A magyar népesség egészségi állapota és életkilátásai

Az időskori mortalitás csökkenése, kombinálva a baby boom generáció öregedésével fokozatosan áthelyezi a hangsúlyt az élethosszról az életminőségre. Ma már nem csupán az foglalkoztatja a társadalmat, hogy tovább élünk-e, hanem az is, hogy a „extra” életéveinket egészségesen, betegségektől nem korlátozva, egészségügyi ellátásra nem szorulva éljük-e. Már nem önmagában a kor meghosszabbítása a cél, hanem a minél teljesebb, boldogabb, egészségesebb élet is. A betegségben, korlátozottságban eltöltött életévek nem csupán az egyén számára jelentenek terhet, de az össztársadalom hatékonyságát és versenyképességét is rontják, veszélyeztetik a gazdasági fejlődést. Nőtt tehát az időskorúak aránya, és ez maga után vonta a nem fertőző krónikus és degeneratív betegségek gyakoriságának emelkedését (Molnár T, Barna K, 2012). Az egészségesen várható életévek számának növelése nem csupán az egyén, hanem az egészségpolitika számára is fontos célkitűzés kell legyen, hiszen az egészségügyi és szociális kiadások egyre nehezebben finanszírozhatóak, a társadalom elöregedésével az ellátórendszer egészének fenntartható működtetése kerülhet veszélybe. Az egészségügyi kiadások jövőbeni alakulását nemcsak a születéskor várható élettartam határozza meg, hanem az egészségben eltöltött életévek száma is.

Az egészségesen várható élettartam (módszertana Sullivan néven vált ismertté) a várható egészségi állapot talán legelterjedtebb mérőszáma, az európai strukturális mutatók egyik alapvető fontosságú indikátora, amelynek jelentőségét a lisszaboni stratégiában is elismerték.

Azon életévek összegének várható értékére ad becslés, amelyeket egy adott népesség, adott korú és nemű tagja egészségproblémákból adódó korlátozottság nélkül eltölt (a mindennapi tevékenységekben egészségi okok miatti korlátozottságot értve ez alatt).

20

A krónikus megbetegedések, mint a magas vérnyomás, oszteoartritis (artrózis, artritisz), oszteoporozis, diabétesz, krónikus légzőszervi megbetegedések, idegrendszeri rendellenességek, szív és érrendszeri megbetegedések, érzékszervi hiányosságok csak néhány azok közül az egészségügyi problémák közül, melyek betegségi állapothoz, előrehaladott funkcionális gyengüléshez, a független életvezetés képességének elvesztéséhez vezetnek. Ezen állapotoknak fontos gazdasági hatásai vannak, mivel egészségügyi ellátást igényelnek, kezelési és rehabilitációs költségekkel járnak. A demográfiai elöregedés elemzésénél fontos figyelembe venni az időskorúak által rokkantság nélkül, jó egészségben eltöltött időt.

A 65 éves korban egészségesen várható életévek száma hasznos statisztikai mutató lehet az idősek egészségügyi szükségleteinek felmérésében és az egészségügyi, valamint szociális szolgáltatások megfelelő hozzáigazításában. A leggyakrabban használt mércéi az egészségügyi ellátórendszer eredményességének a várható élettartam mellett az egészségesen várható élettartam és a 65 éves korban egészségesen várható élettartam (Medeiros J. és Schwierz C., 2015). Tehát az egészségesen várható élettartam nemcsak a népesség egészségességének mércéje, hanem az egészségügyi politika eredményességének is.

