A könyvtárosok és a digitális írástudás

Az előző fejezetben ismertetett brit közkönyvtári stratégia az alapvető köz-könyvtári készségek egyikeként tekint a digitális írástudásra és a digitális művelt-ségre.

A digitális írástudás leírható az élethez szükséges készségek együtteseként is, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy teljes mértékben részesei legyünk ennek a médiával átitatódott, információban gazdag társadalomnak. Ebbe beleértendő-ek azok a készségbeleértendő-ek, amelybeleértendő-ek azt fejezik ki, hogy az egyén hogyan viszonyul az élethez, a tanuláshoz és a munkához a digitális társadalomban: a digitális informá-ció megtalálásának, szervezésének, megértésének, értékelésének, elemzésének és prezentálásának a képessége, valamint az új technológiák hatásának a felbecsülése és a digitális identitás menedzselése. Ugyanakkor a digitális írástudás túlmutat a funkcionális IT-készségek fejlesztésén, a digitális viselkedés egy gazdagabb kész-letét meghatározva. Ez magába foglalja a kritikai gondolkodást, az egész életen át tartó tanulásra való nyitottságot, a kommunikációt, az együttműködést és a társadalmi kötelezettségvállalást.

Napjainkban egyre gyakrabban használjuk a digitális befogadás fogalmát.

A digitális írástudás fejlesztésének ma már elengedhetetlen feltétele, hogy az em-berek úgy érezzék, szükségük van digitális írástudásra ahhoz, hogy kiaknázhassák a technológia által kínált új lehetőségeket. A digitális technológiához való viszo-nyulásnak ezt a módját nevezhetjük digitális befogadásnak. A digitális befogadás elsősorban az internethez való kapcsolódással vagy annak elutasításával áll ösz-szefüggésben. Ugyanakkor a digitális írástudás és a digitális befogadás egymással szorosan összekapcsolódó tényezők. Divatos fordulattal élve, hozzáférés nélkül az emberek nem tudják fejleszteni digitális írástudásukat; ugyanakkor digitális írás-tudás nélkül képtelenek elérni az online források kínálta előnyöket. Mivel az in-ternetes tevékenységek választéka egyre sokszínűbbé válik, egyre inkább növekszik a digitális írástudásban megmutatkozó szakadék a készségekben azok között, akik használják a világhálót, és azok között, akik nem.

Mindezeket figyelembe véve, a tanulmány bevezető részében leírtaknak meg-felelően arra próbálunk meg választ találni, hogy a közkönyvtárakban dolgozó könyvtárosok rendelkeznek-e azokkal a digitáliskompetencia-elemekkel és kész-ségekkel, amelyek birtokában komoly szerepet vállalhatnak a tanulást támogató könyvtári szolgáltatások megvalósításában, elsősorban a digitális írástudás, infor-mációs műveltség fejlesztése terén.

Külföldi és hazai példát sem egyszerű találni olyan empirikus vizsgálatokra, amelyek kifejezetten a közkönyvtári területen dolgozó könyvtárosok előbb emlí-tett kompetenciáit tárnák fel. Ezen kevés vizsgálatok egyike a Konstantina

Martz-oukou és Joanneke Elliott által végzett kutatás³⁴, amelynek eredményei 2016-ban kerültek publikálásra. Azt tanulmányozták, hogy hogyan lehet a közkönyvtárak-ban dolgozók digitális írástudását és digitális befogadási készségét fejleszteni. Meg-vizsgálták, hogy a könyvtár- és információtudományi mester programok – ezeken megszerzett végzettséggel rendelkezik az amerikai közkönyvtárosok kétharmada – milyen digitális írástudást fejlesztő kurzusokat kínálnak. Ugyanakkor interjúkat készítettek könyvtárosokkal, könyvtárvezetőkkel is, akiktől azt tudakolták, hogy a képzés során tanultak mennyire alkalmazhatók mindennapi munkájuk során.

A közkönyvtárosoknak naprakésznek kell lenniük a gyorsan változó külső technológiai környezettel kapcsolatban, mivel folyamatosan fejlődik a saját mun-kakörnyezetük digitális tájképe is. Ezek a követelmények nagyobb elvárásokat je-lentenek számukra a mélyebb és szélesebb technológiai tudáselemek és készségek megszerzésére.

