4. ANYAG ÉS MÓDSZER
4.2. Alkalmazott program(ok)
Vizsgálatomban a modellszámításokat WOLF és mtsai (2007) által kifejlesztett ECOWEIGHT 3.0.2 bioökonómiai modellel végeztem, amit a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságainak ökonómiai súlyozására dolgoztak ki. A modell egy klasszikus, tej-, vagy kettős-hasznosítású teheneket tartó, zárt termelési rendszert, és ehhez kapcsolódó intenzív hízlalási rendszert kezel. A modell a legnagyobb tételt kitevő
takarmányozási költségeket nem a tényadatok alapján számítja, hanem a megadott takarmányféleségekből azok táplálóértéke, egységára, valamint a különböző csoportokba besorolt tehenek táplálóanyag szükséglete alapján optimalizált adagokból kalkulálja, feltételezve, hogy az állatok a rendelkezésre álló takarmányból a szükségleteik szerint fogyasztanak. Az így számított takarmányadagokat az évi átlagos takarmányárakon vettem figyelembe. Az egyéb költségeket a megadott üzemi adatok alapján számítja.
4.3. Felhasznált szórás értékek
A gazdasági súlyok számításához az alkalmazott program szerint szükség van az egyes tulajdonságok genetikai szórásértékeire is. Ezeket különböző szerzők közlései alapján a 1. táblázatban szereplő adatok szerint vettem figyelembe.
1. táblázat: A fontosabb tejtermelési tulajdonságok genetikai szórásértékei
Értékmérő, ill. egyéb
tulajdonság Mértékegység Érték Forrás
Két ellés közti idő nap 7,5 REINSCH, 1993
Tőgygyulladás előfordulása eset/tehén/év 0,08* *
*Holstein fríz fajtára jellemző SD értékek REINSCH, 1993; SÖLKNER és mtsai, 2000; WÜNSCH és BERGFELD, 2001 nyomán
4.4. Ökonómiai számítások és alapfogalmak
A kalkulált jövedelmi-, jövedelmezőségi mutatók az alábbiak voltak:
Termelési érték = Árbevétel + Támogatások
Termelési költség = Közvetlen költség + Közvetett költség Fedezeti összeg = Termelési érték - Közvetlen költség
Jövedelem (ágazati eredmény) = Termelési érték - Termelési költség Jövedelmezőség (költségarányos) = Jövedelem / Termelési költség x 100
4.4.1. Termelési érték, termelési költség
Az előállított termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett értékét termelési értéknek, a ráfordítások pénzértékét termelési költségnek nevezzük.
4.4.2. Bevétel
Az árbevétel fogalma alatt a gazdasági rendszer által a külső környezetében működő más gazdasági, vagy nem gazdasági rendszerektől kapott pénzösszeget értjük.
Vagy más néven realizált termelési érték.
4.4.3. Költségek
A termelési költség fogalma alatt a közvetlen költség és a közvetett költség összegét értjük, ahol a
Közvetlen költségek: anyagjellegű-, személyi jellegű-, segédüzemi ktg-ek, befektetett eszközök ktg-e, egyéb ktg.
Közvetett költségek: általános ktg-ek.
Átlagos hazai viszonyok között a tej önköltsége - közvetlen költségekből kb. 75 % (ált forgóeszközhöz rendelhetőek, pl. takarmányköltség /a közvetlen költségek kb 80 %-a/, beállítási költség, amortizáció, állategészségügyi költségek, energia, javítási munkák) és egyéb költségekből kb. 25 % (ált. tartós erőforráshoz kapcsolódóak, pl. üzemi általános költségek, bérek) - tevődik össze.
