A hatások és elvek érvényesülése a területi termék életében

8. Hatások és elvek a stratégiai tervezésben

8.3. A hatások és elvek érvényesülése a területi termék életében

A területi termék kialakulása, fejlődése, létezése, annak minden fázisa hatótényezők és törvényszerű elvek függvényében megy végbe. A területi termékre ható tényezők egymással szerves összefüggésben, egymás hatását felerősítve, avagy éppen ellenkezően, gyengítve működnek. Az egymás felerősítését jól illusztrálja, hogy az innovációs hatás érvényesülése többnyire a dinamizáló hatást is maga után vonja a térségben, aminek a tovagyűrűző hatásaként vertikális és horizontális bővülő integráció is létrejöhet. Az egymás jótékony hatását kioltó szituációra pedig jó példa, ha fölerősödik a szűkös kapacitások problematikája.

Ilyen esetben hiába az innovációs hatás pozitív jelenléte, fölerősödnek a kedvezőtlen tehetetlenségi erők, aminek következményeként a továbbfejlődés megreked. A területi termék pillanatnyi helyzetét tehát végső soron mindig a legerősebb ható tényezők határozzák meg. Az

115

is igaz ugyanakkor, hogy a területi termék is átmegy egy sajátos termék-életcikluson, melynek egyes fázisaiban nem feltétlenül ugyanazok a hatótényezők a meghatározóak. (8.1.ábra)

8.1. ábra: A területi termék életét befolyásoló fontosabb hatások és elvek

Forrás: saját szerkesztés

8.4. Összefoglalás

A területi termék kialakításának útja ugyan minden helyen más és más, de vannak olyan hatások, elvek, amelyek természetrajza meghatározza a területi termék kialakítását. E fejezetben először külön-külön megismerkedtünk a legfontosabb hatásokkal és elvekkel, majd azt értelmeztük, hogy miként működhetnek ezek a tényezők az egymással való interakciókban.

8.5. Ellenőrző kérdések 1. feladat

Magyarázza az alábbi fogalmakat, példákon keresztül is!

Hatás/elv Jelentése Példa

1. Prioritás elve 2. Funkcionalitás elve 3. Költségigényesség elve 4. Oszthatatlanság- elve 5. Integrációs hatás

6. Működési hierarchia elve 7. Szelektivitás elve

116

Hatás/elv Jelentése Példa

8. Optimalitás elve

9. Tehetetlenségi erők elve 10. Hordó-donga elv 11. Misztifikálás elve 12. Tovagyűrűző hatás 13. Konfliktus hatás 14. Innovációs hatás 15. Kapacitás hatás 16. Dinamizáló hatás 17. Indukációs hatás 18. Stimulációs hatás

19. Nem kizárhatósági tulajdonság 20. Decentralizáló hatás

21. Centralizáló hatás 22. Jóléti hatás

2. feladat

Fogalmazza meg, hogy mi a különbség az alábbi fogalmak között.

a. centralizáló hatás– decentralizáló hatás b. indukációs hatás– stimulációs hatás

c. tovagyűrűző hatás – tehetetlenségi erők elve 3. feladat

Az alább feltüntetett jellemző tulajdonságokat társítsa a megfelelő hatással, elvvel!

Tulajdonság Hatás/elv megnevezése

1. Ez a hatás akkor érvényesül, amikor a területi termék kialakítására korábban is megvolt a fogadó- és fejlesztőkészség, ám bizonyos tényezők jelenléte nem tette lehetővé annak megvalósítását.

2. Ez a hatás azt szolgálja, hogy ösztönözzük a területi termék iránti igényt

3. E hatás annak végiggondolására ösztönöz, hogy se túl szűk, se túlméretezett struktúrák ne jöjjenek létre a területi termékben 4. E hatás abból adódik, hogy minden érdekeltnek, érdeklődőnek minden szempontja egyforma hangsúllyal nem tud a területi termékben érvényre jutni.

5. Ez a hatás a területi termék újításokra való fogékonyságára utal 6. Ez az elv arra int, hogy a területi termék sikeréből ne jussunk messzemenő következtetésekre.

