J.: Abban az idôszakban tartott még a privatizáció, továbbá az elsô politikai támadás is akkor érte a bankrendszert, az Agrobank ügy révén

Z. Gy.: Lecsukták a Kunost olyan vádak alapján, amit nem követett el. Az egy koncepciós ügy volt. Az egyértelmû. Én egy dologra emlékszem, hogy 1999 ôszén volt egy beszélgetés a parlament-ben, ahol ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Járai Zsigmond, mint pénzügyminiszter, meg volt hívva a Bankszövetség vezetôsége, tehát a nagy bankvezetôk. A tôzsdeelnök, Simor András.

És a nagy biztosító társaságok vezetôi. A Kepes András, meg a Pálvölgyi Mátyás, és talán a Patai. És a Surányi nem volt meghívva, aki akkor a jegybank elnöke volt. Erdei Tamás volt a bankszövetségi elnök, tehát ô vezette föl a csapatot, bemutatott mindenkit. Mindenki kapott 10 percet, hogy elmondja a véleményét, a Felcsuti meg én elég kritikusan fogalmaztuk meg az álláspontunkat azzal kapcsolatban, hogy hol van a Surányi, mert ha a bankokkal tárgyal, akkor az MNB-nek ott kellene lennie. Már akkor is éppen tombolt egy bankellenes kampány, amit a Torgyán meg a Boros Imre vezettek. Úgyhogy én megkérdeztem, miért van bankellenes hangulat Magyarországon. Mire Orbán Viktor azt mondta – Hát az mindig volt. Mondtam – dehogy, azért van, mert a politikusok gerjesztik.

Zdeborsky György visszaemlékezése segít megérteni a korabeli banktörténeti fejlôdésnek egy fontos szakaszát . Bemutatja, hogy az 1960-as évek második felében, a ’70-es évek elején a Magyar Nemzeti Bankba bekerült egy új, fiatal generáció . Számukra lehetôvé vált a bank-szakma megismerése . Ôk képviselték a bankszektorban a késôbbi rendszerváltó értelmiséget és adták a kétszintû bankrendszer megteremtése után létrejövô új kereskedelmi bankok ve-zetô garnitúráját .

Az interjúból jól látható, hogy az 1987-es bankreform elôtt már évekkel bôvültek a külföldi, nyugati bank-kapcsolatok, és megkezdte mûködését több bank, köztük az off-shore státuszú CIB .

Végül – és talán ez a legfontosabb – érzékelhetô az a kényszerítô erô, amely az ország pénzügyeinek oldaláról feszegette a gazdaságirányítási rendszer kereteit .

Mindezen tényezôk vezettek oda, hogy 1986-ban megszületett az a Miniszter Tanácsi ha-tározat, amely jogilag is lehetôvé tette a három új nagybank megalakulását:

„1084/1986. (XII. 30.) MT határozat a „Budapest” Hitel és Fejlesztési Bank Rt., a Magyar Hitelbank Rt. és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. létrehozásához adott hozzájáru lásról 1. A Minisztertanács – a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. törvényerejû rendelet

49. §-ának (3) bekezdése alapján – hozzájárul ahhoz, hogy „Budapest” Hitel és Fejlesztési Bank Rt., Magyar Hitelbank Rt. és Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. néven, részvény-társasági formában bankok alakuljanak.

2. Az 1. pontban megnevezett részvénytársaságok jogképességére, szervezetére és mûködésére a Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. törvény) rendelkezései az irányadók.

3. Ez a határozat 1987. január 1. napján lép hatályba.”

A mai olvasó számára külön érdekesség, hogy az 1875 . évi XXXVII . számú kereskedelmi törvény volt az irányadó az új bankok jogképessége szempontjából .