Mivel az alkalmazott statisztikai program a bevitt input adatok alapján termelési költséget számol, ezért a saját kalkulációm összeállításához szükségem volt ennek elemeire való bontására. A teleplátogatások során tapasztalt és felvételezett adatok alapján a modellben azt feltételeztem, hogy a termelési költség megoszlása 3:1, azaz 75 % közvetlen költség és 25 % általános költségből épül fel. Az állatorvosi költségeket a Magyar Állatorvosi Kamara 2008-as évre vonatkozó ajánlásai alapján kalkuláltam.
Ezek magukban foglalják az állatorvos térítési díjait és a gyógykészítmények árát.
A költségeket az inputok jellege és a termelési folyamatban betöltött szerepük, valamint a döntési problémától függően változó, vagy állandó jellegük alapján különböző típusokba sorolják.
Változónak tekintjük mindazon költségeket, amelyek az ágaztok méretével összefüggésben módosulnak. Tehát a termelés volumenével változó költségek. Ilyenek mindenekelőtt a forgóeszközökkel kapcsolatos költségek. Az állattenyésztési ágazatokban a fontosabb változó költségek közé tartoznak a takarmányok és takarmány-kiegészítők költségei, az állománypótlás költsége, az állategészségügyi költségek, az értékesítés költségei (pl. tej- és állatszállítás), a biztosítási költség, az állatállomány és egyéb forgóeszközök utáni kamatigény.
A felsorolt változó költségek egyben közvetlen költségek is, abban az értelemben, hogy egy meghatározott ágazathoz rendelhetők, kizárólag annak érdekében merülnek fel. Ezért számbavételük, konkrét nagyságuk meghatározása sokkal kevésbé problematikus, mint az állandó költségeké.
Az állandó költségek nem függnek attól, hogy egy adott termékelőállítási tevékenység mérete egy adott évben növekszik vagy csökken. Tehát a termelés volumenével nem változnak. Az állandó költségek nagyobbrészt az üzem meglévő tartós erőforrásaihoz kapcsolódnak. Ide sorolandók például az állandó dolgozókkal kapcsolatos költségek (bérek, társadalombiztosítási díjak), a gépek-, épületek amortizációja, biztosítási díja, továbbá a lekötött eszköz utáni kamatigény. Ide tartoznak továbbá az üzem általános költségei: az üzemvezető bére és annak járulékos költségei, a bankköltségek, a költségként jelentkező adók, az üzemi célú gépkocsi használat, a postai és telefonköltségek, egyéb igazgatási költségek (például számvitellel kapcsolatos költségek).
A költségek az állatok takarmányozásából, elhelyezéséből, állatorvosi kezeléséből, valamint más költségekből állnak össze. A takarmányozás költségeit az állatok napi nettó energia-, és fehérje-szükségletei, valamint az adott szárazanyag-, nettó
energia-, és fehérje-tartalmú takarmány ára alapján számítottam ki. A takarmány adagokat az állatok igényeinek megfelelően optimalizáltam, és feltételeztem, hogy az állatok a rendelkezésre álló takarmányból a szükségleteik szerint fogyasztanak. Az így számított takarmányadagokat az évi átlagos takarmányárakon vettem figyelembe.
Az épületek értékcsökkenését a tehenenkénti fix költségben szerepeltettem. Az istállózás költségei a szalmára, az almozásra, a kitrágyázásra, a trágyatárolásra fordított kiadás és a szerves trágya eladásából származó bevétel különbözeteként értelmezhetők.
Az egyéb költségeket egy adott kategóriában állatonként fejeztem ki. Ezek magukba foglalják az elhullott állatok eltávolításának, valamint az üszők és tehenek termékenyítésének költségeit.
A fix, azaz állandó költségek a rendszerben fennmaradó összes további költséget jelentik: bérköltségek, energia-, biztosítási-, kamatfizetési költségek, stb.
A sajáttermelésű takarmányokat szűkített önköltségen, a vásárolt takarmányokat pedig beszerzési áron értékeltük.