7. Ez a hatás azt mutatja meg, hogy a területi beavatkozások nemcsak az adott fejlesztési területen járnak mérhető eredményekkel, hanem olyan helyeken is, amelyek távolról kapcsolódnak csak az eredeti tervekhez.

117

Tulajdonság Hatás/elv megnevezése

8. Ez a hatás azt mondja ki, hogy az egyszer kiépült rendszerek, a megvalósulásukat követően abszolút új alapokra már nem helyezhetőek. Később legföljebb már csak kiigazításra van mód.

9. Ez a hatás arra utal, hogy a területi termékekben egymással összehangoltan, egymással kapcsoltságban képesek csak zavartalanul működni a szolgáltatások.

10. Ez az elv arra mutat rá, hogy a területi termék kialakítása során föl kell állítani a sorrendet a termékre, a termék kialakítására vonatkozó fontosabb lépéseket.

Megoldás (csak az egyszerű feleletválasztós megoldásokat találja meg!) 2. feladat

a. centralizáló hatás– decentralizáló hatás: A centralizálóció során az erőforrások, a döntések koncentrálódnak; a decentraizációban pedig épp ellenkezőleg.

b. indukációs hatás– stimulációs hatás: Az indukáció akkor hat, ha a területi termék kialakítására korábban is meglevő adottságok kihasználását nem engedő rendszer kedvező irányban változik meg. A stimulálás ezzel szemben abból az alaphelyzetből indul ki, hogy a

„termék” fogyasztására ösztönözni kell.

c. tovagyűrűző hatás – tehetetlenségi erők elve: A tovagyűrűző hatás azt jelenti, hogy a területi termék kialakítása következményekkel jár, kifejlesztésével fellép egy sor közvetett hatás is. A tehetetlenségi erők azt jelentik, hogy az egyszer kiépült rendszerek, a megvalósulásukat követően abszolút új alapokra már nem helyezhetőek.

3. feladat

1. indukációs hatás 6.misztifikálás elve

2.stimulációs hatás 7.tovagyűrűző hatás

3.optimalitás elve 8.tehetetlenségi erők elve

4.szelektivitás elve 9. integrációs hatás

5.innovációs hatás 10. prioritás elve

118

Irodalomjegyzék

Achterholt, G. (1991): Corporate Identity. Wiesbaden, Gabler Verlag

Ackerman, S.R.1996: Altruism, Nonprofits, and Economic Theory In: Journal of Economic Literature Vol. XXXIV (June 1996), pp. 701-728

Alvstam, C.G. (1995) Spatial Dimensions or Alliences and Other Strategic Manoeuvres.

Conti, S. – Malecki, E.J. –Olinas, P. (eds.) The industrial Enterprise and Its Environment: Spatial Perspectives. Avebury, Aldershot, Bookfield USA, HObng Kong Singapure and Sidney 43-55

Ashworth, G.J.-Voogd, H. (1988): Marketing in the city: concepts, process and Dutch application Town Planning Review, 59. 1.pp. 65-79

Batty, M. (1995): Virtual Geography. Futures 29, 4/5

Bloom –Novelli, 1981: Problems and challenges in social marketing. Journal of Markeing , 45. 2. pp. 79-88

Bruhn, M. (2005): Unternehmens- und marketingkommunikation. München, Verlag Franz, Vahlen

Camagni, R. (2002): On the concept of territorial competitiveness: sound or misleading?

http://www.yorku.ca/ishd/LEDCD.SP/Links%20BQ/B5_Territorial%20competitiveness_cam agni.pdf

Chesire, P.C.- Gordon, I.R. (1996): Territorial Competition and the Predictability of Collective (in)Action. International Journal of Urban and Regional Research, 20.3. pp.

383-399

Cséfalvay, Z. (1994).: A modern társadalomföldrajz kézikönyve Budapest 1994.

Dawson , A.J. (2007): Scoping and conceptualising retailer internationalisation journal of Economic Geography 7 Oxford University Press

Deák Sz. (2000): A Porter-féle rombusz-modell főbb közgazdasági összefüggései In: Farkas B- Lengyel I. (szerk.): Versenyképesség- regionális versenyképesség SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei JATEPress Szeged 67-87

Dicken, P. (1992): Global Shift: The Internationalization of Economic Activity. Paul Chapman, Liverpool 492.p.

