Hitler-karikatúrák a náciktól ( )
1933 elején Rudolf Hess felháborodva állított be Hitlerhez, s elpanaszolta neki, hogy a világ több nagyvárosában különböző – a Führert sértő – karikatúrák jelentek meg. Átadta a „gyűjteményt”, s várta Hitler reakcióját, aki köztudottan nehezen viselte a kritikát. Meglepetésére azzal kapta vissza a gúnyrajzokat, hogy gyűjtse össze valamennyit, kommentálja azokat s jelentesse meg könyv formájában.
A Hitler a világ karikatúrájában (Hitler in der Karikatur der Welt) című kötetet 1933-ban publikálta a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt megbí-zására a berlini Carl Rentsch kiadó. A könyv anyagát Ernst Hanfstaengl (1887–
1975) német politikai aktivista és politikus gyűjtötte össze. „Putzi” az 1920-as években főleg Hitler pénzügyi támogatójaként és barátjaként vált ismertté.
A tehetős német kiadói családból származó, s a Harvardon végzett Hanfstaengl alkotta meg a Heil Hitler kántálást, terjesztette el Németországban az amerikai egyenes karú üdvözlést, és tanította meg a náci vezetőt, hogy az aláírásoknál használjon horogkereszt-stílusú szimbolikát. Ő vezette be Hitlert a nagypol-gárság köreibe, s építette imázsát. Később viszont összetűzésbe került vele s az 1934-es „hosszú kések éjszakája” után az Egyesült Államokba menekült.
A kötet 1933-ban negyvenezer példányban jelent meg, majd 1938-ban publikál-ták második, „népi” kiadását. A lapok karikatúra-kommentárjára a náci propa-gandisták válaszoltak, megcáfolandó a „tintát.” Céljuk egyértelműen Hitler és a nácik sikereinek pozitív beállítása, a „pletykák” cáfolata volt.
*
A könyv Hitler mottójával kezdődik: „Közöm-bös számomra, hogy mit gondol a jelen, azt akar-juk teljesíteni, amit a jövő vár tőlünk.”
Április elseje: a müncheni Simplicissimus-ban jelent meg.
Amit írtak: Ez a karikatúrát 1924. április 1-jén publikálták, miközben Hitler a landsbergi börtönben ült. Bemutatja a Führer diadalát, amikor átlépi a brandenburgi kaput, mint egy ostoba áprilisi tréfában. Habár 1933. január 30-án…
Ami történt: Valósággá vált.
A második gúnykép 1928. január 2-án jelent meg szintén a Simplicissimus szatirikus lap-ban. A gúnyrajz cím nélkül szerepel a könyv-ben.
Amit írtak: „A nácik olyan gyakran fognak kettéválni, amíg Hitlernek más választása nem marad, míg magát szét nem hasítja.”
A Simplicissimus azt javasolta, hogy az NSDAP egységének olyan gyakran kellene kettéválnia, amíg a végén maga Hitler is ketté válik.
Ami történt: Az NSDAP nem vált ketté, de Hitler egyedül maradt, igaz egész más ér-telemben.Németországban nincs párt vagy pártvezető, aki különb Hitlernél.
Ez a karikatúra az Adolf címet viseli és a berlini Ulk-ban jelent meg 1930. október 7-én.
Amit írtak: „A vad fejvadászok törzsének fő győzelme a lipcsei csata után – teljes harci díszben.”
Hitler 1930. szeptember 25-én, a lipcsei birodalmi bíróság előtti tanúvallomásában kijelentette, hogy a nemzetiszocializmus hata-lommegragadása után „fejek fognak hullani”
Németországban. E kijelentése az Ulk maga-zint egy valóban tréfás karikatúra elkészíté-sére ösztönözte.