A tehenészeten kívül egyéb korcsoportok (szopós-, itatásos- és választott borjú, növendék- és tenyészüsző, hízóbika) költségeivel és árbevételével is kalkuláltam, vagyis a tejhasznú ágazat egészével számoltam. Így a kalkulált árbevétel a tej értékesítésből, a kvóta támogatásból, a bikaborjú, illetve hízott bika és selejt tehén és -üsző, valamint trágya eladásból származott.
4.4.4. Fedezeti összeg
A fedezeti összeg az értékesítés nettó árbevételének az értékesítés elszámolt önköltségét meghaladó része a gazdasági év lezárása után, azaz (TÉ-közvetlen ktg).
Nem összekeverendő a fedezeti hozzájárulással, ami TÉ-változó ktg. (9. ábra)
9. ábra: Fedezeti hozzájárulás
TERMELÉSI ÉRTÉK
VÁLTOZÓ KÖLTSÉG VÁLTOZÓ KÖLTSÉG
ÁLLANDÓ KÖLTSÉG
FEDEZETI HOZZÁJÁRULÁS NYERESÉG
4.4.5. Jövedelem
A gazdasági eredmény vagy jövedelem az a növekmény, amellyel az outputok értéke a gazdasági rendszerek működése eredményeként meghaladja az inputok értékét.
A gazdasági rendszerek hatékony működésének általános követelménye a pozitív eredmény létrehozása.
4.4.6. Jövedelmezőség
A jövedelmezőség (Költségarányos jövedelmezőség %) az egységnyi költséggel elért jövedelem nagysága százalékos formában, azaz (Nettó jövedelem / összes költség) x 100.
4.4.7. Ár
Az a pénzösszeg, amelyet az áruért a vevő fizetni hajlandó, az eladó pedig kapni akar. Az ár nagyságát számos tényező befolyásolja, pl. a termelő költségei, a termék iránt megnyilvánuló kereslet, a fogyasztók jövedelme, a versenytársak árpolitikája.
4.5. Gazdasági súlyok
Vizsgáltam a fontosabb tulajdonságok marginális ökonómiai súlyát. A marginális ökonómiai súly azt jelenti, hogy a tulajdonság, a termelési mutató egységnyi változása menyire módosítja a tehenenkénti jövedelmet. E mutatót a hivatkozott programcsomag segítségével az adott tulajdonság jövedelem-függvényének (evl) parciális deriváltjaként határoztuk meg az alábbiak szerint:
evl = δprofit / δTVl |TVl=TVlav
ahol:
a profit = tehenenként évente számított nyereség;
TVl = „l” tulajdonság értéke;
TVlav = „l” tulajdonság átlaga a populációban
Ez megmutatja, hogy az adott tulajdonság egységnyi változása a jövedelmet milyen mértékben befolyásolja. Ökonómiai értelemben a marginális gazdasági súly annak a jövedelemváltozásnak a mértékét mutatja, amely akkor következik be, amikor az adott tulajdonság értéke egységnyivel változik. Azaz a marginális ökonómiai súly az értékmérő tulajdonságban bekövetkező egységnyi változáshoz kapcsolódó profit változást jelenti.
Vizsgáltam továbbá az értékelt tulajdonságok, teljesítménymutatók relatív ökonómiai súlyát is. A relatív ökonómiai súly az adott tulajdonság gazdasági jelentőségét egy másik tulajdonság gazdasági értékének százalékában (jelen esetben a 305 napos tejtermelés), vagy arányában fejezi ki. A relatív ökonómiai súlyokat a marginális ökonómiai súlyokból a következő képlet segítségével (evrl) számoltam:
evrl = 100evlsl / evmilk smilk ahol:
evl = adott tulajdonság marginális ökonómiai súlya;
sl = adott tulajdonság genetikai szórása;
evmilk = 305 napos tejtermelés marginális ökonómiai súlya;
smilk = 305 napos laktációs tejtermelés genetikai szórása.