A közkönyvtárosoknak nemcsak információs technológiai készségekkel kell ren-delkezniük, hanem átvihető, átadható digitális írástudás készségekkel is. Martzou-kou és Elliott úgy fogalmaznak, hogy a könyvtárosképzés során a hangsúlyt arra kel-lene helyezni, hogy az úgynevezett „nagy kép” témákat tanítsák meg a hallgatóknak, mint például, hogyan lehet képessé válni arra, hogy lépést tartsanak a technológiá-val, jó döntéseket hozzanak az alkalmazásukról és tudják azt használni is, valamint a technológiáról való tudásukat képesek legyenek másoknak átadni. ³⁵

2009-ben az Amerikai Könyvtáros Egyesület, az ALA közreadta a könyvtá-ros hivatáshoz szükséges magkompetenciákat. Ebből a listából is az állapítható meg, hogy a mesterdiplomával rendelkező könyvtárosoknak nemcsak érteniük és alkalmazniuk kell tudni az információs, kommunikációs, és egyéb technikákat, technológiákat, hanem egyéb transzferábilis tudással, készséggel is rendelkezniük kell. A közkönyvtárosoknak képesnek kell lenniük arra, hogy olyan területeken is fejlődjenek, mint például a tanítás, képzés, vezetés, együttműködés és a partner-kapcsolatok építése, projektek hatékony menedzselése.³⁶

A könyvtári szolgáltatások népszerűsítése például azt jelenti, hogy hatékonyan kell tudniuk együtt dolgozni a helyi közösségekkel, és szószólójává kell válniuk a fo-lyamatos és egész életen át tartó tanulás fontosságának és nélkülözhetetlenségének.

34 Martzoukou, K. – Elliott, J.: The development of digital literacy and inclusion skills of public librarians. Communication in information literacy, 10. (2016) 1. https://files.eric.ed.gov /fulltext/EJ1103402.pdf [2018.12.27.]

35 Martzoukou, K. – Elliott, J.: The development of digital literacy and inclusion skills of public librarians. Communication in information literacy, 10. (2016) 1. 101. p. https://files.eric .ed.gov/fulltext/EJ1103402.pdf. [2018.12.27.]

36 ALA’s Core Competences of Librarianship.

http://www.ala.org/educationcareers/sites/ala.org.educationcareers/files/content/careers /corecomp/corecompetences/finalcorecompstat09.pdf [2018.12.27.]

A Martzoukou és Elliott kutatásában részt vevő könyvtárosok a lakosságnak nyújtott digitális írástudás képzések széles kínálatáról beszéltek, de következetesen négy kategóriáról számoltak be: e-book tréningek, alap számítógépes és irodai szoftverismeretek, segítségnyújtás az online űrlapok kitöltésében (munka, egész-ség, kormányzat) elektronikus adatbázisokhoz való hozzáférés és ezek használata.

A képzések nagy része idősebb emberek számára szerveződött, mivel ők na-gyon hirtelen találták szemben magukat egy megváltozott társadalmi és mun-kahelyi elvárással. Ugyanakkor úgy gondolták, hogy a legkülönbözőbb életkorú embereknek is szükségük van általános számítógépes ismeretekre, ahhoz, hogy közérzetük jó legyen.

A kutatásban megkérdezett könyvtárosok szerint a jelenlegi könyvtár- és in-formációtudományi mesterprogramok nem tanítanak elegendő technológiai készséget, és amit tanítanak, az már sokszor idejétmúlt. Azokat a technológiai is-mereteket, amelyekre a munkájukban szükség van (webprogramozás, webdesing, webfejlesztés, általános technikai támogatás), jellemzően maguktól tanulják meg, vagy a munkahelyükön sajátítják el a könyvtárosok.

2013-ban az ALA információs technológiákkal foglalkozó irodája azt ajánlotta a könyvtár- és információtudományi mesterképzést folytatóknak, hogy szervezze-nek kurzusokat pedagógiából, hogy az új könyvtárosok felkészültebbek legyeszervezze-nek arra, hogy együtt dolgozzanak a pedagógusokkal a formális oktatásban és a nem formális képzésekben is.

A pedagógusokkal való együttműködéshez fontos, hogy a könyvtárosok is tisztában legyenek azzal is, hogy melyek azok a digitáliskompetencia-területek, amelyek ma a közoktatásban tanulók számára lényegesek. M. Pintér Tibor sze-rint³⁷ a közoktatásban részt vevő gyermekektől digitális kompetencia alatt a kö-vetkező képesség- és készségegyüttes várható el.

• ismeretek: a minimális jogi és etikai szabályok ismerete, az információke-zelés, a szövegszerkesztés alapvető fogalmainak ismerete

• készségek: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása, megfelelő segédeszközök (szoftver és hardver) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából, internetes oldalakon található szöveges, vizuális vagy audiovizuális tarta-lom elérése és az azokon belül történő keresés

• attitűdök: hajlandóság az infokommunikációs technológiák (nem csak a közösségi oldalak) használatára, illetve kritikai és reflektív szemlélet al-kalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során, pozitív

vi-37 M. Pintér Tibor: Infokommunikáció használata a tanulásban: Elméleti megközelítés az

szonyulás az internet és különféle technológiai eszközök használatához és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt.

