franciaország királyné jának, Bretaigne-i Annának művében, melynek címe: <<Du Discours des Cérémonies du Mariage D’Anne de Foix avec Ladislas VI. Rois de Boheme, de Pologne et de Hongrie.>>

1502. év májusában:

„Au plus près est Bude-Veige où y a beau lieu et grant nombre d’eglises et maisons. Et en icelluy lieu fut premierement ediffié Bude; et est celle Bude-Veige située sur le bort du fleuve et ou circuyt de la ville de Sycambrie où habiterent premierement les Francoys lors nommez Sicambriens, quant Troye fut destruicte et mise en exil. Et si a apparence que autreffoys y a eu de grans edifices tant par apparence de murailles…”

„ (Alba Ecclesiahoz) Közelebb van Buda-Veige (Au-Buda), ahol számos templom és ház van. És ezen a helyen építették először Budát. Ez a Buda-Veige a folyó partján fekszik, Sicambria városát körülveszi, ahol először a franciák laktak, akiket akkor szikambereknek hívtak, amikor Tróját lerombolták és onnan elmenekültek. Továbbá látszik itt, hogy valaha nagy épületek voltak, …a falakon látszik…”

Egy másik, irodalmi fordításban:

„Ugyanitt van OBuda (Buda vieille), hol igen sok szép épület és templom létezik. Ó -Buda határában volt hajdan Sicambria (Sycambric), hol a francziák legelőször laktak, midőn Trója elpusztíttatott, lakosai pedig szétszórattak. Az itt létező falmaradványok is arról tanuskodnak , hogy hajdan nagyszerű épületek álltak e helyen.”

És folytatódik a leírás:

„Il y a en icelluy chasteau de beaux chefz d’euvre et pieces de meubles, comme de tapisseries, tant de soye que de layne et soye mestionée; et en entre autres y est l’ystoire de

81

Troye telle et de la façon que celle qui est en France, laquelle est faicte en Picardie, selon escripture y estant. Aussi y a belle et grande librairie jusques au nombre de troys à quatre cens livres escriptz en latin, grec et hongre; et la plus grant part hystoriez en chef d’euvre.”

„Ebben a kastélyban (Szikambria várkastélyában) sok mestermű van és bútorok, szőnyegek, selyemből, gyapjúból és selyemből; és többek között ott van Trója története, úgy és oly módon, mint ahogyan Franciaországban, Pikardiában ábrázolták, az írás szerint. Nagy és szép könyvtár is van, 3-400 könyv latinul, görögül és magyarul; és a legnagyobb részt történelmi főművek.”

Szamota István irodalmi fordításában:

„A várpalotában gyönyörű üvegfestmények, igen szép bútorok és selyemszőnyegek láthatók; az utóbbiak közül említésre méltó: a trójai történetet ábrázoló remek mű, mely a picardiaihoz hasonló módon készült. Ugyanitt találjuk a szép és nagy könyvtárt, mely 300—400 latin, görög és magyar nyelven írt, többnyire történelmi vonatkozású könyvekből áll.”

Pierre de Choque művében feltűnik valami érdeklődésre számot tevő jelenség; a városok, ill. történelmi helyszínek leírásánál egyes esetekben pontos távolságokat határoz meg egy -egy földrajzi ponthoz viszonyítva, máshol ezt nem teszi, vagy nem teheti meg. Gondoljunk csak a királyi hitvesnek jegyajándékként adott Csepel-szigetre, melynek hosszát és távolságát a mai Budától az általa ismeretes francia hosszmértékben (lieue = kb. 4 Km.) számolva adja meg viszont Óbuda és Szikambria helyzetét nem jelöli. Alba Ecclésiát Nagy Károly (Charlemagne) alapításának tartva – amit egy sírfelirat alapján állít -, ennek közelében tünteti fel a Duna menti trójai menekült, pannóniai szikamberek királya:

Francio, által alapított és emeltetett várat: Szikambriát, amelyet, mint írja, körbe vesz, körbe ölel Buda Vetus (Óbuda) városa, amely mellet …, - Szamota István szép fordítását idézve -;

„Ó-Buda és Sicambria közt a hegyekből fakadó hévvizek öt malmot hajtanak. A hegyek közt, a várostól egy mérföldnyire látható ama gyönyörű apátság, hol Remete Szt. Pál holtteste nyugszik. A templomok és egyéb szent helyek közül említésre méltó: a várban levő remek kápolna, hol Szt. János teteme nyugszik, ezen ereklyét a törökök, valamely békekötés alkalmával küldték Mátyás királynak.”