Ezzel megkaptam az egyes értékmérő tulajdonságok rangsorát ökonómiai szemszögből. A relatív ökonómiai súlyok képzésekor WOLFOVÁ és mtsai (2007b) alapján a 305 napos laktációs tejtermeléshez viszonyítottam a többi tulajdonság súlyát, ezért azt 100-nak vettem.
4.6. Hozamszintek hatásának vizsgálata
Ebben a vizsgálatban holstein-fríz állományok adatait értékeltem. A vizsgálatba bevont 9 telepből 4 volt az, ahol fajtatiszta illetve magas génhányadú holstein állomány adataival tudtam dolgozni. A telepek adatainak átlagaival kalkuláltam. A tehenek tejhozama 5000 és 8000 kg/tehén/év között változott. Ezért modellszámításom során különböző termelési szinteket határoztam meg (5000, 5500, 6000, 6500, 7000, 7500, 8000 kg). A tenyésztésre szánt üszők termékenyítése 390 kg élősúly elérésétől történt.
Az egyéb, fontosabb, a telepen felvett tényadatokat az 2. és 3. táblázatban mutatom be.
A tehenészetek a vizsgált időszakban a tejet szerződés szerint 65 Ft/kg alapáron értékesítették, amely alapár 3,7 g/100 g-os tejzsír tartalomra és 3,3 g/100 g tejfehérje tartalomra vonatkozott. Ettől eltérő összetételű tej értékesítése esetében +/- 600 Ft/tejzsír kg és +/- 900 Ft/tejfehérje kg korrekciót alkalmazott a felvásárló tejipar. A telepek átlagában a tej zsír tartalma 3,8 %-os, a fehérje tartalma pedig 3,3 %-os volt. A tehenészetek a kvótának megfelelő mennyiségű tejet termelték, így a tej literenkénti kvóta támogatása 8 Ft volt.
Munkám ezen részében azt vizsgáltam, hogy a különböző termelési szintek (hozamok) miként befolyásolják az egyes értékmérő tulajdonságok ökonómiai súlyait.
Továbbá, hogy melyek azok a tulajdonságok, melyek gazdasági jelentősége függ vagy nem függ a megtermelt tej mennyiségétől. A modellezéshez a tehenészetben összegyűjtöttem, illetve kiszámítottam azokat az alapadatokat, amelyek az alkalmazott programcsomag működéséhez szükségesek voltak. Az 2. és 3. táblázatban a munka során használt input adatokat szemléltetem (telepeken mért valós adatok átlagai).
2. táblázat: A modellszámításhoz felhasznált input adatok I.
Szopós és
itatásos borjú Választott
borjú Tenyészüsző Tehén
Nyitó (születési) testtömeg, kg 30-35 80 180 560
Napi súlygyarapodás, kg/nap 0,8 0,8 0,6 -
Életkor a korcsoport kategória végén, nap 60 180 820 -
Korcsoportban töltött idő, nap 60 120 640 -
Záró testtömeg (kifejlett-kori), kg 80 180 560 650
Kiesés, selejtezés, % 10 2 2 20
Átlagos eladási testtömeg, kg 60 180 500 620
Eladási ár, Ft/kg 530 400 800 250
Takarmányadag egységára, Ft/kg/állat 240 94 24 28
Takarmányozási veszteség, % 10 10 10 10
Alomszalma szükséglet, kg/nap/állat - 4,5 4,5 5
Trágya mennyisége, kg/nap/állat - 22 27 32
Vízfogyasztás, l/nap/állat - 20 45 80
A 2. táblázat a vizsgált telepeken mért adatok átlagait korcsoportonként ismerteti a különböző tenyésztési-, tartási- és technológiai információkat tekintve.
A 3. táblázatban az árakat foglalom össze, amelyekkel a modellezés során számoltam.
3. táblázat: A modellszámításhoz felhasznált input adatok II.