Ami történt: A hatalom átvétele után Hitler nagyon sok korábbi „fejet” engedett
„begurítani” a koncentrációs táborokba. Ez azért történt, mert elhatározta, hogy bőkezű győztes lesz, és mert az volt a kívánsága, hogy megspórolja a német nép egészséges töme-gének az ellenségekkel való véres leszámolás gyötrelmeit.
Hitler előremasírozása. A berlini Vor-wärts-ben publikálták 1931. április 28-án.
Amit írtak: „Ahogyan 1930. szeptem-ber 14-e óta az NSDAP egyre közelebb kerül a céljához.”
1930. szeptember 14-én az NSDAP 12-ről 107-re növelte képviselőinek számát a Reichstagban. A karikaturista felveti, hogy azóta a párt hátrafelé megy, mint egy homár. A diktatúra az ellenkező irányban van, ily módon azt Hitler nem éri el.
Ami történt: Az események teljesen másként alakultak. Hitler és a nemzeti-szocialista homár gyorsan visszafordult, az ellenfeleinek muszáj volt nemcsak visz-szavonulniuk, hanem öngyilkosságot is elkövetniük.
Az ötödik gúnyrajz címe: Ahogy Hitler úr a törvényes szót a szájára veszi.
A Der Wahre Jakob-ban jelent meg 1932. feb-ruár 27-én, Berlinben.
Amit írtak: A karikatúra azt sugallja, hogy Hitler megszegi ígéretét a legális ösvényről és az SA-t a hatalom megszerzésére ösztönzi.
Ami történt: Hitler betartja az ígéretét! Az NSDAP döntő többséggel megnyerte a par-lamenti választást. Hitler 1933. január 30-án legálisan megszerezte a hatalmat, és olyan államformát adott Németországnak, amely a nemzetiszocialista eszmét képviselte.
Hitler álma az Ulk-ban jelent meg 1932.
március 3-án.
Amit írtak: A karikaturisták gúny-rajza 1932 márciusában Hitler álmát nevetségesnek mutatja be…
Ami történt: De 1933. március 21-én Potsdamban a legmegtisztelőbb igaz-sággá vált.
A rémálom című gúnyrajz szövege: „Egy ijesztő gondolat, a szavazóink most azt követelik, hogy teljesítsem a kampányígéreteimet”. A Der Wahre Jacob-ban jelent meg 1932. június 30-án.
Amit írtak: A vágyaink vezérlik a gondolata-inkat ezen a gúnyrajzon. Hitler következetesen elutasította, hogy betartja a választási ígéreteit, ellenfelei bosszúságára.
Ami történt: De a hatalommegragadás óta eltelt néhány hónapon belül többet teljesített, mint amit a német néptársak reméltek, és amit a
támogatói elfogadhatónak találtak.
Ez Hitler szavazócédulája című karikatúrát a Der Wahre Jacob-ban publikálták 1932. július 9-én.
Amit írtak: A horogkereszt uralma elpusztítaná Németországot.
Ami történt: Németországban a „horogkereszt uralma” óta a Német Birodalom erősebb, mint vala-ha, és Hitler kancellárként olyan hatalommal rendel-kezik, amellyel a német uralkodók vagy kancellárok korábban nem rendelkeztek.
A forró szék néha kényelmetlen…! 1933. március 4-én szintén a Der Wahre Jacob-ban jelent meg.
Amit írtak: A karikatúra azt sugallja, hogy a novemberi demokráciát létrehozó emberek lehetetlenné teszik, hogy Hitler hatalmon ma-radjon.
Ami történt: Hitler hatalma erősebb, mint va-laha. Azzal a „problémával” foglalkozott, hogy megszabaduljon a „novemberi emberektől”. Sokkal kényelmesebben ül, mint ahogy ők ülnek ott.
A Führer pa na sza 1932. de cem ber 31-én a Der Wahre Jacob berlini szatirikus lapban jelent meg.
Amit írtak: „Hogyan lehetek diktátor, ha senki sem segít ebben”– teszi fel a gúnyrajzon Hitler a költői kérdést.