Easterlin, R. A. (2001): Income and Happiness: Towards a Unified Theory. Economic Journal, 111 (473) 465–84. pp.

Enyedi, Gy. (1988): A városnövekedés szakaszai Akadémiai Kiadó Budapest

Erdősi, F. (1998) A légi közlekedés általános és regionális földrajza, légiközlekedés-politika, I. kötet MALÉV Rt. Budapest p. 425

Erdősi, F. (2000): A kommunikáció (közlekedés, távközlés) szerepe a terület- és településfejlődésben VÁTI Budapest

G. Fekete, É. (2006.): Hátrányos helyzetből előnyök? – Elmaradott térségek felzárkózásának esélyei az Észak-magyarországi régióban In: Földrajzi Közlemények 2006=1-2. 55-666.o.

Garamhegyi, Á. (2000): Településmarketing, mint a településfejlesztés eszköze PhD-dolgozat, Szeged p. 122.

Gordon, I. (1999): Internalisation and Urban Competitien. Urban Studies 1001-1016 p.

Haggett, P. (2006): Geográfia/ Globális szintézis Typotex Budapest

Hayter, R. (1997): The Dynamics of Industrial Location . John Wiley and Sions, Chichester, new York, Weinheim, Brisbane, Singapore and Toronto 484. p.

Inskeep, E (1991): Tourism Planning: An Integrated and Sustainable Development Approach VNR, New York

119

Kotler, P. (1991): Marketing management: Analysis, planning, implementation, and control Prentice-Hall (Englewood Cliffs, N.J.)

Kotler, P. (2002): Marketingmenedzsment Budapest KJK Kerszöv

Kotler, P – Zaltman, G. (1971): Social Marketing: an Approach to Planned Social Cange.

Journal of marketing, 35.. 7. pp. 3-12

Kotler, P- Haider, D.H.- Rein, I (1993): Marketing places: attractive investment, industry and tourism to cities, states and nations. New York Macmillan

Kotler, P.- Levy, S.J. (1969): Broadening the Concept of Marketing Journal of Marketing 35.

Kovács, Z (2001): A települések fejlődése 67-91 In: A terület- és településfejlesztés kézikönyve In: Beluszky P- Kovács Z.- Olessák D. (szerk): A terület- és településfejlesztés kézikönyve CEBA Kiadó

Kozma, G. (2002): Terület- és településmarketing Debrecen Kossuth Egyetemi Kiadó Kozma, G. (2003): Regionális gazdaságtan Debrecen Kossuth Egyetemi Kiadó

Kőszegfalvi, Gy- Loydl, T. (1999): Településfejlesztés ELTE Eötvös Kiadó Budapest 161.

Kőszegfalvi, Gy. (1994): Az infrastruktúra általános jellemzése In: Perczel–Tóth (szerk.):

Magyarország- társadalmi gazdasági földrajza ELTE Budapest 1994.

Kőszegfalvi, Gy. (1995): A települési infrastruktúra geográfiája JPTE Pécs

Kukoda, B (1996): A public relations elméletéről Marketing& Menedzsment , 3. pp.45-50 Kuron, I. (1997):Stadtmarketing: Chance zur ganzheitlichen Stadtentwicklung. In

Ptaff-Schley, H. (Hrsg.) Stadtmarketing und kommunales Audit, Springer, Berklin, pp. 1-14 Laulajainen, R. – Stafford, H.A. (1995): Corporate Geography- Business Location Principles

and Cases. Kluwer Academic Publisher, Dordrecht, Boston and London 449.p.

Lengyel, I (2000): A regionális versenyképességről Közgazdasági Szemle 12. 962-987 Lengyel, I (2006): Regionális versenyképesség Területi Statisztika 2006.2.131- 147

Lengyel, I.-Rechnitzer, J.(2000): A városok versenyképességéről. In Horváth Gyula-Rechnitzer János, szerk. Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón.

MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 130-152. p.

Lukovics M. (2007): Measuring Territorial Competitiveness: Evidence from Hungarian Local Administrative Units (LAU1). Paper presented at the ―Local Governance and Sustainable Development 7^th Congress of the European Regional Science Association, Paris, France, 24 p.

