• Nem Talált Eredményt

A' Föld-mívelő Varró

P á s z t o r i b e s z é l g e t é s , a' K e s z t h e l y i H e l i k o n ' I n n e p é r e.

a' Személlyek: Varró, Triptolem', Likophron. Horat., Timon.

Timon. (a)

Láttam e ? vagy súgták ? vagy Abár' tsuda tükre mutatta Mint történendőt ? — és itt e ? vagy a' tüzes É g n e k Délibb sarka felé ? Balaton mellyéM hazánknál Nyóltz léptsővel alább, a' hol a' Czefalónitv\ el-tértt Czirhai tenger öböl a' Szároni Fokra be-sarkall ? Nem tudom: ott voltam; sőt ott vagyok ez napig is. de

Testbe' e, vagy testen kívül? azt sem tudom: azt sem (2. Cor..

Most van e vagy régen? hogy sok százakkal elébb éltt [12. v. 2.) Pásztor lantosokat látok 's ölelek, 's vélek eggyütt

Eégi vagyok magam is: sőt ollyan időbe' sereglünk Pirrha nemes Nagy Anyánk' Isten tudná mikor épült t (b)

a) Timon kezdi ollyan formán, mint Meliboeus Virgilnél Ecl. 7. Elő adója is a' történetnek, de beszélő személly i s ; tsak hogy ő az első 20 versen kívül nem szóll többet, mint hátul két sort. — Timon pedig efficiens része az Eclogának.

b) Kristus előtt 1528 eszt. — Ghion Marmor. Arund. Epoch. 2. n. i. 5. és Epoch. 4 n. 6. 7. 8.

3390. 2-a Mart. 1817. 8 5 Kinosi Sírja k ö r ű i , (c) mikor a' P á s z t o r fejedelmek

É d e s A t y á k voltak, és P á s z t o r o k a' F e j e d e l m e k .

* *

Mnemosyné! te v a g y a' t u d o m á n y o k l e l k e ; T e tőled A r a d az e m l é k e z e t ; 's a' F ö l d ' örömére T e s z ü l t e d A' m a g a s elméjű Helikoni kilenczeket. — engedd É r t e n e m is, de ki-mondanom is, l á t á s o m a t : — írd-fel

G y é m á n t vésővel s z í v e m b e : m i k é n t leve V a r r ó Ozirhában, az a r a n y század le-hozója ? — mi által-Allatozás, h o g y az ő Medon F i j a Triptolemussá V á l t o z a ; 's Arionom' j á t é k o s lelke Timonbst,

K ö l t ö z i k ? — a' Zefirek' Tempéi h a z á j a Likostrom (d) N e m r é g Pindárbúl t s u d a k é p p ' formála Lykophront ? Hórátz Khalczis\mn lakik, egy Eube'i Szyrenbe: (e) T á v o l u g y a n ; de ez is Helikonra, sijetteti l a n t j á t . — E s ezek i t t v á g y n a k mind, és most v á g y n a k ; az áldott É g aranyat m u t a t a' vas s z á z a d b a n : az Elensis Most épül és i t t ; 's Helikon nő Czirha' tövében.

A ' mi amott, olly messze v i d é k b e ' van, ott v a g y o n : a' mi I s t e n t u d j a m i k o r volt? most v a g y o n : e g y r e , v a l ó k n a k Nézi s z e m ü n k a' századokon t ú l v o l t t a k a t , és a'

T e g n a p - e l ő t t i e k e t — — — H á t Mnémosyném- erejével Kezd-el Meiiali kis sípom: mit a k a r m a g a Varró?

Mit mond Triptolem ? és v e n d é g e i m i n t feleselnek ? (Eel. 7. v. 18.) Varró.

Későn j ő n e k az én V e n d é g i m . — a z o k n a k u g y a n már L á t o m szép számát, a' k i k köz örömmel a k a r j á k Ülleni ü n n e p e m e t : de azok, k i k e t a' Helikonnak Mintegy F ő P a p o k a t , fel-szenteletére levéllel Meg-hívtam, n e m j ö n n e k .

Triptolem.

Azok pedig, É d e s A t y á m , t á n Messze valók ?

e) Strabo Geogr. 9. p. 425. Cynusban temetkezett P y r r h a ; Deuealion pedig Athénében.

d) nem a' Bavariai, hanem Thessaliai Likostroma, most Püspök város.

e) Szyrenbe. anagramma Berzseny (de ezt Keszthelyen nem magyaráz­

tam meg).

3390. Horváth Ádám. 1817.

Varró.

nem igen, 's nem m i n d : — a' khalcisi Horátz J ó t o v a volna, de ő hogy n e m messzelli, r e m é n y l e m . Tempé m á r közelebb k e r ü l ő r e i s ; és h a Lykofron J ó n é g y pej lovait be-fogatja: — T e l á t t a d — a z o k n a k

Gzirha t s a k egy u g r á s : a' Nemei Timon u g y a n m á r Messze, v a g y is félrébb l a k i k ; a l k a l m a t l a n az útja,

!S r o s s z : de t s a k a d d i g az i s , - m í g a' Triszténi Robinson7

Gödreibül M-hatolhat.

Triptolem.

E z a l k a l m a t l a n időben R i t k a is, a' ki m a g á t s z ü k s é g t e l e n ú t r a ki-tenné.

