• Nem Talált Eredményt

A találkozást elbeszélő epizód történeti alapja, értelmezési lehetősége

In document Doktori (PhD) értekezés M (Pldal 113-116)

A ránk maradt leírások és az azok hátterében álló, feltételezett források problémájának ismertetése után arra keressük a választ, hogy mi indokolta egy, már az antikvitásban is vitatott hitelességű epizód bekerülését egy történeti munkába; továbbá, hogy az Alexandros és az amazonkirálynő találkozását megörökítő epizód visszavezethető-e valós történeti alapra, eseményre, vagy esetleg egy etnográfiai hagyományra?

Egyes vélekedések szerint így tényleges történelmi tényt kell keresnünk a jelenet hátterében, amely vagy a skytha házassági ajánlatból és a Pharasmanés-epizódból707, vagy az Atropatés-jelenetből708 nőhette ki magát. Mások szerint a mítosz alapja az lehetett, hogy Alexandrost egy helyi uralkodónő kereste fel fegyveres női kíséretével együtt709, akiket Onésikritos azonosíthatott először az amazonokkal. A későbbi szerzők így az ő leírását vették át és bővítették tovább. E módosítás végeredménye lehet az a verzió, amelyet ma is olvashatunk. Annak lehetősége, hogy az epizód hátterében tényleges történelmi esemény állt, nem zárható ki, így mind a három javaslat elfogadhatónak tűnik.

következő okokból szerepelhet Arrhianosnál a történet, vö. BAYNHAM, 1998c, 170: „The description of the display suggests the decorative rather than the authentic, and the display was likely deliberately calculated for sexual titillation, as well as flattery.”

706 Xenophón a következő helyen utal az amazonokra, X. An. 4.4.16. Vö. BAYNHAM,2001, 121–122.

707 TARN, 1948, 327–328; MEDERER, 1936, 92; TYRRELL, 1984, 24; BAYNHAM, 2001, 122.

708BERVE,1926,419,26. lábj:„Es wird dadurch nicht ausgeschlossen, daß Al. von kriegerischen Weiberstämmen am Pontos Kunde erhielt oder auch mit ihnen in Berührung kam.”Vö.MEDERER,1936,90–91;BADIAN,1985a, 484, 2. lábj; ATKINSON,1994, 198–199; ATKINSON, 2000a, 427; BAYNHAM, 2001, 122; HECKEL, 2006, 61:

„When Alexander arrived in Ecbatana in October 324, Atropates appears to have presented him with 100 women on horseback, dressed as Amazons (A 7.13.2, 6), something which may have contributed to the later fiction concerning Alexander’s encounter with the Amazon queen (see s.v. Thalestris).”

709 BERVE,1926,419,26. lábj;PEARSON,1960, 13: „It may well be that the Greek tradition of the Amazons originated with some actual historical tribe in Anatolia whose women were trained like warriors; and it is not beyond the bounds of possibility that some surviving offshoot of this tribe was encountered by Alexander’s expedition at some point in its progress through Asia. This does not mean, however, that Alexander seriously pictured himself as re-enacting the exploits of Heracles against the Amazons or that the story told of his meeting with their queen bears even a remote resemblance to anything that really happened. This is an extreme case.”

Lásd még: BOSWORTH,1996, 81, 56. lábj: „It certainly cannot be excluded that female warriors did encounter the army in Hyrcania. If so, the tendency to identify them as Amazons must have been irresistible.” 81, 58. lábj:

„Again we may have a superimposition of ‛Amazon theory’ by Greeks predisposed to view all female warriors as Amazons. Something very similar took place in Pompey's much later Albanian campaign (App. Mithr. 103. 482–

3; Plut. Pomp. 35. 5–6; cf. Theophanes, FGrH 188 F 4).”