Lukovics, M. (2008): Térségek versenyképességének mérése JATEPress Szeged

Marteen de Vet, J. et al (2004):The competitiveness of Places ans Spaces. A position Paper.

ECORYS, Rotterdam/Leeds/Birmingham/Brussels

McCarthy, E.J.-Perreault, W.D. (1993): Basic Marketing: A Global Managerial Approach Irwin, Boston p. 763.

McGillivray, M. (2005): Measuring non-Economic Well-being Achievement. Review of Income and Wealth, 51 (2) 337–64. pp.

Mészáros, B (1998): Településmarketing Marketing and Menedzsment 4. pp. 4-10 Molnár, M. (2010.A.): Település- és településhálózati ismeretek SZIE Gödöllő Molnár, M (2010.B.): Település- és térségmarketing SZIE Gödöllő

Momaya, K. (1998): Evaluating International Competitiveness at the Industry Level, Vikalpa-The Journal for Decision Makers, IIM Ahmedabad, April-June, Vol. 23, No. 2, 39-46. p.

Nagy, E. (2000): Globális stratégiák, lokális válaszok a kiskereskedelemben In: Rechnitzer, J (szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón MTA RKK Pécs

Nagyné Molnár, M. (2011): A területi egyenlőtlenségek főbb összefüggései 200-255 pp. In:

Káposzta J. (szerk.): Regionális gazdaságtan Szaktudás Kiadó Ház 2011. ISBN 978-615-5224-10-2.

Nemes, A. (2000): Település és régiómarketing- kísérlet a települések és régiók imázsának, valamint telepítés-viselkedésének modellezésére. Doktori értekezés. Kézirat

120

Nemes Nagy, J. (szerk.) 2005: Regionális elemzési módszerek ELTE Regionális földrajzi Tanszék MTA ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport Budapest

Nussbaum, M. (2000): Women and human development: the capabilities approach.

Cambridge: Cambridge University Press, 305 p.

Nyárádi, G-Szeles P. (2004): Public relations 1-2. Budapest Perfekt Kiadó

Orosdy, (1999): Hogyan adjuk el az önkormányzatot a város társadalmának? In: Csefkó, F.- Horváth, Cs. (szerk.): Magyar és európai civil társadalom Pécs pp. 384-368

Osborne, D- Gaebler, T. (1994): Új utak a közigazgatásban Kossuth Könyvkiadó Budapest 341.p.

Pataki, Gy. (1998): A fejlődés gazdaságtana és etikája – Tiszteletadás Amartya Sen munkásságának. 69-86. pp. In KOCSIS, T. (szerk.) (1998): Emberközpontú gazdaságot!

Válasz kiadó, Budapest. 134 p.

Pavluska, V. (2003) A marketing sajátos természete a nonprofit szervezetekben. = Tudásmenedzsment 4. 2003. 2. 18-26. p.

Piskóti, I (2012): Régió- és településmarketing / Marketingorientált fejlesztés, márkázás Akadémiai Kiadó

Piskóti, I- Dankó, L.- Schupler, H. (2002): Régió- és településmarketing KJK KERSZÖV Budapest

Pocock, D.-Hudson, R. (1978). Images of the urban environment London, Macmillan Porter, M.E. (1990): The competitive advantage of nations The Free Press, New York

Porter, M.E. (1998): Cluster and tha new economics of competition Harvard Business Review Nov-Dec. 77-90 (magyarul Porter M.E.1999: Regionális üzletági központok – a verseny új gazdaságtana Harvard Business Manager 4. 6-19

Sen, A. (1998): A közösségi döntések lehetségességéről. Amartya Sen 1998. november 8-án tartott ünnepi beszéde Stockholmban, a Közgazdasági Nobel-díj átvételekor. Megjelent:

Fordulat, 1999 Ősz-Tél, 4-52. pp.

Stanton, W.J.-Futrell, C. (1987): Fundamentals of Marketing McGraw-Hill, New York, p.657.

Tóth, J. (1981): A településhálózat és a környezet kölcsönhatásának gyakorlati kérdései.

Földrajzi Értesítő, 29. 273-301.