A' P á l - f o r d u l a t i z i v a t a r r i t k á n h a z u d ; abbúl R é g i r o v á s o k r ú l i g a z á n számoltak A p á i n k :

F e r g e t e g e t hoz ama Proserpina' r é g ' — de ma gyertyás Szűz Anya' ü n n e p e i s ; 's h a nem azt, a z t v á r n a k u t á n n a ; K é t s z e r e z e t t hideget, j u h - a k o l r a törő, 's ordító

F a r k a s o k a t ; 's a' nap v a l a m e n n y i r e b e s ü t az ajtón, A n n y i r a hordja-be majd a' p o r - h a v a t a' zivatar-szél.

I l l y m e g - r ó t t n a p o k a t n y o m b a n k ö v e t a' T e ki j e g y z e t t Ünneped, É d e s A t y á m ! ú g y hogy, n o h a — jól tudod — én is J ó vendég-látó vagyok, és i n t é s e d e t értő

J ó fi 's szófogadó, — n o h a h o g y le öletted előre

T u l k a i d a t , le barom fiadat — sajnálni nem illik, (Math. 22. v. 4 . ) N e m : — de h o g y ezt épen Eulalia n a p r a , tsudálom.

Most zöld á g a k a l a t t se t a n y á z h a t s z , p á s z t o r i szellős Sátor a l a t t se l e h e t m ú l a t n i : se gazda, se v e n d é g K i n n k e d v é t nem t ö l t h e t i : — k a n d a l l ó k r a szorulunk.

T e d d hozzá p e d i g a z t ; hogy ez ü n n e p e d , a' major ü n n e p -N a p j a i v a l közös, — és a' m á r f o g y t á r a h a n y a t l o t t H o l d ' n e g y e d é n ötödik; p e d i g a z t j e g y z e t t é ki Virgil, A' T e barátod, a m a Jawws-nemzette Oeorgus: ( P l u t a r c h de Isid.

H o g y nem föld m ű v e l ő k n e k n a p j a e z ; a' pokol, ós az [et Osirid.) É g r e törő p á r t o s orjások, 's m i n k e t emésztő

I s t e n n e k t e r m e t t e k azon. — — — (Georg. 1. v. 2 8 6 . sq.) Varró.

nem j ó l veszed édes

G y e r m e k e m ! a' Máró' s z a v a i t : — nem h ó i d - n e g y e d e n k é n t Számlál ő n a p o k a t : — 's u g y a n is, mit t e n n e külömben N á l a az a' t i z e d i k ? h a n e g y e d r e bcszéllene: — sőt m i t

3390. 2-a Mait, 181.7. 87 ( T á n ha) t i z e n h e t e d i k ! [Georg. 1. v. 184.] Hesiodnál is, kitti 1 ezt a' R e t t e n t é s t , 's m é g a' fúriák' n e v i t is m a g a V i r g i l

Költsön v e t t e ; mit a z ? hogy okos fajzásra n a g y o n j ó (Hesiod Dies A' h u s z a d i k . D e mivel nehezebb ki-fogásod az, a' mit [V. 2829.) A' mord és öregink j e g y z é s i s z e r é n t k i - k e r e s z t e l t t

Téli n a p o k r a t e v é i : — h a szeretsz építeni Máró Mondásin; abbúl felelek: hogy föld művelőknek Étel-italra való; mert másra dologtalan a' tél;

Akkor társainak víg vendégséget itt abbúl,

A' mit gyűjtögetett nyáron, és szélt veri gondját. (Georg. 1. v. 299.) V a n pedig é n n é k e m m é g egy okom; a' mi meg ülni

K é n s z e r i t e' napot, és épen ezt a' n a p o t ülni.

A' mi U r u n k ; az az én olly jó U r a m , a' k i n e k édes Oltalmába' l a k o m ; ki a l a t t ösi birtokomon t ú l Több rendbéli majort s z e r z e t t e m ; földemet élem, 'S szép b é k e s s é g b e n m i v e l e m ; — k i n e k a n n y i erő v a n K a r j a i b a n , h o g y az ellenség, sem honni, se külső Nem k é p e s v a g y o n i m ' fel-dulni; h a n e m , ha le szállok Majd síromba, n e k e d békével e r e s z t h e t e m á l t a l : •—

Most az az U r h é t s z e r h é t esztendős; az e n y é s z e t ' A n n y i g r á d i t s a i n — p e d i g a n n y i sok ostrom a l a t t is — Által m e n t : — illő nekem, — és neked, — e' születése N a p j á t víg örömök k ö z t t t ö l t e n i ; 's ü n n e p e t ü l n i : — É n h a szegény lennék is b á r — h a t s a k a n n y i m a r a d n a Széles t é r s é g ű majorimbúl — a' mi m a g a m n a k

É l e l m e m r e e l é g ; — m i n t v a n sok k u r t a t a n y á j ú P á s z t o r t á r s i m n a k : — leg-alább egy n é g y h e t i b á r á n y t Ölnék e' mai n a p , (a) 's kis h á z népemmel örülnék.

Most, mivel I s t e n a d o t t ; 's h á l a n e k i ! m á s sok ezernél Többet a d o t t : illik többekkel örülnöm; ezerrel

J ó l t e n n e m ; 's fijaim' l á t t á r a , k i k e t neki, és a' N e m z e t n e k nevelek, a' h á l a a d á s n a k adóját

Néki Georgikonom' p u s z t á s közepébe' m e g adnom, (b.) Most mikor egy ú t t a l Czirhamig az Aoni b é r c z r ü l A' Helikont h o n n y o m b a hozom: (<:) ha s e g í t n e k Apolló' Fel szenteltt fijai.

a) illius aram saepe tener nostris a bovilibus inbuet agnus. Ecl. 1. v. 7. 8.

b.) In medio mihi Caesar érit, templumque tenebit. Georg. 3. v. 16.

c.) Primus ego in Pátriám mecum — — Aonio deducam vertice Musas.

