Abból kiindulva, hogy Curtius Rufus leírása szerint Hystaspés hitvese egy korábbi perzsa uralkodó, III. Artaxerxés Óchos unokája588, a témával foglalkozó kutatók elsősorban a néven nem nevezett nő apjának, III. Artaxerxés fiának azonosításával kísérleteztek. Berve589 úgy vélte, hogy az Arrhianos beszámolójából ismert Bisthanés lehet az apa. Ez a Bisthanés volt az, aki arról informálta Alexandrost, hogy III. Dareios már elhagyta Ekbatanát.590 Arrhianos ezen
587 Curt. 6.2.5–8: Igitur cum tempestivis conviviis dies pariter noctesque consumeret, satietatem epularum ludis interpellabat, non contentus artificum, quos e Graecia exciverat, turba: quippe captivae iubebantur suo ritu canere inconditum et abhorrens peregrinis auribus carmen. Inter quas unam rex ipse conspexit maestiorem quam ceteras et producentibus eam verecunde reluctantem. Excellens erat forma, et formam pudor honestabat:
deiectis in terram oculis et, quantum licebat, ore velato suspicionem praebuit regi nobiliorem esse, quam ut inter convivales ludos deberet ostendi. Ergo interrogata quaenam esset, neptim se Ochi, qui nuper regnasset in Persis, filio eius genitam esse respondit, uxorem Hystaspis fuisse. Propinquus hic Darei fuerat, magni et ipse exercitus praetor. Adhuc in animo regis tenues reliquiae pristini moris haerebant. Itaque fortunam regia stirpe genitae et tam celebre nomen [neptem] Ochi reveritus, non dimitti modo captivam, sed etiam restitui ei suas opes iussit, virum quoque requiri, ut reperto coniugem redderet.
588 Curt. 6.2.7.
589 BERVE,1926,378(763): „war mit der Tochter des Bisthanes (nr. 215), einer Enkelin des Artaxerxes Ochos, vermählt und bekleidete unter Dareios III.”
590 Arr. An. 3.19.4–5: ὡς δὲ ἀπεῖχεν ᾿Εκβατάνων ὅσον τριῶν ἡμερῶν ὁδόν, ἐνταῦθα ἀπήντα αὐτῷ Βισθάνης ὁ
῎Ωχου παῖς τοῦ πρὸ Δαρείου βασιλεύσαντος Περσῶν· καὶ οὗτος ἀπήγγειλεν, ὅτι Δαρεῖος ἐς πέμπτην ἡμέραν εἴη
94 leírását – érthető okokból – Diodóros beszámolójával591 vetették össze, aki szerint Bagóas Óchos minden fiúgyermekét megölte, csupán Arsést hagyta életben, aki így apját váltotta a trónon. A kutatók korán felfigyeltek a Diodóros és Arrhianos leírása között felfedezhető ellentmondásra. Nöldeke592 úgy vélte, hogy Diodóros hibázott, vagyis Bagóas mészárlása nem lehetett teljes. Bosworth egyik tanulmányában593 elfogadta ugyan Nöldeke hipotézisét, vagyis azt, hogy Diodóros tévedett; de számolt azzal a lehetőséggel is, hogy a hiba oka Arrhianos vagy valamelyik forrása lehetett, akik tévesen Bisthanést az Achaimenida-házzal rokonították.
Bosworth594 Arrhianoshoz írt kommentárjában ismételten visszatért Nöldeke felvetéséhez, és azzal egészítette ki korábbi érvelését, hogy Diodóros kétszeresen is tévedett. Egyszer akkor, amikor azt állítja, hogy Arsés volt az egyetlen túlélő595, másodszor pedig akkor, amikor arról tudósít, hogy Óchos családja kihalt Arsés megölésével596. Bosworth mindezek után Arrhianos leírását597 Curtius Rufus egy olyan, a témát érintő beszámolójával598 vetette össze, amelyben szerzőnk leírja: Alexandros tudomást szerzett arról, hogy Dareios elhagyta Ekbatanát, a hír hozóját azonban (Arrhianosnál tehát Bisthanést) nem említi név szerint. Arrhianos és Curtius Rufus megfelelő szövegének összevetése után Bosworth megállapítja, hogy Bisthanés neve nem fordul elő sem más kontextusban, sem pedig más forrásban, ezért arra a következtetésre jut, hogy semmi nem támasztja alá az Arrhianos által adott genealógiát. A kérdés megoldását így abban látja, hogy Bisthanés egy királyi ágyas fia lehetett599, ezzel a javaslattal pedig
πεφευγὼς ἔχων τά τε χρήματα <τὰ> ἐκ Μήδων ἐς ἑπτακισχίλια τάλαντα καὶ στρατιὰν ἱππέας μὲν ἐς τρισχιλίους, πεξοὺς δὲ ἐς ἑξακισχιλίους.