Megnevezés Figyelembe vett egységár (ill. költség)
Alomszalma, Ft/kg 4
Trágya, Ft/kg 1
Víz, Ft/l 0,3
Termékenyítő anyag, Ft/adag 3500
Elhullott állat elszállítás, Ft/állat 40000 Állatorvosi kezelési költség, Ft/óra 2200
Dolgozók bére, Ft/óra 900
Ebben a vizsgálatban is holstein-fríz állományok adatait értékeltem. A vizsgálatba bevont 9 telepből 4 volt az, ahol fajtatiszta illetve magas génhányadú holstein állomány adataival tudtam dolgozni. A telepeket külön nem hasonlítottam össze, hanem annak adatainak átlagaival kalkuláltam. Az adat felvételezésből származó adatokat átlagolva a tehenek tejhozamát 8000 kg/tehén/év-re kerekítettem. A tehenészetek a vizsgált időszakban a tejet szerződés szerint a feltételezett Ft/kg alapáron értékesítették, amely alapár az előzőekhez hasonlóan szintén 3,7 g/100 g-os tejzsír tartalomra és 3,3 g/100 g tejfehérje tartalomra vonatkozott. A telepek átlagában a tej zsírtartalma 3,8 %-os, a fehérjetartalma pedig 3,3 %-os volt. A tehenészetek a kvótának megfelelő mennyiségű tejet termelték, így a tej literenkénti kvóta támogatása 8 Ft volt.
Modellszámításom során különböző felvásárlási alapárakat feltételezve határoztam meg a kategóriákat (70, 75, 80, 85, 90 Ft/kg).
Arra kerestem a választ, hogy a tejár változásának hatására miként változnak az egyes értékmérő tulajdonságok ökonómia súlyai, illetve, hogy melyek azok a tulajdonságok melyek gazdasági fontossága függ, vagy nem függ a tejár változásától.
A további input adatok megegyeztek a 4.3., 4.4., illetve a 4.6. fejezetben felsoroltakkal.
4.8. Különböző fajták értékmérő és egyéb tulajdonságainak gazdasági megítélése
Dolgozatom ezen részében a holstein-fríz, magyar tarka és brown swiss állományokat vizsgáltam. Az értékelésbe bevont 9 telepből „4 szolgáltatott holstein-, 3 magyar tarka- és 2 brown swiss adatokat”, ahol az állományok fajtatisztának, vagy magas génhányadúnak voltak.
Itt az egyes fajták értékmérő és egyéb tulajdonságainak ökonómia súlyát hasonlítottam össze.
A három különböző fajta biológiai tulajdonságai eltérőek, így a felhasznált input adatok nagy része is különböző volt. Ebben a kategóriában is mind irodalmi, mind saját adatokat alkalmaztam.
Külön kiemelném a vizsgált fajták három termelési tulajdonságának különbözőségeit, saját felmérés alapján (4. táblázat).
4. táblázat: A figyelembe vett értékmérő tulajdonságok a vizsgált fajtákban
Tulajdonság Fajta
holstein-fríz Magyar tarka brown swiss Tejtermelés (kg/tehén/év)
(kerekített átlag) 8000 6000 6500
Tejfehérje (%) 3,3 3,4 3,5
Tejzsír (%) 3,8 3,8 4,2
Az általam felvételezett adatok némelyike eltér a szakirodalomban található adatoktól, amik közül kiemelném az 5. táblázatban található brown swiss tejtermelésére vonatkozó értéket. A különbözőség nagy valószínűséggel annak tudható be, hogy az általam használt adatbázisban egyrészt nem csak 100%-ban fajtatiszta állományokról van szó, másrészt, hogy az irodalmi adatok olyan országok tapasztalataiból származnak, melyek már régóta tenyésztik és alkalmazzák ezt a fajtát.
Hazánkban pedig inkább csak az utóbbi években kezdett „felkapottá” válni egyes
koncentrált tejű fajták használata, mind keresztezésekben, mind a fajtatiszta tenyésztésben.
