prágai mérnökiskola adott bizonyítványt mérnöki jártasságáról (uo. 61. - 1806.).
1807-ben Heves megye kért egy mérnököt a Helytartótaná-cson keresztül az Egyetemi Tanácstól (uo. 314. - 1807.), 1821-ben meg Kom.arom városa (uo. 418. - 1821.). 1829. jan. 4-én Buda város kért az Egyetemtől olyan mérnököt, aki a város sző
lőit, rét jeit és szantóit felmérje és térképezze, mert saját városi mérnöke mással volt eLfuglülva. Sc:hmidt professzor Istvánfy Károly kiváló és többéves gyakorlattal rendelkező mérnököt ajánlotta (uo. 24. - 1829. és 63. - 1829.). Ugyanazon napon Pest városatol is érkezett be egy kérelem az Egyetemhez egy mérnökért ugyanazon célokra (uo. 24. - 1829.).
A hasonló célú kérések, amelyeket vármegyék, városok, ura-dalmak küldtek az Egyetemi Tanácshoz, szinte kimeríthetetle-nek, de a közölt néhány is végleg meggyőzhet bennünket arról, hogy az Institutumban végzett mérnököknek jó nevük volt, ka-pósak voltak, és könnyen munkihoz jutottak.
Nézzük azonban, milyen munkát végeztek az Institutumból kikerült mérnökök a gyakorlati életben.
IX. Az Institutum Geometricum mérnökei
Az 1787-ben szigorlatot tett mérnökök közül a következők
nek ismerjük kartográfiai munkásságát. (Az alábbiakban felso-rolt térképíró földmérők munkásságával itt részÍetesebben nem . foglalkozhaiunk, hanem utalunk Fodor Ferenc: "A magyar
tér-képírás" (Budapest, 1952) c. művére, amelynek névmutatója alapján műveik címe és hollét e megtalálható.)
Konács György megyei mérnök volt és az ] 810-es években számos hirtoklérképet készített, amelyek a kamarai levéltárban maradtak fenn.
Csatáry htuán Hajdúhadház térképét készítette el már 1785-ben, s más térképeit nem is ismerjük.
Schneemann József a Görög-atlaszba elkészítette Tolna me-gye térképét; van 1816-ból egy kéziratos térképe is e megyél'ől,
s ismerjük más kéziratos lapjait is.
Degen Jakab rajzolta meg a Görög-féle megyei atlasz ba Temes megye térkép ét 1802-11 között, s nem tudni, vajon nem azonos-e azzal a Degen Jakabbal, aki a múlt század első felében Pest vÉlros mérnökeként itt is számos térképet vett fel.
Király György a hajdúsági városokat térképezte, 1783-ban Hajdúszoboszlói, 1786-ban Hajdúböszörmény t, tehát már okle-vele megszerzése előti is mérnöki munkát végzett.
Az 17S8-ban végzett mérnökök közül csupán Hideghy Fe-renc .munkásságái ismerjük. akinek a XVIII. szazad végén fel-vett birtoktérkRpei Pannonhalmán vannak.
1789-ben SzalIer György neve emelkedik ki aszigorlatot tettek közül, aki elóbb a pozsonyi akadémia tanára volt, majd mint mérnök Pesten élt, s itt kiadott "IvIagyarorszc'tg földleíra-sanak rövid foglalatja ... " c. művéhez egy térképet is rajzolt az
országról (1790).
Az 1790-i oldevelesek közül nem ismerünk tél'képírót, el-lenben az ] 7!:ll-iek között· több jÓl}evü is akad. Kainrath La}os.
elkészítette Ruszt város térképét, sőt előbb is térképezett már, 1783-ban a Fertő és Hanság mocsarai között dolgozott.
Reisz Keresztély, akinek nevével Raisz Christian alakban is találkozunk, kir. mérnök volt, de valószínüleg előbb Gömör me-gy ében szolgalt. Térképei Gömör, B.ihar, Szab')lcs megyéből és a Hajdúsagból származnak. A Görög-atlaszba egy Raisz Kristóf
nevű mérnök rajzolta meg Gömör megyét.
He:'mGnn Miksa Bihar megye mérnöke lett, és főleg a Be-rettyó vidékéről hagyott hátra térképeket.
\1 hstitutum GeQl1ktri::um - \l91-1:2 S,li
Az 1792-94. éveket elhagy hat juk, de az 1795-ben oklevelet kapott Kiss András valószínüleg megyei mérnökként igen szép térképet hagyott hátra 1812-ből a simontornyai mocsárvidékről.