Szikambria vize

Szikambria vizéről, meleg vizű patakjáról, mint Felső hévizekről emlékezik meg minden krónikánk. Anonymus: Gesta Hungaroruma Árpád fejedelem temetése kapcsán írja: „Anno domini incarnationis 907. Dux Arpad migravit de hoc saeculo, qui honorifice sepultus est supra caput unius parvi fluminis, qui descendit per alvum lapideum in civitatem Athile regis, ubi etiam post conversionem hungarorum edificata est ecclesia, que vocatur alba, sub honore beatae Mariae virginis…”

„Árpád fejedelem ezután az Úr megtestesülésének 907. esztendejében elköltözött e világból. Tisztességgel temették el egy patak forrása felett, ahonnan az kőmederben folyik

82

Attila király városába. A magyarok megtérése után, azon a helyen egy Fehérnek nevezett templomot emeltek a szent Szűz, Mária tiszteletére.” (Veszprémy László fordítása).

– Pierre de Choque 1502-ben öt malomról tud, melyeket e bő vizű hévízi patak hajtott, de korábbi oklevelek, ítélő levelek mintegy 20 vízimalomról tesznek említést, melyek az esztergomi keresztesek, a Buda, azaz Esztergom-szigeti apácák és a király úr birtokába estek. A középkori Vértes hegyeiből aláfutó fent nevezett meleg vizű patak – melynek vízét ma már három tó issza -, soha nem folyhatott Atilla király városába, Szikambriába, hanem a Szikán-hegyre emelt várfalak alatt ömlött a Dunába Buda, a későbbi Óbuda h ázai alatt. – Pierre de Breton látogatása előtt mintegy negyed századdal, Hunyadi Mátyás uralkodása alatt, járt a magyar királyi udvarban Franciscus Iustinianus velencei katonadiplomata, akitől számos értékes feljegyzés maradt reánk Szikambriát és Alba Ecclesiát illetően. Ő írta le, hogy Szikambria vára, városa egy magas sziklára épült, ami a Duna fölé magasodott (Mommsen, I-III. 3518, 3556,3558.) .– Tehát isteni rendelés szerint, és a fizika törvényének engedelmeskedve, Szikambria patakjának vize csak a hegyi magaslatra emelt várfalak alatt, annak közelében futhatott alá a Dunába.

Óbuda-Szikambria és Fehér Mária

Alba, Alba Ecclesia a Boldogságos szent Szűz Mária oltára közelében talált három római kori, latin feliratos kőmaradványt Iustinianus –naplójegyzetei szerint -, lejegyezvén a Regiatól (királyi várostól) számított távolságát is a fent említett Árpád -kori kör-templomocskának, melynek nyomait Hunyadi Mátyás királyunk a szentatyához küldött leveléből ismert Vért mezején találhatjuk meg a középkori Vértes aljában. E hely Szikambria-Óbudától (Buda Vetus) pontosan 2000 lépés távolságban van – ahogy Iustinianus, a velencei, közli velünk. Vértessy György: Fehéregyháza kérdése című tanulmányában két lehetséges átszámítást ajánl a ma használatos hosszmérték átszámításra. Valószínűleg Franciscus Iustinianus a régi római gradusra vagy passusra gondolhatott a 2000 lépés megadásakor; a gradus=0,75 m, a passus=1,5 m hossztávolság.

A helyszín ismeretében, saját meglátásom szerint a gradus alkalmazását tartom valósnak.

Az alábbi sorokban olvashatjuk Mátyás királyiunk fent hivatkozott levelének részletét két nyelven is, melyben megnevezi Alba Ecclesia feltalálhatóságának a helyét.

Hunyadi Mátyás király - levél 1479.

„(Fehéregyház) Vért mezején fekszik, alig egy mérföldnyi távolságra a Régiától és az Isten Anya minden ünnepén az itt összegyűlő hívek sokasága és felajánlásaik miatt nagy és tiszteletre méltó szertartásokat tartanak, ez egykor egyházközség volt, mostanság teljesen elhagyatottan áll a mezőn, a hegyek alján.”