Ezek a komplex mutatók egyaránt jellemzik a népesség morbiditását és mortalitását, azonban éppen a számítási módszertanból adódóan több problémát is felvet az értékelésük. Miközben hasznosak lehetnek az egészségügyi trendek megfigyelésében és a makroszintű egyenlőtlenségek kimutatásában a régiók vagy országok között, számos kulcsfontosságú hiányossággal terheltek. Az egészségügyi állapotinformációkat a megkérdezettek önértékelése alapján határozzák meg, és az egyes országok közötti módszertani, értékítéletbeli, kulturális különbségek teszik az azonos céllal gyűjtött adatokat is korlátozottan összehasonlíthatóvá. Az időbeli összehasonlítások pontosságát is a módszertani változások korlátozzák (Masseria C. et al., 2007, WHO, 2014). Éppen ezért ezeknek a mutatónak az időbeli és térbeli alakulását megfelelő óvatossággal kell értékelni. Véleményem szerint azonban alkalmasak a hosszú távú tendenciák és a nagyságrendi különbségek kimutatására.

Több tanulmány viszont azt is kimutatta (lásd pl.: Machenbach et al., 2002), hogy az önértékelés alapján képzett mutatók jobban előrejelzik a halandóságot, mint az egészségügyi dokumentációk, ami azt jelenti, hogy ezek a mutatók képesek olyan fontos hatásokat is mérni, amire az objektív mértékek nem alkalmasak. A morbiditás és a kockázati tényezők objektív mutatók alapján (vérnyomás, látás, hallás, stb.) történő mérése nem teszi lehetővé az általános egészségi állapot holisztikus meghatározását.

21

Az egészségesen várható élettartamok kiszámítása hazánkban 2005-ben kezdődött. Azóta születéskori értéke jelentősen, a férfiaknál 6, a nőknél 6,8 évvel nőtt (11. ábra). Az EU-28 átlagától való elmaradásunk 2015-ben a nőknél 3,2 év, a férfiaknál 4,4 év volt.

11. ábra: Az egészségesen várható élettartam születéskor és 65 évesen Magyarországon, 2005-2015

Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázis alapján

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=hlth_hlye&lang=en

A várható élettartam az EU-28 minden tagállamában magasabb a nőknél, ám az egészségesen várható élettartam nem mindig a nők esetében hosszabb. 2015-ben Hollandiában például a férfiak 61,1 évet, azaz várható élettartamuk 76,5%-át tölthetik korlátozásmentesen, és ez jelentősen (3,9 évvel) meghaladja a nők megfelelő mutatóját. Noha a nők hosszabb életre számíthatnak a férfiaknál, az EU – 28 átlagában életüknek csak 76%-a korlátozásmentes, a férfiak 80,3%-os mutatójával szemben.

Magyarországi és európai viszonylatban is elmondható, hogy a nők több egészségesen eltöltött évre számíthatnak, mint a férfiak, habár az utóbbi években a nemenkénti különbség csökkent.

Sok országban a nők esetében az alacsony mortalitás előnyét csorbította a korlátozottság hátránya. A mai modern társadalmakban megfigyelt jelenség, hogy a nők hosszabb élettartamot élveznek, azonban körükben magasabb a fogyatékosság, és jellemzőbb a rossz egészségi állapot, mint a férfiaknál. Ezt az ellentmondást nevezik a férfiak-nők egészség-túlélés paradoxonjának (Alberts S.C. et. al., 2014). A bizonyítékok azt mutatják, hogy a jobb egészség ellenére a férfiak fiatalabb korban halnak meg, mint a nők, amit biológiai és környezeti különbségek magyaráznak, amelyek magukban foglalják a viselkedési, kulturális és társadalmi tényezőket is (például dohányzás, alkoholfogyasztás) (Lindahl-Jacobsen R. et al., 2013).

50

22

A legfrissebb, 2015. évi adatok szerint az Európai Unió államaiban a leghosszabb egészségesen eltölthető élettartamra a nők Máltán (74,6 év), a férfiak Svédországban (74 év) számíthatnak, legrövidebbre pedig a nők is és férfiak is Lettországban (nők 54,1 év, férfiak 51,8 év).