Watts, H.d. (1987): Inter-organisational Relations and the Location of Industry Regional Studies 12. 2. pp. 215-225

Wethmüller, H. (1995): Raumliche Identitat als Aufgabenfeld des Stadte- und Regionenmarketing. Ein Beitrag zur Fundierung des Placemarketing. Sdhriften zu marketing und Management 24. Frankfurt/M., Wilts, C. Henning

Zoltán, Z. (1979) : Az infrastruktúra térbeli rendszerei és területi hatásmechanizmusa Akadémiai Kiadó Budapest

Egyéb források:

A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2011. január 1. - Központi Statisztikai Hivatal https://teir.vati.hu

http://www.utazzitthon.hu/megnyilt-mohacsi-tortenelmi-emlekpark-latogatokozpontja.html http://www.yorku.ca/ishd/LEDCD.SP/Links%20BQ/B5_Territorial%20competitiveness_cam agni.pdf

https://www.youtube.com/watch?v=Jjuz_LEDPfY

https://www.youtube.com/watch?v=99gGDyga234&feature=related http://www.godollo.hu/hirek/info_db/?catalog3_id=658

http://www.inteliart.hu/social-media-marketing.html

121

Terminológiai szótár

Absztrakció: elvonatkoztatás. A modell-építés alapvető tulajdonsága.

Absztrakt tér: modell-tér, mely arra szolgál, hogy benne ideális körülmények között vizsgáljunk egy adott társadalmi- gazdasági problémát. Az absztrakt tér felfogható egy a vizsgált problematika természetének jobb megértése érdekében kialakított, a valós tér valamilyen szempontból való leegyszerűsítésének.

Belső homogenitás: erős térségi társadalmi, gazdasági fejlettségi, szerkezeti azonosság, egyveretűség. Gyakori szempont a horizontális térfelosztások során. A térségi homogenitás elve az esetek többségében csak kisebb térségek esetében érvényesíthető.

Belső marketing: célja az adott térségben élők és tevékenykedők megnyerése a közös marketingtevékenységre. Ezen alrendszer célcsoportja a konkrét térben élők, az ott tevékenykedők csoportja.

Belső tér: A különböző társadalmi, gazdasági szereplők egymáshoz viszonyított kapcsolatrendszerei egy adott konkrét vizsgált tér határain belül.

Centrum: a külső és belső térben is értelmezett középpont, központi elhelyezkedésű térelem vagy térrész, jelentése a geometriai helyzet mellett pozitív minőséget is magában hordoz. Egy tetszőleges méretű térbeli rendszerben a többi térelemhez viszonyított, mennyiségi és minőségi jellemzők alapján kijelölhető relatív központi helyzetre utal. Ellentétpárja a periféria. Helyzete térben és időben változó. Kiterjedését tekintve lehet pontszerű (egyén, közlekedési csomópont, település, intézmény stb.), de bármely nagyobb térség (régió, ország, országcsoport stb.) is megjelenhet ebben a szerepben.

Coopetition: együttműködve versenyzés. Ez azt jelenti, hogy miközben a központi forrásokért, befektetőkért, turistákért stb. valódi verseny folyik, ugyanakkor a piaci szereplők között létezik a fejlesztések és koncepciók egyeztetéseire való törekvés is a térség egésze és az egyes települések sikerességének érdekében. A település- és térségmarketingben a verseny és a kooperáció együttesen fontos: nincs sikeres területi marketing az együttműködés és a verseny jó kombinációja nélkül. Ez fontos garanciája a megújulásnak, az újításokra való törekvésnek.

Differenciálódás: a területi különbségek növekedésének folyamata.

Differenciáltság: valamely a teret tagoló tényező térbeli előfordulásának megjelenítője.

Differenciálatlan szegmentációs stratégia: lényege, hogy nem vesszük figyelembe a potenciális fogyasztók közötti különbségeket. Az egyes csoportokat tehát a stratégia egyformán kezeli úgy, hogy a tervezés során a legszélesebb rétegekre épít. Ez a megközelítés relatíve alacsony költségű, viszont kockázatos, hiszen magában hordozza annak a veszélyét, hogy a területi termék egyik célcsoportban sem tud szilárd pozíciókhoz jutni.

