4. HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA ÉS EREDMÉNYEK 1 Kutatási kérdések, hipotézisek 1 Kutatási kérdések, hipotézisek
4.2. A hipotézisek vizsgálata
H1: Az idősek egészségügyi kiadásai az élet utolsó néhány hónapjában jelentős növekedést mutatnak.
Első hipotézisem az volt, hogy az idősek egészségügyi kiadásai az élet utolsó néhány hónapjában koncentrálódnak, azaz amint az egyén közeledik a halálhoz, úgy egyre intenzívebben veszi igénybe az egészségügyi ellátásokat, ezért jelentős emelkedés tapasztalható az egészségügyi kiadásaiban.
Hipotézisem teszteléséhez az egyszempontos varianciaanalízist végeztem. A mintámban szerepelő 95.850 elhalálozott által igénybevett egészségügyi szolgáltatások egyénenként összesített értékét a halálig hátralevő idő alapján különítettem el egymástól. A halálig hátralevő idő 1 és 12 között változik, azt mutatja, hogy az egyén a halála előtti 12 hónap (30 napos hónapokkal számolva) alatt havonta mekkora összegű egészségügyi ellátásban részesült. Tehát 12 mintám van, mindegyik tartalmazza egyénenkénti bontásban a 95.850 személy egészségügyi kiadásait a halála előtti adott hónapban.
93
A varianciaanalízis F-próbája szignifikáns (4. táblázat), tehát a minták nem tartoznak egy populációba, azaz különböznek egymástól. A varianciaelemzés második lépésében, a „post hoc” analízis során, elvégeztem a minták páronkénti összehasonlítását. A cél az volt, hogy meghatározzam, hogy a halál előtti hányadik hónaptól kezdenek a kiadások megnövekedni, ezért szükség volt a páronkénti összehasonlítások elvégzésére annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy mely minták átlagai között található szignifikáns különbség, és melyek átlagai tekinthetők egyformának. Terjedelmi korlátok miatt a H1 hipotézis igazolásához kapcsolódó
„post hoc” teszteket, a leíró statisztikákat és a Levene-teszt eredményét az 1. számú mellékletben szerepeltetem.
4. táblázat: ANOVA tábla az összesített egészségügyi kiadások esetében
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Between Groups 4,065E15 11 3,696E14 2401,949 ,000
Within Groups 1,770E17 1150188 1,539E11
Total 1,810E17 1150199
Forrás: Saját számítás
Az eredmények azt mutatják, hogy a halál előtti hetedik hónap az első, amikor szignifikáns a növekedés az előző hónaphoz képest, a nyolcadik hónap után már nincs szignifikáns különbség a havi átlagok között.
A szignifikáns különbségek csökkennek, ahogy távolodunk a halál időpontjától (5. táblázat).
Az egymást követő hónapok között az alábbiak szerint alakultak az átlagok közötti igazolt különbségek:
5. táblázat: Az egyes hónapok összesített egészségügyi kiadásainak átlagai közötti szignifikáns különbségek
1. és 2. hónap között: 87.250 Ft/fő 2. és 3. hónap között 52.004 Ft/fő 3. és 4. hónap között 21.806 Ft/fő 4. és 5. hónap között 9.486 Ft/fő 5. és 6. hónap között 7.182 Ft/fő 6. és 7. hónap között 4.404 Ft/fő 7. és 8. hónap között 3.413 Ft/fő
Forrás: Saját számítás
94
Az első hónapban több, mint 1,5-szörösére emelkedtek a kiadások a halál előtti 2. hónaphoz viszonyítva. A 8. és 9. hónap között a különbség tehát már nem szignifikáns, és ezt követően sem mutatható ki szignifikáns különbség az egymást követő hónapok között. Ezt a 27. ábra is szemlélteti, melyen a halálig hátralevő idő függvényében ábrázoltam az egy főre eső havi egészségügyi átlagkiadásokat.
27. ábra: Az egy főre jutó egészségügyi kiadások átlagai a halál előtti 12 hónapban
Forrás: Saját számítás
A 95.850 elhalálozott összes kiadása a haláluk előtti 30 napban 25,6 Mrd Ft volt, ami 4,72-szer magasabb, mint a haláluk előtti 12. hónapban, amikor az összeg 5,7 Mrd Ft.
