Hozamszintek hatása

A vizsgálat során kapott termelési érték és -költség, fedezeti összeg, jövedelem és jövedelmezőség tejhozamtól függő alakulását a 7. táblázatban szemléltetem.

7. táblázat: A tejtermelés évi bevétel, költség és jövedelem mutatóinak alakulása a különböző hozamszinteken

Átlagos tejhozam,

kg/tehén 5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000

(1) Árbevétel,

eFt/tehén 377,21 402,73 428,24 453,76 479,28 504,80 530,32 (2) Tejkvóta támogatás,

eFt/tehén 35,96 39,72 43,48 47,23 50,99 54,75 58,50

(3) Termelési érték,

eFt/tehén (1+2) 413,17 442,45 471,72 501,00 530,27 559,55 588,82 (4) Közvetlen költség,

eFt/tehén 265,24 273,86 282,48 291,10 299,72 308,34 316,96 (5) Termelési költség,

eFt/tehén 353,66 365,15 376,65 388,14 399,63 411,12 422,62 (6) Fedezeti összeg,

eFt/tehén (3-4) 147,93 168,58 189,24 209,89 230,55 251,20 271,86 (7) Jövedelem,

eFt/tehén (3-5) 59,51 77,29 95,08 112,86 130,64 148,42 166,20 (8) Jövedelmezőség,

% (7/5*100) 16,80 21,20 25,20 29,10 32,70 36,10 39,30

A táblázat első oszlopában feltüntetett számok segítségével mutatom be, hogy hogyan végzem az egyes paraméterek számítását. Ez minden egyes futtatásnál így történik. Az árbevétel, ami a tej-, a borjú-, a szűzüsző-, vemhesüsző-, selejt tehén-, valamint a trágya értékesítésből származik, a tejhozam emelkedésével értelemszerűen növekszik. A két szélsőértéknek vett hozamszint közötti különbség több mint 150 000 Ft. A tehenenkénti éves költségek a tejtermelés növekedésével növekvő tendenciát mutatnak, ami a nagyobb táplálóanyag szükségletből adódó nagyobb takarmányköltségnek is betudható. Megfigyelhető az is, hogy a tejtermelés növekedésével a jövedelmezőség is javul (16,8 %-ról 39,3 %-ra). A fedezeti összeg a tejtermeléssel egyenes arányban nő, a vizsgált 5000-8000 kg tartományban 147 930 és 271 860 Ft/tehén/év között változik. A 8000 kg-os termelésnél tapasztalt tehenenkénti

fedezeti összeg majdnem kétszer akkora, mint amit az 5000 kg-os tejtermelésnél kaptam (10. ábra). Ezek az értékek hasonlóak az AKI közleményekben (BÉLÁDI és KERTÉSZ, 2008) szereplőkhöz.

10. ábra: A fedezeti összeg alakulása a különböző termelési szinteken

A 8. táblázatban a vizsgált teljesítménymutatók marginális ökonómiai súlyát foglaltam össze a különböző hozamszinteken. Ezen súlyok segítségével a különböző hozamszintek azonos értékmérő tulajdonságai között tehetünk különbséget.

Az eredmények szerint egyes értékmérő tulajdonságok marginális ökonómiai súlya a tejmennyiségtől független, ilyenek az elléskori borjúveszteség, az üszők vemhesülési aránya, a tejfehérje- és tejzsír mennyisége. Ugyanakkor a tejhozam alakulása hatással van a tehenek vemhesülési arányának és hasznos élettartamának ökonómiai súlyára, továbbá a szomatikus sejtszámra és a tőgygyulladás előfordulására is. A tehenek vemhesülési arányának gazdasági súlya a hozam növekedésével minimális mértékben nő. Ha 1 %-os növekedést sikerülne elérni a tehenek vemhesülési arányban akkor ez például 5000 kg-os hozamszinten 4610 Ft, 8000 kg-os hozamszinten pedig 4460 Ft emelkedést jelentene tehenenként évente. Ha a hasznos élettartam egy évvel növekedne, akkor 5000 kg tejhozam esetén ez mintegy 38060 Ft, 8000 kg tejhozam

0 50 100 150 200 250 300

5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000

147,93

168,58

189,24

209,89

230,55

251,20

271,86

(eFt/tehén/év)

