• Nem Talált Eredményt

Horváth Ádám —- Kazinczynak

Petri Keresztúr 20-a J a n . 1817.

Asboth János Késztteti Praefectus Ur', Georgicon Directora levelére (d. d. i2-a Jan.) Válasz.

Tegnap vettem tartozó tisztelettel az Ur' betses levelét d. d.

12. Jan. A' millyen forrón érzem az abbúl ki-tündöklő nagy és tehetős intézeteit is, de Lsekélly személlyemre erányzott kegyességét is a' M. Gr. Ő Excellentiájának: m a g a m is alig t u d o m a' városi ízléssel meg-egyez telni ezt a' talán hidegnek tetszendő válaszomat, mellyel pedig sijetnem épen azon kettős ösztöntől serkentődött buzgó öröm kénszerít. Kissebb tekintetű, de hasonló érdemű tárgyban szoros kötelességem parantsol velem, Február. lOdikére Tolna Vár­

megyébe mennem, egy, azon Tolnai, de Külső Somogyhoz tartozó Egyházi Megyében, Székelyben kezdett, azután Gyönkre által tett, iiltetményemnek, az úgy nevezett Centralis Oskolának meg-tekinté-sére. És ezen kötelességemről e' nagy kenyér-szűkiben, mellyel az a' nevendék oskola is vesződik, semmi m á s (érzésem szerént) fel-nem

Kazinczy P. levelezése. XV. ,J

-öl) 3375. Horváth Ádám. 1817.

szabadit; mint az, ha az a k k o r b a n elő fordulni szokott zivataros napok' m o s t o h a sanyargatására törődött t e s t e m e t ki-tennem tiltana az a' mindnyájunkba bele született életszeretés: ugyan azon ok pedig az onnan leendő e l - m a r a d á s o m ' esetére el zárna Keszthelyiül is. annyival inkább, hogy az Isten és természet m e n t t e b b é t e t t m á r a' szolgálattal, m i n t a' vigyázattál, egy illyen Vén Levitát, a' ki szint-annyival vagyok fellyül az ötven esztendőn, a' mennyiben elébb kezdtem a' Nap' sátorában szolgálni huszonötnél (Numer. Gap. 8 et 24. 25. 26.).

Tudom azt, és v a l l o m : hogy ditsősség akármi tsekélly részben is ü Exeellentiája nemes intézetiben m u n k á s Társnak lenni. — Az Euthelitákniú, vagy Fejér Hunnusoknál, a' tehetősebb Uraknak,

voltak húsz, 's több szegényebb baráti mindenkori Vendégjei; de a' kik az ő gazdag Barátjok halálakor, vele együtt t a r t o z t a k magokat el-temettetni (Procop. L. I. de Bello Persico, Gap. 3), ezek hát el-múltak együtt az ő J ól-tévőjökkel: Ellenben a' tudományos Jói-tévők árnyékában h a l h a t a t l a n fényt várnak a' világosság' szegényebb m u n k á s s a l A' gazdag tudós Maecenas mellett 18 száz esztendős m á r a' szegény JSorátz-nak is Philosophiai örök-élete. És az illyen betsü-letes ditsősség-kivánást, — nemes örök-életre vágyást, méltán mondja

fényesnél; Sokrates Xenoj>honivdl (in Convivio), Cicero pedig leg­

jobb, örökségnek (De offic. L. I.) és m á s u t t tulajdonává teszi azt minden embernek, minden külömböztetése nélkül a' vér-mérsékletnek:

— méltán — m e r t lám, a' leg erköltstelenebb t u d o m á n y ú ember (a' mint sokan hiszik) avagy tsak ollyan, a' ki a' jövendő életre semmit sem adott, — Epikur — szint-úgy szerette az örök emlé­

kezetet, mint a' leg-főbb Erkölts-Mester, K r i s t u s : Amaz T e s t a m e n ­ t u m b a tette, 's költséget rendelt reá, hogy az ő születése napját esz­

tendőnként meg ünnepeljék gazdag ebéddel (Cicero de íinibus L. 2.);

Kristus pedig vatsorát rendelt Halálának emlékezetére (Luc. 22.

