• Nem Talált Eredményt

Döbrentei Gábor — Kazinczynak

Kolozsvár, Martz. 16dikán 1817.

Kedves Barátom,

H á r o m leveled van előttem, 's mindenik mutatja baráti vétke­

met, hogy rajok csak most felelek. A' sok foglalatosság közönséges mentség. De n e k e m valósággal olly sok is volt, hogy épen tehetetlen volt irnom. A' tájatt, februárban, midőn leveleidet vevém, a' Gr. Gyulai famíliának levelei rendbeszedésén való jelenléteire kért a' Grófné, 's e' hónap elejétől minden időm vagy a' Muzéum Vikiik füzetje elkészítésére vagy Lajos Examene körül, való dolgokra fordítatott,

Cserey F a r k a s h á r o m nap múlva indul-ki innen Krasznára.

Gyönyörű időket töltöttem vele, de sokszor a' fenn irt okokból csak rövideket. Cons. Kenderessytől tegnap hozam vissza Erdélyi leve­

leidet, hogy Csereynk a' m a g a jegyzéseit kimenetele előtt megtehesse.

Kenderessynél egy hétig voltak, de ő még gubernialis foglalatosságai m i a t t n e m tehefte-meg azt, a' mire általam kéred. Bizonyosan telje­

síteni fogjuk kívánságaidat, 's mik lesznek hozzá adásink, mik vál-toztatásink, azokat majd látni fogod.

Nyughatatlansággal v á r o m a' Catilinaris Oratiókat, mellyeket a' VlIIdik Füzetbe akarok tenni. De bár küldenéd 's pedig minél

1 A levél tiszta lapján e jegyzet olvasható : Kazinczy Ferentz Levele.

3400. Martz. 16dikán 1817. í 1 9

elébb a' Nyelvrontókat is, hadd állanak [!] olly princípiumok, mellyek a' mi szívesen tisztelt Gróf Dessewífynknek is ellenére vágynak együtt egy czimü Munkában. Indítsd-el tehát azt, 's tedd hogy h a m a r kaphassam.

A' VHdik füzetet egészen Bigyiczai Kovács fogja nyomtattatni, 's T r a t t n e r n e k 6 0 0 Rftot fizet. Bécsből ira ez előtt két héttel, hogy lielmeczivel tanácskozott, miképen lehetne fenntartani a" Muzeumot 's kér folytatására. Csak a' m a g a m dolgozásaimban a' m i a t t olly felette h á t r a ne m a r a d n é k ! Bigyiczai a' VII dik füzeten túl is mindenik kijövendő Füzetre 50 Rftot igér. Azt felelem, a' legmelegebb köszö­

nettel, hogy ha csak lehet, n e m állok-meg a' VlIIdik Füzetnél, h a n e m még Erdélyben létemben a' mi lesz 1818nak nyaráig, X. Füzetig folytatom, 's h a még lehet, azután is Bécsben. De ez bizonytalan.

A' VHdik füzetnek Kéziratjában áll Buczytól: Értekezés az elmé­

nek inagasb kifejlődése körül az ízlés Munkájiban. Melly excellens Munka ez, Barátom. A' XVdik § nagy lármát; fog indítani, m e r t ő ott bátorsággal említi, hogy mi melly pedántosan állunk, hogy azt kér­

dezik, mi az a' Gustus ? De szükséges, jól által látom már, szükséges az illy bátor felszóllalás, külömben nem lehet eloszlatni ezen Szacs-vais-Boérságot. Ezen utolsó Matadornak recensióját még n e m olvas-tam-el, m e r t n e m volt időm. Felelni bizonyosan fogok. — Buczy egy m á s §sában Neked megadja a' mit érdemlesz. Annál b á t r a b b a n m o n d h a t o m én el Szterne életeirásában azt a' mit veled közlöttem.

Ne gondolhassa senki, hogy mi csak azért dicsérnénk, mivel barátid vagyunk: megmondjuk érdemedet, meg azt is a' miben veled n e m egyezem.