Az 1797-ben szigorlatozott Hráczky József Liptó megye tér-képét készite1.le el a Görög-féle megyei atlaszba.
Az 180l-i mernökök közül Nagy István főleg erdőtérképe
ket vett fel 1305 táján.
VágneT MiháLy Soproll megye mérnöke lett. Igen sokat fog-lalkozott a Raba térképezésével az 1820-as években, s megyéje több térképét is elkészitette, amelyek közül egyik metszetben is megjelent 1844-ben.
Az 1802-i mérnökök közül Póka Antal emelkedik ki; mint térképírj ibidmérő, aki a Festetics-uradalomban dolgozott a szá-zad elejéll.
Hi03-ban Losonczy József végzett az Instilutumban. Előbb
Borsod lll.egye mernöke lett, de 1815-ben Tessedik Sámuellel el-készítette a Sebes-Körös vidékének metszetben is megjelent szép térképét~ Nem tudni, bogy az ídcsebb 'wagy a fiatalabb Tessedik Sámuel volt-e munkatársa, de valószÍnübb az utóbbi.
1804-ben hagyt,,' el az Institutumot oklevelesként Huszár Mátyás, róla azonban az institutumbeli legnagyobbak sorában kell megemlékeznünk.
Ugyanakkor jött ki onnan Eisenhut György is, aki, mint Ba-l'dnya megye mÉ:rnijke ::t GOl'ög--atiaszba ezt a megyét megraj-zolta. FeHünc azonban, hogy l1léÚ- 1780-b01 hátramaradt W2'Yan-ezer; megyérül két szép kéziratos lérképe is, ha ugyan ezeket nem 2.p.ia csmálLa. Ha a Kt:':t nev egyazon személyt jelzi es nem egy CSédÚd kéL nernz€déket, <:\kkor ez jellemző példa arra, hogy az Institutum alapitása elötL már kél évtizeddel jelentős karto-g!aIiai müveket hátrahagyó [öldmérők negyedszázad múlv&
tesznek mérnöki szigorlatot.
Az 1805-os kOl'Osztalyúak közül .Andritska Sámuel 182~-1
tél képet ismerjük keZIratbanKéthely határáról, FejéTvriry
Fe-1'( ne birtoktérképeit a K~,r()lyi-Ievéltál'ból, Nagy ls"C?:CÍn cl'dő
tE'orképeit még oklevele keltének évéből.
Az 1806-ban végzett mÉrnökök közül kiemelkedik La;::a já-nos neve, akI kamarai mél'nökként Ieleg a Szamos
szabályc)Zá-s~ln dolgozoLt az 1810-es években.
1807-ben végzett Gát Y István, róla azonban szintén külön fogunk szólani, mert egyike legnagyobb mérnökeinknek.
Schuhajcla Mát yCÍS iW k, a váci egyházmegyéről 1812-ben ki-adott térkt.'pét maga KarClcs Ferenc metszette. Raisz Karoiy
uo
18::5-ben 820mo1nokon térképezett, Bánóczy Antal 1820 táján többfelé készített birtoktérképeket, Szalay Jánosnak pedig a Fesietics-levéltárban rnaradtak kéziratos birtoktérképei.
1808-oan Koczíán József neve emelkedik a többiek .fölé, akinek, mint Baranya megye mérnökének 1838-ban metszetben jelent meg térképe e megyéről.
1808-ban mÉ-g Mészöly Károly neve el1llíthetö, akinek bi1'-toktérképei vannak a Festetics-levéltárban.
1810-ben végzett Vámdy-Ferenc, aki Kiss Andrással együtt készítette a már emlitett simontornyai mocsártérképet.
1812-ből kiemelkedik Vizer István, akiről már szóltunk, s akinek fl. szombathelyi egyházmegyei térképét is említetLük.
Egyike vol t legkiválóbb mérnökeinknek.
Győry József 1794-ben a Mura Zala megyei alvágásaival foglalkozott, ha ugyan azonos az 1812-ben végzett ilyen nevű
mÉTnökkel.
1813-ban kapott oklevelet Beszédes József, akit majd külön kell méHatnunk.
