elvesző képei a legfinomabb kobaHárnyalatokban sejtelmesked-nek.
A PE:tzelt vezetés~ alatt képzett magyar földmérők tehát igen komoly kartográfiai iskolát jártak ki. Legnagyobb érdeme Petze1tnek, hogy a két kOOl'dinátában való minél nagyobb pon-tosság elérésén kivül bevezette hallgatóit a térnek a harmadik koordinátában való matematikailag helyes ábrázolásába, a szint-vonalas domborzatrajzba is.
Az Institutumban tanult mérnökök térképi munkájának van azonban egy jellemző negatívuma is. Alig ismerünk tőlük közsé-gek szabályozására vonatkozó terveket, holott ugyanakkor· az ún. Bánságban dolgozó mernököktől tömérdek ilyen szabályozási térkép maradt hátra. Térképi alkotásaiknak javarésze vízrajzi vonatkozású, s ebben azutéü1 valóban kiváló műveket alkottak.
Ez is különleges magyar jelleg, a magyar föld természetének ha-tása a magyar műszaki tudományokra.
XII. Az Institutum Geometricum megszüntetése
] 8'13-ban a "SzakolCza Városi Posztókészitők Egyesülete"
beadvállyban kél:i a "M. Országos Választmány t", hogya posztó-ipar felvirágoztntása érdekében hasson oda, hogy "a törvényho-zt:ís engedelmével és párHogása mellett alapítandó Mütani inté-zet" létesüljön, amelynek "kötelességévé tétessék: hogy egy idő
szaki .folyóiratot ... közre bocsásson: melyben a nemzeti müipar minden ágaiban keletkezett honi és külföldi új találmányok, gé-pek, tapasztalások, és kezelés és alkalmazási mód könnyen
ért-hetőleg körül irattassék" (37.).
Ugyanakkor a magyarországi cukorfinomítók egyesülete kÉ-rte egy "Real Academ.ia" vagy "Poly technikai Institutum"
szervezését (uo.). EbbéSllátszik, hogy az érdekelt gazdasági körök szemében az Institutum Geometricum nem volt m.érnökképző in-tézet. A negyvenes évek vége felé már igen erős küzdelem folyt egy valóban mémökképző intézet felállítása érdekében. A "Heti-lap" Úl47-i évfolyamában valóságos szervezett támadások érték az Institutumot, illetve folyt a harc, egy technikai Íll.iézmény felállítása érdekében. Glembay Ká1'oly hiányolta, hogy ni.ncsen építési oktatásunk (10.). Lónyay M.: "Hazánk anyagi érdekeiről"
c. müve ismertetésében "az iparlanodákról és müegyetemröl', szólva ismertették a gyáripar szükségleteit (11.). Weisz Fe1'di-nánd "Kereskedelmi és iparos egyetem" c. tanulmányában nem elégszik meg a középfokú oktatással, hanem egyet2mi intézményt követel, amint az Németországban is van (12.). Ugyanő javas-latot is tett egy központi müegyetemről (13.), majd "Kereske-delmi és iparos egyetem." érdekében szólalt fel (14.). Glembay Károly ismételten építészeti akadémi át követelt (15.).
Ezek a gazdasági oldalrol jött kívánalmak azonban inkább csak az új int0zmény erdekében merültek fel, de számos más tá-o madás is érte n1.agát az Insütutumot szel'vezetében, tananyagá-ban és szellemében. Ezeket mal' részben érintettük.
Magát az országgyülést is foglalkoztatta a technikai oktatás mod€rnizálásának ügye. A müegyetem felálliLásara \'onatkozó
első határozatot az 1832'6. évi pozsonyi országgyülés hozta, s Széchenyi és Kossuth is küzdöttek ar_nak érdekében (23.).
Az Ipartanoda felállítását egy 1844. jún. 20-i kir. rendelet . határozta el, s meg azon év aug. 2-án közölték az Egyetemi
Ta-nácc.sal is, hogy. az uralkodó ipariskolát fog Ielallit~atni Pesten, amely;:; osztalyos lesz (gazdaságtan, technika, kereSKedelem), és egyÉves elökészítő és kétéves kiképző tanIol~7-ama lesz, magyar nyelvezettel és 8 tanszékkel (39. - 151. - 1844.).
156
Érdekes, hogy semmi olyan mozgalomról nincsen adatunk, amely az Egyelem felől jött volna az Institutum megóvása és valódi technikai intézménnyé való kiépítése érdekében. Úgy lát-szik, hogy maga az Egyetem is idegen testnek tekintette magában már akkor az Institutumot, amelynek a közkívanalmak szerint való kifejlesztése már messze túlhaladt volna attól a kezdőpont
tól, amikor lényegében még csak matematikai kiképzést jelentett a mérnökképzés, a XVIII. század végén, az Institutum alapílá-sakor.