V. 19. és 1 Kór. 11 v. 24). De n e m is mulatom-én-azt-el, ha élek, hogy e' nemes intézetben valamit, ha. bár tsekéllységet is, szolgáljak;

és, h a most, a' határnapok öszve ütközése, vagy [a'] téli idő akadályo-zand i s : reménylem, hogy Májusra, a' Georgiáimnak, egy kis köny­

vel, mellyet még ez-előtt 16 esztendővel ajánlottam Ö Excellentiájának, nyomtatásban, u d v a r o l h a t o k : melly ugyan n e m verses munka. De A' Poesis egyébbaránt is az idő korral fogy, el repül, el hull, mint a' h a j ; Virágozánk, de hervadásra váltanak Virágjaink, 's le hullanak, (a)

3375. 29-a Jan. 1817. 5 1

Meg esik ugyan néha. hogy fiatal is Antiloehus, érti is a' kotsiskodást; még is a' lovai lassúk ( H o m é r : Illiad W v. 306. sq.).

I le a' Poéták köztt többnyire a' fiatal Hesiod nyeri el az öreg Homér felett a' khalcisi h á r o m l á b ú asztalt (Dionis. Epig. Graec.). És ez a' szerentsém nekem is volt valaha, kissebb, de fiatalabb létemre, mind a' tűz-eszű Somsich, mind a' tudós Péczely felett; mikor még a' Füredi Szent T a m á s ' hegye Lamassus nevet érdemlett k e d v e m é r t : (b) De m á r hanyatlott idő-koromban Csokonaival, hajdani Tanítvá­

n y o m m a l alig mérkőzhettem ; 's t a n á t s o s a b b n a k t a r t o t t a m édes vissza­

emlékezések között nézni a' n e m e s vetélkedéseket, mint próbálkozni.

Mint az erős fiatal ló gyors, s' az Olympi futásban

Győz; de h a majd az idő az erőt ki-zsarolja, hanyatlik, (c) Való, hogy Gyöngyösy, m i n e k u t á n n a m á r a' Murányi Venus' tréfájaként Qöröngyösvfé. lett is, azt mondja, hogy a1 fogatlan Vén ló, h a n e m rághatja is, leg-alább meg-röhögi az a b r a k o t : de épen ez okozza, hogy valamint a' tánezos mulatságokban, a' valaha-jó-tánezos öreg meg nem-álhatja, hogy ne próbálkozzon az Ifjakkal:

úgy az elmés költők' öszve-jövésekben el-kerülhetetlenek a' költsönös ingerlései/ mellyeket pedig nyomba-követnek az öszve-kasonlitások, és emezeket ugyan, ollyan bölts k o r m á n y alatt, mint Ő Excellentiájáé, n e m volna nehéz ki-állani: de hát'? a m a z o k r a n e m mozdulni n e m m u t a t e valamelly iniveletlenséget vagy fejességet ? elég e az ollyan forma felelet, mint a m a z ülyssesé ?

Fájdalom bújt engem inkább, mint n e m e s vetélkedés, Nyomja szivem egyre m o s t a' minapi szenvedés, (d) Nem valék ifjan' utolsó, söt az elsőbbek között.

'S m á r sok éles fájdalomtól gyors e r ő m el-költözött. (e) Érti, reménylem, az Ur, mire czélozokV és mit erányoz Érzé­

keny panaszom V ha panaszra fakadhatok arrúl, A' mitül irtózom, '$ rá vissza tekinteni borzaszt, (f) Minek-utánna hétszer-hét esz­

tendőt a' fáradtságos élet' ezer viszontagsági köztt e l - t ö l t ö t t e m : el-különöztem a' l á r m á s világtól; búvó barlangot kerestem ezen Némái hegyes t a r t o m á n y b a n , (ff) hogy itt, távoly az ítélő személetül

