BUDAPESTI MŰSZAK! EGYETEM KÖZPO~Tl KÖ~YVTÁRA :MŰSZAKI TUDOMAKYTÖRTÉNETI KIADV ANYOI(
5. SZAM
FODOR FERENC
INSTITUTUlVI GEONIETRICUM AZ
AZ EGYETE}I BÖLCSÉSZETI KARAN
1782-TŐL 1850-IG FENNALLOTT }IÉRNÖKI IKTÉZET
AZ O K T.-\ T A S Ü G Y I :'II I ='11 S Z T E R R E ='1 D E L E T É R E T A N K Ö N Y V K I .-\ D
*
Ó, B U D A P E S T;~Z A FÜZEi'
1\ l\L\CY.-\R TUDOl\IA:'\YOS .-\KADÉ:\IlA
:\1 Ű S zA K I T II D O :\IA:'\YT Ö .RTÉ:'\ ET I F Ő B I Z O TT S:\ GA
TÁ~OG~TÁSÁV~L K~SZCLT
LEETonALTA SZABÓ GUSZT:\\"
:--;Y. 1ICSZ,\IZ! EGYET]':,II 'L\:--;.\l\
P:\ L FF Y :\I I K L () S D R. Y.-\ S :\1.\ 11 G IT
ELŐSZÓ
Institutum Geometrico-Hydrotechnicum vagy "Mérnöki Intézet" néven ismeretes az a szervezet, amely először képzett Magyarországon hites földmérőket, s amelyet a jelenlegi Mü- szaki Egyetem egyik ősének, talán nagyatyjának - mert közbe- esett a József Ipartanoda -lehetne mondani. E szervezet iro- dalm,! eléggé kiLerjedt, mert alapítása után a XVIII. század vé- gén, megszüntetés e előtt a XIX. század negyvenes éveiben és alapítása jubileuma táján az 1920-as években többen foglalkoz- tak vele.
Lósy-Schmidt Ede volt a legelső, aki felhívta a magyar tu- domány történet figyeImét az Institütum Geometricum alapíiá- sának fontosságára és időbeli körülményeire. Már 1920 májusá- ban rámutatott arra (lásd Források és irodalom (25fb.), hogy qZ Institutum Geometricum az egész világ időben legelsőnek
alapított egyetemi rangú mérnökképző intézete volt, mert az 1794. márc. 11-én kelt dekrétummal alapított párizsi École Poli- technique-et nemcsak a magyar Institutum Geometricum előzte
meg, hanem nálunk a Selmecen már 1735 óta müködő bányá- szati iskolát Mária Terézia 1770-ben akadémiai rangra emelte.
Mindenesetre az Institutum 12 évvel előzte meg a franeia egye- temi rangú mérnökképző intézményt. Nálunk 1785-ben kiad- ták az első mérnöki okleveleket is, amelyek latin szövege csak a legszükségesebb tárgyi változásokban különbözött a doldori ok-
levelektől. A világ legelső mérnöki oklevelei voltak ezek, ame- lyek egyetemtől származtak.
Lósy-Schmidt ugyancsak 1920-ban az 1785-1800 között oklevelet nyert mérnökök névsorát is közölte (25fa.). Sajnos, az ő nagy jelentőség-ü kutatási eredménye akkor nem keltett komolyabb visszhangot, sőt a későbbi kutatók eJ is homályosí- tották és elhallgatták az Ő el'edniényeinek prioritását.
Talán azért sem keltettek nagyobb visszhangot e kutatások müszaki körökben, mert az intézmény eimében a Geometricum állott, s mert "geometra" okleveleket adott ki. Ez ugyanis
1"-,. H-23 3
szóról szóra "Iöldmérőt" jelent, de világszerte ez volt akkor a mérnökök neve, mert hiszen a műszaki tudomány a földm.érés- sel kezdődött, de azután a XIX. század elején kifejlődött gépé- szeti és vegyészeti tudományok ellenére is ez maradt a mérnö- kök neve. Az utó!::>bi időkben főleg Zelovich Kornél több ízben írt róla, s néhány műegyetemi rektor, pl. Wartha Vince is meg- emlékezett róla rektori székfoglalójában. Sajátságos módon azonban majdnem minden esetben főleg a szervezet, az alapí- tás, a jogi helyzet érdekelte a vele foglalkozókat, de tudomá- nyos jelentőségét, tudományos felépítését, munkájának ered- ményét alig mérték le. Alapítása körülményeinek felderíü?sé- ben is mutatkozik hézag, mert csak II. József ide vonatkozó ér- demei ismeretesek, de hogy az ő elhatározásában mennyi része volt magyar tudósoknak és államférfiaknak, arra nem igen ter- jeszkedtek ki a kutatások. A legrészletesebben Zelovich Kornél írta meg az alapítás körülményeit, de szövegében néhány téve- dés is előfordul.
Mindez indokolttá tette, hogy ennek a fontos műszaki tudo- mánytörténeti szervezetnek életviszonyaiba egy újabb pillan- tást vessünk, s hogy főleg a magyar tudomány történetében való jelentőségére rámutassunk, hogy tisztázzuk lényegét s a benne folyt munkát, s feleljünk arra a kérdésre, vajon csakugyan
mérnökképző intézet volt-e, ahogy később nevezték, avagy az alapítása és megszüntetése közti hét évtizedben mi változott meg, vajon az intézmény Lejlödöit-e vissza, és nem tudta többé célját betölteni, avagy a mérnökség fogalma bővült. és tágult az ,intézmény keretei fölé? MérnökJ\:épző intézmény volt-e, avagy csak földmérő iskola?
Mindezek a felmerülő problérnák részletesebb és az eredeti forrásokig visszamenő kutatást tették szükségessé. Ezek a for- rások ma már nem hiánytalanok, egyik részükhöz pedig nem is férhettem hozzá. Ennek ellenére bőségesebb anyagot sikerült ö"szehordani, mint amennyinek közlésére a rendelkezésemre <illó
térből futotta volna. Ezt a nehézséget úgy kerültem meg, hogy a mások által már ismertté tett mozzanatokat csak röviden érintem, s viszont több súlyt helyezek arra, amire a szervezet eredetileg is szánva volt, ti. föld- és vízmérői és térképezői
munkásságára.
Budapest, 1954. január 1.
Dr. Fodor Ferenc
4
J. Az Institutum Geometricum előtt
Bár később ki fogjuk mutatni, hogy 1í82-ben nem egy institutum (intézet) alapítása történt, hánem csak egy instiiutio (intézkedés), s hogy az Institutum Geometricum név évtizedekig nem fordult elő, mégis a közhasználatban annyira benn van az intézménynek ez a neve, hogy egyelőre mi is nevezzük így.
Hogy lVIágyarországon a mérnökképzés az Institutum életre hívását jó\-al megelőzte, arra elég jelentős bizonyit.ékaink van- nak, nem is szólva az Institutum elődjéről, a szenci Collegium Oeconomicum.-l'ól, arnelyet itt figyelmen kívül hagyunk. Sót, ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy nem a Magyarországon képzelt
mérnökökről, hanem általában magyar mérnökökről legyen szó, nem nehéz kimutatni, hogya hadrnérnökök sorában már a XVII.
században i'ö voltak kétségtelenül magyarolL A Hadlörléneti Levéhúrban ("Törökkori Iratok", Fasc. 7. No. 750.) fekszik pl.
egy igen szép és hiteles kéziratos térképe Tokaj várának, amely ennek cl fontos v8.rnak alaprajzát és sáncainak pontos függőleges
metszetét abl"úzolja múszaki leírással együtt 1664. febr. 3-i ke- lettel, s amelyet a leggondosabb olvasás szerint is Beöry Lukács (Lucas Beöry) készitett.
A polgári vonalon még inkább bőségesek a XVIII. század közepén múködött magyar térképlró inzsenérekre, geomelrúkra, matem"tikusokra gyüjthető adatok. Ezzel szemben rel lehelne vetni. azt, hogy ezek nem itthon, hanem küHöldön szerezték 1u- domúnyukat. Valóban vannak ilyenek is, de nem sokan, viszont az ebben a kOl'Ri időben dolgozott magyar mérnökök száma olyan tömeges, hogy teljes leheleilenség annak feltételezése, hogy nem itthon, hEInem kül.földön tanultak. De még lovább is mehetnénk, felvetve azt a kÉ:rdést, hogy hol is ianulhatlak volna? Hiszen
később l'ámuü,1unk étlT&, hogy nemcsak a szenci Collegium, de még maga az Institutum is évtizedekkel előzte meg a legelső
kimöldi polgári mérnökiskolákat. .