Megvizsgáltam az élet utolsó 12 hónapjában az egészségügyi kiadásokat nemek szerinti felbontásban is, hogy kiderüljön, van-e különbség ezek alakulásában a férfiak és nők között.
A kiadások nemek szerinti bontásban is hasonló tendenciát mutatnak, az azonban megfigyelhető, hogy a férfiak átlagai meghaladják a nőkét (28. ábra). Az élet utolsó hónapjában a férfiak átlagkiadása 303.628 Ft/fő, ami 1,3-szor haladja meg a nők azonos időszakban mért értékét (238.305 Ft/fő).
A férfiak esetében a 8. és 9. hónap között már nem szignifikáns a különbség, tehát a haláluk előtti hetedik hónaptól növekednek meg a kiadások igazoltan. Ugyanez érvényes a nőkre is.
0 50000 100000 150000 200000 250000 300000
12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Ft/fő/hó
Halál előtti hónap
95
28. ábra: Az egy főre jutó egészségügyi kiadások átlagai nemek szerint a halál előtti 12 hónapban
Forrás: Saját számítás
Az egymást követő hónapok között az alábbiak szerint alakultak az átlagok közötti igazolt különbségek (6. táblázat):
6. táblázat: Az egyes hónapok összesített egészségügyi kiadásainak átlagai közötti szignifikáns különbségek nemek szerint
Férfiak Nők
1. és 2. hónap között 104.495 Ft/fő 70.801 Ft/fő 2. és 3. hónap között 57.487 Ft/fő 45.344 Ft/fő 3. és 4. hónap között 22.538 Ft/fő 19.413 Ft/fő 4. és 5. hónap között 10.743 Ft/fő 6.974 Ft/fő 5. és 6. hónap között 4.585 Ft/fő 7.789 Ft/fő 6. és 7. hónap között 1.031 Ft/fő 3.392 Ft/fő 7. és 8. hónap között 3.237 Ft/fő 2.314 Ft/fő
Forrás: Saját számítás
Levonható tehát a következtetés, hogy az egy főre eső egészségügyi kiadások a halál előtti első hónapban a legmagasabbak, a növekedés a 7. hónappal kezdődően igazolható. A halál előtti hónapban az egy főre eső kiadások átlagban (266.704 Ft/fő) több mint 4-szer meghaladják a halál előtti 8. hónap értékét (66.542 Ft/fő).
0 50000 100000 150000 200000 250000 300000 350000
12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Ft/fő/hó
Halál előtti hónap Férfiak
Nők
96
Mielőtt azonban megfogalmazom a tézisemet, fontosnak tartom megvizsgálni, hogy miként alakultak a kiadások az élet utolsó évében az ellátás típusa szerint. Ezért a varianciaanalíziseket elvégeztem az aktív fekvőbeteg ellátás, a krónikus fekvőbeteg ellátás, a járóbeteg ellátás és a gyógyszerhasználat TB által támogatott kiadásaira külön-külön.
Az aktív fekvőbeteg szakellátás kiadásai hasonló tendenciát mutatnak, mint az összesített kiadások. A 7. táblázatból leolvasható, hogy az F-hányad szignifikanciaszintje 0,000, azaz kisebb, mint 0,05, ezért levonható a következtetés, miszerint a kategóriaátlagok szignifikánsan különböznek egymástól, vagyis a halálig hátramaradt különböző időtartamok különböző módon hatnak az egészségügyi kiadásokra.
7. táblázat: ANOVA tábla az aktív fekvőbeteg szakellátás kiadásai esetében
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Between Groups 3,644E15 11 3,313E14 2940,176 ,000
Within Groups 1,296E17 1150188 1,127E11
Total 1,332E17 1150199
Forrás: Saját számítás
Ezeknek a kiadásoknak az esetében is a hetedik az első hónap, amely szignifikánsan magasabb kiadásokkal terhelt, tehát a 8, hónap után lehet különbséget igazolni az egymást követő hónapok átlagai között. A 8. és 9. hónap között már nincs szignifikáns különbség.