Lotti nagyon várja képeiteket. Hogy az enyimet olly szívességgel kívánod festetni, azt köszönöm. Mit akar vele Lajos, n e m tudom, 's eléhozni neki soha sem fogom. Életemből 's képemből a n n a k gyönyö­

rűsége, ennek hiúsága között is még mindeddig keveset csináltam, á m b á r b a r á t i m képe bírását sokért nem adnám. —

Cserey házasodni n e m aka#; á m b á r Nénje, a' Báróné, is óhajtja.

Különben melly nagyon szeretném, ha projectumod teljesedhetnék.

Lotti valósággal megérdemelné, hogy olly embernek, mint a' mi Csereynk, legyen felesége, 's Cserey, úgy hiszem, boldogítatnék. Eleget serkentettem én, á m b á r neki projeetumodat nem m o n d á m - m e g , de n e m akar. Feleségének emlékkövérül 's erre felírásul, beküldött gon­

dolatodat szobámban könnyes szemekkel olvasta, 's azt monda, b i z o ­ nyosan meg lesz minden úgy a' m i n t irtad.

120 3401. Kazinczy — Kis Jánosnak. 1817.

R o t t n a k könyveit itt senkinek el n e m adhatom. Mindenfelé nagyon szük a' pénz. A' Musée Napóleont m o s t meglehet kapni talán 500 Rfton, akarod é ? Csak az a' baj hogy a' képeket mind kivágatták belőle, r á m á k a t csináltattak nekik, 's a' r á m á k a t is m e g ­ akarják fizettetni.

Döme holnap indul innen Fejérvárra a' Püspökkel együtt, 's nem jőnek ide a' jövő Novemberig.

A' Pesti Tudományos Gyűjteménynek Ildik Köttetét tegnap olvastam-el. Erdélyi Leveleidben hiba az, hogy Hunyadon a' Hunyadi Szálájában só lerakást említesz. — Hogy Schedius Pestalozzit védel­

mezte a' Folnesicsi ész nélkül való m e g t á m a d á s ellen, annak nagyon örvendettem 's annyira, hogy h a Sehediussal legyek [!], mingyárt tisz­

teletére m e n t e m volna.

Cserey F a r k a s h o z irt episztoládat fel veszem a' Múzeumba.

Az Orczy u t á n dolgozottat a' sok békák említése m i a t t n e m szeret-hetem-meg. Küld tehát a' Cserey Farkashoz írottat, ugy a' mint vál­

toztatni akarod.

Wesselényi Miklósnak a' lába még a' Mult Novemberben térd­

ben kimargyulván, meggyógyulása után, Február, közepén itt ismét kimargyult. Most itt van, két m a n k ó n jár, épen m a pedig fekünni kell neki. Anyja is bejött.

A' mi Grófnénk, Lajos, Lotti, 's testvéreik tisztelnek.

Örök b a r á t o d : Döbrentei Gábor mk.

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. 4r. 53. sz. II. köt.]

8 4 0 1 .

Kazinczy — Kis Jánosnak.

Széphalom, Mart 19d. 1817.

Kedves b a r á t o m ,

Ma hozá h o z z á m a' posta a' Tud. Gyűjteni, második Füzetét. — Legelébb is a' Kölesei Recensióját olvastam kibeszélhetetlen gyönyö­

rűséggel. Melly és mennyi erő van abban a' derék ifjúban! melly érett az a' mit ő ott m o n d ! Már kétszer olvastam-el, 's annyira el vagyok ragadva általa, hogy n e m veszem észre, mond e valamit a' mi neked kedvetlen lehetne. Ha mond is, kérlek, engedj-meg neki azért, hogy illy szépen, illy éretten mondja a' mit mond. — Oh,

3401. Mart. 19d. 1817. 121 é n kevély vagyok azokra, a' kik engemet szeretnek, 's midőn ez az érzés elfog, még gyönyörködöm, hogy Prof. Gzinke a' P e t h e tiszta Magyarsága felől azt mondja, hogy azt Ők (Mi) n e m Széphalmon tanulták, lap 122.

Minap Pápai Sámuel is megszólíta, 's kért, édesgessem vissza m a g a m h o z Olvasóimat, kik pályám' első e s z t e n d e i b e n1 szerettek.