Differenciált szegmentációs stratégia: ennek során van kiválasztott célcsoport, és elsősorban rájuk fordítunk a tervezés során nagyobb figyelmet, bár a figyelmünk a piac egészére irányul. Ez a megközelítés alkalmas arra, hogy egyes célcsoportokon belül a területi termék jelentősen megerősítse pozícióit.

Dinamikus egyensúly: a rendszer változásával, szüntelen mozgásával éri el időről időre újrarendeződve az egyensúlyi állapotot.

Diverzifikációs politika: benne egyszerre zajlik a területi termék fejlesztése és az új fogyasztók bevonása.

Döntésorientált paradigma: eredendően a vállalati döntési logikában, a használható cél-eszközrendszerekben, az alternatívák értékelésében értelmezett megközelítés

Egyenlőtlenségi mutatók: elhelyezkedés (ennek vizsgálatában a térelemek helyének, illetve a helyzetének vizsgálata áll), mennyiség (ennek vizsgálatában a térelemek olyan jellegzetességeinek vizsgálata áll, mint pl. nagyság, kiterjedés, tömeg, növekedés, csökkenés),

122

minőség (ennek vizsgálatában a térelemek értéktartalmat kapnak), szerkezet (ennek vizsgálatában a térelemek belső tagoltságát vizsgáljuk, a homogenitást, specializáltságot), szerepkör (ennek vizsgálatában a térelemek rendszer működésében betöltött funkcióját elemezzük), kapcsolatok (ennek vizsgálatában a térelemek egymásra hatásának vizsgálata áll), viszonyok (ennek vizsgálatában a térelemek függési (alá-fölé rendeltségi) viszonyának elemzése áll.)

Endogén fejlődés/ fejlesztés: ha a fejlődés helyi vagy belső erőforrásokra, adottságokra alapozva történik. A belső erőforrások közé a helyi termelés és fogyasztás sajátosságai, a humán erőforrások állapota, a helyi tudás, a környezet állapota stb. tartoznak. Az endogén fejlődés újjáélesztheti azokat az erőforrásokat, amelyeket egyébként elhanyagoltak, vagy az általános fejlesztési elképzelések addig figyelmen kívül hagytak. Az endogén fejlődésen alapuló fejlesztéseknél azonban nem lehet mellőzni a külső adottságokat sem.

Erőforrás-orientált paradigma: lényege, hogy az aktív szereplőknek a belső kompetenciákra kell figyelni.

Exogén fejlődés/ fejlesztés: Az exogén fejlődés lényege a kívülről jövő fejlődés/fejlesztés. A külső segítség is előmozdíthatja a fejlesztést, de ugyanakkor erősen függővé tehet, hiszen a segítség elmaradása azzal a veszéllyel jár, hogy a magára maradt helyi közösségek, gazdasági szereplők képtelenekké válhatnak a fejlődést fenntartani, s ebben az esetben csak a létfeltételek rövid távú javulásáról beszélhetünk.

Expanziós politika: új fogyasztókat akar megnyerni a már létező kedvező adottságok számára.

Fejlesztés: a fejlődés folyamatába való mesterséges beavatkozás. A fejlesztésnek olyan tudatos beavatkozásnak kell lennie, amelynek a végső célja és eredménye fejlődés lesz. Csak a tényezők együttes, komplex szemlélete jelentheti a fejlődést, jelenthet fejlesztést.

Fejlődés: fejlődésről akkor beszélünk, amikor a változáshoz értéktartalom is párosul. A növekedéstől az különbözteti meg, hogy míg a növekedésben a mértékek, addig a fejlődésben az értékek változnak. Mivel a fejlődés értékekhez kötött, értelmezése függ az adott gazdasági, politikai és ideológiai viszonyoktól, de az egyes ágazati szempontok is befolyásolják. A fejlődés sokféle tartalmat hordoz: gazdasági, társadalmi, területi, politikai stb. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fejlődést a különböző korokban más és más jelentéstartalom jellemezte.

Félperiféria: elsősorban társadalmi, gazdasági térben értelmezett a centrum és a periféria között elhelyezkedő átmeneti térségek, amelyek vagy a centrumoktól szakadtak le, vagy a perifériák köréből emelkednek fel. Fejlődési irányuk is kettős.