29. ábra: Az aktív fekvőbeteg szakellátás kiadásainak átlagai a halál előtti 12 hónapban
Forrás: Saját számítás
0 50000 100000 150000 200000 250000
12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Ft/fő/hó
Halál előtti hónap
97
Mivel az aktív fekvőbeteg szakellátás képezi a kiadások legnagyobb hányadát, ezért nem meglepő, hogy az összes és az aktív kiadások hasonló módon változtak (29. ábra). Az utolsó 30 nap az egy főre eső összes egészségügyi átlagkiadásáihoz viszonyítva az aktív ellátás 83,5%, tehát ez az ellátástípus jelenti a legnagyobb költségterhet.
A 95.850 elhalálozott aktív fekvőbeteg ellátásának összesített kiadása a haláluk előtti 30 napban 21,3 Mrd. Ft volt, ami majdnem 9-szer magasabb, mint a haláluk előtti 12. hónapban, amikor az összeg 2,4 Mrd Ft.
Amikor külön-külön vizsgáltam a férfiakat és a nőket, ez a tendencia megmaradt, csupán az átlagok közti szignifikáns különbségek változtak. A nők esetében az éves átlagsúlyok alacsonyabbak (30. ábra).
Úgy a férfiak, mint a nők esetében már nem mutatható ki szignifikáns különbség a 6. és 7.
hónapok között. Az ötödik hónaptól kezdődően emelkednek meg szignifikánsan az aktív fekvőbeteg ellátás kiadásai mindkét nemnél.
30. ábra: Az aktív fekvőbeteg szakellátás kiadásainak átlagai nemek szerint a halál előtti 12 hónapban
Forrás: Saját számítás
A varianciaanalízist elvégeztem a krónikus fekvőbeteg-ellátás súlyozott napjainak a forintértékére is (8. táblázat), és az eredmények azt mutatták, hogy a 8-ik hónap előtt már nem változnak az értékek szignifikánsan. A 8. és a 9. az a legelső hónappár, ahol már igazolható
0 50000 100000 150000 200000 250000 300000
12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Ft/fő/hó
Halál előtti hónap Férfiak
Nők
98
különbség a kiadások átlagai között, igaz ugyan, hogy a 7. és 8. hónapok között a növekedés nem szignifikáns.
8. táblázat: ANOVA tábla a krónikus fekvőbeteg ellátás kiadásainak esetében
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Between Groups 2,372E12 11 2,157E11 202,493 ,000
Within Groups 1,225E15 1150188 1,065E9
Total 1,227E15 1150199
Forrás: Saját számítás
Érdekes itt az eredmény, mivel a halál előtti első hónapban lényeges visszaesés tapasztalható a krónikus fekvőbeteg ellátás egy főre eső átlagos kiadásaiban (31. ábra): a halál előtti második hónaphoz képest a csökkenés 2.535 Ft/fő.
31. ábra: A krónikus fekvőbeteg szakellátás kiadásainak átlagai a halál előtti 12 hónapban
Forrás: Saját számítás
Ez a tendencia akkor is így marad, ha a nőket és férfiakat külön-külön vizsgálom (32. ábra). . A két nem között annyi az eltérés, hogy a férfiak átlagai jóval a nők átlagai alatt alakulnak. A férfiak esetében a 6. és 7. hónapok között már nem szignifikáns a különbség, tehát a férfiak krónikus fekvőbeteg kiadásai az 5. hónaptól kezdődően növekednek meg. A nőknél a kiadások a 7. hónapot követően növekednek igazolhatóan, a 7. és 8. hónapok között a változás nem szignifikáns.
3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000
12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Ft/fő/hó
Halál előtti hónap
99
32. ábra: A krónikus fekvőbeteg szakellátás kiadásainak átlagai nemek szerint a halál előtti 12 hónapban
Forrás: Saját számítás
Ugyancsak varianciaanalízist végeztem a járóbeteg-ellátás pontszámainak forintértékére is, és az eredmények azt mutatják, hogy a halál előtti 12 hónapon belül ez esetben is elkülöníthető egy időszak, amely szignifikánsan magasabb kiadásokkal terhelt. Tehát ezeknek a kiadásoknak az esetében is meghatározható a halál előtti egy éven belül egy olyan időbeli választóvonal, amikortól jelentős növekedést tapasztalhatunk a kiadásokban az előző időszakokhoz képest.