A bankreform idôpontja, mint már említettük, a bevezetés évéhez, 1987-hez kötôdik . Azt is bemutattuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az Állami Fejlesztési Intézet mellett már több bank, vagy bankszerû pénzintézet is mûködött 1987 elôtt . A Magyar Bankszövetség alapításának szempontjából idézzük fel, hogy a megvalósított reform elsô évét követôen hány pénzintézet mûködött az országban 1988 . január 1-én:

Jegybank: Magyar Nemzeti Bank Kereskedelmi bankok:

11. Magyar Hitelbank Rt.

12. Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.

13. Budapesti Fejlesztési és Hitelbank Rt.

14. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.

15. Általános Értékforgalmi Bank Rt.

Fejlesztési Intézet: Állami Fejlesztési Intézet Lakossági pénzintézetek:

11. Országos Takarékpénztár 12. Takarékszövetkezetek Szakosított pénzintézetek:

11. Interinvest – Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet 12. Invest Bank Mûszaki Fejlesztési Bank Rt.

13. Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Bank Rt.

14. Agrobank Agrár Innovációs Bank Rt.

15. Ipari Fejlesztési Bank Rt.

16. Innofinance Általános Innovációs Pénzintézet 17. Építôipari Innovációs Bank Rt.

18. Általános Vállalkozási Bank Rt.

19. Konsuminvest Szövetkezeti Fejlesztési Bank Betéti Társulás

10. Mezôgazdasági Szövetkezetek Országos Pénzintézete – Mezôbank Rt.

11. Kisvállalkozási Bank (OTP Leánybankja) Vegyes tulajdonú bankok:

12. Citibank Budapest Rt.

13. Unic Bank Rt.

14. CIB Central-European International Bank Ltd. ¹³⁵

135 Dr . Kis Pál dokumentumai, 1989 .

Létrejött tehát a kétszintû bankrendszer . Szinte egy csapásra számos pénzintézet jelent meg a piacon és ezek körében szükségszerûen felmerült egy közös érdekvédelmi szervezet létrehozásának az igénye, ehhez azonban 1987 és 1988 még túl korai volt .

A bankreform jelentôségét két évtizeddel késôbb, 2007-ben a bankrendszer 20 éves jubi-leuma alkalmából rendezett konferencián Erdei Tamás így méltatta:

„Nagyon röviden egy kis történelmi áttekintés: 1987-ben jött létre a kétszintû bankrendszer, és akkor – úgy mondanám – aranyévei voltak a magyar bankrendszernek. Hatalmas extenzív fejlôdés történt egészen 1992-ig, amikor egy megtorpanás következett be. Akkor realizálódott gya-korlatilag a politikai és gazdasági rendszerváltás, amelynek eredményeképpen Magyarország a térségben elsôként egy nagyon gyors ütemû, teljes mértékû liberalizációt hajtott végre, és beveze-tett egy nagyon szigorú csôdtörvényt, amelynek eredményeképpen körülbelül a magyar gazdaság egyharmada csôdbe került. Ebben az esetben az állam, mint tulajdonos, nem vállalta a hitelek visszafizetését, és nem maradt más hátra; a bankokat konszolidálni kellett. Ez 1992–1994 kö-zött meg is történt. Minden rosszban van valami jó, az akkori döntéshozók realizálták, hogy a bankok nem csak profitot tudnak termelni, hanem veszteséget is, komoly pénzeket kellett betenni a bankokba. Ekkor született meg az a politikai döntés, hogy szükség van a magyar bankrendszer privatizációjára. 1994-ben, a térségben szintén elsôként, elindul a privatizáció. Gyakorlatilag a magyar bankok többsége értékesítésre került, néhány kivételtôl eltekintve, alapvetôen stratégiai befektetôknek. Hosszútávú pénzügyi befektetôk érkeztek a piacra és 1994–1996-tól kezdôdôen átalakult a magyar bankrendszer. Nemzetközi megítélés szerint is az egész térség legerôsebb, legszabályozottabb pénzügyi rendszere Magyarországnak van. 1995-tôl kezdôdôen ez a rendszer hibátlanul mûködik, és elmondható, hogy az Európai Unióhoz – már csak a tulajdonosi struk-túra miatt is – a magyar bankrendszer tudott a leghamarabb illeszkedni, hiszen a tulajdonosok megkövetelték, hogy a bankok az európai sztenderdeket használják…

…A magyar bankrendszer a gazdasági növekedés egyik motorja volt, és motorja ma is.