Ami történt: Hitler sikerei a hatalommegraga-dás után válaszolnak a karikaturistáknak: Hitler vagy egyedül hozta áldott intézkedéseit vagy a segítői támogatásukkal mellette álltak.
Ez a karikatúra cím nélkül szerepel a könyvben és a Der Wahre Jacob című berlini lapban jelent meg 1932. szeptember 24-én.
Amit írtak: A szociáldemokraták akciója „meg-szorította” a nácikat. (1932 szeptembere)
Ami történt: Mielőtt ezek nevetséges szocia-lista harapófogók meg tudták volna szorítani a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot, Hit-ler kalapácsa elpusztította a Szociáldemokrata Pártot.
Ez a gúnykép cím nélkül jelent meg a Th e New York Times-ban, 1933. áp-rilis 2-án.
Amit írtak: A karikatúra azt ál-lítja, hogy a Führer az általa meg-bilincselt Germániát a „legsötétebb korba” vezeti vissza.
Ami történt: Hitler tettei Lord Rothermere-t arra ösztönzik 1933.
július 10-én, tehát három hónappal a képjóslat után, hogy Daily Mail új-ságjában az egész világ kijelentse:
„Németország szerencséje, hogy talált egy olyan vezért, aki ért ahhoz, hogy az ország erejét összefogja egy nemes cél érdekében… Hitler a nem-zeti életbe a győztes ifj úság felülmúl-hatatlan szellemét csepegtette.”
Ez a karikatúra a New York-i Th e Nation-ból (1933. április 5.) származik.
Amit írtak: A gúnyrajz azt sugallja, hogy Hitler háborút akar.
Ami történt: 1933. július 15-én Ró-mában Németország aláírta a négyha-talmi egyezményt, amely garantálja a békét Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország között a következő 10 évre.
Ez a gúnyrajz Koppenhágából származik és 1933. május 18-án jelent meg az Ekstra bladet-ben.
Rafael arkangyal ezt mondja:
„Biztosan egy darab szakadt le az égből”.
Amit írtak: Itt a koppenhágai lap Hitler 1933. május 17-ei nagy birodalmi beszédekor elhangzott békenyilatkozatán gúnyolódik.
Ami történt: Valóban ugyan-azon a napon Roosevelt nyilvá-nosságra hozta egyet értését és bizalmát Né met ország békeszán-dékát illetően.
A Hitler rémálma 1933. június 30-án Rotterdamban a Liberale Wegwijzer lapban jelent meg.
Amit írtak: Ezekben a napokban egy lengyel zsidó, Moses Hitler, a var-sói bírósághoz fordult, hogy megvál-toztassa a nevét. Elmesélte, hogy a neve miatt sok üzletét bojkottálták és 10 éves fi át ugyanezért bántják az osztálytársai. A másik 21 éves fi ának fel kellett bontania eljegyzését, mert jegyese megtagadta, hogy felvegye a Hitler nevet. A bíróság megenged-te Moses Hitlernek, hogy a nevét Hillerre változtassa. Egyébként Var-sóból jelentik, hogy ezekben a napok-ban, körülbelül 50 zsidó jelentkezett a lengyel anyakönyvi hivatalban, akik
mindnyájan a Hitler nevet viselik, és engedélyt kértek arra, hogy olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet, megváltoztathassák nevüket. A kép azt a benyomást próbálja kelteni, mintha a Hitler név zsidó név lenne.
Ami történt: A „Hitler” név bizonyíthatóan csak rendkívül ritkán fordul elő.
A zsidóneves történet nyilvánvalóan hazugság. Ha igaz lenne, akkor ennek a névnek az elhagyása zsidó szempontból örvendetes lenne. Egyébként a zsidók mindig azt állították, amikor ellenük fordultak, hogy az illető zsidó: pl. Wagner, Brahms.