— a' fülelésekfül — a' kajánságtúl, nyugodalmasan éljek abbúl, a ' mit akkorig [!J gyülytögettem: Uránia adogatott itt, az Égiekben telhetetlen lelkemnek mindennapi k e n y e r e t : a' kit hajdani szakállos Apáink is Égi Venvs név alalt tiszteltek, (Herodot M e l p o m : n. LIX

•í*

r,2 3375. Horváth Ádám. 1817.

frissítő italokat pedig Erato, és Arionom' lantja. A' Hirt, azt a' nyug­

h a t a t l a n szárnyas állatot, mihelyt természeti állatjánál nagyobbra nőtt (Virg. Aen. 4 v. 174), b e - n e m - f o g a d t a m ; ellenben a' tudományok 's szép mesterségek felül örömest halgattam. Különösen tsókoltam őtet, midőn a' Balaton' mellyéki Cyrrha' (g) újabb újabb épülésérül tudósított; 's ösztönt k a p t a m Poétriáim' számát a' Helikon' húrjai számáig n e v e l n i ; (h) Már úgy néztem m a g a m a t , mint legszerentsé-sebb h a l a n d ó t : mint egy meg-elégedettet: mint b á n t h a t a t l a n t . Olly helyheztetésben véltem lenni Lelkemet, Mint a' Nagy Olympus'

Hegy tetejét n e m bántja se szél, sem fergeteg; ííli Egy örök, és minden felhőtül üres ki derültség:

Fennyen néz az esőre-le, 's allján hallja zuhogni A' záport, 's gőzös levegőt rekedezve dörögni: (%) — hajdan a' bölts Arehytás azt m o n d t a (de n a t u r a imiversi), hogy, ha k i az Égbe felhágna,- és a' világ' természetit 's égi testek' szépségit szemeivel l á t n á ; kellemetlen volna neki az azokon való tsudálkozás m a g á n o s a n : melly pedig nagyon gyönyörködtetné őtet, ha volna kivel közlenie: Én pedig az én Bobinsonomban közel valék m á r a'hoz, hogy az illyen közlés nélkül is el-lehessek: annyira bele édesedtem a' m a g á n o s s á g b a : minden Munkájimat P o s t h u m u s o k k á készültem t e n n i ; azt vélvén, hogy annál nyugodalmasabb lessz életem, mennél kevesebben ismernek. És imé még-is talált Eris, a' ki meg-háboritson békés barlangomban. — Árulást kellett szenvednem — és annak következéseit!!

De talán szinte úgy terhére vagyok az Urnák panaszommal, mint m a g a m n a k : mellyet pedig elő hoznom, az Ur' betses Levele adott alkalmatosságot. Abban Ö Excellentiája Dalt parantsol a' Cyrrhai Helikonra vinnem, és azt nekem a' miatt félő t e n n e m , a' mit a' panaszban érdeklettem. Ariont az én Symbolikus A n y á m a t a' lantja mentette-meg a' tengeri r a b l ó k t ó l : engem' ellenben a' lan­

t o m é r t árúltak-el. És találkozik e több epétlen D e 1 p h i n V a' ki nekem is p a r i p á m legyen Tenarumig, vagy kivált a' Cyrhai [!]

öbölig ? Árion n e m hagyta í r á s b a n : azt ellenben meg-sugta, hogy a' tilalmat jó meg-állani; m e r t Ádám legelőször is a' m i a t t vesztett.

Meg-előzöm azomban az Ur' feleietjét, hogy t. i.. Ő Excellentiája ollyan tárgyakra kivan akár dali, akár költeményt, mellyek nem. tsak ártatlanok, h a n e m koszorút is é r d e m l e n e k ; úgymint 0 Felsége' győze-delmei ditsőitésóre, vagy pedig házasságára. Közelitek hát én is