Georg. 3. v. 10. 11.

3390. Horváth Ádám. 1817.

Triptolem.

j ő n e k tova, látom, u g y a n t s a k . L a n t v a n k a r j a i k o n ; Laurus fejeken: meg-elégedtt Szív-remeket bizonyít k i - d e r ü l t orczájok: — el-értted Czélodat É d e s A t y á m ! — örvendj — ö r v e n d h e t e k én is.

Likofron.

Áldás a' mennybííl r á d ! 's Czirha vidékire, Varró!

Áldás h á z n é p e d r e ! j e l e s vendégeid'

öszve-G y ü l t t s e r e g é r e öröm! —• 's i n t é z e t e d r e d i t s ő s s é g ! Varró.

K e d v e s V e n d é g i m ! m á r é n n e k e m u n t i g az áldás, 'S m é r t é k e n fellyűl az öröm: mikor a' T i r e m é n y l e t t Meg-jelenéstekkel t á r g y a m r a s e g í t e t e k engem'.

Szándékom hívó levelembül t u d v a v a n , és T i I s m e r i t e k (kinek én Helikont építek) Apollót:

Osszátok-ki t e h á t m a g a t o k közt, a' m i k e t ahoz I l l ő k n e k véltek, h o g y az én h e g y e m e n az Olympus'

Szüzei fel-szenteltt o l t á r r a t a l á l j a n a k . É n most E l - m e g y e k a' többit k é s z í t e n i : Triptolem i t t lessz És v é g e z veletek.

Triptolem.

N i n t s ember, az édes A t y á m n a k Szent b u z g ó s á g á t ki le t u d n á í r n i : mi k e d v e l É p í t ő Helikont ? mint tiszteli, 's áldja szivében A ' N a g y U r a t ? h o g y örííl új párosodása felett, és Mint óhajtja, hogy e' fényes születési n a g y ü n n e p -N a p r a az ő Helikonja t e g y e n n e k i szép, 's tudományos Tiszteletet.

Timon.

N a g y szív a' Varró' szíve, n a g y elme Varró' elméje; sokat érdemel, a' k i H a z á j á t Abbúl és azzal fényesre segíteni tudja,

A' mit az I s t e n a d o t t : n i n t s néki a r a n y t v a g y ezüstöt 'S a' b u j a s á g ' m á s több ingerjeit, e g y r e - h a l o m r a T e s t e ' kényje s z e r é n t gyűjtő d ü h e : sőt s z e r e t inkább Vélek az emberi n e m ' kellő segedelmire élni.

És k i v a n , a' k i az illy Nemes és Szent t á r g y r a e r á n y z o t t I n t é z e t b e ' neki n e a k a r n a segítni, h a t u d mit ?

3390. 2-a Mart. 18:1.7. Sl.'i

R a j t u n k h á t nem múlik ugyan, 'a örömest teszi tisztit M i n d e n i k ü n k : — ú g y is — nem r é g ' énekle Likofron N a g y h a d a k a t ; n e k i m é g n y e l v é n v a n ama' r e t t e n t ő Tábori h a n g , 's m a g a is volt r é s z e s e ; tőle ki t e l n e k A' békét n y e r t t győzedelem-koszorúji Ferencznek:

H o r á t z a' mellett, hogy az ő dali l a n t j a szerelmes 'S m á s b a ' is é r z é k e n y ; m é g j ó közel ismeri H i m e n t ,

•Jó g y e r m e k nevelő és J ó A t y a : töle menyegzős É n e k e k e t v á r h a t s z (elegyíteni fogja Corinna

Közbe, ama' Flejas' koncertjét bajra ki hívni

Méltó versezetit) (a) 'S h a n e k e m m é g vissza adandja L a n t o m a t Arionom: h i d e g Éjszaki k a r j a i b u l ki Hívom Czirhába,; 's ide lantolom én is Apollót. — Ú g y d e h a ő el j ő ; m a r a d ó s lessz é ? 'S h a - m i h e l y t mi E l - h a g y j u k Helikont: n e m v á g y i k e v i s s z a ? fel ülvén Ghrif paripájira, m i n t Abaris k i j e l e l t e n a g y ú t j á t ? (b) Szükség, h o g y v a l a m e l l y k vólt-felkenttjének, az újdon Uj Helikon t e t e j é n , őseink' e m l é k e z e t é r e

Oszlopot állittson Varró; hogy lásson is e g y e t P a p szolgáji közül, Febus m i n d e n k o r előtte.

'S lepje-be fényivel a z t : hogy az a r r ú l vissza tsapódott Súgárok, m i n t a' Naptíil a' Holdbn, szivárgó

Tüz-folyadék, k e t t ő s be-folyással Czirka' n e v e n d é k Ifjait illesse, 's n é k ü n k is öröm legyen, egyet, T i s z t e s r e n d ü n k b ű i ollyant, m i n t Gyöngyös''!), l á t n u n k .

Likofron.

Es m é r t nem h á r m a t ? v a g y többet ? századok ólta Szűkibe volt e N e m ü n k a' j ó K ö l t ő k n e k ? elébb is, Nem volt é t u d o m á n y k ö z t ü n k ? Nem volt e vitézi

'S l a n t o s v e r s - s z e r z ő n k ? mintsem ( m e r t messze ne menjünk) A' N é m e t n y e l v e t kezdé kisimítani Gottschéd.