5. táblázat: Különböző tejelő szarvasmarha-fajták fontosabb értékmérő és egyéb tulajdonságai irodalmi adatok alapján I.
Fajta holstein-fríz magyar tarka brown swiss
Tehenek kifejlett kori testtömege (kg) 650-800 600-700 600-700
Tenyésztésbe vétel (hó) 15-18 18-22 15-16
Hasznos élettartam (laktáció) 3,5 4-6 4-5
Két ellés közt eltelt idő (nap) 370-420 380-420 380-400
Tejtermelés (kg/év) 5000-11000 3500-4500 8000-9000
Tejzsír (%) 3,2-4,4 3,8-4,2 4,0<
Tejfehérje (%) 3,2-3,5 3,5-3,8 3,5<
* HORN, 1995; SZABÓ 2004 nyomán
A 6. táblázatban a vizsgált fajták értékmérő tulajdonságainak jellemzőit gyűjtöttem össze.
6. táblázat: Különböző tejelő szarvasmarha-fajtákra jellemző értékmérő és egyéb tulajdonságok, irodalmi adatok alapján II.
Fajta holstein-fríz magyar tarka brown swiss
Szín
fekete tarka, vörös tarka (szabálytalan)
piros tarka
(szabálytalan) Szürkésbarna
Származás Németország, Hollandia Magyarország Svájc
Takarm.igényesség igényes kevésbé igényes kevésbé igényes
Izmoltság gyenge, közepes Közepes Közepes
Ellés lefolyása könnyű, nehéz Könnyű Könnyű
Fejhetőség kiváló nem kielégítő Kiváló
Növekedési erély közepes Közepes Közepes
Egyéb „önfeláldozó típus” élénk, jóindulatú Kialakulása során nem keresztezték * HORN, 1995; SZABÓ 2004 nyomán
5. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
5.1. Hozamszintek hatása
A vizsgálat során kapott termelési érték és -költség, fedezeti összeg, jövedelem és jövedelmezőség tejhozamtól függő alakulását a 7. táblázatban szemléltetem.
7. táblázat: A tejtermelés évi bevétel, költség és jövedelem mutatóinak alakulása a különböző hozamszinteken
Átlagos tejhozam,
kg/tehén 5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000
(1) Árbevétel,
eFt/tehén 377,21 402,73 428,24 453,76 479,28 504,80 530,32 (2) Tejkvóta támogatás,
eFt/tehén 35,96 39,72 43,48 47,23 50,99 54,75 58,50
(3) Termelési érték,
eFt/tehén (1+2) 413,17 442,45 471,72 501,00 530,27 559,55 588,82 (4) Közvetlen költség,
eFt/tehén 265,24 273,86 282,48 291,10 299,72 308,34 316,96 (5) Termelési költség,
eFt/tehén 353,66 365,15 376,65 388,14 399,63 411,12 422,62 (6) Fedezeti összeg,
eFt/tehén (3-4) 147,93 168,58 189,24 209,89 230,55 251,20 271,86 (7) Jövedelem,
eFt/tehén (3-5) 59,51 77,29 95,08 112,86 130,64 148,42 166,20 (8) Jövedelmezőség,
% (7/5*100) 16,80 21,20 25,20 29,10 32,70 36,10 39,30
A táblázat első oszlopában feltüntetett számok segítségével mutatom be, hogy hogyan végzem az egyes paraméterek számítását. Ez minden egyes futtatásnál így történik. Az árbevétel, ami a tej-, a borjú-, a szűzüsző-, vemhesüsző-, selejt tehén-, valamint a trágya értékesítésből származik, a tejhozam emelkedésével értelemszerűen növekszik. A két szélsőértéknek vett hozamszint közötti különbség több mint 150 000 Ft. A tehenenkénti éves költségek a tejtermelés növekedésével növekvő tendenciát mutatnak, ami a nagyobb táplálóanyag szükségletből adódó nagyobb takarmányköltségnek is betudható. Megfigyelhető az is, hogy a tejtermelés növekedésével a jövedelmezőség is javul (16,8 %-ról 39,3 %-ra). A fedezeti összeg a tejtermeléssel egyenes arányban nő, a vizsgált 5000-8000 kg tartományban 147 930 és 271 860 Ft/tehén/év között változik. A 8000 kg-os termelésnél tapasztalt tehenenkénti
fedezeti összeg majdnem kétszer akkora, mint amit az 5000 kg-os tejtermelésnél kaptam (10. ábra). Ezek az értékek hasonlóak az AKI közleményekben (BÉLÁDI és KERTÉSZ, 2008) szereplőkhöz.