A.z új intézmény József Ipartanoda néven 1846. nov. l-én nyílt meg az Egyetem épületében. Valójában visszafejlődés volt az Il13titu1.umhoz képest, mert előkészítő osztályába azokat is felvették, akik csak a népiskola IV. osztályát vegezték el. Szín-vonala tehát csak középiskolai lehetett. s nem érte el az Institu-tum egyetemi színvonalát. E:gyelőre nem is látszott veszélyesnek az Institutumra nézve, hiszen éppen azokat a feladatokat kellett pótolnia, amelyekre az Institutum nem volt berendezve. Sőt az Egyeterrire bizták, hogy az új intézmény tanári állásaira meghir-detett "csőd" kérvényeit birálja el, és a szükséges jelöléseket, mint azt az Egyetem az akadérniai tanszékre való pályázatokon is tette, eji.se meg. A beérkezeiL pályázatokat a rektori hivatal még 1845-ben áttette a bölcsészeti karhoz (39. - 321., 322., 332. - 1845.). ,[". korrnány által beIgéri nyolc tanszék közül ekkor csak ötre hirdettek pályázat01:. Ezek között nem volt a gyakorlati mértannak tanszéke, tehát az institutum.beli tanszékkel nem üt-köztek érdekei. Legközelebb állott hozzá az Ipartanodában hir-detett leíró geometria-építészet-vízépítési és rajzi tanszék. Az elTe kitüzött pályatételek között azonban, amelyeket fentebb mRr SztoczekkeI kapcsolatban ismertettünk, vízszabályozási fel-adat is volt. A pályazók közölt olvassuk Jancsó József nevél is, aki akkor az InstiLutum .földmérési tanszékének tanársegéde volt (53. - 1847.). A pályázatokat ugyan már 1845-ben elbírálták, s nov. 20-án a rajztéU1székre a következő soncndben való jelölé-seket Ejtették meg:
r.
helyen Juhbal KároLy, II. helyen Joó János, III. helyen Orbán Gábor, IV. helyen Engerth ViLmos' (53.-1845.). Nem tudható teiIát, hogy miképpen pályázoU Jancsó 1347-ben, hiszen az Ipartanoda 1846-ban már meg is nyilt.
Az Instilu1.um Geom.eü'icum és az Ipartanoda hat esztendeig
működútt egymással párhuzamosan. Volt idő, anlikor az Institu-turrmak annyi hallgatója volt, hogy az Ipartanodának üresen álló rajztermét akarták ki·kölcsönözni.
Li 7
Az iparianodával azonban a technikai felsőoktatás problé-mája semmiképpen sem oldódott meg. Maga az Ipartanoda ifjG-sága is érezte ezt. Ennek bizonyságául hadd közöljük itt azt a falragaszt, amelyet 1348. ápr. 9-én adott ki az' ipartanodai hall-gatóság, az egész ifjúság határozatából Makai Vince jegyző: "A pesti kir. József ipartanodának minél előbb összmüegyetemmé (PoJytedmikum) éÍtalakitása" -- igy kezdődik a kiáltvány, majd az ifjúság következő kívánságait sorolja fel: megfelelő épület, felszerelés, könyvtár létesltése, függetlenítés a bécsi polytechni-kum s egyéb tanintézetektől (az utóbbin kétségtelenül a pesti tu-dom.ányegyetemet érti), tankönyv szerinti előadás, tanársegédek alkalm.nzása, idegen nyelvek tanítása, szabad tanítás és tanulha-tás, a hallgatóság kéjJviselete a tanári üléseken, évenkinti nyilvá-nos vizsgák, valamint a tanári ülések igazgatására vonatkozó kívánság közbizodalmú tanár elnöklete alatt (54.).
Az 1848-as független magyar rninisztérium idejében nem fe-nyegette veszély az Institutumot, bár éppen legfontosabb felada-tát, a fbldmerés tanítását, nem tud1a teljesíteni, mert PetzeIt el-ment ct "Hadi 1"61anoda" aligazgatójának. Az önkényuralmi kor-mánynak azollban nem volt szündékában, hogy akár egy egye-telni rangú mérnökképzö intézetet fenntartson, akár egy iparisko-lát egyelemi rangra emeljen. Virosil .4ntaI, az önkényuraimi kor-mány által az egyetemi rektori méltóságba beültetett ex-pap, 1850. 111árc. 6-Ig-én BécsÍJen Thun mÍniszterrel folytatott ta-nácskozásáról visszatérve okt. 15-én jelentette, hogy a mérnöki intézet a bölcsészeti kar kebeléből kivétetik, s az Ipartanodához fogják csatolni, "amelyhez mint a müegyetem része tulajdonkép-pen tartozik", egyúttal a mé1'l1ökképzés az Ipartal10da igazgató-sága alá fog 'kerülni (53. 1850.). A Bécsben 1850. okt. 15-én kelt 8224/972. sz. oktatásügyi min. rendelet azután hivatalosan is eltörülte az Institutumot, fennállásának 72. évében. Az abszolu-tisztikus intéÚ\:~c.iés kimondotta, hogy az Institutum Geometri-cum az Ipar1anociával egyesítendő, s arra kell lörekedni, hogy az Institutum. pol:ytechnikummá alakuljon át. Az Egyetem aulono-miájába olyan durva módon való beleavatkozás, hogy n::ég meg sem kérdezték, csak egy törvény ellenére beültetett szolgalelkű
rektorral tárgyaltak, túltett még azon az abszolutisztikumon is, amellyel ezt az intézményt II. József felállította, mert akkor az egyetem és magyar államIél'liak közreműködésével jött létre az intézmény, s a nemzet javát célozta, eltörlése azonban határo-zottan rosszhiszemü volt, mert hiszen a kormány nem állított Iel
egyetemi színvonalú mérnöki iskolát. A földl11.érési tanszék éppen gazdátlan voli az eltörlés idején, s így felszerelése alighanem szétkallódott, az egyetemi szín vonalon való mérnökképzés pedig megszünt mindaddig, amíg az Ipartanoda müegyetel11mé nem alakult.