Tuc1juk, hogy az első mag-yar polgári mérnöknek tekinthető
Mikoviny Sámuel & jénai egyetemen tanult matematikát, ahová
1723 téli félévében iratkozott be. Tehát nem rnérnöki főiskolát,
hanem tudományegyetemet végzett. De hát miért csak a német egyetemeken lehetett volna a XVIII. század elején mérnöki, iDetve a mérnökséghez szükséges matematikai tudományokat hallgatni? Ha feltételezzük, hogya mi nagyszombati egyetemün- kön nerT' lehetett volna, olyan ellentmondá s ba jutnánk, hogy tökéletesen hianyozna a magyarázata az Insütlitum szervezése elötti számos magyar térképíró, Jöldmérő és matenlatikus kiváló munkássftgának. Ezekből sokak nevét sorolhatjuk fel alább, de eliSbb l~ssuk, hogy lilennyire volt bel'endezve a i~agy5zombati,
majd a Budára hdyezetl egyetel1l. az Institutum előtti időkben a mérnöki, illetve földmérőLmég helyesebben szólva matematikai tudományokra.
Természetes, hogy mindaddig, amíg a nagyszombati egyete- men a temlészettudományok a bölcselet keretébe voltak be- ágy2.ZV8, komoly rnatematikai és fizikai képzésr ől nem lehetett szó. A XVIII. század közepe táján azonban már természettudo- mányi szellem tört u Lat il t is, s olyan kiváló tudósok hirdették e tudományt, mint HeH l\1iksCl a csillagászatot, JászIinszky András egyetemi rektor a I1zikát és fizikai földrajzot (,,Institu- tiones physicae generalis et particularis", 1757; "Geograplüa Globi Tenaeque synopsis", 1761), hancsies János a matematikéit ("Universae matheseos brevis institutio ... complectens l~ac
prima parte arilhmeLicam, geometriam, Lrigunometriam, mecha- nicam, statican1, hydrostaticam, hydraulicam, aerometriam", 1(52), Hon;áth János a fizikát és maLematikát ("Physica genera- lis quam in usum auditoriunl philosophiae conscripsit", 1767:·
"Institl1tic.nes Physicae pariicularis in U5urn auditorium philoso- phiae". 1770; "Tentame"1 publicum e praelectionibus physicis", 1771; "Elementa matheseos philosophiae ,mditorium usibus acco- modata", 1772; ,.Praelecticnum mechanicarum .partes Ill.", 1782).
Nagyszerü munkasságuk termékeinek mal' címében is benlle foglaltatik minden tudomány-elem, amire az akkori földmérLik- ne!\: szükségük volt, s aminél többet az Institutum megalapítása után sem voltak kötelesek hallgatni: matezis, geometria, trigo- nometri2., Elec11anika, hidrosztatika, hidraulika stb.
A nagyszombati egyetem tudós jezsuitái közül nem egy tovább folytaHa egyetemi előadásait a rend feloszlatása után is, . pl. Horváth Tst,;án fizikát, Nagy Boldizsár matezist tanított
1773-ban.
lj
A nagyszombati egyetemen ugyan már e kiváló tudósokat
megelőzőleg is, 1636-tól adtak elő matematikát, ebben a tanév- ben elsőként Szinigh KáToly. Az 1752-3. és az 1753-4. tanévben a matezist a nagyhírű Weisz Fe7'enc csillagász adta elő, 1754-5.
óta pedig ő volt a matematikai repetensek tanára, an"likor ezt az intézményt fel{,llítottúk. Ettől kezdve tehát speciális kiképzést kaphattak a matematikából, akik azzal akartak foglalkozni. Igaz, hogy a repetensi 'intézmény inkább a matezis tanítására kivánt
előkészíteni, de hiszen akkor még nem váltak el egymástól szi- gQnlan a tudományos foglalkozások. Látni fogjuk, hogy Sc7únd- le)' József 1772 táján térképein "prof. mathematum"-nek nevezle magát, mások meg "prof. geometriae", sőt vannak térképeink, melyeknek szerzői "prof. theologiae et geometriae" szerzőtől sZéÍrmaznak. A matezist 1753-ig a II. éves bölcsészeknek kellett hallgatniuk. azután az I. éveseknek (31. - 77.). 1754-töl kezdve már ismeretes a nagyszombati matematikai repetensek névsora.
1753-tól kezdve a nagyszombati egyetemen a matezis ke1'e- tében előadták a geometriát, trigonometriát, építészettant is,
"gyakorlati alkalmazással" egyűtt (31. - 93.).
A baccalaüreus-avatásokcn pedig a lTlatemaiikából igen gyakran geometriai magasság-, távolság- és földrajzi helymeg- határozási feladatokat kaptak az ifj!3-k már a XVIII. század első
felében is (31. - 57.).
A nagyszombati matematikai professzorok tankönyveket is
bőven írtak hallgatóik számára. Pl. Berzeviczy Hemik 1687-ben írt egy "Arithmetica practica" c. művet.
Az egyetem matematika-professzorai között számos kiemel-
kedő egyéniség volt; így hogya legnagyobbat emeljük ki, itt ta- nított matezist Makó Pál is, s ?ltalában a nagyszombati matema- tikusok színvonalban messze felülmúl tá k a többi tudomány tanárait.
1767-ben Schmitth Miklós nagyszombati rektor, e gondolat
legelső felvetője már azt kivánta egy felterjesztésében, hogy új tanszéket cUlítsanak fel a gyakorlati geometriának. építészetnek és .rajznak (30. - 35.). Mire ezt a tanszéket 1777-ben felállí- tották, már nem a Jezsuiták kezében volt az egyetem, de mégis a volt jezsuita Rcwsch Ferencet, a kiváló matematikust nevez- tÉ:k ki a geometria practica első professzorává.
A nagyszombati jezsui ta kollégium "Historiae Domu,;"-ában (49.) olvashatjuk, hogy a rend bentlakó növendékei közül 1766-ban 6 volt a "Repetentes Matheseos"-ok száma, 1767-ben 7,
7
1769-ben 8, 1772-ben 8. Ezeket a nyelvész- és bölcsészhall- gatóktól külön sOl'olják fel, tehát nem tartoz Lak közéjük. 1767- ben a matematikát 24-en hallgatták az egyetemen. 1768-ban 22 hallgató vizsgázrJtt a geol1létriából, 1nO-ben "ex logica et ma- thesis" 31 hallgató tett szigorlatot, I771-ben "ex elementis geometriae et architecturae civili" (l) 31 szigorlat volt, 1772-ben
"ex mathesi" 13 vizsgálatot tartottak.
Fináczy szerint a nagyszombati egyetemen 1770-ben 80 fizikus hallgató volt, matematikát pedig 170 ifjú hallgatott (25. - I. köt. 319. 1.). Fizikusokon akkor még nem a mai érte- lemben veit fizikahallgalókat kell él"tenünk, hanem a II. éves bölcsészek et nevezték igy. A "Repetentes Matheseos" Clll1en azonban minden valószínűség szerint a leendő földmérő-mate
matikusok rejtőznek, legalábbis részben.
De ezek mind csak matematikai alaptanulmányok lehettek.
F'ináczy is úgy véli (25. - I. 256.), hogy magának a gyakor- lati mértan nak és a mechanika elemeinek elsajátítására Mária Terézia uralkodásának korai éveiben egyáltalan nem volt al- kalom Magyarol'szágon. Hiszen éppen ezért alapította a szen ci Collegium Oeconomicum-ot, am.elynek első tárgya volt a geometria, de ez Fináczy szerint inkább bányaszati fizika volt, csak bevezetése volt síktdgonometria. Tanultak egy kevés pol- gári építészetet és oeconomiát is.