Fenntartható fejlődés: általában az a fejlődés fenntartható, amelyben a jelen generáció szükségleteinek kielégítése nem korlátozza a jövőbeni generációk szükségleteinek kielégítését. Más megfogalmazások is léteznek, de csak azt fogadhatjuk el fenntarthatónak, ami gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is egyaránt fenntarthatónak bizonyul.

Fogyasztói társadalom: benne a szűken vett szükségleten felüli fogyasztás-ösztönzés áll a középpontban.

Fogyasztó-orientált üzleti marketing: középpontjában mindinkább a fogyasztók igényeinek kielégítése áll. Ez áthatja az egész üzleti tevékenységet a termékfejlesztéstől, az innovációk befogadásán, a reklámtevékenységen át egészen a csomagolás megtervezéséig.

Földrajzi koncentráció: a termelőerők térbeli sűrűsödése

Földrajzi tér: földrajzi koordinátákkal, paraméterekkel jellemezhető tér.

Globalizáció: egy olyan folyamat, melynek során a világ egy részén zajló események a világ más részére is hatást gyakorolnak. A folyamaton belül két fontos jelenséget kell értelmezni.

Az egyik jelenség a térbeli terjedés maga, a másik pedig a földrajzi terek közötti kapcsolatok szorosabbá válása.

Határ: speciális térelem. Mindennapi jelentése leginkább az elválasztó vonal, végpont, valaminek a széle. Sokféle értelmezése lehet: intézményi, társadalmi- területi, geopolitikai

123

stb. A határ legalább négy alapvető funkciót hordoz: elválaszt, összekapcsol, ütközést, szűrést végez.

Hely: legáltalánosabban a tér egy pontja, amit valaki, vagy valami elfoglal. Koordinátákkal leírható, meghatározható. Lokalizált, minőségi, szellemi, kulturális stb. tartalmakkal felruházott térrész. A legtöbb társadalomtudomány megegyezik abban, hogy a hely egyedi, sajátos tulajdonságokkal rendelkező térkategória. A helynek emocionális, kulturális, történelmi stb. jelentéstartalma is lehet, s mérete tág skálán mozoghat. Hagyományos felfogás szerint elhatárolható, modern értelmezésben kevéssé körülhatárolható, inkább bizonyos kapcsolatok térbeli vetületeként értelmezhető.

Helyzet: Az egyes térelemek egymáshoz való viszonya, vonatkoztatási ponttól függően.

Leírása a távolság és az irány paraméterek megadásával lehetséges. Kitüntetett helyzetek a centrális és a perifériális.

Heterogén: nem egységes, szerkezetileg tagolt területek, jelenségek jellemzője. Heterogén egy terület, ha benne a jelenségek nem egyenletesen oszlanak el, ill. más- más tulajdonságokkal rendelkeznek.

Hierarchia: belső térfelosztási fogalom. Ezen rendszerek legfőbb sajátossága a függés. A felosztás során létrejövő szintek között alá-fölérendeltségi viszony alakul ki: minden alsóbb szint függésben van a fölötte állótól. Egy- egy rendszer többféle hierarchikus tagoltság mellett is működőképes, ill. egy-egy szint nem teszi lehetetlenné (legfeljebb akadályozza) a rendszer hatékony működését.

Homogén: egységes, egyveretű, nem tagolt. A homogenitás a tagoltság ellentétpárjaként jelenik meg. Az egységesség, a homogenitás sok szempontból pozitív jellemző, hiszen általában nagyobb kohéziót jelent, ezért a belső homogenitás érvényesítése térfelosztási szempont is.

Horizontális térfelosztás: a földrajzi tér határvonalakkal való tagoltságának jellegadó formája. Közismert példái ennek a politikai, közigazgatási térfelosztások

Imázs: a közvetlen érzékelés útján nyert észlelés, mely a megfigyelő személy értékrendjén átszűrődve jön létre. Jelentősége abban van, hogy a régióról, a városról kialakult benyomások, a hozzájuk való viszonyulás nagyban függ ezen aktív vagy passzív módon befogadott információktól. Az imázs lényegében egy szubjektív kép a minket körülvevő világról. Ez a kép nem pontos mása a minket körülvevő objektív tartalmakkal felruházott világunknak,

In document Terület- és térségmarketing (Pldal 114-127)