Azokban az országokban, ahol a leghosszabb az egészségesen várható élettartam, ott a teljes születéskor várható élettartam is igen magas, a férfiaké megközelíti a 80, a nőké pedig eléri vagy meghaladja a 83 évet is. Egy máltai nő esetében a korlátozottságmentes szakasz a teljes élethossz 87%-át teszi ki, míg a máltai férfiak abszolút értékben is magas élettartamából ez az időszak 90% feletti. A férfiak mutatója 70 évnél is több négy országban: Norvégiában, Máltán, Svédországban és Izlandon. A mediterrán országok közül az élenjáró Máltát Spanyolország és Görögország jóval lemaradva követi, de az egészségesen várható élettartam magasabb az EU-28 átlagánál. Magyarországon nemcsak a várható, hanem az egészségesen várható élettartam is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. 2015-ben a születéskor egészségesen várható élettartam a nőknél 60,1, a férfiaknál 58,2 év volt. Ezzel a 16. helyen állunk az uniós tagországok rangsorában.

Ha az idősek (65 év felettiek) életkilátásait vizsgáljuk az Európai Unió tagállamaiban, akkor elmondható, hogy 2015-ben úgy a nők, mint a férfiak átlagosan 9,4 évet remélhettek még egészségi problémákból fakadó korlátozottságtól mentesen 65 éves koruk után. Mint a 12. ábrán látható, a szlovák nők számíthatnak a legrövidebb korlátozásmentes időszakra (3,8 év), míg a svéd nők kilátásai a legjobbak (ők 65 éves koruk után még 16,8 egészségben eltölthető életévre számíthatnak).

A magyar nők esetében ez az érték 5,9 év. A férfiak esetében Lettország, illetve Szlovákia és Svédország között mutatkozik a legnagyobb különbség (4,1 év Lettországban és Szlovákiában, 15,7 év Svédországban). Magyarország a 23. a rangsorban, csak Észtországot, Lettországot, Romániát, Horvátországot és Szlovákiát előzi meg.

23

12. ábra: Az egészségesen várható élettartam 65 éves korban nemek szerint az EU-28 tagállamaiban, 2015

Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázis alapján

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=hlth_hlye&lang=en

Habár a 65 éves korban várható élettartam értékei a nőknél a tagállamok mindegyikében meghaladják a férfiakét (2,2–5,2 évvel), az egészségesen várható élettartamok esetében már ennek ellenkezője figyelhető meg, 15 tagállamban a férfiak értéke a magasabb.

Árnyaltabb képet mutat a 65 éves kor után egészségesen, illetve összesen várható életévek aránya európai összehasonlításban (13. ábra).

13. ábra: Az egészségesen várható és a teljes várható élettartam aránya 65 éves korban nemek szerint az EU-28 tagállamaiban, 2015

Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázis alapján

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=demo_mlexpec&lang=en

24

A számítások azt mutatják, hogy Magyarországon 2015-ben egy 65 éves nő vagy egy 65 éves férfi hátralévő várható életének 32,4, illetve 40,7 százalékát töltheti korlátozásmentesen (1.

táblázat).

1. táblázat: 65 éves korban az egészségesen, illetve korlátozottan várható élettartamok Magyarországon és az EU-ban, 2015

Forrás: saját szerkesztés az Eurostat adatbázis és saját számítások alapján http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=hlth_hlye&lang=en http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=demo_mlexpec&lang=en

A magyarországi 65 éves korban korlátozottan várható élettartam magasabb az EU-28 átlagánál (nőknél 0,5 évvel, férfiaknál 0,1 évvel). A nemek közötti különbség a 65 évesen várható élettartamban 3,7 év, és ez jóval meghaladja az egészségesen várható élettartam közti különbséget (0 év). A nők több évet töltenek betegségtől korlátozottan (a 65 évesen várható élettartamuk 67,6%-át, míg a férfiak 59,3%-át).

Tehát a várható élettartamot tekintve a magyarországi helyzet kedvezőtlenebb, mint az EU-28 átlaga, hazánk lakosai hosszabb, és a teljes élettartamhoz képest magasabb arányú korlátozottságra számíthatnak.