Semmi szervezeti ~s tudumányos akadálya nem lehetett tehát annak, hogy a nagyszombati egyelemen m.ár a XVIII. szá- zad közepe táján is el lehessen sajátítani a mémöki alapismere- teket. rvfár Pauler is azt mondja (csak nem jelöli meg pontosab- ban az időt, amelyre érti, de mjndenesdre az Institutum meg- szervezését megelőző évekre vonatkoztatva): "Az egyetemen az alkalmazott mennyiségtan tanszékének fő rendeltetése alkalmas mémökök kiképzése volt. De ez magáb2.l1 elégtelen lévén, a bol- dogult királynő alatt tervezett mérnöki és vízépítészeli intézet szervezése el lett rendelve ... " (22. 187. L)
De a tudományos kiképzés lehetősége a jezsuita rend el- tödt'se után sem. rosszabbodott, mert ezen időpont és az egyetem Budára való áthelyezése közti időszakban is kiváló matematiku- sok és csillagászok tanítottak ott, mint MitterpC/cher Józse! ct matezist, Hon:áth Istz;án a fizikát, Dugonich András az elemi m.atezist, RC/usch Fel'ene a geometria practica-t.
A bölcsészeti kar hallgat6inak az I. évben kötelező tárgyai között találjuk a tiszta és alkalmazott matezist, a természelrajzot és al.kalmazását a mezei gazdaságra, valamint az iparművekre ;
a II. évben a mennyiségtan alkalmazását a mezőgazdaságra és az iparművekre, az elemi természettani. Nem kötelező előadásaik
voltak a felsőbb matezis, gyakorlati mennyiségtan (építészet, földmérés, vízműtan), felsőbb és kisérleti természettan, erőmú
tan (azaz mechanika), csillagászat. Az alkahnazott felsőbb mate- zis fő rendeltetése a mérnökképzés volt, ahogya fenlieket Pauler is megállapította (22.).
A fentebb már említett tudós professzorokon kívül olyan ra- gyogó neveket találunk az egyetem tanári karában az Institutum szervezését megelőzőleg is, nl.int Molnár Jánost, aki 1759-töl 1767-ig Nagyszombatban a bölcseletet tanítotLa, amibe akkor a természettudományok is bele voltak ágyazva, majd 1777-ben a budai Egyetemi Tanács assessora volt, 5 ebben az évben adta ki "A természetiekről, Newton tanítványainak nyomdoka sze- rint" c. műve hat kötetét. Ott volt a professzorok között továbbá
1777-től kerekgedi Makó Pál, amatézis nagynevü tanára, aki 1762-ben jelentette meg "Compendiaria physicae institutio, quam in usum auditorum phi1üsophiae elucubratus est" cimü munká- ját. Mint majd látjuk mindkettőjüknek fontos szerepük volt az Institutum megszervezésében. Ugyancsak a tanári karban volt.
1777-től Rausch Ferenc is, aki az Institutum első vezető tanára lett. a geometria practic a professzora.
Minclez azt bizonyítja, hogy egyrészt már a nagyszombati egyetemen valóban megvolt minden tudományos feltétele a mér- nöki alaptudományok elsajátításának, másrész! pedig, hogy az
idő teljesen megérett a szervezett m.érnökképzésre, s hogy II. J ózser intézkedéséhez minden tudománvos előfeltétel készen volt, s így a szervezés és intézkedés igen ;zerencsés pillanatban történhetett.
E feltételezéseken és lehetőségeken túl azonban vannak tényleges bizonyítékaink is arra, hogy a nagyszombati egyetem valóban képzett mérnököket. A nagyszombati egyetem bölcsé- szeti karán ugyanis 1776-ban a matézisből tett szigorlatot Magya?"
fstván .,geometra publicus" (27.). N em tudjuk, hogy mikor szereztek képesítést, de kétségtelenül egyetemi képzettségük volt a következő kiváló földmérőlmek is: Mak Domonkos, aki 1773- ban Dobronypuszta térképét készítette el, de egy szép atlasza is van: "Atlas Geographicus exhibens Districtum Tyrnavi Archi- Diocesls Strigoniensis. AuLhore Domonico Mak, Phil. et Mate- seos Doctore Pesti. Reo item Primatiali Mathematico. Anno 1790." (Széchényi Kvtár Kézirattára, 545. Oct. Lat.) - P. Adrián ciszterci egy 1776-ban kelt s a Pozsony megyei Csákány-pusztát
\)
ábrázoló térképen így írja magát: "prof. geometriae". - ScJlincl- ler József, aki 1772 körül Nyitra megyében térképezett,térké- pein "Prof. rnatheri1atum.". - Szabó Vince pálos Toronypusztá- ról 1758-ban felvett terképén "Prof. Theologiae et Geometriae".
- Szen:anszky Adáln kamarai mérnök 1770 táján "jurat. lVIa- them." címen szerepel térképein. - Sztaricky Mátyás 1773 körül
"hajóz&si mérnök"-nek írja magát térképein (Navigations Inge- nieur), am.i viszont nem képesítést jelentett, hanem vizmél'nöki beosztást. Később hajózási mérnöknek nevezték az Építési Igaz- gatóság Hajózási Osztályának mincien mérnökét.
De van néhány olyan nagynevü térképíró földmél'őnk is, akir ől ugyan szintén nem tudjuk, hogy hol tanult, de nlinden körülmény azt mutatja, hogy idehaza, s hogy akkora matemati- kai és csillagász.ah tudás'..\k volt, amely kétségtelenné teszi egye- temi képzettségüket: ezt viszont másutt nem szerezhették, csak a nagyszombati vagy - az Institl.ltuill szervezését megelöző
évelzben - a budai egyetem.en. Csak két nevet említsünk itt:
Bedekcvich Lőrincet, a jászkúnság földmérőjét, akinek fia azon- ban múr az Institutumban tanult mérnökséget, és Balla Antalt, a· Pest-megyei kiváló mérnököt. Baqa életrajza és munkássága immár fel van tárva (34fb.), de BedekovichTóL igen keveset tudunk, Azt azonban már is:merjük, hogy csupán a Jászság te-' rületéről nem kevesebb, mint 19 darab kiváló térképe maradt fenn, köztük igeri nagy területet felólelő lapok is, mint pl. a Zagyva-folyó júsíóséÍgi szakasúnak lapjai, olyan lTiÜVE::k amelye- ket megfelelő matematikai készültség híján nem készíthelett voln11 el. (L. a Térképészeti Közlöny II. és III. év10lyamait.)
E két kiemelten kívül azonban, akik valóban nagyszabású téd·;épezési feladatokat oldottak meg, még egész seregét ismer- jük olyan magyar földmérőknek, akik csak az egyelemen sze- rezbeHt'k tudományukat. Az Institutum hallgatóinak nÉ:vsoi',ll ugyanis hiánytalanul ismerjük: újabban DáL'id Zoltcin kuta Lá- saiból feltárult a szenci ColI. Oeconomicum tanulóinak név- sora is. Van azonban sok olyan térképironk is, aki egyik névsor- ban sem találhatók meg. Kétségtelen, hogy ezek között néhány olyan is lehet, aki az 1755 óta jól m0.kGc!ö bécsi (gumpendüdi) hadrnÉ:rnöki lskolából került a polgári életbe, pl. Kis GábOT, aki fivérével, Kis Józseffel rt Ferenc-cséttornát tervezte, de nem sole mel't ilyenek inkább az ún. Bánságban dolgoztak; néhány olyan is lehet köztük akinek nem volt tudományos képzettsége, de ilyen sem sok. mert bár a megyéknél müködtek tanulatlan mér- nökök, de a Kal1írtra és a Helytartó Tanács ilyeneket semmikép- 10
pen sem alkalmazott. Márpedig alább közölhetünk egy kori1nt- sem teljes névsort, csupán a legtöbb térképet hátrahagyó és· a legkiválóbb földmérőkről, akik sem szendek, sem Institutum- beliek nem voltak.
KÉmnrai mómökök a XVIII. században többek között, ki- vétel nélkül j Ui'at. Geometra-nak irva magukat:
Coroni Sámuel, legalább 20 szep térképe ismeretes igen sok- feléJI 1760 körül.
Csekanecz Ferenc, Veszprém. körül dolgozott 1785 után.
Czadray János, 1770 ·táján térképezett.
Denk Perenc. "Kamel'al WaldoHicier", a Bácskában dolgo- zott li70 után.
Fritsc;l András Ench, lYIikovinyi munkatársa, 1756 Láján múködött.