Még mikor a' P r a n c z n a k n y o m o r u l t c/míjira ballus V e r s e k u r a l k o d t a k : k ö z t ü n k m á r Gyöngyösi, Zrini, 'S többek is, ollyak, k i k méltók oszlopra, vitézi V e r s e t s z e r z e t t e k : De, h a t á n a' r é g i seregbűi

a) Ezek a' be korlátolt szók nem voltak az eredeti Eclogában ; mert Gorin-nárúl és az ő derék verseiről nem volt bizonyos Timon : hanem tsak az elmon­

dáskor lettek oda toldva.

6; Suidas in voce Abaris, É. Plin. H. N. L. 4. e. 12. és L. 6. c. 13. és Heeataeus in Hyperboreis.

.'•10 3390. Horváth Ádám. 1817.

E g y is e l é g : — nem r é g ' Faludy', 's közelebb pedig Ányos' L a n t j a nem érdemel e L a u r u s t ?

Horátz.

menne v a l ó b a n

A' dolog a' r e n d i n — H a M a g y a r Helikont, emel egy illy T u d ó s és t e h e t ő s Varró; n e k i mind t ü z e hozzá,

Mind értékje v a g y o n ; hogy azok, k i k e t a' M a g y a r égen Úgy, mint t s i l l a g o k a t n é z ü n k m é g most, mi; de félő, H o g y majd g y e r m e k e i n k ' emlékezetébe h o m á l l y a l B é fedeződnek; azok mind éljenek á l t a l a , 's Aon, Mellyet a l á szállít Czirhábst, r a g y o g j o n azoknak Oszlopival: k i k r ü l v e g y e n a' Helikoni n e v e n d é k Ifjúság ösztönt, — n e v e t is, p é l d á t is, időnként.

Egyiptom m u t a t o t t h á r o m s z á z n e g y v e n öt el-haltt F ő P a p o k ' oszlopait; é p í t e t t a' kis A t h e n a e Minden Akhájában, v a g y a k á r h o l is I s t e n e s í t e t t E é g i j e l e s Hősök' s z á m á r a külön külön o l t á r t :

É s , ne-hogy a' k i - h a g y á s , vagy-is a' szómbúi ki-felejtés Meg s é r t s e n v a l a k i t ; i s m e r e t l e n n e k is egyet.

E ó m a sok élőknek, — sokszor n e m is é r d e m e s e k n e k Oszlopot állított, — H á t a' mi derék Őseinknek A ' k i k sok h í r e s Görög, ős sok R ó m a i Költők K ö z t t h e l y t - á l l n á n a k , k ö v e k e t nem emelne e V a r r ó ?

Timon. Meg-lehet az még m i n d ; — 's hiszem is — m e g lészen idővel, H o g y nem t s a k Zrinink, Szegedynk, Rimáink r a g y o g i t t e n : Nem t s a k r é g i h a z á n k ' Pindárja, Balassa, Beniczky, Rákonyi [!J, Nagy Mátyás, Ilosvay, Valkaij és a' Másik, versbe-szedett Krónikák' írója, Tinódi), É s Enyedy, 's több régiek, a' k i k e t ollyan is e g y r e . Oltsárolni szeret, ki az akkor-időbe' nemébííl

Ollyant, és a n n y i t se m u t a t : — h a n e m a' közelobbi 'S m o s t a n i új s z á z b a n e l - h u n y t t a k i s : Orczy, Szilágyi, Bessenyei, Faludi, Teleky, Nagy, Péczeli, Rajnis, Kreskai, Révai, és Dugonits, és Szönyi, Baráti, Darvas, Ányos, Fekete, Gvadányi, Vitéz, 's egyebek, kik Hozzánk m á r közelebb éltek, Czirhába' időnként

Oszlopokat n y e r n e k ; de kitfil ? — t á n Triptolem úgy, mint R é g Sándor Fiiepet, m a g a k é r n é , hogy n e k i Varró Hagyjon tenni valót, és több örökössinek . . . egy egy Oszlop elég e s z t e n d ő n k é n t : de h a még szabad e g y e t Mondanom, és szómmal ú g y nem t e n n é t e k Ötséira!

3390. 2-n Mart, 1817. 9 1

Mint Cicero, mikor Angnrr&l jött öszve, hasonló (de Divin. L. 2.) Augur lévén ő maga ís. — Mikor énnekem ezt a'

Mát, és Gzirhát meg-mutatá 's szem eleibe teríté Egy kegyes Istenség: én akkor véletek együtt Egy templomba' valék: hol Toxaris' és öregünknek

Oszlopa, és oltárja vagyon, mert őt is Athene (Lucián in Sapha) Mint jövevény orvost úgy tiszteli, annak az egyik

Markába könyv volt, mellybül láttunkra ki tsüggött Egy írás: én azt le vevém, és ez vala rajta:

Nem veszi Czirhába, 's nem az új Helikonra lakását Másként Apolló, 's ünnepre se jön le, hanemha

• Gyöngyösinek, kit már alig ismer Nemzete, Varró Vissza hozandja betsét, 's neki köbül oszlopot állít;

Ez ha fel áll; a' ti lant hangzatotokra felelni Fog végső szókban, 's fel szenteli Hálikot, és Ti Ezt írjátok alul, fel emeltt oszlopja tövére:

Gyöngyösi) Istvánnak «' Keszthelyi Grófok emelték.

Horacz. Jól van hát, legyen úgy, a' tiszteletet magam én is Gyöngyösinek meg adom: de ha holttakat illet ez ünnep Tsak; 's nem tisztel meg valakit leg-alább koszorúval A' maiak közül is, ma, ez illy szép számba sereglett

Nagy sokaság: kap e hát ? 's hol kap ? (tsak alig hiszem) ösztönt A' fiatal költő Helikon' tetejére sijetni?