591 Diod. 17.5.3–4: Φιλίππου γὰρ ἔτι βασιλεύοντος ἦρχε τῶν Περσῶν ῏Ωχος καὶ προσεφέρετο τοῖς ὑποτεταγμένοις ὠμῶς καὶ βιαίως. μισουμένου δὲ αὐτοῦ διὰ τὴν χαλεπότητα τῶν τρόπων Βαγώας ὁ χιλίαρχος, εὐνοῦχος μὲν ὢν τὴν ἕξιν, πονηρὸς δὲ καὶ πολεμικὸς τὴν φύσιν, ἀνεῖλε φαρμάκῳ τὸν ῏Ωχον διά τινος ἰατροῦ, τὸν δὲ νεώτατον τῶν υἱῶν τοῦ βασιλέως ᾿Αρσὴν εἰσήγαγεν εἰς τὴν βασιλείαν. ἀνεῖλε δὲ καὶ τοὺς ἀδελφοὺς τοῦ βασιλέως, ὄντας νέους παντελῶς, ὅπως μονωθεὶς ὁ νεανίσκος μᾶλλον ὑπήκοος αὐτῷ γένηται. τοῦ δὲ μειρακίου ταῖς γενομέναις παρανομίαις προσκόπτοντος καὶ φανεροῦ καθεστῶτος ὅτι τιμωρήσεται τὸν αὐθέντην τῶν ἀνομημάτων φθάσας αὐτοῦ τὰς ἐπιβουλὰς ὁ Βαγώας ἀνεῖλε τὸν ᾿Αρσὴν μετὰ τῶν τέκνων τρίτον ἔτος ἤδη βασιλεύοντα. ἐρήμου δ' ὄντος τοῦ βασιλέως οἴκου καὶ μηδενὸς ὄντος τοῦ κατὰ γένος διαδεξομένου τὴν ἀρχήν, προχειρισάμενος ἕνα τῶν φίλων Δαρεῖον ὄνομα τούτῳ συγκατεσκεύασε τὴν βασιλείαν. οὗτος δ' ἦν υἱὸς μὲν
᾿Αρσάνου τοῦ ᾿Οστάνου, ὃς ἦν ἀδελφὸς ᾿Αρταξέρξου τοῦ Περσῶν βασιλεύσαντος.
592 NÖLDEKE,1887, 81, 1. lábj: „Also hat Bagoas nicht »die Brüder« des Arses sämtlich umgebracht und war das Königshaus nicht ausgestorben, wie Diod. 17, 5 sagt.”
593 BOSWORTH,1976b, 132, 82. lábj: „Diodorus may be mistaken and Bagoas’ purge not exhaustive (so Th.
Nöldeke, Aufsätze zur persischen Geschichte, 1887, 81, n. 1), but on the other hand Arrian or his source might be in error about Bisthanes’ relationship to the Achaemenid house.”
594 BOSWORTH, 1980a, 335.
595 Diod. 17.5.4.
596 Diod. 17.5.5.
597 Arr. An. 3.19.4–5.
598 Curt. 5.13.1: Alexander, audito Darium movisse ab Ecbatanis, omisso itinere, quod petebat, in Mediam, fugientem insequi pergit strenue. Tabas – oppidum est in Paraetacene ultima – pervenit: ibi transfugae nuntiant praecipiti fuga Bactra petere Dareum. Certiora deinde cognoscit ex Bagistane Babylonio, qui nondum vinctum regem, sed in periculo esse aut mortis aut vinculorum adfirmabat.
599 BOSWORTH, 1980a, 335: „He (Bisthanes) may have been the son of a royal concubine.”
95 elfogadható magyarázatot talál az Arrhianos és Diodóros beszámolója közötti eltérésre.
Bosworth következtetése és eredménye tartható, az érvelését azonban egy ponton korrigálnunk kell: figyelmen kívül hagyta Strabón beszámolóját600, aki megerősíti Diodóros adatát, vagyis azt, hogy Arsés megölésével meghalt az utolsó egyenes ági utód. Bosworth fentebb vázolt nézőpontja így annyiban módosul, hogy Diodóros nem kettő, hanem csupán egy ponton tévedett, mégpedig akkor, amikor Bagóas mészárlása után Arsést tekintette egyedüli túlélőnek.
