Középiskolás diákok rajzban kifejezett elképzelései a Google-ról 12
3. A FEJLESZTÉSI TERÜLET ALAPFOGALMAI
állampolgári jogok online gyakorlása: Társadalmi részvétel online alkalmazáso-kon keresztül, az önfejlesztés lehetőségeinek felkutatása, jártasság a technológiák és a digitális környezet használatában, a technológiák lehetőségeinek ismerete ál-lampolgári részvétel céljára.
digimodernizmus: A fogalom a számítástechnika robbanásszerű fejlődésére, az elérhető információ mennyiségének rohamos növekedésére adott kulturális válaszokat takarja. A folyamat kultúrtermékekre és információs intézményekre kifejtett hatását is vizsgálja. Korunk domináns kifejezésmódja a digitális eszközö-kön keresztüli kommunikáció és információáramlás, amely a digitális térben való szinte folyamatos jelenlétet követel.
digitális befogadás: A digitális írástudás fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, hogy az emberek úgy érezzék, szükségük van digitális írástudásra ahhoz, hogy ki-aknázhassák a technológia által kínált új lehetőségeket. A digitális technológiához való viszonyulásnak ezt a módját nevezhetjük digitális befogadásnak. A digitális befogadás elsősorban az internethez való kapcsolódással vagy annak elutasításával áll összefüggésben.
digitális írástudás: Azoknak az ismereteknek és készségeknek a halmaza, ame-lyek nélkülözhetetlenek az információs és kommunikációs technológiák (IKT) megértéséhez és használatához, ide értve a hardverekre, a szoftverekre, a rendsze-rekre, a hálózatokra, az internetre és az egyéb számítástechnikai és telekommuni-kációs összetevőkre vonatkozó tudásokat.
digitális irodalom: Digitálisan létrehozott szöveg, mely tudatosan használ új mediális platformot és eszközöket, dinamikus és interaktív, nyelvközpontú kor-társ irodalmi alkotás. Ezen alkotásnak innovatív bemutatkozási lehetőségre, kiál-lítási helyszínre van szüksége ahhoz, hogy elérje az erre nyitott közönséget.
digitális kompetenciahiány azonosítása: A saját kompetenciafejlesztés és -meg-újítás szükségességének felismerése, valamint mások támogatása saját digitális kompetenciájuk fejlesztésében, és lépéstartás az új fejlesztésekkel.
Digitális Magna Carta: 2015-ben a British Library a Magna Carta 800. év-fordulója alkalmából megszavaztatta a nagyközönséget a diákok által javasolt
di-gitális jogokról. A leadott több mint 30 000 szavazat alapján az első tíz helyezett jogból létrehozták a digitális Magna Cartat.
digitális személyazonosság menedzselése: Egy vagy több digitális személyazonos-ság létrehozása, alkalmazása és menedzselése, a személyes e-hírnevünk megvédése.
együttműködés digitális csatornákon keresztül: A technológiák és a média hasz-nálata csapatmunkára, együttműködési folyamatokban, a források, a tudás és a tartalom közös alakítása és létrehozása.
érzelmi intelligencia: Az a képesség, amely segít felismerni és kezelni a saját és mások érzelmeit. Az érzelmi információk megértése, az érzelmekkel való érvelés képessége. John D. Mayer és Peter Salovey modellje alapján öt lépcsőfoka van az érzelmi intelligenciának: a saját érzelmek felismerése; kezelése; tettekre váltása;
kapcsolatépítés és a másokkal való egyénre szabott bánásmód képessége.19
gamification: A kifejezés két részből tevődik össze: az angol „game” (játék) szóból és a „fication” végződésből, ami a „valamilyenné tétel” képzésére szolgál, vagyis szó szerint játékossá formálást jelent. Ennek megfelelően a magyar gya-korlatban a játékosítás vagy a gamifikáció kifejezéseket használják még. Arany Zsuzsanna és Egervári Dóra definíciója szerint: „…a gamifikáció az a tevékenység, amelynek során játékos elemeket valós élethelyzetekbe ültetünk át, így könnyen befogadható módon adhatunk át információt, sajátíthatunk el ismereteket, illetve fejleszthetünk készségeket.”20
információkeresés: Minden olyan tevékenység, amely valamely információs igény vagy szükséglet kielégítését, megválaszolását célozza meg, akár hagyomá-nyos eszközökkel (nyomtatott információforrások, mutatók, kézikönyvek stb.), akár személyes interakciók (beszélgetés, interjú, konferencia stb.), akár az internet és a számítógépes technológia segítségével oldjuk meg.