Lám a' pásztori dalt Árkádia kezdte sípolni,

'S ő e azért első ? sőt Pun maga több e MozartnéA ? Oszlopot a' holtak ? — maradandót ? — és koszorút se Nyerjenek a' maiak? kik tán derekabbak azoknál: — Ám! hát Gyönyyösinvk legyen oszlopa; még is az élők

Közt koszorús legyen egy: — ugy — mint két rend van az égben:.

Boldogok, ós Szentek.

Timon.

És mindenik &' maga rendjét Holttá után nyeri-meg: — Keplert, amaz égi erők' nagy Búvárját, a' kit Cartéa maga mesterinek vall,

Urániánk' fel-kenttjót,' a' ki vetette meg a' nagy Newton előtt a' két erejű vonszás' 's karikában Forgás' talp kövit is; tsak az el-múltt század ítélte Móltónak jeles oszlopra: 's mi ma, néki meg adjuk, Hogy vőlt rá igaza: 'S Bódé sem, Hell se, se Pasqnich Nem bánták: —• de pedig, ha talán élttébe' találta Volna ez a' betsület, nem lett vala é vagy irígyje.

3390. Horváth Ádám. 1817.

V a g y gyűlölője is. a' m a g a leg jobb embere, Tycho? — F é n y i j é n e k a' h o l t a k : — szükség r á v á r n i sorokra A ' mai é l ő k n e k : sőt é r d e m e k e t t e g y e n e k , h o g y Majd mikor el-múlnak, 's a; néma setótbe le-szálnak, F é n y j e k e t a' m a r a d é k h i r d e s s e : m e g adja valódi E l e t e k e t ; 's e g y ü t t koszorút, és oszlopot adjon.

V a r r ó , m e r t bölts ő, bizony a z t el-fogja t a l á l n i :

Hol, mitsodás j u t a l o m kell ? 's hol szükséges az ösztön ? Triptolem. Áll m á r egy oszlop: de kié lessz ? nem tudom, o t t volt

T á n az A t y á m is azon j e l e n é s e n ; v a g y k i - t a n ú l t a É g i s u g á r l á s b ú l ; h o g y az ő Hálikja, t s a k azzal L e s s z fel szentelve, 's u g y k a p Helikon n e v e t : én h á t E l m e g y e k — n e k i m e g mondom v é g z é s t e k e t , — ő majd Más úton v e z e t e n d i n é h á n y v e n d é g i t az oszlop'

Dombja felé. T i m e g addig ezen ballagjatok. I m é V á r t o v a n a g y sokaság.

Likofron.

Sok n é p ! 'S mi öröm t ü z e gyújtja Szíveiket — m e n n é l közelebb, mind t ö b b r e tenyészik

:S é r t e l m e s b a' h a n g ; m i n d n y á j a kiáltja F e r e n c z e t , ' S áldják a' N a g y U r a t : k e t t ő s n e v e t a d n a k ez űlő Ünnepnek, születés, 's h á z a s s á g . H a j ! mi szerentsés E g y olly földi N a g y Ur, kit az ő hív népe' szerelme É g i g emel; k i n e k a' H a z a őrje; h a t a l m a szelídség, K i n t s e i h ű s é g e s j o b b á g y j a i szíve; kit a' P ó r

É s N e m e s egy formán t i s z t e l : — míg messze van, óhajt, É s h a közel, tsókolva ölel; —• h a veszéllybe' forog, félt 'S o l t a l m a z : méltó, m é l t ó ! hogy öröm' szava z e n g j e n N y e l v e t e k e n Ifjak! Helikon! állíts m a Triumphust 'S győzedelem k a p u k a t : h a r s á n y szájába ne késsél Mind az egész N é p n e k illyen jeles é n e k e t a d n i :

É l j e n F e r e n c z ditső U r u n k ; K i győzedelmes t á b o r u n k ' K e v é l l y dulóji földibe Személlyesen v e z e t t e b e : L e t o r k o l á a' francziát, 'S t a n í t j a is Lntetziát:

H o g y t a l p követ, melly fogytig á l l ; N e m értz egér 's kigyó t s i n á l ; H o g y a' szövetséges k a r o k S o k k a l ' külömb talizmánok.

A m a k e m é n y hódoltató, Brennus Senó, iszontató N a g y földeket be n y a r g a l a , Mint bosszús é g n e k a n g y a l a : F e r e n c z , ki Jánust t i s z t e l i ; k é t s z e r a m a z t le-kérleli;

'S h a b á r g y a n ú s is a' kötött F r i g y Pompej és Czézár k ö z ö t t ; H o g y J6/be repüle k i : kötés s z e r é n t segit neki.

3390. 2-a Mart. 181.7. 93 Hyberborei k e r t i b e ' - I s , mint v a l a h a Delphtbe'

F e j é r szüzeivel mene Apolló Brennék e l l e n e : L e győzi a' Hódoltatót, 'S mindjárt t a l á l ötöt hatot, Kik öszve fogva űzik a z t A' most i n a - s z a k a d t r a v a s z t : 'S köztök Ferencé' ditső neve B é k é l t e t ő Biró leve.

