Hazai stratégiák

Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 (NIS)

A stratégia által megfogalmazott legfőbb cél az, hogy teljes képet adjon a ma-gyar információs társadalom helyzetéről, és ennek alapján meghatározza a szak-terület fejlesztési irányait, a közpolitikai, szabályozási és támogatási teendőket a 2014–2020-as uniós tervezési időtávra. A program még nem kezelte kiemelt terü-letként a digitalizálást, illetve a tartalomszolgáltatást, de a Digitális Állam Pillérén belül kitért az analóg közgyűjteményi állomány digitalizálására és az e-levéltári fejlesztésekre. A C3. pontjában így fogalmaz: „2016-ra kerüljön felmérésre a dig-italizálandó gyűjtemények köre (könyvtári, levéltári, kulturális, művészeti stb.) és 2020-ra történjen meg a dokumentumok 50%-ának digitalizálása.”¹⁰³

103 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia. http://www.kormany.hu/download/a/f7/30000/NIS _v%C3%A9gleges.pdf [2018.12.27.]

Digitális Jólét Program (DJP), DJP2.0

A Digitális Jólét Program (DJP) mint keretprogram legfontosabb feladatának tekinti annak támogatását, hogy Magyarország minden polgára, vállalkozása és a magyar nemzetgazdaság is a digitalizáció nyertese lehessen. A program komplex rendszere a digitalizáció társadalmi és gazdasági hatásainak optimalizálását célozza meg annak érdekében, hogy a technológiai fejlődést a társadalom és a gazdaság minél inkább kiaknázhassa, annak előnyeit maximalizálhassa.

A Digitális Jólét Program a közgyűjteményekre mint meghatározó fontosságú tartalomszolgáltatókra tekint. A közgyűjtemények digitalizálásával és oktatási célú felhasználásával kapcsolatban lényegesen konkrétabb feladatokat fogalmaz meg a DJP2.0 program 3.5.3. pontja: „A közgyűjteményi tartalmak széles körű hozzá-férhetővé tétele hozzájárul a kulturális esélyteremtéshez, mivel mérsékli a kulturális közkincsek hozzáférhetőségnek elérési korlátját az utazás és időráfordítás csökken-tésével. Az írott kulturális örökség digitalizálása és hozzáférhetővé tétele a magyar nyelv – azon belül a szaknyelvek – megőrzésében is kiemelt jelentőségű.”¹⁰⁴

A tervezet több olyan konkrét célt is megfogalmaz a közgyűjteményi tarta-lomszolgáltatással kapcsolatban, amely eddig egyetlen stratégiában sem szerepelt:

• a közgyűjteményi kulturális kincsekben meglévő információk tudatosítá-sa a potenciális felhasználókban;

• a felhasználók felkészítése, képzése a közgyűjtemények széleskörű haszná-latára;

• az oktatás és képzés rendszerének felkészítése a közgyűjtemények rend-szerszerű használatára;

• a nemzeti könyvtár (OSZK) korszerű elektronikus szolgáltatásai (e-köl-csönzés, e-dokumentumok küldése), jogtisztázási folyamat kialakítása;

• összekapcsolódó adatbázisok létrehozása, az eddig hazánkban nem hasz-nált azonosító, besorolási és leíró szabványok bevezetése;

• visszamenőlegesen is biztosítani kell a dokumentumok OCR-feldolgozá-sát optikai karakterfelismerő (OCR) szoftverek felhasználásával;

• digitalizálásra ösztönző pályázatok, versenyek folyamatos kiírása az intéz-mények számára a területi aggregátorok koordinálásával.

További célként fogalmazza meg a felhasználás, hasznosítás kiterjesztését szol-gáló, értéknövelő szolgáltatások beépítését (ajánlásokat, rangsorolást, látogatottsági visszajelzéseket) annak érdekében, hogy „a társadalom és a gazdaság a lehető legna-gyobb arányban és mértékben hasznosítsa a közgyűjteményi tartalmakat.”