1815-ben jött ki az Institutumból ifj. Bedekovich Lőrinc, de mivel hasonló nevű atyjának a Jászsagban készített nagy-szerü térképei közül nem. tudJuk, hogy melyik az atya és melyik a fiú munkája, nem tudjuk a tőle valókat megnevezni. Ugyanis
ő szintén a JRsz-Kun kerület mérnöke volt.
] 816-ban szigorlatozott Vásárhelyi Pál, róla azonban a leg-nagyobbak sorában kell szólanunk.
Ugyancsak ebből az évből való Böjtös I'mTe oklevele, aki 1822-ben, mint Temes megye mérnöke kamarai és katonai mér-nökökkel együtt dolgozott Temesvár vára és környéke térképe-zésén. Térképei a temesi adminisztráció térképei között és a Fes-tetics-levéltárban találhatók.
Évtársaik még Asbóth Mihály óbudai városi mérnök, Golu-bovits János, a tiszáninneni kerület mérnöke, aki 1820 tájan a Bácskában dolgozott igen sokat, Fundanits György és Gubody Sándor, akIknek birtokiérképeit Ismerjük. Az utóbbi főleg Pest megyében dolgozott.
1817-ben kapott oklevelet Szemán József, aki 1823-ben megtervezte a zágrábi egyházmegye óriási méretű térképét, a.melyet 1(arocs metszett remekbe.
1819-ben jöttek ki okJevelükkel PazáT József, aki 1830-ban a Poprád folyót vette fel, Pazár Dániel, aki Zemplénben, Uhlya-Til-: György, aki Zalában csináH birtoktérképeket.
ga .. 131
Az 182I-ben kikerült Beszédes Ferenc Tolna megye mér-nök€ként számos térképet rajzolt 1836 körül, Báthory István kamarai mérnök pedig Lugos környékén térképezett az lS30-as években. GyŐTy Zsigmond nak a Festetics-levéltárban vannak térképei, s már 1821-ben elkészítette Keszthely szép térképét.
KelleT Ignác, a fenti Báthory István és Vörös László társaival egy 8 lapból álló nagy és igen szép kéziratos térképet hagyott hátra Buda és Pest városokról 1826-ból, amelyen már a Duna vizállásához mért l11.agassági pontokat is feltüntetnek. FabTiczy János a már emlitett Popl'ác1-térképet készítette Pa:::ár Józseffel lü32-bcn. lilJüller János Iű~eg a zirci járásban .dolgozott, elsősor-,
ban a jobbágyság felsz-abadításával kapcsolatos földméréseken.
GyeTIes Jánoslwk végül Baranya megyéből maradtak
birtoktér-képei. .
Az 1822-ben oklevelet szerzők közül Nagy Sándor az 1830-as években Sopron megyében térképezett, Jovannovics
Deme-ter Pest ·város mérnökekÉ:nt végzett itt felméréseket. iindrási Antalnak Fehér megyéből van egy kéziratos megyei. térképe.
1823-ban végzett a kiemelkedő Lányi Sámuel, akivel külön
kell foglalkoznunk. .
1824-ben került ki G~ba Antal, akinelc Szeged környékéről
vannak gyönyÖlii térképe i.
Az 1825-ben oklevelet szerzők. közül DaniIovics Mihály Zem.plén megyében veLt fel szép lapokat, Bosky Lajos Bereg megye egy részének térképét készitetie ell828-ban, Halácsy lVlildós Újszeged lérképét rajzolta meg 1836-ban.
Akik 1326-ban kaplak okJeveleL azok közül DUTtsinszky József Zemplén megyében dolgozott, Csörgey Zsigmond 1346-ban Fehér megye térképet rajzolta· meg, ll1éijd Fest megyében dolgozol t, Galambos SámueL Zemplén megyében vett fel birtok-térk&peket, Nádasdy József többfelé ugyanilyen munkát vég-zeH.
Az lb2í-ben kelt oklevelüek közül csal, SzCilwnyi Ignác
er11.-Hthető, akinek több birtoktéd~épét ismerjük.
1823-ban került ki oklevelével II ÖTÖS László, aki egyike volt legkiválóbb mérnökeinknek. Elkészítette a Duna nagyszerű
térképét, amely saját metszet ében 1833-ban jelent meg "Alap és vízhelyzeti térképe Buda és Fest szabad királyi fő városai-nak ... " címmel. KeEcr Ignáccal es BáthoTY Istvannal készltelt mégegy másik fővárosi térképet is, amelyet rnál' említettünk.