Fritsch Károly, 1750 iáján keltek térképei.
GroSschmidt János József, sókamm'ai mérnök 1770 táján, M.áramarosban.
Haver KáTOly, 1750 után.
HrHsovszky Imre József, Győr m.egyében működött 1780 táján.
Hubei't Zsigmond, a D,min és lYIaroson mért 1760 táján.
Karpe Miiwly, fóleg a Bácskában dolgozott 1756 után.
KneidingeT András, csodálatosan szép atlaszt hagyott hátra kéziratban, 1160 uté.n dolgozott.
ben.
Kovács János, Esztergom megyében dolgozott 1770 után.
Körőskényi MiháI.1J, a Duna kórül dolgozott az 1780-as évek- lVIeLzner Lajos, a Szepességben m.űködött 1770 után.
MiIetz Imre, 1760 után dolgozott.
Pongrátz Istl:án, az 1780-as években térképezett.
Rochser Károly, sokfelé mért 1780 táján.
Römisch Ferenc, gyönyörü térképei vannak 1780 tájár6l.
RutU;:ay Mihály, "jurat Geometl'a et lYIathem.", 1750 után felvételczett.
Szalóky Nepomuk de Boba et Kis-Szalók, "Li.eutinant et jurat. Geometra", 1767 taján.
Ugyancsak. hites mérnökök a következők, akiknek szintén az Instüutumot megelőzőleg kellett szer€zniük tudományukat, de nincsenek a szenciek között, s egyrészt a m.egyéknél mü-
kődtek, E1ásrészt uradalm.i vagy állami mérnökök voltak, s szá- mos szép térképüket ismerjük:
Bader József, "hütös mérnök", 1790 táján.
11
Bencze hnre, alighanem uradalmi mérnök volt 1780 körül.
Benyovszky Imre, a Vértesben és Pest megyében mért az 1780-as években.
Böhm Ferenc, az 1770-es években térképezett.
Cs;zék Ferenc, 1780 körül dolgozott.
Dvorzatzky Ferenc, uradalmi mérnök, Borsod megyéLen dolgozott 1770 táján.
Gaszner Lőrinc, Bihar megye mérnöke, gyönyörű vízrajzi térképeket is csináH 177 5 körül.
Hajós FeTenc, állami mérnök volt 1779 táján ..
Hankóczy Jakab, a hajdú városok térképeit csinálta 1780 táján.
Jager János Hem'ik, Buda város mérnöke volt az 1760-as években.
ben.
KaimaU/' Jáno8, a Fertőn dolgozott 1783-ban.
Kempelen FarkGs, sólérképet csinált 1760-ban.
Ko?'onthaly György, Nyitra mérnöke volt 1754 körül.
Kovács György, Debrecen els;) térkép ét készítette el 1752- Kml/,s MÓT, a bányavárosokban dolgozott 1732 táján.
LGczuy Alexius pálos, a Vértesben térképezett.
Lipthay Ferenc, állami mérnök, sokfelé dolgozott 1780 táj ál!.
Losúnczy János, Zemplén megy ében felvételezett 1776 körül.
Magyar István, Győr megyében múködött 1785 után.
Popovich Antal, Zaránd megyéből vannak térképei az
l730-as évekből. .
Quits Ferenc, alighanem megyei mérnök volt Baranyában.
Raksányi György, Turóc megye mérnökeként dolgozott 1788 táján.
Rei<:ner Györg!:,', cl LaLorcán és Laborcon felvételezett 1752 körül.
Rózsás Ferenc, valószínűleg uradalmi mérnök volt, gyö-
nyörű lapjai vannak Tolnából, Zalából 1784 tájáról.
Ruttkay bnre, Pest és Arad megyében dolgozott 1750 táján.
Sarkady György, a sóhivataloknak dolgozott 1785 körül.
Sárközy Ferenc, valószínűleg uradalmi mérnök volt az 1760-as éVekben.
Sárt01'y János, Felsőbánya körül térképezett l7il-ben.
Sex ti András, Szabolcs megye mérnöke volt, számos víz- rajzi térképe van 1780 után.
Szabadhegyi IVIihály, az 1nO-es években felvételezett.
12
Szenczy Alajos, Nyitra megyében terképezett az 1770-e8 években.
TringI Ferdinánd, Sóváron felvételezett már 1740-ben.
Vertics Ferenc, a KCjrösökön mért 1790 körül.
Vertics József.. Békés és Csongrád megyék mérnöke volt az 1770-es években.
Wagner Györgv, Baranyában és több más helyen mért 1780 táján.
Lássuk mármost, vajon megtaláljuk-e a nagyszombati egye- tem hallgatóinak névsorában a fenti mérnökeink valamelyiké- nek nevét, aki ott valóban hallgatott matematikát mint a mér- nöki tanulmányok alaptudományát.
Azt persze egészen helytelen volna feltételeznünk, hogy a mérnöki pályára készülők egyenesen ennek a tudománynak hall- gatására mentek volna oda, hiszen a jezsuita tanulmányi rend- szer egészen zárt és meghatározott volt, s egyes szaktudományok hallgatására senki sem iratkozott be, s szakkiképzést a bölcsé- szeti karon nem adtak, hanem csak álta'lános műveltséget és
más tanulmányokhoz való alapot nyújtottak. Csak arról lehet szó, hogy az ottani bölcsészeti tanulmányok bevégzése után egyesek valami más módon szerezhették meg a gyakorlati mér- nöki tudást.
A nagyszombati egyeü,mi anyakönyvekben a következők
nevét olvashatjuk, akiknek később jelentős kartográfiai mun- kásságuk volt, s térképeiket is ismerjük (40.).
Sártory János 1747-ben fizikus volt. Később kamarai mér- nök lett, s főleg Felsőbánya körül dolgozott.
DlholtLczky János 1767-ben logikus volt. Később mint ka- marai mel'l1ök igen jelentős munkálatokat hajtott végre, éllllire alább még rátérünk.
Magyar IstDán 1774-ben philosophus volt. Ha a név azonos,
később, 1785 körül Győr megyében térképezett nünt a Hely- tartótanács mérnöke.
Spai1.s István 1777-ben philosophus volt. Nem lett mérnök, hanem előbb jezsui.ta, majd világi pap. Igen értékes térképet hagyott hátra.
Sajnos, a nagyszombati. hallgatók névsora az anyakönyvek- ben nem teljes, mert több évben előfordul, hogy csak a prof esz- szorok llévsorát tartalmazza a "Matricula". Így hát valószínüleg sokkal több egykori nagyszombati hallgató volt térképező és térképeket hátrahagyó mérnökeink között. De ez a néhány is
elegeqdő annak bizonyítására, hogy igen sok, később jelentős
13
földmérőnk matematikai alaptanulmányait Nagyszombat egye- temén szerezte. Elég ahhoz is, hogy máig is meglévő térképeik alapján a fejlődést az ő műveik és az Institutum Geometricum- 'ban végzett földmérőké között megfigyelhessük.
A fentiekből csupán két nevet válasszunk ki erre a célra.
Dlholuczky János, úgy látszik. sókamal'ai mérnök lehetett az 1780 utáni évékben. Többek között két gyönyörü térképe maradt ránk (Orsz. Levtár. Htt. 27., 28. sz.) Kőrösmező környéké-
ről. Az egyiJmek címe "Haubt Plan De1'en Zubeförderung deren KönigI. Salz Tl'ansporten aus Marmaros an die aULwartige Hun- gal'ische Sale Lag Statte ... " Mindkettő 178I-ben kelt. Az egyik mél'tékaránya 1 : 11 700, a m.ásiké 1 : 11 800. A mértékarányokat persze nem arányszámokban, hanem mérővesszőn jelzett ölek- ben adja meg. Méretük 142
X
lB5 cm . .Nem egyedül készítette, hanem az egyiket Zalar Pal, Feudhoffer József, Jakubicslca Fe- renc, a másikat Feudhof.Fer József, Jakubicska Ferenc, Podh- raczky János nevü kamarai mérnöktársaival együtt. Kivitelük nemcsak korukban voll nünülszerü, hanem ma is. A vízfestés- sei készült rajz finomsága átlagon felüli, ízléses, barokkos cim- rajzuk pedig egyenesen meglepő. Nem tudni, hogy a mérnökök közül kinek közreműködésével rajzolta meg, de müvészi kéz m.unkája. Az egyiken II. József arcképe müvészi értékü miniatú.r, tiszai tutajos tájképe és vadásztrofea rajza pedig az éitlagonfelüli teljesítmény. .