104 DJP2.0 program. http://www.kormany.hu/download/6/6d/21000/DJP20%20Strat%C3

Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS)

A Digitális Oktatási Stratégia a felnövekvő generáció versenyképességét he-lyezi középpontba. „A munkaerőpiaci esélyek szempontjából elkerülhetetlen az oktatási rendszer azonnali és radikális digitalizálása: most dől el, hogy a magyar fiatalok milyen szerepet töltenek majd be az európai munkaerőpiacon, ahogyan az is, hogy a magyar nemzetgazdaság milyen szerepet kaphat a nemzetközi ver-senyben.” A stratégia 2.4.2.5 pontja részletesen foglalkozik a digitális központi támogató szolgáltatások kialakításával: „a további fejlesztés során valósuljon meg a közgyűjteményi tartalomtárakkal és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyon-kezelő Alap archívumaival átjárhatóan kereshető rendszer kialakítása, valamint a Nemzeti Köznevelési Portál tartalmi és funkcióbeli aktualitásának megőrzése, folyamatos fejlesztésének biztosítása.”¹⁰⁵

A stratégia szerint a közgyűjteményi szféra csak korszerű, innovatív és gyakran frissülő tartalmak előállításával válhat hasznossá az új típusú oktatás számára, így nő az oktatásban játszott szerepe a pedagógus és a diák számára is.

A közgyűjteményekkel való együttműködés legfontosabb feltételei:

• a közgyűjtemények széleskörű digitalizálása révén új típusú oktatási se-gédanyagok készülhetnek el, ami hozzájárul a minőségi tanulási környezet megteremtéséhez;

• a digitális kulturális vagyon fontos a távoktatás kultúrájának elterjesztésé-ben és szerepének erősítéséelterjesztésé-ben a hagyományos tananyag használata mel-lett;

• a közgyűjtemények digitális tartalomszolgáltatása részt vállal a digitális készségek és képességek, kulcskompetenciák fejlesztésében;

• az infokommunikációs eszközök segítségével elérhető közgyűjteményi tartalmak hozzájárulnak az internetes tan- és segédanyagok elterjesztésé-hez, a táveléréssel csökkentik az egyes régiók közti különbségeket;

• kiemelt feladat a tudományos tartalmakhoz való teljes hozzáférés biztosí-tása a felsőoktatásban.

Általános elvként fogalmazza meg a közgyűjtemények oktatási célú tartalom-szolgáltatásával kapcsolatban, hogy az „motiválhatja a tanulást és ebben nemcsak a közvetített tartalom, hanem maga az interakció, a játékélmény és a társas felfe-dezés is szolgáltathatja az ismeretszerzést.”

105 Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. http://ivsz.hu/wp-content/uploads/2016/10 /magyarorszag-digitalis-oktatasi-strategiaja.pdf [2018.12.27.]

Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia 2017-2025

A koncepció az eddigi legátfogóbb és a könyvtárak számára is meghatározó stratégia a hazai digitalizálás és tartalomszolgáltatás területén. A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) „új pályára kívánja állítani a közgyűjteményeket, meghatározó tartalomszolgáltató pozícióba helyezve azokat. Ily módon a stratégia nem a digitalizálás technológiai és szakági módszertani kérdéseire koncentrál, ha-nem bemutatja azt a szolgáltatási modellt, amelynek segítségével a közgyűjtemé-nyek képesek megfelelni a legkülönfélébb felhasználói igéközgyűjtemé-nyeknek.”

A stratégia a részletes helyzetértékelés mellett kijelöli azt a célrendszert, ami lehetővé teszi a közgyűjteményi tartalmak széleskörű használatát:

• a közgyűjtemények a kulturális örökség őrzőiből a kulturális örökség első számú, forrásértékű megosztóivá kell váljanak;

• a digitalizálás legyen eszköz ahhoz, hogy az emberek könnyebben juthas-sanak hozzá olyan tudáshoz, amely egyéni élethelyzetüket javítja;

• érzékelhetővé váljon az oktatás és a közgyűjteményi tartalomszolgáltatás egymásra utaltsága;

• javuljon az állampolgárok digitális kompetenciáinak minősége, ezáltal nö-velhető az online oktatásban, felnőttképzésben részt vevő lakosság aránya.