Az ANOVA F-tesztje szignifikáns, tehát a 12 minta átlagai között van szignifikáns eltérés (9.
táblázat). A post hoc tesztek (1. melléklet) eredményei alapján levonható a következtetés, miszerint a halál időpontjához közeledve elsőként a 6. és 7. hónapok között igazolható szignifikáns növekedés a kiadások átlagaiban. Igaz ugyan, hogy az 5. és 6. hónapok között a növekedés nem bizonyul statisztikailag szignifikánsnak, de ezt követően minden hónappár között igazolható növekedés (33. ábra).
9. táblázat: ANOVA tábla a járóbeteg szakellátás kiadásainak esetében
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Between Groups 1,313E12 11 1,193E11 427,226 ,000
Within Groups 3,213E14 1150188 2,793E8
Total 3,226E14 1150199
Forrás: Saját számítás
2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 10000
12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Ft/fő/hó
Halál előtti hónap
Férfiak Nők
100
33. ábra: A járóbeteg-szakellátás kiadásainak átlagai a halál előtti 12 hónapban
Forrás: Saját számítás
Ezt a konstans növekedést egyik hónapról a másikra úgy a férfiak, mint a nők esetében igazoltam. A két nem között annyi az eltérés, hogy a férfiak átlagai jóval a nők átlagai fölött alakulnak (34. ábra). A férfiaknál, akárcsak a teljes népesség esetében a növekedés az 5. és 6.
hónapok között nem szignifikáns, a nőknél viszont nincs megszakítás az egymást követő hónappárok átlagainak szignifikáns növekedésében.
34. ábra: A járóbeteg-szakellátás kiadásainak átlagai nemek szerint a halál előtti 12 hónapban
Forrás: Saját számítás
3000 4000 5000 6000 7000
12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Ft/fő/hó
Halál előtti hónap
2500 3500 4500 5500 6500 7500
12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Ft/fő/hó
Halál előtti hónap Férfiak
Nők
101
A varianciaelemzést elvégeztem a gyógyszerfogyasztás TB által támogatott forintértékére is. A szignifikáns F-próba itt is azt mutatja, hogy az egyes hónapok átlagai között van statisztikailag igazolható különbség (10. táblázat).
10. táblázat: ANOVA tábla a gyógyszerkiadások esetében
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Between Groups 3,880E12 11 3,527E11 9,253 ,000
Within Groups 4,385E16 1150188 3,812E10
Total 4,385E16 1150199
Forrás: Saját számítás
Azt, hogy mely hónapok között van szignifikáns különbség a post-hoc tesztek eredményei mutatták meg. Ezek az eredmények már nem voltak annyira egyértelműek, mint a többi ellátástípus esetében (35. ábra).
35. ábra: A gyógyszerfogyasztás TB által támogatott forintértékének átlagai a halál előtti 12 hónapban
Forrás: Saját számítás
A gyógyszerkiadások is növekvő tendenciát mutatnak a halál időpontjának közeledtével, habár itt egészen a 4. hónapig nem igazolható különbség az egymást követő hónapok átlagai között.
A 3. és 4 hónapok között már van igazolt különbség, illetve a 2. és 3. hónapok között is.
Érdekes eredmény, hogy a halál előtti legelső hónapban szignifikáns csökkenés tapasztalható az előző havi átlaghoz képest. Véleményem szerint ennek két oka van: az egyik, hogy ebben az utolsó hónapban már sokan kórházban fekszenek, a másik pedig az, hogy már nem fordítanak
25000 27000 29000 31000 33000 35000
12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Ft/fő/hó
Halál előtti hónap
102
akkora erőt a gyógyításra, inkább csak a betegek fájdalmát igyekeznek enyhíteni. A gyógyszerkiadások esetében is elvégeztem a varianciaelemzéseket külön a férfiakra és külön a nőkre.
A halál előtti 30 napban a kiadások visszaesése mindkét nemnél megfigyelhető (36. ábra).