A' Gőg a' hol t a n á t s t a l a n : Ott a' t a n á t s h a s z o n t a l a n : Ferencz a k á r h o g y u n t a t á , B é k é r e r á nem b i r h a t á : Ő is t e h á t f e g y v e r r e k a p ; É s olly h a t a l m a s a n be t s a p ; H o g y a' V i t é z t le t é t e t i , Lajost h e l y é b e ü l t e t i :

'S a' béke olly ditső leve, A' millyen a' Ferencz neve.*

Horacz. !S ő a' h a r c z ' mezején n y e r t t t s e r koszorújira m á r új B o k r é t á k a t r a k : gyapjú v e r e s övvel övedzi

É s Tanaquil d o l m á n y b a v i g a n öltözteti Hébél : Már viszik a' g y a n t á s lobogót; m á r m é g y e n előtte A ' vezető Junó, sőt m á r a' k u l t s o k a t á l t a l V e t t e az uj N ő : 's nálok a m a Talassio a n g y a l D o l g á t v é g e z t e ; 's m á r t i s z t e l e t é r e U r á n a k

F é n y e s széke k ö r ű i két-száz M a g y a r u d v a r o l , és B é t s: Népe k i v á n t s i szemét ragyogó s ú g á r i r a vonja.

J e r t e k fel Zefirek! j e r Monomotapi Szellő, v a j h a t e r e m t s n y á r t , tsak ez e g y napi

Víg ü n n e p r e ; t e r e m t s k e r t i v i r á g o k a t : Élessz j ó szagú b o k r o k a t . Vagy hozz kész k o s a r a t Susa' vidékérül, Hesper a' liliom Tithoni

v ö l g y i r ü l :

'S a b b a n élet-adó s z e n t g y ö k e r e t , Magot, Tenarisini jó s z a g o t : Méltó élni 's erős életet érdemel, K i t m í g h é t s z e r a v ú l t t h é t

t e l e t ére el

H é t m a g z a t , 's n e g y e d i k Nője fogott körűi, 's mái víg örömén ö r ü l :

J e r Lucína! segítsd oldni zsinegjeit, 'S Farkas bájjal kenni küszöbjeit **

Hogy, mint áldozatid, ú g y neki l é g y e n e k Víg óráji epétlenek.***

Varró. É d e s öröm! víg h a n g ! m á r a; s o k a s á g ki kiálfá K é t s z e r e z e t t t á r g y j á t ü n n e p l é s é n e k is, illő

* Mig ezt a' négy Jambus mértékű verset musika mellett éneklették, az alatt a' három férjfi versszerző és Corinna Gyöngyösy István emlékezetére egy eleven fát üllettek; mellyet Timon ezzel a' StrophaYal áldott m e g :

Apánk! kinek neved' sok irigy, sok kába, A' feledékenység' setét homályjába Fektetné; Helikon kies oldalába' Elevenedjél meg ez eleven fába ?

** Plinius disznó hájat mond. Hist. Nat. L. 28. c. 9.

*** Ez ének' mértékje Asclepiades Glyconicus. Az epétlen áldozatról lásd Plutarch. Praecept. Conjux.

9-í 3390. Horváth Ádám. 1817.

Kívánságát is: tsak az egy ígérete van még-Hátra Apollónak: — még ó nem szálla-le; még ő

Nem mondott Áment; — pedig — a' mit akart vala, már áll Gyöngyösi oszlopa is (eleven f'ábul pedig; és ő,

Abban úgy vélem, nem válogat, az legyen e ? vagy Érzéketlen kő ?) * Víjjátok az Aoni bérczct Báj énektekkel: — nyargaljatok a' nagy Abaris Szél-nyilain értté: — 's a' tündér kerteket e' kis Czirháig hozzátok alá: nem lészen üres hang A' miket ígértem; márványbul emeltetek ékes

Hajlékot neki és ünnep napokat nevezek ki, (Virg. Aen. 6. v.

'S szolgálatra derék Papokat választok; egészen [69 sq.) Néki Georgikonorn szentelni kívánom örökre.

Timon (unszolja Apollót Trochaicu•sokban) : Phébus! a' kinek sugárid a' setétet kergetik;

Mind az élő, mind tenyésző rest-világot éltetik;

Helybe Szent erőd 's hatalmad be-szoríthatatlanok;

Am, de minden tiszta szívek, és kegyes ártatlanok Templomid: magokba vonják véghetetlenségedet:

Minden egy egy, ő magában bir, 's meg-is-bir Tégedet:

Pásztorok, 's szántó-vetők, a' zöld mezőnek lakosi Annyi néked, mint GzibeW ezifra tornyos városi.

Nem valál Te még, Nagy Angyal! senkihez részelkedő, Egy Epiktét szolga — tsonka-bénna testben szenvedő Irus is kedves Tenéked: a' kinek tsak lelke nagy,

'S szíve tiszta, minden-egynek Angyala 's vendégje vagy.

Nem lakol pedig, ha benne nintsen erkölts, senkiben, Bútsut-adsz, ha el-fajúlnak, Papjaidnak, Delfihen.

;S a' vadonban a' Eiféi bérczeken is meg-leled A' kies Tempói síknál tsendesebb lakó-helyed'. — Varró, a' ki Téged' eddig is hevessen tisztele,

Mellynek, annyi áldozatja — mint magad tudod •— jele, Helikont épít nevednek 's kéri itt lakásodat;

Hozd közénk mind lantodat, mind a' kilencz sugárodat:

Hajdan Admétn&l lakál Te, 's ott barom Pásztor valál;

Fényed itt is föld-mívest, és Nomius Varrót talál.

Hajdan a' Laomedon' nagy épületjén dolgozott

Szent karod: de itt tulajdon nagy nevednek áldozott

-* Ezen be korlátolt két és egy egész sor is tsak az el-mondáskor lett oda toldva; mivel a' kő oszlop nem készült meg.

3390. 2-a Mart. 1817

Helikont kezd r a k n i Varró, 's k é r i Szent s e g é d e d e t ; Szálj-le i t t élő k ö v e k b e ; 's add beléjek L e l k e d e t , Szálj-le h á t T e l e l k e s í t ő ! szálj-le! jöjj köziukbe-le!!