3375. 28-a .Tan. 1817. 5 3

levelem' ezéljához a' felelettel. A' győzedelmek' emlékezetére készítet­

tem m á r egy egész Epopeját Trochaicus, de egyszersmind kadentiás Versekben, melly Bétsben nyomtatódik, és Cs. K. Fő Herczeg Nádor Ispányunknak van ajánlva, tulajdon engedelme mellett — Rudol-phias név alatt. Ugy vélem, hogy m á r kész. Azt küldöm 0 Excel-Jentiája' udvarlására, a' Helicon" ünnepére, nyomtatásban, ha addig

meg-érkezik: ha pedig nem, Írásban is, h a ugyan tiszteletem' bizo­

nyítása mellett tesz az valamit az ünnep' fényességére is. Házasságra Syzygiakont írni nem Orpheusnak való, (a' melly névvel tetszett az

•Urnák is engem meg-tisztelni* a' ki kétszer vesztett feleséget: 's a' ki. talán, valami szerelmest vagy vígat nem is é n e k e l h e t : — —

Hebré vize fel-veszi lantját

'S a' lant a' vizeken sem mást, mint egyre siralmast

Z e n g ; (mi t s u d a ? ) szomorú panaszokra fakad (k) h a n e m Maradt az Árion' hajó-törésibül egy Dal, az is Troehaeus m é r ­ tékre, és ahoz alkalmazott A r i á r a : melly a' Keszthelyi Sálik' Éne-kesseinél nem lessz kellemetlen u g r á s ú ; és a' mellynek tárgya sem messze távozott 0 Felsége győzedelmitül: mivel a' Nagy Vadász Nemrod' meg-erőtlenedését ábrázolja Sententiákban. Azt olly r e m é n y ­ séggel zárom i d e : hogy, ha az Éneklő k a r az én Poetriáim' h a n g -J á t el nem találja is. talál a' Musikus más hang sorokat az

eleibe tett mértékek s z e r é n t : és — hogy ha én is úgy találnék járni, mint az Evangéliumi Szőlős Gazdának első fija (Math. 2 1 . v.

28. 29), én is hasznát vehessem az új Áriának. Szivembül óhajtom a' ditső ü n n e p ' szerentsés fel-virradását, a' midőn a' leg belső Olym­

p u s segedelmével

Mnemosynétül eredtt Szent m a g ! Szüzek Ti kilenczen!

(Theogon. V. 54) Nyisssatok a' Helikonra k a p u t : zendüljön az ének (m) Többire Horváth Ádám mpr.

ni nos r|iioque flornimus, seit flos fluit ille caducus.

b) Larnassus volt v a l a h a a' Parnassus' n e v e ; mivel a' Deukalioiv Tégi S c y t h a Apáink hajója v a g y b á r k á j a Larnax, az özönvízkor azon a k a d t - m e g . É s ezt a' szót Caucasusi v a g y leg-alább bizonyosan Armeniai Scytha gyökérbül f a r a g t a a' Görög: m e r t most ö n á l a t ö b b n y i r e ládát, élelmes v a g y zsiradékos l á d á t tesz a' la^val, holott m é g A n g u s t u s ' idejé­

ben ollyan B á r k á t tett, m i n t a' Noéé. A' D a m a s k n s i Miklós' t ö r e d é k i b ü l

5 3 3375. Horváth Ádám. 1817.

fel h o z t a F l a v . J o s e f A n t . L. I . c. 4. a z t a' B á r k á t , melly a' B á r h e g y é n m e g - f e n e k l e t t ; 's a z t is Larnaxií&k n e v e z i Miklós. A' G ö r ö g e g y L betű­

vel t ó l d o t t a - m e g az Arnan szót, melly A r m e n i a b a n a n n y i t t e t t , m i n t arca eorum.

c.) Sieut fortis equus, Spatio qui saepe supremo vicit Olympia, n u n e Senio [?] Oonfectus quiescit. E n n i u s .

d) H o m e r : Odyss. 0 v. 154. 1 5 5 . a' B e r g l e r ' d e á k s á g a s z e r é n t : Dolores mihi etiam m a g i s in praeeordiis, q u a m c e r t a m i n e , Quia a n t e nimis m u l t a p a s s u s sum, et m u l t a p e r t u l i .

e) u g y a n ott v. 180. 1 8 1 . 182. V e r u m i n t e r primos ajo fuisse m e , donec j u v e n t a fretus fui viribusque m e i s ; n u n c a u t e m teneor malo et doloribus, m u l t a enim p a s s u s sum.

f.) Q u a m q u a m a n i m u s meminisse h o r r e t , luctuque refugit. V i r g . Aen. 2. v. 12.

ff.) Nemea m á s k é n t T r i s t e n a , a' hol v a l a h a Hercules oroszlányt ölt, közel a' s z a m a r a k n a k , de az első É n e k e s e k n e k is hazájához, Árkádiához.