Ké'ziratos lérképei1 ismerjük Somogy megyébd is 132
Bvtársa volt Petwul József, akit szintén a kiemeltek között kE-ll méltatnunk.
Az 18~0-ban szig0rlaiozoUak közül Ku,nez Andrásnak is-merjük az 1830-as évekből való térképeit Bíhar megye egyes
községeÍről, amelyeket mint emegye mérnöl5:e mért fel, Nagy ÁTon pedig Hódmezővásárhely környékén dolgozott.
Az 1831-es mérnökök ki:izött találunk egy Márton Józscj nevüt, de nem. bizonyos, hogy azonos-e azzaI, aki 1843-ban a
"Társalkodó ·'-ban támadta az Institutumot. Thaly Dénesnek a pannonnalmai levéltárban maradtak birloktérképei, Mészáros Gábor pedig Zemplén ben dolgozott ugyanilyen térképeken.
1332-ben kapott oklevelet Háky Dániel, aki Beszédes József munkatársaként vízrenc1ezési iérképeket csinált egyes uradal-maknak. Kiss Gábor Debrecenben adott ki iskolák sz2.mára vak-térképeket 1846-ban, Deseő János pedig Vas megy ében készitett különösen szép birtoktérképeket.
1833-ban elég sok nevesebb mérnök került ki :.iZ lnstílutum-ból. Erhard Ágcston később pesti városi mérnökként igen
jelen-tős térképeket készített avarosról. Bubics Károly birtoktérké-pei Pannonhalnl2..l1 vannak, Tóih MiháLyéi az 1830-as eveklJől
ugyanott. Mankoviis Károlynak Zemplén megyéből felvett tér- . képeit ismerjük,Czibur András és Buqa/"szky János ugyanitt dol-goztak. Ugyanezen E.vben kapott oklevelet Reitte,· Ferenc is, akivel k.ülün kell foglalkoznunk.
Az 1834. évi okleveles ekből Varsányi János munkáit ismer-jük, aki Pest megyében csinált birtoktérképeket.
1835-ből kiemelkedik Pazár I(iiToly neve, aki Zemplénben felvéielezetL. UgyanekkOl' kapott oklevelet P etZ/..'a l Ottó is, a
későbbi professzor.
1836-ban teil; szigorlatot Bodoki KároLy, aki 1852-ben GyLi-lán keszitett szép vízrajzi lérképeket Máiéffy Pál Csanád me-gyében felvélelezett 8. szazad közepe táján.
Az 1838-ban. kijöttek közül Tegze János Szatmárban és Bé-késben dolgozott, Turcsányi A.doli ped.ig Pozsony környékén.
1839-ben megint szép számmal jöttek ki nevesebb föld- és
vízmérők. Kaka,; János Sopron megyébeD veLL iel térképeket, Zenthe László és BarLossághy Károly Baranyában csináltak bir-toktérképeket, Flaskay Jónos és Kutka A.ntetI meg Zemplen
11:1e-gyében.
1340-ből több mérnök hálran:.aradt lérképeit ismerjük, de az akkori oklevelesek már nagyobbára beleszürkültek a
katasz-teri munkúlatokba. Pruzsénszky András birtoktérképei Pannon-halmán vannak,Pooder János ugyancsak Zirc környékén dol-gozott a jobbagyfelszabadítás utáni földméreseken. Baranyai J ózsef Komárom és Esztergom megy ékben mérte a birtokokat,
CSÓ?' GáspáT Hevesben, Szegedi Imre Szatmárban, Hőke Dániel Vasban, Subsilvány hán meg Zemplénben.
Az 1841-ben végzettek között ugyancsak inkább
biri.okIel-merők nevével találkozunk. Szai.ós IvIihálynak a Eestetics-gyűj
teménybcn vannak birtokt~l'képei, Szmeíanay Jánosnak
Génnör-ből, Hodossy Józsefnek Vasból, AmbTózy Antalnak Zemplénből.
Az 1342-e:3 évfolyam mérnökeinek munkálatai már majdnem.
kizárólag csak birtoktérk~pekl'e szorítkoznak, s ez tovább is kevés kivétellel 19y foly ta LódtlL Fáy Albert Fehér megyében, TatárkJ János Ungban, Bnbits Ede Vasban dolgozott.
Az 1843. év oklevelesei közül Braxato7"is Dánielnek a
Sas-hegyről felvett szép szintvonalas térképét ismerjük, a többiek azonban már csak birtoktérképeket hagytak hátra, Kelecsényi László Pest mcgyéből, HaksánYL Gábor Komáromból, Jászay Fe-renr. Zemplénbfil.