113 E magyarázatokon kívül felmerült annak eshetősége is, hogy a viszonyt megörökítő beszámoló egy kortárs mythopoiésis eredménye; ebben a megközelítésben Alexandrosnak azért kellett találkoznia az amazonokkal, mert mitikus elődei, Héraklés és Achilleus is kapcsolatba került velük.710 Érdemes lenne elgondolkodnunk azon, kinek állhatott érdekében egy ilyen történet sugalmazása. Elképzelhető, hogy magának Alexandrosnak vagy a kíséretének, de az is lehetséges, hogy valamelyik (apologetikus) történetírónak. A felvetett kérdésre lehetetlen válaszolni, így meg kell elégednünk a lehetőségek felsorolásával. Való igaz, hogy a két héros, ezenfelül pedig Théseus, valamint Bellerophontés (és Priamos) is találkozott az amazonokkal és harcolt velük, de e találkozások végeredménye kivétel nélkül az amazonok veresége és a királynő bukása lett.711 Az Alexandros és Thalestris találkozását megörökítő epizódban azonban nyomát sem találjuk a harcnak, helyette két egyenlő fél, a legkiválóbb férfi és nő találkozásáról olvashatunk712, amely után ráadásul a királynő is sértetlenül térhetett vissza országába amazonjaival együtt.713

Baynham a történetet éppen a békés találkozás miatt a győztesek és a legyőzöttek közötti kibékülés első romantikus kifejeződésének tekinti, vagyis az úgynevezett

„Verschmelzungspolitik”, más szóval a „policy of fusion” kontextusába helyezi.714 A hipotézis azonban a Curtius Rufus által megörökített jelenet kontextusa és terminológiája miatt kétségessé válhat.

Daumas úgy véli, hogy Alexandros dicsőséges tettet hajt végre azzal, hogy meghódítja az amazonkirálynőt, aki voltaképpen az uralkodó ázsiai hódításainak szimbóluma. A győztes, vagyis Alexandros azonban legyőzötté válik, hiszen Thalestris, aki a barbárság szimbóluma, a makedón uralkodót a saját képére formálja, így keletivé, barbárrá alakítja.715 Egyszerűbben megfogalmazva: a történet így a keletiekkel való egyesülés veszélyeire figyelmeztetne. E nézőpont csak a három, vélhetően Kleitarchos (vagy Onésikritos) beszámolóját követő szerzőre lenne alkalmazható, ott is csupán fenntartásokkal, hiszen nehezen hozható

710 MEDERER,1936,91–92;DOWDEN,1997, 114; BAYNHAM,2001, 122. Vö. még: Hdt. 4.8–10. Vö. OGDEN, 2011, 235, 15. lábj.

711 MAYOR, 2014, passim, de különösen 30: „In the Greek myths, Greek heroes always destroy Amazons…In the Greek myths about Amazons that have come down to us, war always triumps over love.” Vö. még: MAYOR, 2014, 31: „In the major myths about Greeks versus Amazons, despite their bravery, erotic appeal, and prowess the women are almost always killed or captured.”

712 Hasonló nézeten van: BAYNHAM,2001, 123; MAYOR,2014,323.

713 Erről bővebben lásd: MAYOR,2014,333:„Equality, harmony, and mutual respect are the prominent themes of the stories of Alexander and Amazons.”

714 BAYNHAM,2001, 124–126, de különösen 126: „On the contrary, by dint of her very identity as a powerful icon to the Greeks, she became an early romantic expression of an aspiration, namely reconciliation between the conquerors and the barbarians (or rather, those who were deemed worthy) that was to prove equally fleeting and illusory.”

715 DAUMAS,1992,352–354.Ellentétes nézőpontot képvisel Baynham, vö.BAYNHAM,2001,126.

114 összhangba Diodóros, vagy éppen Iustinus negatív megjegyzésektől mentes leírásával. A fentiek során láthattuk, hogy az eddig vázolt megoldások mindegyike többé-kevésbé elfogadható és alkalmazható valamelyik beszámolóra, de egyik sem nyújt kielégítő magyarázatot kérdésünkre, vagyis arra, miért kellett megjelenni az amazonoknak egy történeti munkában.

Egy jóval egyszerűbb és egyben általánosabb magyarázatot kell keresni a mitológiai történet történelmi kontextusba helyezésére, hogy az állítás minden fennmaradt leírásra alkalmazható legyen. Ennek megfelelően ahhoz az alapgondolathoz térnék vissza, hogy a görögök tudatában az amazonok az idegenséget, a másságot, a barbárságot, a görög–perzsa háborúk időszakában pedig magukat a perzsákat716 és a perzsák felett aratott győzelmet jelképezték. A motívum szerepeltetése így egyfajta irodalmi, művészeti toposz lehet, annál is inkább, minthogy egy ázsiai, elsősorban pedig egy perzsiai hadjáratot megörökítő történeti munkában az amazonok szerepeltetése egyáltalán nem meglepő.