Brosius tudni véli Hystaspés feleségének nevét, így a nőt Barsinének nevezi, az apját pedig Arsésszel azonosítja.601 Heckel Brosius adatait megvizsgálva kimutatta tévedéseit.
Érvelése szerint az első probléma a Barsiné névalak használatából adódik, ugyanis nem derül ki, melyik forrás(ok) alapján lehet azonosítani Óchos unokáját Barsinével.602 A következő nehézség Brosius vélekedésével, hogy vélhetően Diodóros fentebb említett megjegyzéséből kiindulva azonosítja a nő apját Arsésszel. A szöveg alapján ez azonban kérdéses, mivel Brosius sem a főszövegben, sem a lapalji jegyzetben nem pontosítja, melyik forrás alapján tartja Arsést Hystaspés felesége apjának. Heckel, Bosworth megállapítását elfogadva, helyesen jegyzi meg, hogy Brosius figyelmen kívül hagyta az ágyasoktól született gyermekeket, vagyis mellőzte Arrhianos leírásának, s ezzel együtt Bisthanés származásának vizsgálatát.603 Ezen túlmenően Heckel egy másik megoldást is javasol: véleménye szerint Hystaspés apósa valójában lehetett III. Artaxerxés bármelyik fiúgyermeke, akiket csak később, a nő megszületése után gyilkolhatott meg Bagóas.604
Brosius vélekedése – Hystaspés hitvesének az apja Arsés – ellen egy további, eddig nem vizsgált szempontból is találhatunk érveket. Diodóros leírásában azt olvashatjuk, hogy Bagóas megölte Arsést annak gyermekeivel együtt (μετὰ τῶν τέκνων)605. A kifejezés azonban mindkét nemre vonatkozhat, vagyis a leírás szerint Bagóas nemcsak Arsés fiaival, hanem minden valószínűség szerint annak lányaival is végzett. E megközelítésben Hystaspés hitvese nem lehetne Arsés gyermeke, hiszen Diodóros leírása alapján nem élhette volna túl a
600 Str. Chr. 15.3.24 (C736): ῾Ο μὲν οὖν εἰς τὴν ἡγεμονίαν καταστήσας αὐτοὺς Κῦρος ἦν· διαδεξάμενος δὲ τοῦτον Καμβύσης υἱὸς ὑπὸ τῶν Μάγων κατελύθη· τούτους δ' ἀνελόντες οἱ ἑπτὰ Πέρσαι Δαρείῳ τῷ ῾Υστάσπεω παρέδοσαν τὴν ἀρχήν· εἶθ' οἱ ἀπὸ τούτου διαδεχόμενοι κατέληξαν εἰς ῎Αρσην, ὃν ἀποκτείνας Βαγῶος ὁ εὐνοῦχος κατέστησε Δαρεῖον οὐκ ὄντα τοῦ γένους τῶν βασιλέων. τοῦτον δὲ καταλύσας ᾿Αλέξανδρος αὐτὸς ἦρξε * δέκα ἢ ἕνδεκα ἔτη· εἶτ' εἰς πλείους τοὺς διαδεξαμένους καὶ τοὺς ἐπιγόνους τούτων μερισθεῖσα ἡ ἡγεμονία τῆς ᾿Ασίας διελύθη· συνέμεινε δ' ὅσον πεντήκοντα ἐπὶ τοῖς διακοσίοις ἔτη. νῦν δ' ἤδη καθ' αὑτοὺς συνεστῶτες οἱ Πέρσαι βασιλέας ἔχουσιν ὑπηκόους ἑτέροις βασιλεῦσι, πρότερον μὲν Μακεδόσι νῦν δὲ Παρθυαίοις.
601 BROSIUS, 1996, 95.
602 HECKEL,2006, 314, 374. lábj:„I do not see any evidence for her name…”.
603 HECKEL, 2006, 314, 374. lábj.
604 HECKEL, 2006, 314, 374. lábj.
605 Diod. 17.5.4.
96 mészárlást. Mindezt a szöveg kontextusa is alátámasztja, vagyis Diodóros azon utalása, hogy Arsés megölésével kihalt a dinasztia.606 Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy a perzsa királyi család nőtagjai is legitimálhatták a perzsa trónigényt. A korabeli jogszokás szerint abban az esetben, amikor nem volt egyenes ági örökös – mint ahogy Arsés meggyilkolásakor is – a királyi nők, elsősorban a feleség, de annak halálakor a testvérek és a lánygyermekek is legitimálhatták egy perzsa előkelő trónigényét. Ha elfogadjuk, hogy ez a magyarázat áll Bagóas döntésének hátterében, könnyen érthetővé válik, miért kellett Arsés feleségét, fiú- illetve lánygyermekeit is meggyilkoltatnia. További érv lehet a lánygyermekek megölése mellett az is, hogy III. Dareios nem Arsés nőrokonai közül választott magának hitvest.