En Pápait szívesen szeretem. 0 n e m egyéb m i n t a' mi Adelungunk, a' kinek n e m kell egyéb, mint érthetőség, 's a' kinek csak ez kell, a' kinek az Ábel' halálát 's Ossziánt is így kellett volna fordítani, annak el kell néznünk az illy gáncsait. Horvát Endre, a' Zircz' Éneklője, 4 3 gáncsot teve ki nekem írásimból, mellyek köztt legfeljebb kettőt ismerhetek annak, vagy eggyet sem. Dr. Gyarmathi 3 ívet tölte tele, 's ezek is mind illyenek. Bár csak Pápai teljesítené kérésemet, 's győzne-meg a' felől a' mi felől ezek meggyőzni nem tudnak. — Pethe és Gzinke igen is egészen m á s k é n t írnak mint én.

Horváth Á d á m n a k m a vevém levelét a' Keszthelyi poetai innep felől. Megküldi ott felolvasott Eclogáját, mellyhez Scholionokat a' Bibliából, Strabóból, Suidásból, Pliniusból, Ciceróból, Hesiodusból, Hecataeusból, Plutarchusznak Praecept. Conjugalia nevű munkájából veve. Mondja, hogy ott énekelt is. Én ha ott voltam volna, n é m a voltam volna mint Berzsenyi volt. — Kisfaludy eggy Ódát vitt, de F|estetics] n e m engedte, hogy az felolvastassék, m e r t őtet agyon magasztalta, m á s Nagyjainkat gyalázta. — Egyéberánt Horvát Kis-faludiról írja, hogy a' Gróf előtt 's Consil. Fáy előtt kifakadt ellenem, characteremben piszkált, 's azt hánytorgatta, hogy én r a b t á r s a m a t (Vérségit) sem kíméltem-meg. — 'S t a r t o z t a m ? — Berzsenyi is csendesítő, de neki Kisfaludi kimondá, hogy ő n e m Philosophus, h a n e m Katona, 's vagdalkozni szeret. — Takács J u d i t h o t a' Gróf kinálta az asztalnál, 's Kisfaludiné ezt az intést a d á : Kis asszony, m a m á r ide b e n n kell jól lakni, n e m a' konyhában.

Horváth Ádámot a' Bécsi Tud. Újságban valaki úgy festette, mint k ö z ö n s é g e s e l m é t . Festetics György azt m o n d a neki, hogy az a' Becensense én vagyok. Ezt Horváth n e m h i t t e ; 's F e s ­ tetics azt m o n d a reá, hogy nekem sok híveim vannak mindenfelé, a' kik szómra hallgatnak. Én ezt sem m a g a m n e m m o n d á m , sem mással n e m m o n d a t t a m . 'S a' mondatás felől azt t a r t o m , hogy a' mit magunk nem akarunk mondani, legszebb mással sem mondatni. —

1 Az eredetiben tollbiba : esztendeibben.

1 2 2 3402. Kazinczy — Döbrentei Gábornak. 1817.

A' Bécsi Liter. Újságokat nem is ismerem a' Glatz ideje olta. Nem csak n e m t a r t o t t a m , de nem is l á t t a m még.

. Erdélyi utazásommal készen vagyok, de m o s t h a r m a d s z o r dol­

gozom újra. A' m u n k a csak akkor van jól, mikor rajta nincs mit igazítani. Beküldőm Erdélybe, 's úgy n y o m t a t t a t o m .

E' napokban lebetegszik feleségem. Mondj áldást reá, édes barátom, 's szeress. — Élj szerencsésen. örök tisztelőd

Kazinczy Ferencz mpr.

[Eredetfje KÍK Gyula birtokában.]

3402.

Kazinczy — Döbrentei Gábornak.

Széphalom, Marz. 19d. 1817.