Íme egy mérnök, aki még az Institutum megszerzése előtt
szerezte tudományát, olyan időben, amikor még küUöldön sem.
volt szervezett polgári mérnökképzés, átlagon felüli térkép ir ó
volt.
De nézzük Spaits István térképét, aki nem is volt mérnök, csak nagyszombati matezist tanult, s ezek a n1.atematikai ta111.;l- mányok akkor talán még nem is voltak túlságosan elmélyítettek.
Fináczy szerint ugyanis a jezsuita főiskolák filozófiai karán az L évfolyam 2. félévében napi két órában témilotté.k ugyan a matezisL többl1} ire lVIakó Pal tankönyve alapján, s anyaga az algebrától kezdődően a másodfokú egyenlelekig LerjedL a geo- metriából pedig a síkmértan, síktrigonometria, stereometria, a kúpszeletek kerültek tárgyalásra, de a gömbtrigonometria már nem. A II. évfolyamon fizika volt az anyag, ugyancsak Makó, Pál könyve alapján (25. - I. 98-99. hp). Háromszögelésről és gyakorlati felvételről tehéit nem volt szó. Ennek ellenére a ka- pott formális képzés képessé teHe őket a gyakorlati kartográfiai tanulmányok megszerzésére. Ezt bizonyítja Spaits Istvánnak, l-l
ab tulajdonképpen nem is volt mérnök, oiyan magas színvonalú térképe, amelyről a korabeli saj tó nem győzött elég jót mon- dani, de ma is a legn&.gyobb elismeréssel kell megemlékeznünk róla.
Térképének, amely kéziratban maradt fenn, címe: "Tabula Distridus Studiorum et Scholarum Nationalium per Regni Hungariae et Provincias Eidem Indicans Opera Stephani Spaits AA. LL; et Philoso. Doct. in Regia Universit. Professor Pub. Ord.
l'iSO." Amikor térkép ét rajzolta, múr az egyetelTl tanára volt.
A térk2pen az ország tankerületeinek beosztását és a nemzeti iskolákkal bíró helységeket tLlntette fel, de emellett olyan ki-
tűnő f01yórajzot és más térképi elemeket is adott, amelyeknek for:t.'ásait és eredetét nem is ismerjük. Pon Los mértékaránya van (Mszámítva kb. l : 800 OOO). Mivel Spaits térképe ,iZ Í., úgyne- zett "jozefinista" katon::ti felméréseket is l11:egelőzte, pontosság- ban elért teljesltménye egyenesen érthetetlen. Rendszeres fok- hálózá ta van, a szélén' a hosszú.sági fok 5', a szélességi fok 10' beosztással. Különösen meglepően jó a Dunának mind ez ideig tOl'zultan térképre került rajza. Az egyes városok földrajzi szé- lességi helyzete ben elkövetett hibája minden nehézség nélkül
ellenőrizhető. Ez a hiba Budára vonatkozólag
+
8', Pozsonyra-fi', Nagyváradra -lí'. A földraJZi hosszúságban a hiba azért nehezen ellenŐl izhd:5, mert nem' az ismert és szokásos kezdő
meridiánt használja. De ha Budát fix pontnak vesszük rajta, akkor mégis kimutathatjuk, hogy Buda és Pozsony földrajzi hosszúsági különbségében -22', Buda és Nagyváradéban -21' Spaits hibája. Ezek eléggé jelentős hibák még, de az őt meg-
előző térképekénél jóval kisebbek. Azt természetesen nem kép- zelhetjük el, hogy országos térképe megrajzolásához földrajzi
!1elymeghatál'ozásokatvégzett volna, hiszen az ő idejében még alig néhány magyar város földrajzi helyzete volt csillagászati pontossággal ·meghatározva. lVIindenesetre azonban a nagyszom- bati egyetemen tanult hallgatók térképíró múveiről végered- ményben azt kell megállapítanunk, hogy azok koruk színvonalán állottak, sőt az átlagosnál jobbak is voltak. .
Mivel kiss~ merész voln&. feltételeznünk, hogy az InsLiLuium múködéséT megelőzőleg dolgozó földmérőink túlnyomó számban végeztek volna Nagyszombat egyetemén matematikai, illetve bölcsészeti tanulmányokat - hiszen láttuk, hogy alig néhányuk nevét lehetett ott megtalálnunk - , arra is gondolhatunk, hogy más hazai főiskolában tanulták a geometriai, illetve matematikai alaptamllmányokat. Ilyen főiskoláink jelentős számban voltak Lí
mar a XVIII. században. A jezsuiták kassai főiskolája kozel volt az egyetem fogalmához, akadémiájuk pedig volt Budán, GyőröiL, majd a rend feloszlatása után (1773) több kir. akadémia létesült az orsz&gban, amelyeken szintén tanítottak müszaki tárgyakat (Buda, Győr, Pécs, Kassa, Temesvár, Vác, Zágni.b, Kolozsvár).
Qrtvay Tivadar szerint (22. - 26.) a pozsonyi kir. akadémián a bölcseleti tanfolyam első éve nyári félévében matezisi is ta- nítottak, a második év téli félévében pedig architektlu'át és hidrotechnikát, nyári félévében meg oeconomia rusLica ke- rült a tantervbe. Íme tehát, az akadémiák l.antervében is meg- voltak n:ündazok a tudományok, amelyek a nagyszombati egye- temen szerepeltek, s amelyeket a későbbi InstitutlU11ban is elő
írtak a geometria hallgatóinak. Az 1777-i Ratio Educationis azt is elrendelte, hogya matezisben különösen azokat a tételeket kell tárgyalni, amelyek a gy&korlati természettudományok alap- jaiul szolgálhatnak. Aligha járunk tehát m.essze a valóságtól, amikor arra gondolunk, hogy az InstItutum alapit ás át megelőző földmérőink túlnyomó része valamelyik akadémIán végezte böl- csészeti tanulmányait, azután pedig azokkal együtt, akik az egyetemen végezték azokat - (valószínűleg nem sokkal maga- sabb színvonalon) - a gyakorlati földmérést valamely gyakorló mérnök mellett sajátították el. Ezzel persze csak elodázzuk a prob-
léma megfej tését, mert tovább folytathatjuk visszafelé a kér- dést, s arra kellene felelnünk, hogy legkorábbi földmérőink hol és kitől tanulták meg a térképezés gyClkodatát.
Az utóbbi problémának több megoldása is lehet. Feltételez- hetjük 8zt, hogy a még lVlíkoz;iny körül kialakult földm.érői cso- porttól folytatólagosan vették át gyakorlati ismereteiket, hiszen
ő volt az első, aki nálunk a felvéteH és térképrajzolást matema- tikai alapra helyezte. Ez a megoldás li:itszik lcgvalószinübbnek, de azt 111.1'11' nehezebben lehetne elgondolni, hogy maga a Kir. Ka- mara tartott volna gyakorlati kiképzést leendő mérnökeinek, legalább is eddig erre semmi nyomunk sincsen. Az azonban bizo- nyos, !10gy a kamarai mérnökök mellett már az Institulum szervezése előtt is voltak gyakornokok gyakorlati tudás elsajá- títása céljából. De ez nem lehetett szervezelt intézmény. Az In .. c;tituturn szervezésének királyi rel"ideletéhez csatolt és később ismertetendő utasítások legutolsó pontja ugyanis így hangzik:
"Kik pedig ezen nyilvános pl'óbatevés által a mérnöki állásokat elnyerni nem birnák, a tényleges és kamarai mérnökök rendel- kezésébe vonassanak be, hogy azok mellett a segédek tiszLségeit teljesítsék, és a főnököt is helyettesitsék, minthogy eddig az ilyen lli
említett practicansok nem mindig váltak be .... j Ezek a "practi- cansok" bizonyára nem lehettek mások, csak azok, akik az egyetemen vagy akadémiákon matezist tanulva gyakorlati tudá- sukat mÉ'rnökök mellett kivánták megszerezni.