A megvalósítás terén itt is konkrét feltételeket, feladatokat határoz meg:

• a tanulási, informálódási szokások gyökeres megváltozásával a tudásköz-vetítés feltétele, hogy rendelkezzünk a megfelelő mennyiségű és minőségű digitálisan elérhető tartalommal, és arra épített szolgáltatásokkal;

• a létrehozott digitális tartalmakra korszerű, az egyes célcsoportok, kiemel-ten a köznevelésben részt vevők számára szolgáltatásokat kell épíkiemel-teni;

• a digitális kulturális örökség hosszú távú megőrzése kiemelt nemzeti fela-dat. Az analóg formában őrzött kulturális nemzeti vagyon digitális repro-dukciója közérdek, ennek az adattömegnek hozzáférhetővé tétele a legkor-szerűbb technológiákkal kötelesség;

• a digitális kulturális örökség létrehozása tömeges digitalizálási projekteket feltételez. Ezen projektek megtervezése és lebonyolítása közgyűjteményi szakmai feladat, ágazatonként sajátos szakmai feltételrendszerrel.¹⁰⁶

A KDS szerint a közgyűjteményi tartalmak társadalmi hasznosulása a digitális térben nem magától értetődő jelenség, ezért a folyamatokat előre meg kell

ter-106 Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia.

http://www.kormany.hu/download/9/ac/11000/K%C3%B6zgy%C5%B1jtem%C3%A9nyi

%20Digitalizl%C3%A1si%20Strat%C3%A9gia_2017-2025.pdf [2018.12.27.]

vezni, majd a tartalmakat folyamatosan megújuló intézkedésekkel láthatóvá kell tenni az online közösségek számára. A közgyűjteményi dokumentumok haszno-sulására konkrét javaslatot is tesz a stratégia.

16. ábra. A közgyűjtemények által közzétett digitális tartalmak hasznosulásának modellje¹⁰⁷

• annak érdekében, hogy a közgyűjteményi digitális tartalmakkal mind szé-lesebb közönséget szólíthassunk meg, a közgyűjtemények által közzétett digitális tartalmakat egymásra épülő szinteken kell megjeleníteni a digi-tális térben;

• a publikált tartalomért felelős közgyűjtemény saját digitális felületein kí-vül az ágazati aggregátoron keresztül is megjeleníti a digitális tartalmait;

• az adott igények ismeretében a közgyűjteményeket érdekeltté kell tenni a tartalomszolgáltatási szempont elsődlegességének biztosítására megfelelő támogatási rendszer (pályázatok) segítségével.

A tervezet szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatási célú felhasználá-sokra. A közgyűjteményi digitális tartalmaknak mint eredeti, forrásértékű doku-mentumoknak meghatározó szerepet kell betölteniük a jövő közoktatási tananya-gainak fejlesztésben.

A végrehajtás során javaslatot tesz egy olyan magyar közgyűjteményi online kereső rendszerre (Nemzeti Adattár Projekt), amelynek alapja a közgyűjtemények együttműködése.

107 Forrás: KDS

17. ábra Nemzeti Adattár Projekt¹⁰⁸

A rendszer lényege, hogy az együttműködő intézmények továbbra is maguk kezelik és rendszerezik, dolgozzák fel és teszik hozzáférhetővé gyűjteményeiket.

A NAP nem tartalom elhelyezésére szolgál, hanem keresőoldal, ennek követ-keztében a létrehozott tartalmakhoz fűződő jogkezelési kontroll továbbra is az egyes intézmények hatáskörében marad. A NAP saját adatbázisában tárolja a köz-gyűjteményi objektumok keresését, megtalálását lehetővé tevő adatnyilvántartást (metaadatokat).

A felhasználói élmény fokozása, az érdeklődés fenntartása és a közgyűjteményi tudásbázis online átadásának optimalizálása érdekében ezeket össze kell kötni a hozzá kapcsolható audiovizuális tartalmakkal.