36. ábra: A gyógyszerfogyasztás TB által támogatott forintértékének átlagai nemek szerint a halál előtti 12 hónapban
Forrás: Saját számítás
Valószínűnek tartom, hogy a gyógyszerhasználat kiadásait hosszabb időtávon (több évvel a halál időpontja előtt) kéne vizsgálni, ahhoz, hogy a tendenciák jobban kirajzolódjanak, illetve lehet, hogy ebben az esetben nem a havi, hanem a például negyedéves bontású adatokat kellene figyelembe venni. A növekvő tendencia az átlagok között egyik hónapról a másikra azonban már így is megfigyelhető úgy az összesített adatokon, mint külön-külön a férfiaknál és nőknél.
Ezeknek az eredményeknek az alapján megfogalmazom első tézisemet, miszerint:
T1: Az idősek egészségügyi kiadásai az élet utolsó hét hónapjában növekednek meg szignifikánsan az előző hónapokhoz képest, úgy a nők, mint a férfiak esetében. Az összes kiadáson belül az aktív fekvőbeteg-ellátás kiadásai ugyanezt a tendenciát mutatják, míg a krónikus fekvőbeteg-ellátás súlyozott napjainak a forintértéke a 9. hónap előtt már nem változik szignifikánsan. A járóbeteg-ellátás kiadásaiban elsőként a 6. és 7. hónapok között igazolható szignifikáns növekedés, habár az 5. és 6. hónapok között a növekedés nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A gyógyszerfogyasztás TB által finanszírozott
25000 27000 29000 31000 33000 35000 37000 39000
12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1
Ft/fő/hó
Halál előtti hónap Férfiak
Nők
103
értéke a halál előtti 4. hónaptól mutat szignifikáns növekedést, azonban az élet utolsó hónapjában szignifikánsan csökken.
Mivel a halál időpontjához közeledve a hetedik a legelső hónap, amelyik szignifikánsan magasabb költséggel terhelt, így a halálközeli egészségügyi kiadásokat úgy definiálom, mint a halál előtti első 7 hónap összesített kiadása.
Ennek a halál előtti utolsó hét hónapnak a kiadását tekintem a „halálközeli egészségügyi kiadásoknak”, és a továbbiakban ezt az összesített kiadást vizsgálom a hipotéziseim igazolása során.
104
H2: A nők esetében magasabbak az idősek halálközeli egészségügyi kiadásai.
Második hipotézisem vizsgálata során azt elemeztem, hogy van-e eltérés a nemek között a halálközeli egészségügyi kiadásokban. Feltételezésem az, hogy a nők jobban odafigyelnek az egészségükre, gyakrabban járnak kivizsgálásra, ezért az ő esetükben az egészségügyi kiadások az élet végén is magasabbak a férfiakénál. Erre a célra nemek szerint két részre osztottam a sokaságot (41.671 férfi és 54.179 nő). Arra kerestem a választ, hogy a két sokaság átlaga között van-e szignifikáns különbség. Hipotézisem teszteléséhez kétmintás t-próbát használtam (11.
táblázat).
11. táblázat: Kétmintás t-próba a nemek szerinti egészségügyi kiadások esetében
Independent Samples Test Levene's Test for
Equality of Variances t-test for Equality of Means
F Sig. t df
332,527 ,000 14,411 95848 ,000 1,5057544E5 1,0448289E4 1,3009692E5 1,7105397E5 14,078 80477,734 ,000 1,5057544E5 1,0695797E4 1,2961176E5 1,7153913E5
Forrás: Saját számítás
Mivel a két csoportban (azaz férfiak és nők) a szórások különböznek (a Levene teszt szignifikáns), az alsó sort vettem figyelembe, ami a Welch-próba (a felső sor egyenlő szórások, az alsó sor pedig különböző szórások esetére tartalmazza a próba eredményeit). A próba eredményei azt mutatják, hogy a nők esetében az életük utolsó 7 hónapjában szignifikánsan alacsonyabbak az egészségügyi kiadások, mint a férfiaknál (37. ábra).
37. ábra: A halálközeli egészségügyi kiadások átlagai nemek szerint
Forrás: Saját számítás
105
A szignifikáns különbség a két csoport átlagai között 136.048 Ft/fő.
A továbbiakban ezt az elemzést elvégeztem az egészségügyi kiadások négy összetevőjére, az aktív fekvőbeteg-ellátás, a krónikus fekvőbeteg-ellátás, a járóbeteg-ellátás és a gyógyszerhasználat Tb-támogatott kiadásaira külön-külön.