Az így képzett mérnökök lehettek azok, akiket "matema- tikusoknak" neveztek, nemcsak hivatalosan, hanem még a ma- gyal' l1(>P is használta rájuk ezt a nevet eltorzított formában. A
"matematikus" elnevezés nemcsak nálunk, hanem kül.földön is divatban volt, sőt királyi matematikusok is voltak. Csak későbbi keletű néva "geometra " , majd magyarul a "földmérő", sőt "víz-
mérő" is. A "mérnők" egészen késői keletű, nye1vújítási korú és
szi..Uetésű szó.
Eppen ilyen nehézségekbe ütköznek annak bizonyítása, mintha a XVIII. század derekán már tömegesen dolgozó kamarai és helytartósági-tanácsi mérnökeink külföldi kiképzés ben ré- szestUtek volna, annál is inkább, mert polgári mérnökképző in- tézetek külfbldön akkor még nem voltak.
Mindezek alapJán végeredményül az Institutum szervezését
megelőző idők mérnökeire vr::,wtkozólag - kikapcsolva a szenci iskola működését - a következő eredményeket kell 1e-
szűrnünk. 1. Tömegesen voltak mar magyar mérnökeink, illetve
földm.érőink Mikoviny munkéissága óta, a XVIII. század közepé-
től kezdve. 2. Az általuk végzett munka eredményeiként fenn- maradt térképekről megállapíthatjuk, hogy azok már nem mű
kedvelői munkák, ha!lem hatftrozoHan szakszerű matematikai tanulrnányok gyümölcsei. 3. Ezek a mérnökök elméleti matema- tikai tanulmányaikal részben a nagyszombati egyetemen végez- ték, nagyobb részükben pedig \"alószínüleg az akadémiákon. 4. A gya.korlati kiképzés a kamarai mÉl'l1ökök mellett való gyakor- lat közben történt. 5. Rendszeres mérnökképzés II. József idejéig nem volt, tehát legfőbb ideje volt egy megfelelő intézmény szer- vezésének.
II. Az Institutum Geometricum szervezése
Bál' az egye;;em bölcsé.szettudom.ányi karán kézzelfogható bizonyítékok szerint is állandó volt a geometriai alapludományok tanítása, s bár 1763-tól 1776-ig Szencen a piaristák vezetésé- vel, majd 177G-tól IISO-ig a tatai kollégiumban szintÉn tanítol- tak földmérést, mégis megÉrett már az idő aiTa, hogy 1782-ben II. József reforrnjai során intézményesen szabályozzák a mér-
~ InSlitiltltI11 Geornr:>tl'iCUl11 - li
nőkők, helyesebben a földmér6k képzését. Ennek jelentőségét
nyomatékosan aláhúzza az a tény, hogy a polgári mérnökök kép- zésére szánt párizsi polytechnicumot csak 1791-ben szervezték meg. Azok a mérnöki oklevelek tehát, ameLyeket a budai Insti- tutum Geometricumban 1793 előtt kiadta k, a L'iIág legelső poL- gári mérnöki oklevcIei voltak.
Amint miiI' előbb rámutattunk, a mérnökképzés rendszeres megszervezéséhez núnden tudományos előfeltétel megvolt mar a nagyszombati egyetemen is, amikor azt 1777-ben Budára áthe- lyezték. Csak így érthetö, hogy az a bölcsészeti kar, amely akkor még l~étségtelenül a hum.anisia tudományokat ápolta elsősorban,
minden vonakodás nélkül befogadta a mél'nökképzést, jóllehet a tudományegyetem ek él XVIII. század utolsó negyedében is ál- talában még elzárkózté1k a technikai ismeretek elől.
Hogy mikor vetődött fel a n1érnökképzö intézmény megszer- vezésének gondolata, arra különböző adatok, illetve feILevések vannak. PaL/Jer Tivadar azt írja (2L - 149.), hogy az egyetem kancellárja Niczky gc'óihoz 1771. aprilis 12-én intézett levelében emJíti a mérnöki imézet gondolatai. Ha így van, akkor a kezde- ményezés nem Il. JózseftőL, hanem őt megelőzőleg még lVIária Terézia korában az egyetemtől indult ki. Ez is arra nlutat, hogy az egyetemen akkor rnár nem volt ismeretlen éi mérnökképzés, csak rendszeres megszervezése h1ányz011 még. JVlásrészt azért is fontos ez a körülmény, mert akkor múl' az egyetem matezis- prrAesszol'a volt kerekgedei Makó PáL a kiváló matematikus, ós az egyetemi tanács assessora volt IVlolnár János, cl nagy tenne- szeltudós, akinek éppen az évben jelent meg Newtonról írotl
l11ü\le.
Zelovich szerint (30. - 26.) az egyeteni 1780-ban tett ja- vaslatot a mérnöki tcmfolyam megszervezése ügyében, s ezt a javaslatot II. József némi észrevételekkel visszaküldötte. A ki- rálynak az egyetemi tanPtcshoz intézett felhívására vonatkozó- lag két adat is van, az egyi.k az 1780. nov. 15-i 4664. sz., a másik az 1í8L ápr. 27-i 1501. sz. kiüdyí leirat. Ezekben a király az orvosokéhoz és chirurgusokéhoz hasonló rendelkezést helyez ki- lát6.sba, hogy nlajdan 8. Lörvényhatóságok csak okleveles és hites mérnököket alkalmazhatnak. Az egyetem ezekre két előterJesz
tést is tett. Az első: "Projectum Circa introducendum penes Regiam UniversÍlatem I:h.ldensem Repditionem Studii GeomeL- , rici et aliarum áccessoriarum Disciplinarum pro fOrlllandis pub- licis juratis Comitafuum atque etiam Dominiorum. quam alío-
rum privatorum Geometris." (35. 5802-1781.) Ez a tervezet.
1-20 §-ból áll.
Ebben a tervezetben utalnak a szenci és tatai iskolákra, majd 8.zt lTlondJák. hogy az azokban előadott tudomanyokat most már a gimnáziumokban és a}.;:adémiákban is tanítani kell, de ezekben bIzonyos inLezkedések szükségesek még, hogy jobb eredmények.et érjenek el, többek között pl. az, hogy a matezis tarJÉ,ra az ifjakat a geornet~"iában, földalatti geometriában, me- chanikában és hidraulikában is képezze (36.). Az Egyetemi Tani'tcs máSIk javaslata a kőltségekröl szól, s az 1781. júl. 5-i
ülésből kelt. Ez a Tanulm.ánYl Tanács 1781. okt. 27-i i.tlésének
jegyzőkönyve mellékleteként maradt fenn. (35. - 5802. - 1781.). Az Egyetemi T,mács a király felhívására a Tanulmányi
Tanácso~1 át közli, hogy mivel az uralkodó a ielállitandó szerVE-
zet költségei iránt is erdeklőciik, Rausch P!3)'enc, a geometria practil:a professol'ának javaslata szerint ("De Musaeis IVIecha- nico et Physil:o") a gyüjtemény kiegészitésének költségeire 4000 fm int volna szükséges. Egyébként azt is feleli az Egyetemi Ta- nács, hogy az egyetem részéről a szervezet felállításának nincsen semmi akadálya, s hogy a szervezet sikeréhez főleg arra volna szükség, hogy El tál"vényhatóságok a jövőben csak képesített mér-
nököket ajkalmazhassanak. Az Egyetemi Tanács e jún. 5-i ülé- sének elCadója Makó Pál volt, s jelen volt azon J.1!IolnáT János is. Ugyanekkor a csillagda felszerelésére 14 OOO forintot kértek.
A Tanulmányi Tanács ezzel a határozattal 1731. nov. 15-i ülésén foglalkozot t.
n.