Szálj-le! A n g y a l ! S z á l j ü í m ! itt v a n zsellye-széked, ülj bele.

M á r eledbe á l l í t o t t u k Gyöngyösit, f e l - k e n t t e d e t ; N i n t s mi h á t r á l t a s s a k ö z t ü n k m e g - j e l e n h e t é s e d e t : Meg-fogadtad Toxarisnak, és n e v e d d e l ő n e k ü n k .

H o g y ma tőled v é g - s z a v a k b a n j e l t n y e r a' mi é n e k ü n k . — — I t t az ó r a ! — itt az i s t e n ! i t t ! (Aen. 6. v. 46.) de m é g is n e m

U t a t a felhőn — s u g á r j a nem h a s í t o t t k á r p i t o t . [nyitott 'Timon, Lykophron. Horácz együtt ( D i t h y r a m b u s b a n : :s minden sor' végin a' Musák h e l y e t t felel a' v i s s z - h a n g : )

Várjuk e ? hogy P h o e b u s egy s u g á r t le lövell ? (visszhang) le lövell.

J ó l tesz e h á t ma k ö z ü l ü n k mindenkivel ? d-o. mindenkivel.

U g y ö r ö m - l a n t - h a n g z a t o k k a l i n n e p e l ü n k : d. innepelünk.

'S a' kilencz szüzekkel e g y ü t t é n e k e l ü n k : énekelünk.

í g y a' mai víg örömnek n i n t s hijja m á r , — nints hijja már.

í g y az é r d e m n e k hasonló j u t a l m a j á r . jutalma jár.

Czirha F é b u s t , F e b u s is Czirhát meg-lelé. hát meg-lelé.

'S a' H e l i k o n t m a g a F e b u s fel-szentelé. maga Febus fel­

szentellé.

'V o 1 d a 1 é k.

Városi fiatalok, Ifjak és Leányok keverve:

F e l - d e r ü l t t e h á t n e k ü n k , 'S ú g y derült-fel ü n n e p ü n k , H o g y magához édesit, \S égi t ű z z e l lelkesít, A' Tudósok t s i l l a g a : — I t t lakik m a mind m a g a , Mind kilencz sugárjai, Helikon' leányjai.

A' n a p a' h o v á be-süt, F é n y e s í t ő m i n d e n ü t t ;

Mindenünk szemére j u t , Nem t s a k a! ki írni tud. — H á t , h a Helikon v a n itt, Minket is világosit:

Minket is be foglal a' Czirha dombja 's A n g y a l a . Ú g y d e Febus! fényes é g ! G y ú l t t világod meddig ég ?

É s t o v á b b is fénylhet e ? Mint U r u n k n a k élete, H o g y örök lakos l e g y e n A ' nap e' kies h e g y e n , Helikoni szózatok! J ó j ö v e n d ő t mondjatok.

Uránia felel, magas. Verbung nótán:

É l n i fog, élni V a r r ó boldog e s z t e n d ő k e t ; É l n i fog Triptolem is számosabb i d ő k e t ; É s h a Georgusitok mindenik el-hunynak, Helikonunk' örömi m é g a k k o r sem múlnak.

90 3390. Horváth Ádám. 1817.

Nézd, amott, a' köd felett, a' hig levegőben, Mint közelit egy Nimfa egy fényes felhőben:

Altal-ellen.be' lebeg Helikon h e g y é v e l : Egy kerek kitsiny paizst t a r t a' k é t kezével.

Ká barna, '.? két ezüst szin negyedét dupláson Látni, 's két arany pálczát keresztül egymáson.

Hechingeni j e l ez, j e l e Jozefinának,*

É n s z ü l e t e m [!] is ott voltam e' Nimfának.

Fejedelmi s z á r m a z á s , kies hely h a z á j a : A ' D u n a ' fakadása fél léptső hozzája:

K á s z t o r i g lépe Febus m á r nyolez fog hijjával, (14-a Mai 1790) A' midőn ő s z ü l e t e t t egy napon Flórával.

Ülni látok P a i z s á n h á r o m A n g y a l k é p e t ; György, Heléna, k é t felül, Tassilo közepett, 'S őket az édes Anyjok Apolló' oltára' Zsámolyán m e g ingatja, ' s

szenteli s z á m á r a .

Ő u g y a n el-tfin' ismét a' köd homályjába, Vissza m e g y a' N a g y U r n á k fényes V á r o s á b a ,

E1-,de majd születése-koriMájúméba,' Ü n n e p e t ü t a' Varró' Georgikonykba'.

H á t n e l e g y e n gondotok a' felől V i g N é p e k ! H o g y í'elms t s a k mulólag j ö t t volna k ö z é t e k !

Thassilo m á r az ö v é : 's az ő v i l á g á r a S z á n t t figyelem hogy is ne szállna U n o k á r a .

A! Házasulandók, a' kik a' farsangban páratlan maradtak:

F r i s s m a g y a r t á n c z n o t á r a : F a r s a n g ! t s a k eredj h á t !

N e m b á n l a k , fogadom; H a t h é t é r t sem adom E z t a' rövid egy mát.

Szílénus A p á d n a k

Ujjitsd a' bor-szeszit, 'S vedd el józan eszit Minden czimborádnak.

'Ö mindenbűi ki-hülve,

Hozzád jobb g o n d o l a t F é r v é n , h a m v a k a l a t t Bújj-el s z é g y e n ü l v e : 'S míg sok kis A s s z o n y n a k

V a g y nő n e v e t a d n a k , Kik most veled v a n n a k , V a g y törzsököt v o n n a k : F a r s a n g maga, m e r t lám

Mindent ő v e z e t e t t ; Ó l e g y e n k i - v e t e t t Halberstádi Ádám.