Ha az aktív fekvőbeteg-ellátás kiadásait nézzük, akkor itt is jelentősen alacsonyabbak a kiadások átlagai a nők esetében (12. táblázat).
12. táblázat: Kétmintás t-próba a nemek szerinti aktív fekvőbeteg kiadások esetében
Independent Samples Test Levene's Test for
Equality of Variances t-test for Equality of Means
F Sig. t df
446,270 ,000 15,421 95848 ,000 1,3827707E5 8,9670803E3 1,2070170E5 1,5585244E5 14,978 78014,176 ,000 1,3827707E5 9,2319811E3 1,2018245E5 1,5637170E5
Forrás: Saját számítás
Az igazolt különbség a nők és férfiak között az aktív fekvőbeteg-ellátás halálközeli kiadásaiban 125.772 Ft/fő, a nők átlaga ennyivel alacsonyabb, mint a férfiaké (38. ábra).
38. ábra: Az aktív fekvőbeteg szakellátás forintértékének átlagai nemek szerint az élet utolsó 7 hónapjában
106
A krónikus fekvőbeteg ellátásban is szignifikáns különbség figyelhető meg a nők és férfiak között (13. táblázat). Érdekes azonban, hogy a férfiak kiadásai alacsonyabbak, 17.509 Ft/fő szignifikáns különbséggel magasabb a nők esetében a krónikus ellátás forintértékének átlaga (39. ábra).
13. táblázat: Kétmintás t-próba a nemek szerinti krónikus fekvőbeteg kiadások esetében
Independent Samples Test Levene's Test for
Equality of
Variances t-test for Equality of Means
F Sig. t df
721,480 ,000 -14,920 95848 ,000 -1,6052312E4 1,0758736E3 -1,8161011E4 -1,3943612E4 -15,375 95771,182 ,000 -1,6052312E4 1,0440738E3 -1,8098684E4 -1,4005939E4
Forrás: Saját számítás
39. ábra: A krónikus fekvőbeteg szakellátás forintértékének átlagai nemek szerint az élet utolsó 7 hónapjában
Forrás: Saját számítás
A járóbeteg szakellátás esetében is van szignifikáns különbség a nemek között (14. táblázat), azonban itt már nem figyelhető meg ekkora különbség a nemek átlagai között mint a fekvőbeteg szakellátásnál (40. ábra). A férfiak átlagkiadása szignifikánsan magasabb, mint a nőké, a szignifikáns különbség ennél az ellátástípusnál csupán 8.991 Ft/fő.
0
107
14. táblázat: Kétmintás t-próba a nemek szerinti járóbeteg kiadások esetében
Independent Samples Test Levene's Test for
Equality of Variances t-test for Equality of Means
F Sig. t df
327,613 ,000 19,010 95848 ,000 9,6917719E3 509,8142530 8,6925420E3 1,0691002E4 18,983 89139,310 ,000 9,6917719E3 510,5601878 8,6910790E3 1,0692465E4
Forrás: Saját számítás
40. ábra: A járóbeteg szakellátás forintértékének átlagai nemek szerint az élet utolsó 7 hónapjában
Forrás: Saját számítás
A gyógyszerhasználat kiadásainak TB-támogatott értékében is van különbség a nemek között (15. táblázat).
15. táblázat: Kétmintás t-próba a nemek szerinti közfinanszírozású gyógyszerkiadások esetében
Independent Samples Test
Levene's Test for
Equality of Variances t-test for Equality of Means
F Sig. t df
5,455 ,020 3,853 95848 ,000 1,8658914E4 4,8427062E3 9,1672670E3 2,8150560E4 3,835 87971,119 ,000 1,8658914E4 4,8658085E3 9,1219760E3 2,8195851E4
Forrás: Saját számítás
108
A közfinanszírozású gyógyszerhasználat esetében is magasabb a férfiak átlaga a nőkénél (41.
ábra). Itt az igazolt különbség 11.989 Ft/fő.