József 1782. jan. 18-i királyi leirata (36.) közelebb-ről is meghatározza az uralkodónak a szervezet tel való céljait:
,.Cum Reipublica plurimum interfecit, ut Stabiliti in Comitatibus et aliis Regni Jurisdictionibus public i GeOlneÜ"ae tales Consti-
tuaniur, qui non tantum climensiones Geometricas, rite perfi- cere. verum etiam Fluvios derivare, Canales struere, Paludes exsicc8.l'e, Aggel'es et Molas munire. Vias et Pontes designal'e, necnon Aedificia publica c1il'igere novel'it, consequentel' Eosdem non tantum in Geo;11etria, verum aliis etiam Matheseos Discip- linas optime versatos esse oporteat." E királyi leiratból két dolog ,,-Uágos8.n kien:elkedik. Az egyik az, hogy maga az uralkodó is elismeri, hogy olyan mémökök, akik csak felméréseket tudtak
végezni, mál" előbb is képeztdtek, a másik pedig az, hogy most II. József oly;:m mérnökök képzését kÍ\·ánja megszerveztetni, akik folyokaL szabályoznak, csatorll.é1kat, gátakat, malmokat épí- tenek, moc;sarakat csapolnak le. utakat, hidakat terveznek, epü- 1U
leteket emelnek, akik tehát nemcsak a löldmérésben, hanem más matematikai tudományokban is megfelelő jártasságoL sze- reznek. Az uralkodó 1782. jan. 18-éÍn felhívia a Tanulmányi. Ta- n,ksot is (Commissio Studiorum IVIixta) , hogy egy tanulmanyi tervet dolgozzon ki (35. - 2976. - 1782.).
1782. febr. 18-án az Egyetemi Tanács jelentette, hogya böl- csészeti karban RaLLSch Ferenc professzor, a geometl"ia practic a tanára külön iratban bizonvította a szervezet leláHitása tervének helyes vortái.. Ezen a taná~si ülésen jelen volt Makó Pál és Mol- nár János is (35. - 2976 - 1782.). Az Egyetemi Tanácsnak ezen az ülés én Ei. klreJyi felhívást "Projec1um regulandi Stuclii Geometrici et constituendi succrescentium Geometrarum." címen említik. J\.. bölcsészeti Immal\: reá adott válaszat eredetiben kül- dütték el a felterjesztéssel. Az Egyetemi Témács határozatainak
főbb pontjai: 1. i-\. Lerv elfogadtatik, s a tanfolyamot a budai egyetemen kell felállHani. 2. E célra az óbudai káptalani házat kell felhasználni. 3. Azt az ifjúság0t, amely az aritmetica, geo- metna, elemi matezis és rajzolás tudományából az akadémiákon már előkészítő jártasságot szerzett, elővizsgálatra kell bocsá- Lll1i. 4. A técnfolyam ifjúsága az alkalmazott felsőbb matezis pro- fesszön'mak gondjára bízandó, s a tanfolyam hároméves legyen.
5. k~ Egyetemi Tanács Élltal adott időbeosztási tervet be kell tar- tani. 6. Négy hallgatónak egyenkint 150 forint évi segélyt kell adni.
Hozzáteszik nlég, hogy professzor és El szükséges felszerelés híjái1 sehol másutt éi tanfolyam nem szervezhető meg, s megjegy- zéseket füznek még a káptalani ház megfelelő voltához, átalakí- tási terveihez, a tanfolyam vizsgálataihoz, az ösziöndijakhoz, a professzornak 2. tanfolyamon való elfoglaltságához, fizetéséhez, a gyakorlati kiképzéshez, a müszerek rendbehozásához. Az Egye- temi Tanács határozata, illetve iervezete a Tanulm~myi Bizott- ság 1782. ápl'. 26-án tartott üléséllek jegyzőkönyvéhez van csa- tolva (35. - 2760. - 1782.). A Biz0ttság Balassa gróf elnöklete alatt tudomásul vette az Egyetemi Tanács előterjesztését, s úgy vélte, hogya következő tanév
r.
szemeszterében meg lehet a tanfolyamot nyitni.A ümfolyml1 szel'vezéséJ'e vonatkozó előterjesztést illelve részletes tE:lvezelet nem az Egyetem Tanácsa készítette, ahogy Zelovich írja, hanem Ürményi József (35. - 2976. - 1782.).
Ez a tenezet 1782. aug. 2-án kelt. Itt kapcsolódik bele, közvetve, Mol/Hír János szellemisége a szervezet létesülésébe, bár mint az Egyetemi Tanr.cs assessora közvetlenül is részt vett benne. Mol- 2n
naT János, kora egyik legnagyobb magyar matemalikusa és te1'- mészettudósa. egy egvszerü falusi ll101nármester fia. tanára volt ürményi Józ;ef~1ek,~~ későbbi hatalmas államfél'üÚnak, aki te- hát a természettudományi kultúra iránt való érzékét tőle sze- rezte.
Unnényi József az Udvari Cancellária 1782. aug. 2-i ülésén tette meg előterjesztését (35. - 2976. - 1782.). Az előter
ie.sztés 8. "Circa Cathedram Studii Geometrici l'egulanc1um" ügyé- ben töl'tént. Ennek az előterjesztésnek szövegével azután Löbb, eZT követő ol:i.ratban is majdnem szóról szóra találkozunk. Rövid kivonata él. következő.
lVIugYélJ'Ol'szágon igen nagy a szükség földmérőlue, vízépí-
tőkre és a mechanikai tudományok müvelőire, mert annyi hci- ború után igen zavarosak él. birtokviszonyolL nagy tel.'üleleket borHanak ct vizek és l1"lOcsarak, rosszul vannak építve a gátak, elhcmyagültak él közutak. Már a király gondoskodása folytán több megyében meg vannak szervezve a Il1érnöki tisztségek, amelyek nemcsak az urbarialis felmérésekkel foglalkoznak, hanem folyó- sz::t bálynzásokkal, csatornaépí tésekkel, mocsarak kiszál'í tC:1.sá val, gátak és malmok emelésével, középületek, katonai épü.1etek lé- tesítésével is.
lVIivel ezek a közületi mérnökök nemcsak a földméresben.
hanem más matematikai ismeretekben is jártasak. a fiatalokat várfJsaikban bevezettek ezekbe a tudományokba is. Ez a;wnban
megszünőben van, s az iskolákban is alig foglalkoznak ezekkel él
tuclol11é'-.nyokka1. Meg kell tehát állapítani, hogy a geometriai és mé1tc-1Túliikai isrneretekkel va.ló foglalkoús nem rendszeres. A budai egyetemen éppen ezért már felállitottá.k az alkalmazott matézis tanszékét, 1777-ben már kinevezték Rcwsch Ferencet, aki a hidrolechnikóból és a rokon tudományokból is különleges ismereteket nyújt hRllgatóinak. Kívcinatos, hogy az ezen tuclomé\- nyakkal foglalkozók .c;z<imára a mérnöki tiszts('gek most mar meg- nyíljanak. Azokat pedig, akiknek elméleli tudása és gyakorld\Í jártassági'\ nem megfelelo, nyilvános vizsgálat elé kell állit ani.
A Helytéü·tó Tanácsnál már javaslat történt, hogy a mérnöki tisztségekre csak él szükséges tudományokban jártasak és szigor- latot tettek alkalrnaztassanak. Ez viszont nehézségeke L log okoz- ni, ha nem nyújümak segélyt az ezekre a tudományokra készü-
lőknek. Ezért a budai egyeternen tanfolyam ot kell szervezni az alkaJDl"zott matematikai tudományokból, ahol ezeknek a tudo- mányoknak megvan 8. rendes tanára, vannak földmérő és mecha- niki!Í müszen~k, és megvan a többi szükséges segédeszköz is. Az
21
ifjúságot pedig e tudományok megszerzéséhez kell segíteni. Az Egyetem bölcsészeti kara, a Helytartóunács, a Kamara és a Ta- nulmánYI Bizottság véleményével összhangban ezen tudományok müvelése előtt semmi akadály sincsen.
Mivel e tudományok előadásával szemben nem mutatkozik más vélemény, a bölcsészeti kar igazgatójának az alkalmazott matézis üil1ál"ával együttesen ki kell dolgoznia a tanfolyam ter- vét és cl tananyag beosztását.
A Tanulmányi BizotLságnak elTe vonatkozó következő pont- jait kell figyelembe vennie. 1. A tanfolyam a budaiegyelemeL
szervezendő. 2. JVIivel az egyetemnek a tanfolya111 és él. rajzolások számáréi nincsen megielelő helyisége, az óbudai káplalani házat, amely már amúgyis az egyetemhez tartozik, erre a célra kell ren- delni. 3. Ösztöndíjakat kdl l'ende1.ni egyenkint 150-150 forinl- t«l. 4. A bölcsészeti kar igazgatójának kölbégekre 50 forintot kell utalványozni.