(átlagos tejhozam, kg/tehén/év)

esetén pedig 40310 Ft jövedelemnövekedést eredményezne tehenenként. Továbbá a táblázatban jól megfigyelhető, hogy ami a gazdaságosság szempontjából előnyös tulajdonság, az pozitív előjellel szerepel (vemhesülési arányok, hasznos élettartam, tejzsír- tejfehérje termelés), ami pedig hátrányos a jövedelmezőség tekintetében, az pedig negatív előjelű (elléskori borjúveszteség, szomatikus sejtszám, tőgygyulladás előfordulása). Az eredményekből megfigyelhető, hogy ha a tehenészetben eggyel több tőgygyulladásos eset lenne, az egyre növekvő tejtermelésnél egyre nagyobb összegű veszteséget jelentene. Például 8000 kg-os termelés mellett 1220 Ft veszteséget jelent tehenenként évente, ami közel másfélszer akkora érték, mint amit 5000 kg-os termelés mellett kaptam (-860 Ft/tehén/év).

8. táblázat: A vizsgált tulajdonságok marginális ökonómiai súlyai

Tejtermelés, kg/tehén/év 5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000

Marginális ökonómiai súlyok, eFt/tehén/év

Elléskori borjúveszteség, % -1,35 -1,35 -1,35 -1,35 -1,35 -1,35 -1,35 Üszők vemhesülési aránya, % 0,59 0,59 0,59 0,59 0,59 0,59 0,59 Tehenek vemhesülési aránya, % 4,61 4,59 4,56 4,53 4,51 4,48 4,46 Tehenek hasznos élettartama, év 38,06 38,42 38,79 39,15 39,54 39,92 40,31 305 napos tejtermelés, kg 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 305 napos tejzsír termelés, kg 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 305 napos tejfehérje termelés, kg 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 Szomatikus sejtszám, sejt/ml tej -0,64 -0,70 -0,76 -0,82 -0,88 -0,95 -1,01 Tőgygyulladás előfordulása a

tehenészetben, eset -0,86 -0,92 -0,98 -1,04 -1,10 -1,16 -1,22

A vizsgálatok során a fontosabb értékmérő tulajdonságokra kapott relatív ökonómiai súly adatokat a 9. táblázatban foglaltam össze. Az ott szereplő értékek azt fejezik ki, hogy ha a 305 napos laktációs tejtermelés gazdasági fontosságát 100-nak vesszük, akkor ehhez képest a többi tulajdonság gazdasági súlya, hogy alakul, illetve megmutatja az egyes tulajdonságok közötti rangsort is.

Az eredmények szerint a legnagyobb gazdasági súlyú tulajdonság a 305 napos tejtermelés (100 %), mivel ezt egyik tulajdonság súlya sem haladja meg. Ezt követi a

hasznos élettartam (84,98-90,00 %), minimális változással a tejfehérje mennyisége (69,04-69,08 %), a tehenek vemhesülési aránya (68,66-66,36 %), a tejzsír mennyisége (39,14 %), szintén nagyon kis eltéréssel az elléskori borjúveszteség (25,14-25,12 %) és az üszők vemhesülési aránya (6,54 %), majd a tőgygyulladás előfordulása (0,51-0,73 %) és a szomatikus sejtszám (0,40-0,64 %). A sorrend a hozam növekedésével nem változik. Tehát a tejmennyiség (hozam) a tulajdonságok egymáshoz viszonyított rangsorát nem befolyásolja, viszont az egyes tulajdonságokon belül a különböző hozamszinteken a viszonylagos fontosság nagysága változik (tehenek vemhesülési aránya, hasznos élettartam, szomatikus sejtszám, tőgygyulladás előfordulása). Illetve még ez a változás minimális mértékben megfigyelhető az elléskori borjúveszteség és a tejzsír- tejfehérje termelés esetében is. Az üszők vemhesülési arányának fontosságában nem figyelhető meg változás.