41. ábra: A közfinanszírozású gyógyszerkiadások forintértékének átlagai nemek szerint az élet utolsó 7 hónapjában
Forrás: Saját számítás
A fenti elemzések alapján, megfogalmazom a második tézisemet:
T2: A 65 év felettiek halálközeli egészségügyi kiadásai a férfiaknál magasabbak, mint a nőknél, úgy az összesített kiadások esetében, mint az aktív fekvőbeteg ellátás, a járóbeteg ellátás és a gyógyszerhasználat közfinanszírozású kiadásait illetően, ellenben a krónikus fekvőbeteg ellátás kiadásainál a nők értékei a magasabbak.
0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000
Férfiak Nők
Ft/fő
109
H3: A halál közelsége a legöregebb idősek esetében nem növeli az egészségügyi kiadásokat annyira, mint a fiatalabb időseknél, tehát a kor előrehaladásával a halálközeli egészségügyi kiadások csökkennek.
Ebben a hipotézisemben arra a kérdésre keresem a választ, hogy miként alakulnak az egészségügyi kiadások a halál előtt a különböző korcsoportok esetében. Feltételezem, hogy a kor előrehaladtával a kiadás csökken, tehát nagyon idősen meghalni olcsóbb, mint fiatalabb korban.
A teljes népességet 6 korcsoportra bontottam, aszerint, hogy a haláluk évében (2014-ben) hány évesek voltak:
– 1. korcsoport: 65-69 évesek – 2. korcsoport: 70-74 évesek – 3. korcsoport: 75-79 évesek – 4. korcsoport: 80-84 évesek – 5. korcsoport: 85-89 évesek – 6. korcsoport: 90 év felettiek
Ennek a hat korcsoportnak az átlagait hasonlítottam össze varianciaanalízis segítségével (16.
táblázat).
16. táblázat: ANOVA tábla a korcsoportok szerinti egészségügyi kiadások esetében
Sum of Squares df Mean Square F Sig.
Between Groups 7,379E15 5 1,476E15 590,285 ,000
Within Groups 2,396E17 95844 2,500E12
Total 2,470E17 95849
Forrás: Saját számítás
Terjedelmi korlátok miatt a H3 hipotézis igazolására elvégzett post hoc teszteket, a leíró statisztikákat és a Levene-tesztek eredményét az 2. számú mellékletben szerepeltetem.
A varianciaanalízis eredményei azt mutatják, hogy szignifikáns különbség van minden korcsoportpár átlaga között (42. ábra). Minél idősebb korban következik be a halál, annál alacsonyabb lesz az élet utolsó 7 hónapjának az egészségügyi kiadása.
110
42. ábra: A halálközeli egészségügyi kiadások átlagai korcsoportok szerint
Forrás: Saját számítás
A szignifikáns különbségek az alábbiak szerint alakultak (17. táblázat):
17. táblázat: Az egyes korcsoportok halálközeli egészségügyi kiadásainak átlagai közötti szignifikáns különbségek
65-69 és 70-74 korcsoportok között: 98.589 Ft/fő 70-74 és 75-79 korcsoportok között: 171.055 Ft/fő 75-79 és 80-84 korcsoportok között: 175.436 Ft/fő 80-84 és 85-89 korcsoportok között: 144.522 Ft/fő 85-89 és 90+ korcsoportok között: 122.723 Ft/fő
Forrás: Saját számítás
A kor és a halálközeli egészségügyi kiadások közti kapcsolat erősségének vizsgálata során korrelációszámítást végeztem. Ebben az esetben nem bontottam korcsoportokra az egyéneket, hanem minden személyt a halálozáskor betöltött életkorral szerepeltettem. Az elhalálozottak átlagos életkora 80,24 év volt.
A 43. ábra igazolja előzetes feltevésemet, a pontok a kor előrehaladtával egyre közelebb helyezkednek el a nullához, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kor és a halálközeli egészségügyi kiadások között negatív irányú a kapcsolat. A halálközeli egészségügyi kiadások tehát csökkennek a kor előrehaladtával, azonban a kapcsolat
A 43. ábra igazolja előzetes feltevésemet, a pontok a kor előrehaladtával egyre közelebb helyezkednek el a nullához, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kor és a halálközeli egészségügyi kiadások között negatív irányú a kapcsolat. A halálközeli egészségügyi kiadások tehát csökkennek a kor előrehaladtával, azonban a kapcsolat