Az 1844-ben vizsgázottak közül Árvay Józsefnek a Feste-tics-gytijleményben vannak birtokLérképei, Havas FereJicnek SzolnokboI, Husz Sámuelnek Pozsonyból, Talaber Józsefnek Vasból, HeufJel Vilmosnak Baranyéiból.
Az 1845-ös év oklevelesei közül Eurian Pál Komárom me-gyében, Pillích In~re Csongradban, Lengyel Sámuel Zel11pl~n
ben felvételezett.
Az 1846-o30k közül Lájpczig István 1846-ban a Svábh€gyen vett lel színvonalas térképeket, Doletskó Ferenc Pest mérnöke volt a kiegyezfs korában.
Az 184í -ben kijöttek közúl Zerr~ek Lajosnak még hallgató korában a Svábhegyen felvett térképét ismerjük, ugyanilyet Laváty Jánostól és Jancsó Józseftől. Incze György igen szép térképeket csinálL mint pesti várOSl mérnök az abszolutizmus alatt Pestről: Kossa Ferenc Baranyában dolgozolt NendLvich GyuláL'al együtt, Korponny Inn'e meg Szolnokban.
1843-ban, mint tudjuk, nagyon sokan tettek mérnöki szi-gorlatoL Ezek közül Preiszer Józsefnek, Schwarz il.dolfnak, Bmun:iiller Sándornak svabhegyi térképeit ismetJük, Baczó Jó-zsefnek a Fesletics-gyűjteményben vannak térképei, Dem,eter Alajos GömörDen és Abaujban, Jávorka Isíván, Szemeri János Pest megyében, Haisz Ede Pozsony megyében, Sere s János 134
Csongridban, Nendtvich Sándor Baranyában, DobTOvits Ferenc Vasban Hajas KároILyaL együtt, Horváth László meg Zalában, vógül F1'enkI Ferenc Baranyában dolgozott,
1349-b61 egye Llen mernököt sem tudunk, aki később térké-pet hagyott volna hátra,
Az 1850-ben szi.gorlatot teltek közül Beszedits János 8zat-márban, Fmnk Antal pedig Pest megyében késziteit birtcktér-képeket.
Az 1852-ben kikerültek között megint többen hagytak hátra birtok- és kataszteri lapokat. Így Székely József Zemplénben dolgozott, Kiss Dénes, Kovács Antal, Somody Lajos a zirci
já-"úE,ban osztotta szét 3. jobbágyfelszabadulás után az úrbéri tel-keket, Horkay Peter Szolnokban m.ért földet, Jencs Vilmos Pest megyében, Sátory Antal ugyanott, Szabó MiháLy pedig 8za-bolcsbnn.
Még 1853-ban is adtak ki néhány oklevelet, akik. közül Varga István Ung megyében mérte a földet, Tamfás József pedig Vasban.
Nem gondoljuk, hogy valamennyi olyan mérnök térképeit ismerjü.k már, éikik az Institutumban nyerték okleveleikeL de mégsem valószillÜ m.ár, hogy nagyobb számú és jelentősebb
ilyen térképre bukkanhatunk ezután. Így egyelőre meg lehet úllapítanunk, hogy az Institutumban letett összesen 1275 szi-gorlattal képesített mérnök közül m.integy 185-UJO gyakorlati és tudományos munkásságát ismerjük már. Ez azonban még mindig nem több az institutumbeli mérnököknek 15 ':,,-ánál. A
többiekről nevükön kívül, illetve élzokén kívül, akik oklevelet is szereztek (29.) senm1it sem tudunk még, Pedig ezek is két-ségtelenül végeztek mérnöki, illetve nagyobb részükben
föld-mérői munkálatokat is. de térképeik nem maradtak fenn.
Ezzel szemben majdr.em ilyen nagy számoéln ismerünk olyan térképezőket, akiknek nevét hiába keressük az Institu-tumban okleveleL nyertek sorában. Ezek között vannak igen
je-lentős egyéniségek is, mint pl. Halácsy Sándor, Frietvicz Ferenc, VaTásdy Lipót stb., Pest városi mérnökök, akik oklevelüket a múlt szazad első felében szerezték. De hol?