J á t é k v a n a' szóban, hogy v a g y néma, v a g y szomorú, tristis.

g) Keszthelyt értem, melly (a' v i l á g ' s a r k a i e r á n y j á t . v a g y orien-tatiot ki véve) hasonló fekvésű, m i n t Cyrrha v o l t a' Corinthusi öböl m e l ­ l e t t ; és a z t C y r r h á r ú l GyrrMcus Sinusnak is h í v t á k , közel a' P a r n a s s u s: tövéhez, most Golfo di L e p a n t e .

h.) A r r ú l a' Helikon n e v ű kilencz h ú r ú m u s i k á r ú l emlékezik J u l . Caes. S c a l i g e r P o e t . L . I. c. 4 8 . P t o l e m a e u s u t á n de Musica L . 6.

i) Sed u t a l t u s Olympi

Vertex, qui Spatio ventos hiemesque relinquit, P e r p e t u u m nulla t e m e r a t n s n n b e s e r e n u m

Colsior e x u r g i t pluviis a u d i t q u e m e n t e s Sub pedibus nimbos, r a u c a q n e t o n i t r u a calcat. Claudianus,

* E z az O r p h e u s volt nekem, igen is, v a l a h a n e v e m , mig K a z i n e z i t sem ismertem, a' kié elébb volt, m i n t az e n y i m ; 's a z t sem l á t t a m előre, hogy az a' n é v az én későbbi s z e r e n c s é t l e n s é g e m r e j ó formán fog illeni-meg h a g y t a m h á t a z t a' B a r á t o m n a k .

k.) Ovid. i l e t a m . L. I I . F a b . I. v. 50. H e b r e l y r a m q u e E x c i p i t et (mirnm) medio dum l a b i t u r a m n e F l e b i t e nescio quid l o q u i t u r l y r a .

I.) Mert a' Helikon sem Görög g y ö k e r ű szó. C a s a u b o n u s ezt Syriá-búl vezeti ki, de a l k a l m a t l a n u l , a N a g y B o c h a r t pedig épen A r a b i a b u l . a' hol a' Hali/e m a g a s h e g y e t t e t t . — 0 t u d h a t t a , m e r t é r t e t t e azt a' nyelvet, de Aratus is a z t a' Magas e p i t h e t o n t adja n e k i : y.a& vyrjlov Ehxmvov.

m.) P a n d i t e n u n c Helicona D e a e , c a u t n s q u e movere. V i r g . A e n . L. 7. v. 6 4 1 . et L . 10. v. 1 6 3 .

3;i75. 28-a Jan. 1817.

Groff F e s t e t i t s György 0 Exeellentiája, Keszthelyen Helikoni emel, és azt 12-a F e b r . a' Felség' születése napján akarja ki k e z ­ deni, vagy fel s z e n t e l n i ; — Sok helyről h í v o g a t t a k oda P o é t á k a t és l'oetriákat i s : 19-a h o z z á m is m e g érkeze a' hivő l e v é l ; 's a' többek közt az van ösztönül említve a' levélben, hogy Kisfaludi és B e r s e -nyi is ott l e s z n e k ; én pedig elébb m á r úgy h a l l o t t a m , hogy Téged

* Ezt az utolsó sort nehéz ki menteni a' mérték ellen való hibátúl, hanem ha ezt vissza Tiszamellyékiesen ejtjük: vissza; és még úgy sem ép, sok benne a' Spondeus. — Horváth A. jegyzetei.