Kedves b a r á t o m ,

Titeket valami szerencsétlenség ért, vagy Fanninak menyeg­

zője miatt eltávoztatok Kolozsvárról, m e r t külömben nem lehet az, hogy én eggy holnap olta levelet sem tőled, sem Lajostól, sem Lottitól, sem Csereitől, sem Wesselényitől, sem Farkastól, sem Consil. K[enderessy]től n e m vettem' volna. Nagy nyughatatlanságban leszek, valamíg leveletek el nem érkezik. — Vettétek e m á r képein­

ket a' diligencon'? Mit m o n d a t o k a' közlött Erdélyi levelekre? — Most írom újra az egész Munkát, m e r t darabonként n e m fogja csi­

nálni azt az elfektet a' mit óhajtok, 's ti sem írhatjátok-meg, mit kell igazítanom, elhagynom, meg belé t e n n e m .

Dr. Gyarmathi Urnák v e t t e m minap levelét. Azt írja hogy Gróf Bethlen Gergely ingyen adja n e k e m a' küldött könyveket.

Addig halasztóm köszönetemet, míg a: könyvek megérkeznek. Már .lanuáriusban Tokajban voltak, de a' ki Debreczenből felhozá, által adá eggy Esküdtnek, az pedig hallgat. Lő Fiscális Dókus László Úrral szóllítatám-rneg, hogy adja-elő a' ládát, 's talán e' holnapban megérkezik. Illy veszedelmes valamit Erdélybe küldeni, Erdélyből venni. Ha Dr. Gy. Űrral lészesz, kérlek jelentsd ezt, a' legszívesebb barátság tisztelete mellett.

Édes Döbrenteim, a' mi barátságunk el n e m alhatik, és még is reszketek hogy hallgatástok meghűlésből ered. Ez bátortalanná teve még a' Zsenié' kedves kicsiny Mamájának is íratni vele.

Ma vevém a' Pesti ' t u d o m . Gyűjtemény 2dik Kötetét. A'

Neo-3403. Kazinczy — Horváth Ádámnak. 1817 123 logismus utalása m i a t t ez n e m Füzetnek mondatik, h a n e m Kötetnek.

Hát ha majd fi illy Kötetet eggyüvé köttetünk, minek nevezzük akkor a' Tómust? Nekem ebben legjobbnak tetszik a' Kölesei által készült Kis Versei' Hecensiója. Melly é r e t t s é g ! melly e r ő ! Mint örvendek én, hogy az én barátim illyenek.

Lap 122. Gzinke a' P e t h e t i s z t a magyarságát magasztalja, 's azt' mondja hogy ők az ollyat n e m Széphalmon tanulták. Én is azt mondom.

Horváth Ádám eggy Eelogát deelamála Keszthelyen. Ma vettem azt tőle írásban. Képzelhetetlen tudományú ember, 's szórja, önti a' verseket.

Kisfaludi előtte is panaszkodott ellenein, 's Festetics és Kefe­

rend. F á y B a r n a b á s előtt az innep' napján. Horváth mente, de az ő dühe ellen haszontalan, n o h a sokszor igen is nagy tűzzel. —

Horváthot a' Bécsi Tudom. Újságban eggy Becensens k ö z ö n ­ s é g e s e l m é n e k nevezte. Festetics azt m o n d a neki, hogy az a' Reeensens én voltam, 's H. declarálta hogy azt n e m hiszi. F . azt m o n d a hogy nekem mindenfele' vannak híveim, 's azok által szólok sokszor. H. ezt sem hitte. — Én ezt (hogy H. Á. felől ez m o n d a ­ tott) m o s t hallom elsőben, m e r t miolta Glatz letette a' Bécsi Tud.

Ujs. írását, azolta azt n e m csak nem t a r t o m , de n e m is olvastam, sőt n e m is l á t t a m soha, annyival inkább belé sem egyenesen, sem m á s által s e m m i t n e m küldöttem.

Feleségem még sem betegedett-le, de minden órában v á r o m 's eggy hét olta m á r v á r o m a' kis vendéget.

Élj szerencsésen, igen kedves b a r á t o m . Lajost, az én igen kedves Lajosomat lángoló szeretettel csókolom. — Oh b a r á t o m , csak h a r m a d n a p o t megint nálatok Dédácson! —

[Eredetije a M. Tud. Akad. könyvtárában: M. Írod. Lev. 4r. 53. sz. I. köt.]

3403.