Nehezen hihető ugyanis, hogy a későbbi III. Dareios kihagyta volna annak a lehetőségét, hogy házasság révén is biztosítsa és legitimálja trónigényét, ezért okunk van azt feltételezni, hogy azért nem választott királyi nőt, mert Arsés nőrokonai ekkor már nem éltek.
Brosius egy további érdekes adatot is közöl. Azt állítja ugyanis, hogy III. Artaxerxésnek két felesége volt, az egyik testvérének, Atossának a gyermeke, a másik pedig Oxathrés lánya.607 Ha Brosius feltételezése igaz, akkor esetleg annak a gondolatával is számolni kellene, hogy Hystaspés hitvese a korábbi vagy párhuzamos, de mellőzött házasságból származott fiúgyermek sarja, akiket nem érintett Bagóas mészárlása, éppen az újabb vagy előnyben részesített házasság miatt. Vizsgáljuk meg azonban, milyen érvekre alapozza Brosius ezen állításait. III. Artaxerxés feleségéről, vagyis Atossa lányáról Valerius Maximus leírása alapján értesülünk.608 A második, vagyis egy további feleség létét Brosius Curtius Rufus609 beszámolójára alapozza. Nézetét ugyan nem indokolja, de ha feltételezzük azt, hogy a -que kötőszó az uxor eiusdem Ochi szerkezetet értelmezi, akkor Óchos felesége ténylegesen III. Dareios testvére, Oxathrés vagy Oxyathrés lánya lehetne.610 A szöveg és a kontextus
606 Diod. 17.5.5.
607 BROSIUS, 1996, 67: „He married his sister’s daughter (Val. Max. 9.2. ext. 7) and a daughter of Oxathres, brother of the later king Darius III (Curt. 3.13.13).”
608 V. Max. 9.2. ext. 7: Apertior et taetrior alterius Ochi cognomine Artaxerxis crudelitas, qui Atossam sororem atque eandem socrum uiuam capite defodit et patruum cum centum amplius filiis ac nepotibus uacua area destitutum iaculis confixit nulla iniuria lacessitus, sed quod in his maximam apud Persas probitatis et fortitudinis laudem consistere uidebat.
609 Curt. 3.13.13: In eodem grege uxor quoque eiusdem Ochi fuit Oxathrisque – frater hic erat Darei – filia et coniunx Artabazi, principis purpuratorum, filiusque: Hystanes fuit nomen.
610 Ugyanezen nézeten van: JUSTI,1895, 232; NEUHAUS,1902, 619. Brosius azonban a két említett szerző közül egyik megállapítására sem hivatkozik.
97 azonban nem támasztja alá ezt a feltevést611, mivel csupán négy egyenrangú állítást, vagyis egy felsorolást tartalmaz: Óchos felesége, Oxathrés lánya612, Artabazos hitvese és fia.
A vizsgálat eddigi eredményei úgy foglalható össze, hogy Valerius Maximus leírása akkor hozható összhangba Curtius Rufus beszámolójával, ha feltételezzük, hogy a két leírás egy és ugyanazon nőre vonatkozik.613 Amennyiben elfogadjuk ezt az azonosságot, akkor III.
Artaxerxés Óchosnak vélhetően nem kettő, hanem egyetlen felesége volt, így el kell vetnünk azt a lehetőséget, miszerint Hystaspés hitvesének apja az uralkodó korábbi vagy párhuzamos, de mellőzött házasságából származna. Ebből következően a genealógia kérdésében két lehetőség fogadható el: Bosworth nézete, amely szerint Hystaspés hitvesének apja a király egyik ágyasától születhetett, és ezért kerülhette el a legitim gyermekek sorsát, így azok likvidálását; továbbá Heckel megoldása, aki szerint az is elképzelhető, hogy a nőalak III.
Artaxerxés törvényes házasságából született, legitim utód sarja, aki csak később, a lánygyermek megszületése után vált Bagóas áldozatává.