Erre vonatkozólag három eset lehetséges. Igen valószínű,
hogy azok közül, akik nem Lanultak az Institutumban, a legki-válóbbak külföldi oklevelet szereztek. A másik lehetőség az, hogy több 111émök lépett át katonai szolgálatból a polgári pá-lyára, hiszen ekkor már szép számmal voltak a katonai
mérnö-kök között is magyarok. Az ún. Bánságban a XVIII. század má-sodik felétől folyó polgári felméréseket, község- és birtoktérké-peket is katonai nlérnbki)k vették fel, akik között számos igen jónevü magyar mérnököt ls talalunk, pl. hogy csak néhányat említsünk, ilyen volt Szigeh GyL!~a, aki az 1820-as években dol-gozdt ott, Dudúz:ich !VIihály a szúzadlorctuló táján, Popovits Pé-ter, 2ki 1820 körüL Győ)')) Lajos, aki 1840 körül, Győrffy József, aki DÜl az 1790-e;:; években térképezett itt, sőt Zmw7Jly Antal és Bagossy József megy ei méi.'nökök, meg Bőjtős Imre Temes megy ei mérnök is dolgozotL ott. 1820 körül egy Nádasdy András nevü magyar mérnök térképeit ismerjük innen. Tehát voltak a temesi ::tdminisztrációban magyar mérnökök is, akik esetleg az-után át jöttek magyar polgári szolgálatba. (Egyébként az abszolu-tizmus idejében onnan jött pL Hátsek Ignác is.) Mégis valószinű,
hogy 2. katonai szolgálatból a polgáriba átlépeH mérnökeink száma nem lehet jelentös. Viszont a kataszteri felmérések elren-delése, majd az ul'bariális földek felszabadulása után olyan nagy-számú mérnökre voll szi.iksége az országnak, hogy azt az
Insti-tl,nUl11 nem tudta. ellátni. Tudjuk, hogya II. József állal elren-delt polgál'i fölcilüén~sben igen kevés tényleges mémök dolgo-zott, hanem csak gyakorlati ismeretekkel birók mérték a földet.·
Igen valr)szinü, hogy ilyenek később is dolgoztak.
~I,. Görög-Céle megyei atl8.5Z egyes megyei lapjaiL rajzoló mérnoköknek is csak kisebbú;: részét találhaijllk meg az Institu-tumb[\\l. oklevelet szerzettek nevJegyzekében. Pedig kiváló ne-vek vannak közöttük. Ezeket vagy még az Institutumot
meg-előző, csak gyakorlatilag képzett mérnökök sorából jövőknek
kell tekintenünk, vagy küUöldön tanultaknak. Az utóbbi azon-ban csak kivdelesen jöhet számba, hiszen az Institutum
meg-E:lőzte a külföldi mérnökképző intézeteket. Ha az Institutumban végzett mernCikök hátramaradt térképeit átvizsgáljuk, okvetle-nül fel kell hInni, hogy alig néhány kivétellel csak kisebbszerű
rnunkálaLokat taJálunk köztük, többnyire csak biriokfelmérÉ:sek tél'képeit és vizrajzi lapokat. Egész megye térképére vállalkozó mérnök már elég bevés al\:ad köztük. Ezt az Institutum földmE::-cési tananya,gúnali:: ismeretében könnyen l1J.egmagyarázhatjuk.
Hiszen RCllésch és Schmidt taniLványainak a földInérésben való
kik('pzf~se csak kis területek felvételél'e való jártasságra szorit-kozott. Csak Pe~zelt idejében került sor már komclyabb geodé·-zjai oktatásra is. Ne feledjük azonban, hogy az Institutum szer-vezésének nem is volt :nás célja, mint föld- és vÍzmérők kikép-zése.
Az él nem egészen tucatnyi nagy név, akiket az insLitutum-beli mérnökök sorában találunk, kivételesen széles 'látókörű; de még igy is lehetetlen eszre nem vennünk, hogy a legnagyob-bak: Vedres, Vásárhelyi, Lányi, Huszár, Beszédes, Keczkés,
Győr:.;, Vörös, Hen'ich, Reitter, valamennyien a vizi munkála-tokban alkottak igen nagy dolgokat; a többi nagy nevet ;viselő
mérnök azonban az elméleti, professzori tudományban tűnt ki
(a két Pctzl..'aI, Tomcsányi Adám, Sztoczek).
De nézzük ezeknek az ínstituLumbeli legnagyobb mÉ:rnökök-nek szerep ét a magyar müszakí életben.