10. ábra: A fedezeti összeg alakulása a különböző termelési szinteken
A 8. táblázatban a vizsgált teljesítménymutatók marginális ökonómiai súlyát foglaltam össze a különböző hozamszinteken. Ezen súlyok segítségével a különböző hozamszintek azonos értékmérő tulajdonságai között tehetünk különbséget.
Az eredmények szerint egyes értékmérő tulajdonságok marginális ökonómiai súlya a tejmennyiségtől független, ilyenek az elléskori borjúveszteség, az üszők vemhesülési aránya, a tejfehérje- és tejzsír mennyisége. Ugyanakkor a tejhozam alakulása hatással van a tehenek vemhesülési arányának és hasznos élettartamának ökonómiai súlyára, továbbá a szomatikus sejtszámra és a tőgygyulladás előfordulására is. A tehenek vemhesülési arányának gazdasági súlya a hozam növekedésével minimális mértékben nő. Ha 1 %-os növekedést sikerülne elérni a tehenek vemhesülési arányban akkor ez például 5000 kg-os hozamszinten 4610 Ft, 8000 kg-os hozamszinten pedig 4460 Ft emelkedést jelentene tehenenként évente. Ha a hasznos élettartam egy évvel növekedne, akkor 5000 kg tejhozam esetén ez mintegy 38060 Ft, 8000 kg tejhozam
0 50 100 150 200 250 300
5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000
147,93
168,58
189,24
209,89
230,55
251,20
271,86
(eFt/tehén/év)
(átlagos tejhozam, kg/tehén/év)
esetén pedig 40310 Ft jövedelemnövekedést eredményezne tehenenként. Továbbá a táblázatban jól megfigyelhető, hogy ami a gazdaságosság szempontjából előnyös tulajdonság, az pozitív előjellel szerepel (vemhesülési arányok, hasznos élettartam, tejzsír- tejfehérje termelés), ami pedig hátrányos a jövedelmezőség tekintetében, az pedig negatív előjelű (elléskori borjúveszteség, szomatikus sejtszám, tőgygyulladás előfordulása). Az eredményekből megfigyelhető, hogy ha a tehenészetben eggyel több tőgygyulladásos eset lenne, az egyre növekvő tejtermelésnél egyre nagyobb összegű veszteséget jelentene. Például 8000 kg-os termelés mellett 1220 Ft veszteséget jelent tehenenként évente, ami közel másfélszer akkora érték, mint amit 5000 kg-os termelés mellett kaptam (-860 Ft/tehén/év).