információs műveltség: Azoknak a képességeknek az összessége, amelyek segít-ségével az egyén felismeri az információs szükségletet, és képes a szükséges infor-mációt megtalálni, értékelni, valamint hatékonyan alkalmazni, beleértve termé-szetesen a digitális technológia és a média alkalmazását is.Ernyőfogalomként alá
19 Wurzer, Jörg: Érzelmi intelligencia: Hasznos tudás mindenkinek 30 percben. Budapest : Kossuth Kiadó, 2017. 43–45. p.
20 Arany Zsuzsanna – Egervári Dóra: Az információs műveltség fejlesztési lehetőségei a gamifikációval. Iuvenis Ifjúságszakmai Konferencia, 2017. szeptember 29., konferenciakötet.
tartoznak mindazok a tudások, kompetenciák, amelyek egy információs problé-ma megoldásához szükségesek, a hagyományos írástudástól a digitális írástudáson és a könyvtárhasználati kompetenciákon át egészen a médiaműveltségig.
könyv-trailer: Szépirodalmi művekhez készített rövid mozgóképes ajánló.
A digitális írástudást az olvasásnépszerűsítésen keresztül fejlesztő, az USA-ban és az Egyesült Királyságban igen népszerű módszer. Általában olyan művek esetében működik, amelyek egyébként is népszerűek. Inkább szélesebb olvasóközönség el-érésére, a fiatal felnőttek olvasóvá nevelésére, mint kevésbé ismert művek népsze-rűsítésére alkalmas módszer.
kritikai gondolkodás: Tudatos cselekvési minták és készségek összessége, ame-lyeket arra használunk, hogy a másoktól kapott vagy általunk adott információ manipulációs, illetve igazságtartalmát meghatározzuk velük.
média írástudás: A különféle tartalmakhoz való hozzáférés és a tartalmak kri-tikus megközelítésének képessége. A média működésének ismerete, mely krea-tivitásban, kommunikációs és alkotói képességek birtoklásában nyilvánul meg.
Oktatása hagyományosan nagyobb figyelmet fordít a kritikus felhasználásra, mint a tartalom előállítására.
médiaműveltség: Azok az ismeretek és készségek, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megértsük, milyen médiumokban és formákban jelenhetnek meg az adatok, az információk és a tudás, hogyan keletkeznek ezek, hogyan tárolhatók, hogyan továbbíthatók, és hogyan prezentálhatók (pl. sajtó, rádió, televízió, CD-ROM, DVD, mobiltelefon, PDF, JPEG stb.).
online etikett: Az online, virtuális kapcsolatok során elvárható viselkedési nor-mák és szokások, a kulturális különbözőségek ismerete, önmagunk és mások meg-védésének képessége a lehetséges online veszélyektől, valamint aktív stratégiák kiépítése a helytelen viselkedés felfedezésére.
photo voice technika: „Fotóhang” módszer 1990-es évek óta terjedő etno gráfiai módszer, mely a fotót használja párbeszéd kezdeményezésére a közösséget érintő kulturális kérdésekről és társadalmi problémákról. A résztvevők meghatározott számú fénykép segítségével fogalmazzák meg a véleményüket az őket leginkább foglalkoztató kérdésekről. A módszer alkalmas a felhasználók tapasztalatának mé-résére is. Fontos lehetőséget adni az elkészített fotók megbeszélésére, közös véle-ményalkotásra és akciótervre.
robotika: Tudomány, amely a robotok működését tanulmányozza, szerkeszté-sével és alkalmazásával foglalkozik az emberi tevékenység különböző területein.
Teaching with Primary Sources (TPS) program: Amerikai szakmai fejlesztési program, amely segítséget nyújt a tanároknak a Kongresszusi Könyvtár digitalizált elsődleges dokumentumainak használatában.
tudatos médiahasználat: Az információs és kommunikációs források, techno-lógiák tájékozott, kritikus és kreatív használata. Szelekció a médiatartalmak hasz-nálatában, értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát.
videóabsztrakt: A tudományos kommunikáció új műfaja, az írott tanulmány-nyal egyenértékű mozgóképes összefoglaló, mely alkalmas olyan komplex infor-máció átadására, amelyet túl bonyolult leírni. Jól közvetíti a tanulmány hátterét, a kísérleteket és az alkalmazott módszereket. A videóabsztrakttal is rendelkező tudományos cikkeket általában többen töltik le.
videóverseny: Meghatározott témában, adott korcsoport számára meghirdetett formailag kötött versenyforma. Az audiovizuális technika formanyelvén rögzített üzenetrendszer, melynek kettős célja van: a videó témájának kritikai feldolgozása és az elkészített anyag népszerűsítése.
Z generáció: Azokat az 1995 és 2010 között született fiatalokat soroljuk ide, akik beleszülettek az internet használatába, együtt nőttek fel vele. Számukra ter-mészetes a közösségi oldalakon való folyamatos jelenlét. Autodidakta keresési stratégiákkal rendelkeznek, ugyanakkor bíznak a neten talált információ hiteles-ségében. A neten kívül mindennel és mindenkivel szemben kritikus hozzáállás jellemzi őket.