Martzoukou és Elliott kutatása rámutatott arra is, hogy napjainkban a tech-nológiai tanácsadáshoz szükséges készségek hiányoznak még a könyvtárosok transzferábilis készségei közül.³⁸

A könyvtáros közvetítői szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet Tóth Máté is már 2004-ben.³⁹ Azt írja, hogy a könyvtárak mindig is rendelkeztek ilyen funkcióval, de a környezet, amelyben ma a könyvtárosoknak közvetíteniük kell, lényegesen megváltozott. Ez a változás pedig megköveteli a könyvtárosoktól az információs írástudást. A könyvtárosnak olyan szintű digitális írástudással kell rendelkeznie, amely meghaladja az átlagos felhasználó szintjét, mert csak így ké-pes arra, hogy tanácsokkal lássa el a használókat, és elérje, hogy azok valóban bizalommal forduljanak hozzá információs igényükkel. Ez a közvetítői szerepkör ugyanakkor olyan készségeket is feltételez a könyvtárosoktól, amelyek segítik őket az emberekkel való foglalkozásban, kapcsolatteremtésben. Ezek körébe elsősorban a pedagógiai, pszichológiai ismeretek tartoznak, amelyek nélkül az információ- és kultúraközvetítés nem lehet sikeres.

A könyvtáros szakma itthon és külföldön egyaránt komoly elvárásokat fo-galmaz meg a képzés felé, és egyértelműen igényli a bizonyosságot afelől, hogy a frissen végzettek felkészültek legyenek arra, hogy digitális írástudás programokat vezessenek.

Martzoukou és Elliott arra hívják fel a figyelmet, hogy van még néhány olyan terület, amely kapcsolatos a közkönyvtárosok információs technológiai és transz-ferábilis kompetenciáinak fejlesztésével, és további kutatásokra érdemes. Vélemé-nyük szerint a könyvtárosok digitáliskompetencia-szintjének vizsgálatakor részle-teiben kellene tanulmányozni a különböző demográfiai tényezők hatását (életkor, nem, a diploma megszerzésének éve).⁴⁰

Az a hazai kutatás, amely 2017 januárjában zajlott a magyar könyvtárosok digitáliskompetencia-szintjének feltárására, többek között az előbbiekben felve-tett kérdésekre is keresi a választ. A vizsgálat eredményei a tanulmány következő fejezetében kerülnek részletes kifejtésre.

38 Martzoukou, K. ‒ Elliott, J.: The development of digital literacy and inclusion skills of public librarians. Communication in information literacy, 10. (2016) 1. 112. p. https://files.eric .ed.gov/fulltext/EJ1103402.pdf. [2018.12.27.]

39 Tóth Máté: A könyvtáros szakma szerepváltása a digitális korban. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 51. (2004) 1. 16‒29. p.

40 Martzoukou, K. – Elliott, J.: The development of digital literacy and inclusion skills of public librarians. Communication in information literacy, 10. (2016) 1. 113. p. https://files.eric .ed.gov/fulltext/EJ1103402.pdf [2018.12.27.]

2013-ban figyelemre méltó gondolatokat fogalmazott meg az ALA informá-ciós technológia és digitális írástudás területén tevékenykedő munkacsoportja.⁴¹ Véleményük szerint a könyvtárak kihasználhatják a digitális írástudás iránti jelen-legi fokozott érdeklődést. Élethelyzetüktől függetlenül segíteniük kell az embe-reket abban, hogy elsajátítsák a ma szükséges technikai készségeket, ugyanakkor kognitív képességeikre építve olyan tanuló emberekké is kell fejleszteniük a hozzá-juk fordulókat, akik képesek alkalmazkodni a jelenlegi tendenciákhoz, és szembe tudnak nézni a jövőbeli kihívásokkal is. Felmerül a kérdés, hogy ha a kormányok, vállalatok, iskolák és számos más szervezet online szolgáltatás nyújtására térnek át, nem terhelné-e őket valamilyen kötelezettség, hogy forrásokat biztosítsanak arra, hogy az embereknek megtanítsák az online elérés módját. Például forrásokat, támogatást nyújthatnának akár a közkönyvtárak számára, akik már hosszú ideje segítenek és segíthetnek az embereknek megszerezni a szükséges készségeket.

Komoly gazdasági és társadalmi érdek is fűződik ahhoz, hogy minél többen képesek legyenek online szolgáltatásokat igénybe venni. Egy brit tanulmány sze-rint évi 22 milliárd font hasznot jelentene a gazdaságnak, ha mindenki online lenne az országban. ⁴²

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a közkönyvtárak kritikus fontossággal bír-nak a digitális írástudás fejlesztésében, akár formális csoportos képzéseket tartabír-nak, akár személyre szabott támogatást nyújtanak, vagy pusztán helyet és lehetőséget teremtenek a készségek gyakorlására. A közkönyvtárakba történő fenntartható, hosszú távú befektetések a digitális és a gazdasági befogadás, valamint a polgári szerepvállalás fokozásához vezetnek, vezethetnének.