Azon sem kell csodálkoznunk, hogy miért ilyen formában maradt ránk a történet, hiszen a jelenet minden egyes motívuma megtalálható a korábbi irodalmi művekben, vagy éppen a mítoszokban és azok variációiban. Elég csupán az amazonok tradicionális lokalizációjára, társadalmi berendezkedésére, kinézetére és ruházatára, vagy éppen fegyverzetére gondolnunk.

Tarn vélekedése szerint Thalestris Alexandrosnál való megjelenésének célja (a gyermeknemzés) Sába királynőjének Salamonnál tett látogatását juttathatja eszünkbe717, Baynham ezzel ellentétben a Xenophón Anabasisában szereplő Kyros és Epyaxa találkozását elbeszélő történettel lát rokon vonásokat718. Tarn nézete tarthatónak tűnik, Baynham feltételezése azonban kritikával illethető, hiszen a Kyros és Epyaxa-történet leginkább az

716 A teljesség igénye nélkül lásd: BOARDMAN, 1982, 13–28; HALL, 1989, passim, de különösen 68; DUBOIS, 1991, 49–77; BLUNDELL, 1998, passim, de különösen 46: „By the 440’s the Greeks versus Amazons conflict had acquired an established place in the official iconography of Athens. There can be little doubt that this episode, like the ones represented in the other metopes of the Parthenon (Greeks versus Trojans, Lapiths versus Centaurs, and Gods versus Giants), was being seen as a mythical analogue of the struggle against the Persians…The parallel between Amazons and Persians was a particularly close one: in myth, the Amazons were most frequently located in the north-east of Asia Minor, an area which by the fifth century was part of the Persian Empire and, like the Persians, they were responsible for an incursion into Greece which was directed in particular at Athens. The identification seems to be confirmed by the fact that in vase-paintings of the second half of the fifth century the Amazons are regularly furnished with oriental dress and weaponry. In a speech composed by the orator Lysias in the early fourth century BCE, the historical implications of the Amazon invasion were given verbal expression…”. Vö. még: MAYOR, 2014, passim, de különösen 279–283; 470, 21.

lábj.

717 TARN, 1948, 323: „Even in antiquity no responsible writer believed that a mythical Queen of the Amazons (see App. 19) visited him for the same purpose for which the Queen of Sheba visited Solomon...”.

718 BAYNHAM,2001, 117, 14. lábj: „See Tarn (n. 2), 2.323. According to Xenophon, Anab. 1.2.12, another queen, Epyaxa of Cilicia, was rumoured to have had sexual intercourse with Cyrus the Younger in order to keep his favour, while her husband cultivated Cyrus’ opponent, his brother Artaxerxes.”

115 Alexandros és a Kleophis feltételezett viszonyát megörökítő epizódhoz hasonlít.719 A történetben szereplő szerelmi motívum beillesztése az amazonok elbűvölő, veszélyesen bájos voltával is magyarázható. Az Alexandros és az amazonkirálynő közötti kapcsolat motívumát Achilleus és Penthesileia720 szerelmére, vagy még inkább Théseus és Antiopé, Hippolyté, vagy Melanippé721 házasságára és a kapcsolatból született gyermek, Hippolytos szerepeltetésére vezethetjük vissza.

Az amazonok történeti munkákban való szerepeltetését így csupán irodalmi toposznak tekintjük, melyet Alexandros mitikus elődeivel folytatott vetélkedése (aemulatio), vagy a harcos nők barbárokkal való azonosítása ihlethetett. Annak lehetősége sem zárható ki, hogy a megjelenés oka az amazonok tradicionális lakóhelyéhez közel eső helyszín. A három szerzőnél (Diodóros, Curtius Rufus és Iustinus) megjelenő, a makedón uralkodó és az amazonkirálynő közötti kapcsolatra és a gyermek nemzésére vonatkozó történetet korábbi irodalmi és mitológiai motívumok vagy elemek keverékének látjuk.

In document Doktori (PhD) értekezés M (Pldal 113-116)