56 3376. Kazinczy —. Gr. Dessewffy Józsefnek. 1817.

is meg hívnak, és ígérkeztél is. Nevedet n e m látván a' levélben, de külömben is irtózván a' fényes gyülekezetektül: ezt feleltem a mit ide zárok : de azután le m o n d á s o m a t meg gyengítettem, mind azért, mert némelly fiatal b a r á t i m azt hitték 's m o s t is hiszik, hogy Te is ott leszel, és kértek, hogy veled őket ismertessem m e g ; mind pedig, hogy ott h a el mehetek, lessz alkalmatosságom védelmedre közönséges helyen szóllani. Végre az is közbe jött, hogy a' mint mondják. Kisfaludi le m o n d o t t a' meg jelenésről; Persenyi pedig messzetske lakik; ha az idő rossz lessz, ő is el talál m a r a d n i ; és így a' Groff buzgósága meg b á n t a t ó d i k ; és így tegnap m á r meg ígértem, hogy ha tsak véletlen akadékom n e m lessz, el m e g y e k ; 's egy Eclogát előre küldöttem nekik, hogy ha épen el n e m mehetnék, legyen kép viselőm: fő képen pedig, hogy (a' mit az Eclogában tsinosan meg kívánok) Gyöngyösynek egy oszlopot állittson a' Groff, és azzal szentelje fel a' Helikont. — L á t d e V mire n e m kell vete­

mednem vénségemre. Isten veled. írom P. Xurban 28-a J a n . 1817.

h. h. é. e. b . H. Á. mpr.

n e m Petri Kovátsi, h a n e m Petri Keresztúr.

[Eredetije a M. Tud. .Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. í r . 40. sz. II. köt.]

3376.

Kazinczy — Gr. Dessewffy Józsefnek.

Széphalom Febr. 7d. 1817.

Kedves b a r á t o m .

Ív levelem, mellyet ezzel eggy borítékban vészesz, régen itt hever, m e r t Fő Nótárius Gomáromi Úr csak most indul Kassára, 's a" J a n u á r . 24d. írt elébb n e m mehetett. — Azolta Donát által fes­

tett képeim, mellyekről előbbi levelemben szóllék, kezemhez jöttek, 's így híjába kértelek-meg, hogy a' ládát szakasztassd-fel 's tekintsd-meg. Kivált á leányomat igen jól festette.

T r a t t n e r megszóllíta utolsó Postán v e t t levelében, hogy Erdélyi Leveleimet küldjem neki. Azt feleltem, hogy azok Gróf Desőfít .1 őseihez v a n n a k intézve, rs a' Gróf n e k e m azt írta, hogy úgy tekinti mint a' maga tulajdonát, mellyekkel ő fog disponálhatni, n e m én.

Ha meg talál is Téged szóllítani erántok, ne adj neki semmi fele­

letei, sem magyarázatot. Ha szerencsém lesz hozzád, m e g m o n d o m

8377. Szűcs Dániel. 817.

a' mit illik hogy tudj. — A' m u n k a m á r 30 árkust teszen, 's még lesz vagy tíz, és így n y o m t a t v a közel 2 5 árkust fog tehetni. Mihelytt leírathatom, közleni fogom Veled, m e r t a' nélkül hogy megmaradjon nálam, kezemből ki n e m adom, attól rettegvén, hogy a' hozzád vivés alatt is elveszhet. Én azt igérem m a g a m n a k e' munkámról, hogy több javalást fog nyerni mint egyéb dolgozásaim. Nincs semmi neme az Olvasóknak, hogy olvasása őket ne interesszálhassa.

Lichtenbergnek itt menő két Köteteit, alázatosan kérlek, add által Prof. Pongrácz Urnák a' legszívesbb köszönettel. Midőn vettem, m á r meg vala rongálva az eggyiknek czímpapirosa, 's az n e m az én vétkem.. Engedj meg a l k a l m a t l a n s á g o m é r t ; de hiszen Te azzal az Űrral gyakorta vagy, úgy hiszem.

Élj szerencsésen.

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 33. sz.]

3377.