A bankok nagyon jó adófizetôk, s néhány esetben úgy érezzük, hogy ezt a politika is kihasználja és még külön adót is a nyakunkba varr – de gondoljuk, hogy ez csak egy átmeneti idôszakra áll fenn.” ¹³⁶

Húsz év távlatában Erdei Tamás nem csak a múltat, a bankrendszer születése utáni esemé-nyeket és gondokat értékelte, hanem kicsit a jövôbe is tekintett . Ezzel mintegy keretet adott most következô elemzésünknek .

Számos tanulmány és könyv írt a bankszektor fejlôdésérôl . Ezeket szeretnénk árnyaltabbá tenni és gazdagítani azzal, hogy a ma már hôskornak tekinthetô idôszak banki vezetôivel, az induló bankok vezérigazgatóival felidézzük a történteket . Több egykori bankár sokszínû em-lékével, többféle megközelítésével találkozhatunk az alábbiakban . Szóképpel élve, 1987-ben

136 Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke: Feladatok és kihívások – a magyar bankrendszer hazai és kül-földi szemmel (Konferencia a kétszintû bankrendszer 20 éves évfordulóján), 2007 . 05 . 31 .

a bankok hajóhídján találjuk Demján Sándort, Lenk Gézát, dr . Kis Pált, Erdély Zsigmond Gábort, Hegedûs Oszkárt, Beszédes Antalt, és mint láttuk, Zdeborsky Györgyöt .

Kezdjük Demján Sándorral, aki 1987-ben a legnagyobb új bank, a Magyar Hitelbank vezérigazgatója, a létezô szocializmus reformer „fenegyereke” volt . Nevéhez fûzôdött többek között a Skála Áruház megalapítása, az elsô magyar reklámstúdió, a Skála Reklám Stúdió létrehozása (az amerikai Young and Rubicam céggel), az elsô igazi üzleti reklám, a Skála Kópé emlékezetes figurájával, vagy az úgynevezett zöldséges maffia megtörésére tett kísérlet .

Müller János: Demján Sándorral beszélgetünk a kétszintû bankrendszer indulásáról, ami életre keltette a Magyar Bankszövetség megalapításának gondolatát.

Demján Sándor: A kétszintû bankrendszer Magyarországon azért jött létre, hogy a Nemzeti Bank könyveit megtisztítsák, tehát hogy a Nemzeti Bank hitelképes legyen a nemzetközi pénz-piacon. Mivel a kormányprogramok és a megvalósított gazdaságfejlesztések hibásak voltak, a vállalkozások eladósodtak, így ha egy nemzetközi hitelminôsítô megvizsgálta volna a Nemzeti Bank által folyósított hiteleket, akkor látta volna, hogy a Nemzeti Bank portfóliójával hihetet-len nagy probléma van. Ezért úgy gondolták, hogy csinálnak egy mai szóval élve, technikailag jó bankot, tehát a Nemzeti Bankról leveszik a mezôgazdaság és a gazdaság hiteleit. Ebben volt egy fontos elem, a katonai fejlesztések, amelyek teljesen titkosak voltak, ezt is leválasztották róla.

Deviza forgalmazáshoz vagy gazdálkodáshoz a kereskedelmi bankokat nem engedték hozzáférni, az változatlanul az MNB monopóliuma maradt. S akkor létrejött egy hitelképesebb bank, amely képes volt hitelt felvenni. A kétszintû bankrendszer létrejöttét az IMF, de a világon mindenki támogatta, mert elôrelépés volt. A szocializmusban monopol helyzeteket teremtettek, és a monopó-lium az mindig hozzá nem értést és korrupciót szül.

M. J.: A politika, vagyis akkor a Magyar Szocialista Munkáspárt, mikortól kezdte