9. táblázat: A vizsgált tulajdonságok relatív ökonómiai súlyai

Tejtermelés, kg/tehén/év 5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000

Relatív ökonómiai súlyok %

Elléskori borjúveszteség 25,14 25,16 25,16 25,12 25,13 25,14 25,12 Üszők vemhesülési aránya 6,54 6,54 6,54 6,54 6,54 6,54 6,54 Tehenek vemhesülési aránya 68,66 68,27 67,90 67,50 67,13 66,74 66,36 Hasznos élettartam 84,98 85,78 86,62 87,40 88,29 89,14 90,00 305 napos tejtermelés 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 305 napos tejzsír termelés 39,11 39,12 39,12 39,12 39,14 39,13 39,14 305 napos tejfehérje termelés 69,04 69,05 69,08 69,07 69,08 69,09 69,08

Szomatikus sejtszám 0,40 0,44 0,48 0,52 0,56 0,60 0,64

Tőgygyulladás előfordulása a

tehenészetben 0,51 0,55 0,58 0,62 0,66 0,69 0,73

A 11. és 12. ábrán a relatív ökonómiai súlyok nagyságát és a hozamszintek közötti változást ábrázolom. Mivel a szomatikus sejtszám, a tőgygyulladás előfordulása és az üszők vemhesülési aránya a többi tulajdonság relatív súlyához képest nagyon kis

%-os értéket vett fel, ezért ezt a három tulajdonságot külön grafikonon (12. ábra) szemléltetem. Az ábrákon az egyes tulajdonságokhoz rendelt színeket a dolgozatban végig következetesen használom. Az értékmérő tulajdonságok közötti rangsor könnyen

leolvasható. Legnagyobb a tejtermelés, legkisebb a szomatikus sejtszám. Illetve az egyes tulajdonságokon belüli kisebb nagyobb változások is megfigyelhetők. Például a hasznos élettartam relatív ökonómiai súlyának (zöld szín) emelkedése vagy a tehenek vemhesülési arányának (sárga szín) enyhe csökkenése.

11. ábra: A relatív ökonómiai súlyok nagysága a különböző hozamszinteken I.

12. ábra: A relatív ökonómiai súlyok nagysága a különböző hozamszinteken II.

0

vemhesülési arány üszőknél szomatikus sejtszám

tőgygyulladás előfordulása

Kutatásaim eredményével ellentmondásban van MIESENBERGER (1997) németországi vizsgálata, miszerint a tejfehérje mennyisége (100%) a legnagyobb gazdasági súlyú tulajdonság, és viszonylag magas értéket (96%) kapott a tejzsír esetében is. A hazai és a német viszonyok között kapott eredmények eltérése minden bizonnyal a különböző tej árrendszerből és az egyes termelési költségek eltérő arányaiból adódik. Ennek részletes elemzéséhez további vizsgálatok lennének szükségesek.

A kapott eredményekből a következő rangsor állítható fel a vizsgált tulajdonságok gazdasági súlyát tekintve:

1. 305 napos laktációs tejtermelés 2. hasznos élettartam

3. tejfehérje mennyisége

4. vemhesülési arány teheneknél 5. tejzsír mennyisége

6. elléskori borjúveszteség 7. vemhesülési arány üszőknél 8. tőgygyulladás előfordulása 9. szomatikus sejtszám

A legfontosabb tulajdonságnak a megtermelt tej mennyisége bizonyult, hasonlóan KOMLÓSI és mtsai (2010) eredményeihez. Ezt követte a hasznos élettartam és a tejfehérje mennyisége. Ezzel szemben MACK (1996) munkásságában a tej fehérjének az ökonómiai súlya a második helyen szerepelt. A rangsort tekintve eredményeimhez hasonlóan Csehországban WOLFOVA és mtsai (2007a) - a tej mennyiség (100 %), a tej fehérje mennyiség (38 %) és a hasznos élettartam (37 %) - értékekről számolnak be. Ők a tehenek vemhesülési arányát kevésbé találták fontosnak (15-18 %). Ellentétben saját eredményeimmel BÖBNER (1994) Svájcban végzett vizsgálatai során arra a megállapításra jutott, hogy a hasznos élettartam a legnagyobb gazdasági súllyal bíró tulajdonság.

Mivel az egyes hozamszinteken (5000-8000 kg/tehén/év) a sorrend nem változik, ezért ezt a rangsort felállíthatjuk kimondottan a holstein-fríz fajtára jellemzően a hazai vizsgált körülmények között.