8. táblázat: A vizsgált tulajdonságok marginális ökonómiai súlyai
Tejtermelés, kg/tehén/év 5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000
Marginális ökonómiai súlyok, eFt/tehén/év
Elléskori borjúveszteség, % -1,35 -1,35 -1,35 -1,35 -1,35 -1,35 -1,35 Üszők vemhesülési aránya, % 0,59 0,59 0,59 0,59 0,59 0,59 0,59 Tehenek vemhesülési aránya, % 4,61 4,59 4,56 4,53 4,51 4,48 4,46 Tehenek hasznos élettartama, év 38,06 38,42 38,79 39,15 39,54 39,92 40,31 305 napos tejtermelés, kg 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 305 napos tejzsír termelés, kg 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 305 napos tejfehérje termelés, kg 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 Szomatikus sejtszám, sejt/ml tej -0,64 -0,70 -0,76 -0,82 -0,88 -0,95 -1,01 Tőgygyulladás előfordulása a
tehenészetben, eset -0,86 -0,92 -0,98 -1,04 -1,10 -1,16 -1,22
A vizsgálatok során a fontosabb értékmérő tulajdonságokra kapott relatív ökonómiai súly adatokat a 9. táblázatban foglaltam össze. Az ott szereplő értékek azt fejezik ki, hogy ha a 305 napos laktációs tejtermelés gazdasági fontosságát 100-nak vesszük, akkor ehhez képest a többi tulajdonság gazdasági súlya, hogy alakul, illetve megmutatja az egyes tulajdonságok közötti rangsort is.
Az eredmények szerint a legnagyobb gazdasági súlyú tulajdonság a 305 napos tejtermelés (100 %), mivel ezt egyik tulajdonság súlya sem haladja meg. Ezt követi a
hasznos élettartam (84,98-90,00 %), minimális változással a tejfehérje mennyisége (69,04-69,08 %), a tehenek vemhesülési aránya (68,66-66,36 %), a tejzsír mennyisége (39,14 %), szintén nagyon kis eltéréssel az elléskori borjúveszteség (25,14-25,12 %) és az üszők vemhesülési aránya (6,54 %), majd a tőgygyulladás előfordulása (0,51-0,73 %) és a szomatikus sejtszám (0,40-0,64 %). A sorrend a hozam növekedésével nem változik. Tehát a tejmennyiség (hozam) a tulajdonságok egymáshoz viszonyított rangsorát nem befolyásolja, viszont az egyes tulajdonságokon belül a különböző hozamszinteken a viszonylagos fontosság nagysága változik (tehenek vemhesülési aránya, hasznos élettartam, szomatikus sejtszám, tőgygyulladás előfordulása). Illetve még ez a változás minimális mértékben megfigyelhető az elléskori borjúveszteség és a tejzsír- tejfehérje termelés esetében is. Az üszők vemhesülési arányának fontosságában nem figyelhető meg változás.
9. táblázat: A vizsgált tulajdonságok relatív ökonómiai súlyai
Tejtermelés, kg/tehén/év 5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000
Relatív ökonómiai súlyok %
Elléskori borjúveszteség 25,14 25,16 25,16 25,12 25,13 25,14 25,12 Üszők vemhesülési aránya 6,54 6,54 6,54 6,54 6,54 6,54 6,54 Tehenek vemhesülési aránya 68,66 68,27 67,90 67,50 67,13 66,74 66,36 Hasznos élettartam 84,98 85,78 86,62 87,40 88,29 89,14 90,00 305 napos tejtermelés 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 305 napos tejzsír termelés 39,11 39,12 39,12 39,12 39,14 39,13 39,14 305 napos tejfehérje termelés 69,04 69,05 69,08 69,07 69,08 69,09 69,08
Szomatikus sejtszám 0,40 0,44 0,48 0,52 0,56 0,60 0,64
Tőgygyulladás előfordulása a
tehenészetben 0,51 0,55 0,58 0,62 0,66 0,69 0,73
A 11. és 12. ábrán a relatív ökonómiai súlyok nagyságát és a hozamszintek közötti változást ábrázolom. Mivel a szomatikus sejtszám, a tőgygyulladás előfordulása és az üszők vemhesülési aránya a többi tulajdonság relatív súlyához képest nagyon kis
A 11. és 12. ábrán a relatív ökonómiai súlyok nagyságát és a hozamszintek közötti változást ábrázolom. Mivel a szomatikus sejtszám, a tőgygyulladás előfordulása és az üszők vemhesülési aránya a többi tulajdonság relatív súlyához képest nagyon kis