A célok elérésének feltétele a közös keresési felület kialakítása és egy speciális közgyűjteményi, szabványosított interfész létrehozása.

Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási stratégiája

Az „OSZK digitalizálási stratégiájának fő célja, hogy a digitalizálás során ke-letkezett digitális másolat tükrözze az eredeti dokumentum komplexitását, és hogy biztosítsa a lehető legsokrétűbb társadalmi hasznosítását.”

Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási stratégiájának főbb céljai:

Forrás: KDS

• a digitalizálás segítségével online hozzáférhetővé tegye az általa őrzött kul-turális örökséget;

• a hozzáférést minél nagyobb mennyiségben és megfelelő minőségben biz-tosítsa;

• a stratégiai időszak végére a digitalizálandó dokumentumok reprezentatív részét digitalizálja;

• biztosítsa az eredeti dokumentum digitális másolattal történő helyettesít-hetőségét;

• szabványos formátumok használatával biztosítsa a széleskörű hozzáférést és hosszú távú megőrzést;

• alakítson ki együttműködést a határokon túli, hungarikumokat őrző in-tézményekkel;

• együttműködjön az oktatási rendszer fejlesztéséért felelős intézményekkel, szervezetekkel, a közoktatási és felsőoktatási intézményekkel;

A fenti célok megvalósításához az Országos Széchényi Könyvtár létrehozza Digitalizáló Központját, ahol az OSZK teljes gyűjteményéből (kb. 10,5 millió dokumentum), többféle szempont figyelembevételével 3 millió dokumentumot kell digitalizálni. Az OSZK szolgáltatási stratégiájának legfontosabb célja, hogy

„több csatornán keresztül, minél szélesebb társadalmi kör számára tegye elérhető-vé a magyar kultúra emlékeit.”¹⁰⁹

Országos Könyvtári Rendszer (OKR) projekt

A Kormány 1605/2016. (XI. 8.) határozata (Országos Széchényi Könyvtár informatikai fejlesztéséhez szükséges források biztosításáról) alapján közel 10 mil-liárd forintos állami támogatást biztosít arra, hogy a nemzeti könyvtár és az orszá-gos könyvtári rendszer meg tudjon felelni a digitális korszak egyre komplexebb felhasználói elvárásainak. A program alapja az Országos Közös Platform (OKP), egy olyan ”felhő”, amely képes lesz nemcsak az OSZK, hanem más könyvtárak alapvető folyamatainak működtetésére is. A közös platform révén megújulhat a MOKKA, a MOKKA-R, az MKDNY és az ODR. Ehhez a meglévő adatokat, az együttműködést biztosító közös „nyelvre” kell hozni. A meglévő és a jövőben keletkező digitális tartalmak kezelésére, szolgáltatására szintén a közös platform nyújt megoldást. A platform a könyvtári szolgáltatásokat helyezi középpontba és nem a különböző dokumentumformátumokat.

109 Az Országos Széchényi Könyvtár digitalizálási stratégiája.

http://www.oszk.hu/sites/default/files/OSZK_DIGIT-STRAT_2017_11_27.pdf [2018.12.27.]

A könyvtári szolgáltatási platform feladatai:

• egyes könyvtárak saját könyvtár-automatizálási rendszereként is

működ-• biztosítsa központi szolgáltatások, adatbázisok, katalógusok kezelését;jön;

• a rendszer egyes szolgáltatásait nem partnerkönyvtárak is használhassák;

• biztosítsa az analóg és digitális dokumentumok adatainak egységes keze-lését;

• a használók az analóg és elektronikus dokumentumokat integrált szolgál-tatások keretében vehessék igénybe;

„A könyvtárakban található analóg dokumentumok hozzáférhetővé tétele a digitális térben a következő évtized egyik fő feladata. Az OSZK-ban létrejövő új digitalizáló központ, illetve a létrejövő digitális tartalmak hosszú távú megőrzésére biztosított tárhely a biztosítéka annak, hogy az elkövetkező években az OSZK Magyarország meghatározó tartalomszolgáltatója legyen.”¹¹⁰

In document A digitális kompetencia (Pldal 184-191)