Ezt kö\'eti Ürményi részletes indokolása, amelyet az Ud\'ari Cancellária javaslata is átvett, s majd ott érinLjük.
Az első tervezetet tehát Ürményi vetelte papirosra és nein az egyetem. ahogy ZeloL"ich mondotta.
Ürményi emez előél.c1mánya alapján készüJt ugyancsak 1782.
aug. 2-i kelettel a magyar Udvari Cancellaria javaslata az ural- kodóhoz (35. - 6051.). Az ülésen jelen voltak a következő
udvari ltlD.ácsosok: gT. Nádasdy, gr. Zichy, OlcoLicsányi püspök,
Győ?"!}, előéi.dó pedig Ürményi József volt, s a Javaslatot Pálffy Károly a.lh.lJcellár írta al& ..
A kance112.riai javaslat bevezetése teljesen azonos a szervező
királyi rendeletével: ,.Etsi universim summa sil necessiLas Slu- dii G(:onl'2trici, Hy·drot€clmici ... ", amit majd az aug. 30-i kirú- lyi leiratban fogunk viszontlátni.
Megállapitja a kancelláriai javéi.slat, hogy az elhúnyt ki-
rálynő gondoskodásából egyes vármegyékbe jutottak közülelÍ mérnökök, nkik a szokásos felm.éréseken kívül már folyókat is szabályoztak, csatornákat terveztek, mocsarakat szárítottak ki, gátéllnt. rlliÜmGkat, utakat. hidakat. köz- és katonai épületeket emeltek. :Mivel az ilyen közületi mérnököknek nemcsak a föld- mérésben, hanem más malemati1o.i tudományokban is jarlasak- nÚ: kell lenniük, ezért Szempcen intézetet álhLottak e tudomá- nyok müvelésére. Ez azonban szünetelvén, a l1~'ih-ános iskolák- ból jövő utánpótlás nem. kielégítő.
Éppell ezért már előbb is gond \'olt arra, hogy a geometriai és matematikai tLldományok úgy oS7lassanak el az iskolák 05Z-
táiyai között, hegy ()Zok elemeitől kezdve a magasabb ismere le- kig végigvezessék áZ ifjúsagot. Most tehát nincs más hatra, mint azoknak, akik a bevezető tanulmányokat elvégezték és speciáli- san ezzel a tudománnyal ak8.rnak foglalkozni - hogy ilyen mó- don közülcti vagy kamarai, vagy magán uradalmi mérnökök le- hessenek - módot adni, hogy e tudományt elsajátíthassák.
Ebből a célból a budai egyetemen az alkalmazott matézisre olyan professzort kellett állítani, aki a földmérés ben , hidroteeh- nikában és mechanikában különleges oktatást nyújthatott.
(A továbbiakban azokról a mérnökökről gondoskodik a kan- celláriaÍ javaslat, akik már müködnek, de még nem szerezhettek egyetemi kiképzést.)
A jövőben Cizonban csak e tanulmányokat elvégzett mérnö- köket szabad a hivatalokban alkalmazni. Hogy ennek kivitele ne ütközzék nehézségekbe, a szegényebb ifjaknak segélyt kell adni tanulmányaik elvégzésére.
lVIivel mindezekben egyetért az egyetemi bölcsészeti kar, a Tanulrnányi Bizottság (Comissio Studiorum), a Helytartótanács, valamint a magyar Kamara is, am.ely a tanulmányi alapot kezeli, ennélfogva senllui nehézség sem áll fenn.
Ezek utón a bölcsészeti kar igazgatójának az alkalmazott geometria tcmúrával ki kell dolgoznia a tanulmányi anyag elosz-
tását. .
lVlinc1ezek alapján az Udvari Cancellaria javaslatai kövei- kezne:\: négy pontban, amelyek teljesen azonosak Ürményi előbb már ismE!rtetett eiőadmányának javaslataival
A javaslathoz fűzött utasítás (opinio) gondoskodik arról, hogy mivel e tm:folyamnak a következő tanév elején meg kell nyílnia, a káptalani haz álalakitásáig sz1.lkséges helyiség rendel- kezésre élljon, s annak téli fütésére 200 forintot utaljanak ki. Ki- mondja, hogy ha az ö~ztöndíjas nem mutatkozik mé1tonak, az ösztöndíjat egy másik hallgató kapja meg .. A legkiválóbb haJl- gRtó ösztöndiját esetleg 150 forintral 200 forintra is lehet emelni.
Kiterjed a javaslat utasítása a legszükségesebb múszerek beszer- zésének költségére, a nyári térképező gyakorlalok és 101yo- szintezés ek kÍi.,dá:::ainak fedezésére is. Kimondja, hogya három- éves 1:"<11f01yam tanulmányi anyagát úgy kell elosztani, hogy egy újabb tnnévkOl" belépő .i1aligatók is bélekapcsolódhassanak abba.
Ha ez nehézsége.ket okozna, mert a hallgatónak elemi ismeretei hiányosak volnának. akkor várakoznia kell az új tanfolyam meg- kezdésérc. A továl)bi időkben végül gondoskodni kell, hogy ne
23
kerülhessenek mérnöki tisztségre olyanok, akik alanfolyamoi nem végezték eJ, csak gyakorlatilag múködtek.
II. József, él kancellária és helytartótanács együttes j:wasla- tát aláírásával jóváhagyta (35. - 6051. a. c. - 1782.), illetve ahhoz hüzzájárult. Érthetetlen, hogy ez a jóváhagyási okmány szintén 1782. aug.-i keltet visel. A jóváhagyási okmányban "Cir-
C3. Cathet:l'cU11 Studil Geometrici" és nem ,,Insiitutum Geometri- cum" említtetik, s a káptalani ház is "pro usibus Scholae huius practicae Geometrkae" céljára engedtetik ál.
Ebből a kancelláriai javaslatból igen fontos tények bizonycil- nak be. Mindenekelőtt az, hogy már az Institutum szervezéSe
előtt is veltak nálunk olyan mérnökök, akik a szok<is0s urbariá- lis felméréseken kívül más mérnöki munkálatokra is képesek voltal.;:, A másik tény az, hogy mérnököket valamely más iskolák- ban is képE'ztek ki, mert a javaslat megállapilja, hogy a szempci intézet szünetelt'ose óta a kiképzési utánpótlás nem elegendő. A mérnökképzést a javaslat tehát nem megalapítan i , hanem csak szervezni kívánja.
Ez a szervezés azután a II. József által 1782. aug. 30-án a1:i- írt rendelettel véglegesen meg is történt. Hangsúlyozzuk, hogya
szervező királyi rendelet kelte aug. 30. és nem szept. 19., ahogy Zelovich !cözö:te (26. - 86. és 30. - 26.). E szervező rendelet ma is megvan az Orsz. Levéltárban (35. - 6051. - 1782.).
Az emlékezetes királyi rendeletben visszatérnek Ürményi javaslatának gondolatai: "Etsi nimirum universim summa sit ne- cessitas studii geometrici, hydrotechnici et mechanici, ülud ta- men cum primis in Regno Hungariae Provinciisque adnexis, in quibus videlicet, pest !)riorum saeculorum bella, et vicissiluc1i- ne5 compluréi. tETl'ena in meLis sui., admodum con1us8. sunt, 1n- tegri tractus regionum in aquis, et paludibus adhucdum stagnant;
molares ageres in plerisque locis pessime constituü, viae publi- eae magna parte &.dhuc neglectae sunt, peculiario studio esse ex- colendum in apeno est ... " (lVIivel a szervező királyi rendelelet eredeti latin szövegében mar Kowchich lVIártan 1786-ban közöl- te, magyar fOl'dítÉJsa pedig olvasható v'ilartlw rektori beszédében (1., illetve 24.), itt csupán a bevezetés gördülékeny ebb fordí- tását adjuk.) "IvIÍ\el általában szerfölött szükség van elsősorban
lVIagyal'orszf:gon és csa toll tartománYáiban földmérő, vízépítő és
műszaki tuclcmán:vokra, ahol az előző századok annyi háborúja és viszc:ntagsé'igai következtében D birtokviszonyok igen zavaro- sak, ahol igen nagy tájak víz alatt és mocsarak alatt hevernek, ahol a malomgátak legtöbb helyeI! igen rosszul vannak szer- 24