* De ez talán tsak az olta Gzímerje a' Hohcn-Zollern háznak, miolta II. Ferdinánd alatt 1623-ban Gróf György Herezeggé lett: attul fogva fel felé,

Thassilóig, 788ig, 829ig a' mikor már Bankó, a' Thassilo' fija birta Zollern v á r á t ; a' hagyomány szerént más volt a' Czímerjek, u. m. Zollern stat nives rufus Leo, Margine latö Sylvis, atque nigris octo spatiis variato.

3390. 2-a Maii, 1817. 97 É n sem örömödben

E é s z e s nem l e h e t e k ; L e n n i sem s z e r e t e k ; Sem k á b a n e v e d b e n . J o b b a' Helikonnak

L a k n i o l d a l á b a n ; H o l víg, 's valójában Víg ü n n e p e k v a n n a k . H . A. mpr.

'A kik a' Helikon Innepére el n e m j ö t t e k ; de magok helyett küldöttek V e r s e k e t : egynehányat Fő Tiszt. Ruszék Apát Ur el-olva-sott a' Georgikoni A u d i t ó r i u m b a n ; 's azok köztt e z t :

H e g y i Nimfák! e' bús h e l y n e k , E z vadon kies Götsejmk B e m e t é j i ! é r e z z é t e k ! — De, hogy-is-ne ereznétek, U g y tetszik, m i n t h a messzérűl, E z iszapos Béts-völgyerixl,

L á t a t l a n egy L é l e k vonna, 'S n a p k e l e t felé bájolna.

Keszthelyeit hallik Víg é n e k : A' hol h a z á n k ' t e n g e r é n e k H a b j a i k ö n y ö k r e g y ű l n e k , 'S dél felé alá görbülnek, O t t ma Helikont é p í t n e k ; A' vízi Nimfák segítnek,

Szép lakó h e l y t k é s z i t g e t n e k A ' tudós kilencz szüzeknek.

Oldalán a' Helikonnak Mágneses h a t a l m a k v a n n a k . Ott a' lélek, o n n a n j ö n n e k Bájjal e' szent erőnek.

J e r oda h á t Nimfám m á r a . Ülj fel egy Zefír' s z á r n y á r a : N i n t s e n az s z u r o k k a l fűzve, 'S K e s z t h e l y i g t e n g e r sints k ö z b e ! É l j e n e k a' víg V e n d é g e k ! Helikoni kiességek . . .

Éljenek a' szent Munkások. É l j e n e k a' Méczénások.

H a ott v a n K a z i n t z y , hadd zengjen mellette

E pusztai l a n t i s : h a n i n t s , ő h e l y e t t e . K. K . '

A z I n n e p f o l y á s a e z v ó 1 1 :

11-a Febr. a primis vesperis, magyar Komédiát játszódtak a' Lyeeumbeli Tanúlók. — A' Musikájok szép volt és n a g y : m á s n a p ' 12-a reggel Misével kezdődött az Innep, Buszek Ur pontificált sub infula: Mise u t á n a' Georgicumba m e n t ü n k m i n d ; és ott egy jó kora Auditóriumban declamálták a' Tanítók és Tanúlók az Ő Felsége tiszteletére készített szabad folyó és kötött Oratiójikat. A' Veterinar.

Professor m o n d o t t egy hosszú és igen virágos Deák O r a t i ó t : a' Máso­

dik is Deák v o l t : a H a r m a d i k a t egy tanuló Ifjú m o n d o t t a el Magyar H e x a m e t e r e k b e n : — ollyant, hogy akárki i r t a : jobb vers fonónak vallom n á l a m n á l : Az u t á n j ö t t e k több Magyar, Deák és Német

1 E két sor Horváth Ádámné Kazinczy Klára kézírása,

K a z i n c z y F . l e v e l e z é s e . X V . 1

98 3391. Horváth András. 1817.

V e r s e k : 's közben Musika. — Az oskola el végezvén a' maga m o n ­ dásit: Takáts J u d i t h Kis Asszonyt kérte a' Gróf, hogy menjen fel a' Kathedrába, és mondja el a' maga munkáját. — El is mondta, hogy perorativája ki tett a' férjfiakén: Strofáji alternáltt eadentiások vol­

tak, 's minden négy sor után egy kurtább. Azután engem kért a' Groff, hogy tegyek Apollóhoz egy Invoeatiot dellyestre a' Gathed-r á b ú l : — de mivel azt én tsak ez előtt 30 esztendővel t e h e t t e m v o l n a : tsak annyit tettem, hogy a' székembül el m o n d t a m egy két metricum P a m b u l u m m a l (!] az Eclogában lévő Trochaicusokat. — Hanem délután a' Georgiconi Helikonra ki menvén m i n d n y á j a n : azt az Eclogának el olvasásával szenteltem fel, a' hol az utolsó Ének Echojit T a k á t s J u d i t tette a' Musák fáji k ö z ü l : fát n e m tsak Gyön­

gyösinek ü l t e t t ü n k : hanem az én ellenemre, a' Groff akaratjára, nekünk is mind a' négyünknek. — Onnan a' Lyceumba m e n t ü n k a' hol 24 musikus adott Akadémiát. — Vatsora után közönséges Bál lett.

[Eredetije a M. 'tud. Akad. könyvtárában: M. írod. Lev. ír. 40. sz. II. köt.]

3 3 9 1 .