„sita est in Campo Vért vix Milliari uno a Regia distans – et ob frequentiam devotionemque fidelium in omnibus festis Dei Matris, ad eam concurrentium venerabilis et magnae religionis habetur, et olim Parochia erat , nunc in campo sub montibus – fere deserta jacet”.

83

A továbbiakban megismerkedhetünk még néhány fontosnak ítélt oklevél részlettel ill.

leírással, amelyek Fehéregyház (Alba Ecclesia) földrajzi helyzetéhez köthetők.

Jegyezzük meg; Alba ecclesia nem keverendő össze Albensis ecclesiával!

Írott források

Zsigmond megerősítő levelében 1406.

„ A királyasszony vára és a boldogságos Szent Szűz apácáinak zárdája mögötti nagy rét közelében.”

„circa pratum magnum retro Castro Dominae Regine et retro Claustri beate Virginis Sancti Monialium”

Egy kis rét, amely a régi vár Kurchan nevű helye, a királynői lak és az apácák zárdája között a a nagy útig terjed…”

„terrae praticulam, que inter antiqui Castri Kurchan locum, Curiam item reginalem et Claustrum Monialium usque magnam viam extendebatur”

„Északon egyrészről néhány szőlőtermő hegy emelkedik, melyek lábánál van a remetének a kolostora, az isteni Szűznek szentelve, amelyet Fehér-Máriának hívnak, másrészről a sicamberek városának romjai láthatók.”

„Ad ipsum vero aquilohem partim alii exsurgunt Montes frugiferi vitibus, in quorum radice Monasterium est Ermitarum, Divae virgini sacrum, quam albam Mariam appellant; partim Sicambriae Urbis – reliquiae adhuc cernuntur.”

(Oláh Miklós: Hungaria)

„Boldogságos Szűz Mária Fehér Egyházát Óbuda felett” (alba ecclesia Beate Marie v irginis supra Veterem Budam), és a Boldogságos Szűz Mária nagy oltárát az ugyanott elhelyezkedő kápolnában, melyet egykor Fehéregyházának neveztek (in capella ibidem situata, que olim titulo albe ecclesie denominabatur fundatum).

1517. Tholvay Máté szőlőt ajándékoz a fehéregyházi pálosoknak és egymás mellé helyezi a pálosok rendházát és a régi Mária oltárt.

Vessünk számot a forrásokból (fons) nyert ismeretekkel:

Alba Ecclesia (Fehéregyház) kápolnája – és nem mai értelemben vett temploma -, a királyasszony várától a pilisi Óbudától (Szikambria-Vetus Buda) 2000 gradus (lépés) azaz 1,5 Km távolságra található Kurszán régi vára tövében egy kis réten, amelyet Vért mezejének, másképpen Barát-rétjének is hívnak, ugyanis II. Ulászló király 1492-ben, Hunyadi Mátyás királyunk rendelése szerint, eléri a pápánál, hogy a romos Alba Boldogságos szent Szűz Mária oltárának helyet adó kápolnát a pálos rend felügyelete alá helyezze. Ez a rét korunkban is a mai Dobogóhegy alatti Ákos-palota nevű hely közelében van, és innen valóban rá lehet látni a Szikán-hegy torzójára, amelyen Szikambria vára állhatott.

Az eltűnt idő sarkát tapodva léptetünk vissza a magyar történet XIII. századába. Béla királyunk – ezen a néven a negyedik - üle a királyi székben, amikor a „Sárga vihar lovasai”, a mongol hadak áttörik az ors zág kapuit és reátörnek a Magyar Királyságra. A

84

magyar király, bár folyamodik hozzá, semmi féle segítséget nem nyer sem a pápai udvartól, sem a Nyugat-Római Császárság részéről, csak bátorító és esengő szavakat a kereszténység védelmére. – Az első mongol betörést továbbiak követhetik és követik is majdan IV. László uralkodása ide jén, amikor is az ifjú király tönkre veri a tatár seregeket és Lengyelországon s az ukrajnai síkságon át a Krímig üldözi vert hadaikat.

IV. Béla király lelkében nagy jellemváltozás zajlik az események hatására, elkezdi a